Fejér Megyei Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

­­793. MÁRCIUS 16. KEDD A Korona Pódium produkcióival immár állandó, visszatérő vendégnek számít Székesfehérváron , hiszen sok művész sze­repelt már önálló estjével a Pelikán Teremben. Ezúttal egy nép­szerű páros Malek Andrea és Kulka János produkcióját láthatta ; a közönség, amely a Szomszédok című teleregényben kedvelte meg „kettősüket”. Változatok szemjátékra című könnyed hang­vételű műsoruk középpontjában az örök, és mindenkit folyton izgató témáról, nő és férfi viszonyáról azaz a szerelemről szóltak — mindenekelőtt ismert és kedvelt dalok segítségével. (Zongo­rán kísért: Malek Miklós.) Egymásratalálásról, kacérkodásról, dévaj hódításról, eltávolodásról és szakításról énekeltek a sláge­rek és musicalrészletekben. Az est második részében pedig Igno­tus Változatok szemjátékra című műve hangzott el. Kiderült, amit eddig is tudtunk: a szép Malek Andrea nagyszerűen énekel, Kulka János pedig kitűnő prózai színész... KIM BASINGER PERESKEDIK Több mint hatmillió dollár kártérítésért perelik Kim Basin­ger amerikai színésznőt, számos világsikerű film, köztük a Ki­lenc és fél hét című szexfilm fő­szereplőjét. A kereset szerint Basinger megszegte a „Boxing Helena” című film producerével kötött szerződését, miután az u­­tolsó pillanatban visszalépett a forgatástól. A 39 éves Kim Basingernek, akit ezen a héten hallgat meg a bíróság, egy Helena nevű fiata­lasszonyt kellett volna alakíta­nia, akinek egyik végtagját a be­léje reménytelenül szerelmes sebész amputálja, hogy a nőt el­csábíthassa. A film, amelyért 600 ezer dollárt kapott volna, számos szexjelenetet is tartal­mazott. Basinger azonban meggon­dolta magát az 1991-es forgatás előtt. Ügyvédje szerint visszari­adt az „öncélú szexjelenetektől és a főszereplőre szabott ringyó karaktertől”. Az ügyvéd állítása szerint a film kettétörhette volna a színésznő karrierjét, különben is, Basinger nem írt alá semmi­lyen szerződést, s csak szóbeli megállapodásról volt szó. A filmet készítő független Main Line Picture cég képvise­lője ezzel szemben azt állítja, hogy Basinger előzőleg „va­rázslatosnak” nevezte a forgató­­könyvet, és egyáltalán nem volt kifogása a szexjelenetek ellen. A felperes szerint Basingert új ügynöke beszélte le a szerepről, bosszúból azért, mert a közvetí­tésért nem kapta volna meg azt a 60 ezer dollárt, amely az előző ügynök tarifája volt. Az AFP szerint az énekesnő Madonna szintén esélyes volt a szerepre, de később ő is vissza­lépett. Fesztivál Kisvárdán Öt ország tíz társulata és egy színművészeti főiskolája vesz részt a Határon Túli Magyar Színházak idei, ötödik fesztiválján, melyet május 29-ike és június 7 ike között rendeznek meg Kisvárdán. Először szerepel a külföldön működő magyar teátrumok sereg­szemléjén a Torontói Magyar Színház. A kanadai társulat tagjai Miller: Pillantás a hídról című színművét mutatják be. Verseny­­programjukban továbbá szerepel egy pódiumelőadás... s lehullik a nevünkről az ékezet... címmel. A romániai magyar színházak közül a marosvásárhelyi, a nagy­váradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti és a temesvári jelezte részvételét. Nevezett a fesztiválra a Marosvásárhelyi Színművésze­ti Főiskola Szentgyörgyi István tagozata is. Szlovákiából a Kassai Thália és a Komáromi Jókai Színház művészei jönnek Kisvárdára. Kis-Jugoszláviából az újvidéki, Ukrajnából a beregszászi társulat szerepel a seregszemlén. SZÍNHÁZ —FILM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 7. OLDAL Beszélgetőpartnerünk: az Arizona sztárja Hernádi Judit a csapathoz pártolt A Radnóti Színház színész társalgójában, a próbáról érke­zik a beszélgetésre Hernádi Ju­dit. Piros hosszú pulóver, fekete mini szoknya, fekete hosszú szárú csizma van rajta, semmi smink, olyan mint bármelyik csinos fiatal dolgozó nő munka közben. Egyszerű, természetes és nagyon őszinte. — Hogyan indult az 1993-as évad? — Úgy kezdődött, hogy meg­kaptuk az Arizona Színházat, és ennek nagyon örülök. Tízen va­gyunk a Művész Színház elne­vezéssel alakult társulatban, nyolc színész, és ezek közül egy, Törőcsik Mari az igazgató. A többiek: Garas Dezső, Dar­vas Iván, Eperjes Károly, Gás­pár Sándor, Bánsági Ildikó, Bu­bik István, és én, Taub János rendező és Swajda György, aki azt hiszem, a biztonságot és a háttért szolgáltatja. Remélem, hogy ő is jól érzi majd magát eb­ben a csapatban. Remélem, hogy elviseli, ami ebben kelle­metlen és nagyon reményke­dem, hogy ereje is lesz hozzá, meg a kedve is megmarad. — Amikor annak idején ott hagytad a Vígszínházat azt mondtad, hogy eleged van a kö­töttségből. Most már nem így ér­zed? — Nem tartom szárnyasze­­gett madárnak magam, eljött az az idő, amikor ez a „szabadság” nem ment tovább. Most jött a le­hetőség, amit én minőségi ug­rásnak érzek. Mindannyian sza­badúszók voltunk, ez olyan, mintha az ember állandóan ha­bostortát enne, szükségünk volt valami másra, más minőségre. — Van valami elképzelésetek a műsort illetően? — Volt már erről szó, én úgy gondolom, hogy ez nyilvánva­lóan alakul meg. Nekem szim­patikus, hogy mindenkinek le­hetősége van beleszólni, ha ötle­te van, sőt el is várják az ember­től. Ez nagyon jól esik. — Mikor indul az új Művész Színház? Hol tart a dolog? — Fogalmam sincs, hol áll­nak a gazdasági ügyek, mikor tudnak helyet biztosítani, ehhez én igazán nem értek. Lehet ez február vagy augusztus, nem tu­dom. De tele vagyok örömteli várakozással. —Valaki azt mondta, hogy Hernádi Juditnak nem kellett volna konferálni az Erzsébet na­pon. Ez nem az ő formája. Miért vállaltad? — Olyan erőszakos volt Spé­­ter Erzsébet, hogy kikerülhete­­len volt. Ez az egyik. A másik az, hogy ő azt hitte, ha megfize­tik, a színész mindent elvállal. De ez így nem igaz. A harmadik: már nem volt mit csinálni. Vá­mos László, a rendező presszio­nált, hogy Hirtling már elvállal­ta, akkor nekem is kell. Szóval nem volt egészen tisztességes, ahogyan megfőztek. —Nem szeretted ezt a megbí­zást? — Ennél rémesebb munkát ritkán kaptam, ezt nyugodtan írd te! — És Kern Andrással a mű­sorvezetés az Első szerelem cí­mű tévéműsorban? — Azt kifejezetten kedvel­tem. Hozzáteszem, nagyon sze­retem, ha ki kell menni a szín­padra és ott magamtól kell létez­nem. Ez egy tudomány, egy ké­pesség, ami megvan bennem. Egyáltalán nem bánom, ha tu­dom kamatoztatni. László Zsuzsa Fehérvári önálló estjén három híres magyar színésznő­ alak­ját idézte fel Üdvözlet a Gondolat­­rendőrség korából Megfilmesítették George Orwell regényét, az 1984-et. Magyarországi bemutatója a hét végén volt, Székesfehérváron március 12-18-án mutatja be a Köztársaság Mozi. Aki olvasta a regényt,­­ 1988-ban jelentette meg az Eu­rópa, korábban szamizdatként volt forgalomban — annak nem mondok újat. Az év: 1984. Az ország: Óceánia. Minden hata­lom a Párté. A Nagy Testvér mindenütt ott van, még a kikap­­csolhatatlan képernykön is. Winston Smith, a Külső Párt tagja, jelentéktelen tisztségvise­lő, az Igazság minisztériumában dolgozik, régi újságcikkeket ak­tualizál, törli a tisztogatások so­rán kiiktatott „nemszemélye­ket” és újakat kreál helyettük. Titokban tiltott dologba kezd, naplót ír, miközben a rendőrség helikopterről bámul be ablakán, így kezdi: „ Egy kornak, amikor a gondolat szabad. A Nagy Test­vér korából, a Gondolatrendőr­ség korából üdvözletét küldi egy halott.” Lázadásában Júlia a tár­sa. Szerelmük tiltott, hiszen csak egyetlen hűség létezhet, a Párt iránti. A tudósok éppen a párkapcsolatok gyönyörének megszüntetésén fáradoznak, hogy mindent uralhassanak a pártkapcsolatok. Az angol stáb, az író-rendező Michael Radford vezetésével, nagy fába vágta a fejszéjét.Ez a regény Angliában iskolai tana­nyag, amelyet nem annyira filo­zófiai mélységeiért, inkább sze­xuális epizódjai miatt olvasnak a diákok. A két főszereplő John Hurt és Richard Burton, aki a szerepet gyógyíthatatlan beteg­ként is elvállalta. — zágoni — Vadonatúj régi színházak Színházaink többsége a szá­zadforduló táján épült. A hu­szonnegyedik órában sokat fel­újítottak már közülük , bár mára mindre rászorulna. Ahol nem sikerült a teljes rekonstruk­cióhoz központi pénzfedezetet kicsiholni, ott a város, megye saját innen-onnan elcsipkedett pénzekből próbált tüzet oltani. „Rengeteget ráköltöttek így, ap­ránként egy színházra, a vége­redmény mégis siralmas. A megoldás csak a teljes rekonst­rukció”— mondja Siklós Mária építész, a pécsi, szolnoki, nyí­regyházi, a pesti Katona, a Báb­színház és az Opera felújításá­nak tervezője. Most a Víg, és ha igaz, máris a Madách átépítésé­nek tervein dolgoznak. A szín­házak mindig félnek az évad ki­esésétől, a részleges leállástól. Az étel pedig ilyenkor sem áll­hat meg... A Békés megyei Jókai Szín­ház az egyik „nagy öreg”. 1889- re, két év alatt épült fel a ma műemlék-jellegű épület. Az öt­venes évek rutinos rombolásai­nak jegyeit sokáig viselte, pél­dául díszes terme, a Vigadó „szocreálosodott”. Több átépí­tésen ment keresztül, mire vi­harvert állapotban találta a teljes rekonstrukció. 1992-ben, a megújítás első ütemének évé­ben százmilliót, 93-ban száz­negyvenet, 94-ben nyolcvan­­millió forintot kapott erre a célra az amúgy nem elkényeztetett térség színháza. Tíz éve folya­matosan építenek valamit a színházban, próbára téve az é­­rintettek tűrőképességét. Most már legalább látszik a vége... A Miskolci Nemzeti Színház is a több ütemben zajló építke­zés mellett döntött. „Az építke­zés porrá szokta rombolni a színházak életét” — mondja az igazgató, aki éppen ezt akarta el­kerülni. Nyáron gőzerővel épít­keznek, téten játszanak, így a ré­gi háromszorosára bővül az épü­let. Egyebek mellett gombnyo­másra befedhető szabadtéri színpaddal, utcaszínpaddal, mű­helyekkel és két színészházzal gyarapodnak. A Pécsi Nemzeti életébe nem hozott látványos felbolydulást az igencsak elhúzódó felújítás. Először a kamaraszínházat épí­tették öt éven át, majd a nagyot ugyanennyi ideig. Egyikből a másikba költöztek, így vala­mennyi tagozat zavaratalanul működhetett. Budapesten a színházak igaz­gatói úgy találják, ezúttal a fővá­ros kullog a vidék után. Az A­­rany János Színház és az Opera kivételével másutt itt nem volt még teljes rekonstrukció. Már bizonyos, hogy az évad végétől elindul a Vígszínház átépítése. A munkálatokat szűk esztendő­re tervezik, ami után rögtön a Madách következik. Rá 1966 óta nem került sor. Még idén el­készül az újjáépítés kiviteli ter­ve, 94 májusában a Vígból ide vonulnak az építők. A Vígtől a technológiát, kapacitást és a ta­pasztalatokat is szívesen fogad­ja a Madách. No meg a Sátrat, a­­mely a Nyugati Pályaudvar par­kolójában áll majd. Alapterülete 1200 négyzetméter tesz, ötszáz nézőnek ad helyet. A Madách u­­tán is működhet majd itt befoga­dó színház A Víg a teljes reper­toárt áthozza ide ősztől. Barok­kos erkélyét nem, de igazi szín­házi székeit átörökíti, mialatt a Víg épületével elfeledtetik az egykori Néphadsereg Színház nyomait: a gipszbe mintázott tankokat, a megsemmisített neobarokk díszeket, festéseket, aranyozást. Révi Judit

Next