Fejér Megyei Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
793. MÁRCIUS 16. KEDD A Korona Pódium produkcióival immár állandó, visszatérő vendégnek számít Székesfehérváron , hiszen sok művész szerepelt már önálló estjével a Pelikán Teremben. Ezúttal egy népszerű páros Malek Andrea és Kulka János produkcióját láthatta ; a közönség, amely a Szomszédok című teleregényben kedvelte meg „kettősüket”. Változatok szemjátékra című könnyed hangvételű műsoruk középpontjában az örök, és mindenkit folyton izgató témáról, nő és férfi viszonyáról azaz a szerelemről szóltak — mindenekelőtt ismert és kedvelt dalok segítségével. (Zongorán kísért: Malek Miklós.) Egymásratalálásról, kacérkodásról, dévaj hódításról, eltávolodásról és szakításról énekeltek a slágerek és musicalrészletekben. Az est második részében pedig Ignotus Változatok szemjátékra című műve hangzott el. Kiderült, amit eddig is tudtunk: a szép Malek Andrea nagyszerűen énekel, Kulka János pedig kitűnő prózai színész... KIM BASINGER PERESKEDIK Több mint hatmillió dollár kártérítésért perelik Kim Basinger amerikai színésznőt, számos világsikerű film, köztük a Kilenc és fél hét című szexfilm főszereplőjét. A kereset szerint Basinger megszegte a „Boxing Helena” című film producerével kötött szerződését, miután az utolsó pillanatban visszalépett a forgatástól. A 39 éves Kim Basingernek, akit ezen a héten hallgat meg a bíróság, egy Helena nevű fiatalasszonyt kellett volna alakítania, akinek egyik végtagját a beléje reménytelenül szerelmes sebész amputálja, hogy a nőt elcsábíthassa. A film, amelyért 600 ezer dollárt kapott volna, számos szexjelenetet is tartalmazott. Basinger azonban meggondolta magát az 1991-es forgatás előtt. Ügyvédje szerint visszariadt az „öncélú szexjelenetektől és a főszereplőre szabott ringyó karaktertől”. Az ügyvéd állítása szerint a film kettétörhette volna a színésznő karrierjét, különben is, Basinger nem írt alá semmilyen szerződést, s csak szóbeli megállapodásról volt szó. A filmet készítő független Main Line Picture cég képviselője ezzel szemben azt állítja, hogy Basinger előzőleg „varázslatosnak” nevezte a forgatókönyvet, és egyáltalán nem volt kifogása a szexjelenetek ellen. A felperes szerint Basingert új ügynöke beszélte le a szerepről, bosszúból azért, mert a közvetítésért nem kapta volna meg azt a 60 ezer dollárt, amely az előző ügynök tarifája volt. Az AFP szerint az énekesnő Madonna szintén esélyes volt a szerepre, de később ő is visszalépett. Fesztivál Kisvárdán Öt ország tíz társulata és egy színművészeti főiskolája vesz részt a Határon Túli Magyar Színházak idei, ötödik fesztiválján, melyet május 29-ike és június 7 ike között rendeznek meg Kisvárdán. Először szerepel a külföldön működő magyar teátrumok seregszemléjén a Torontói Magyar Színház. A kanadai társulat tagjai Miller: Pillantás a hídról című színművét mutatják be. Versenyprogramjukban továbbá szerepel egy pódiumelőadás... s lehullik a nevünkről az ékezet... címmel. A romániai magyar színházak közül a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti és a temesvári jelezte részvételét. Nevezett a fesztiválra a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozata is. Szlovákiából a Kassai Thália és a Komáromi Jókai Színház művészei jönnek Kisvárdára. Kis-Jugoszláviából az újvidéki, Ukrajnából a beregszászi társulat szerepel a seregszemlén. SZÍNHÁZ —FILM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 7. OLDAL Beszélgetőpartnerünk: az Arizona sztárja Hernádi Judit a csapathoz pártolt A Radnóti Színház színész társalgójában, a próbáról érkezik a beszélgetésre Hernádi Judit. Piros hosszú pulóver, fekete mini szoknya, fekete hosszú szárú csizma van rajta, semmi smink, olyan mint bármelyik csinos fiatal dolgozó nő munka közben. Egyszerű, természetes és nagyon őszinte. — Hogyan indult az 1993-as évad? — Úgy kezdődött, hogy megkaptuk az Arizona Színházat, és ennek nagyon örülök. Tízen vagyunk a Művész Színház elnevezéssel alakult társulatban, nyolc színész, és ezek közül egy, Törőcsik Mari az igazgató. A többiek: Garas Dezső, Darvas Iván, Eperjes Károly, Gáspár Sándor, Bánsági Ildikó, Bubik István, és én, Taub János rendező és Swajda György, aki azt hiszem, a biztonságot és a háttért szolgáltatja. Remélem, hogy ő is jól érzi majd magát ebben a csapatban. Remélem, hogy elviseli, ami ebben kellemetlen és nagyon reménykedem, hogy ereje is lesz hozzá, meg a kedve is megmarad. — Amikor annak idején ott hagytad a Vígszínházat azt mondtad, hogy eleged van a kötöttségből. Most már nem így érzed? — Nem tartom szárnyaszegett madárnak magam, eljött az az idő, amikor ez a „szabadság” nem ment tovább. Most jött a lehetőség, amit én minőségi ugrásnak érzek. Mindannyian szabadúszók voltunk, ez olyan, mintha az ember állandóan habostortát enne, szükségünk volt valami másra, más minőségre. — Van valami elképzelésetek a műsort illetően? — Volt már erről szó, én úgy gondolom, hogy ez nyilvánvalóan alakul meg. Nekem szimpatikus, hogy mindenkinek lehetősége van beleszólni, ha ötlete van, sőt el is várják az embertől. Ez nagyon jól esik. — Mikor indul az új Művész Színház? Hol tart a dolog? — Fogalmam sincs, hol állnak a gazdasági ügyek, mikor tudnak helyet biztosítani, ehhez én igazán nem értek. Lehet ez február vagy augusztus, nem tudom. De tele vagyok örömteli várakozással. —Valaki azt mondta, hogy Hernádi Juditnak nem kellett volna konferálni az Erzsébet napon. Ez nem az ő formája. Miért vállaltad? — Olyan erőszakos volt Spéter Erzsébet, hogy kikerülhetelen volt. Ez az egyik. A másik az, hogy ő azt hitte, ha megfizetik, a színész mindent elvállal. De ez így nem igaz. A harmadik: már nem volt mit csinálni. Vámos László, a rendező presszionált, hogy Hirtling már elvállalta, akkor nekem is kell. Szóval nem volt egészen tisztességes, ahogyan megfőztek. —Nem szeretted ezt a megbízást? — Ennél rémesebb munkát ritkán kaptam, ezt nyugodtan írd te! — És Kern Andrással a műsorvezetés az Első szerelem című tévéműsorban? — Azt kifejezetten kedveltem. Hozzáteszem, nagyon szeretem, ha ki kell menni a színpadra és ott magamtól kell léteznem. Ez egy tudomány, egy képesség, ami megvan bennem. Egyáltalán nem bánom, ha tudom kamatoztatni. László Zsuzsa Fehérvári önálló estjén három híres magyar színésznő alakját idézte fel Üdvözlet a Gondolatrendőrség korából Megfilmesítették George Orwell regényét, az 1984-et. Magyarországi bemutatója a hét végén volt, Székesfehérváron március 12-18-án mutatja be a Köztársaság Mozi. Aki olvasta a regényt, 1988-ban jelentette meg az Európa, korábban szamizdatként volt forgalomban — annak nem mondok újat. Az év: 1984. Az ország: Óceánia. Minden hatalom a Párté. A Nagy Testvér mindenütt ott van, még a kikapcsolhatatlan képernykön is. Winston Smith, a Külső Párt tagja, jelentéktelen tisztségviselő, az Igazság minisztériumában dolgozik, régi újságcikkeket aktualizál, törli a tisztogatások során kiiktatott „nemszemélyeket” és újakat kreál helyettük. Titokban tiltott dologba kezd, naplót ír, miközben a rendőrség helikopterről bámul be ablakán, így kezdi: „ Egy kornak, amikor a gondolat szabad. A Nagy Testvér korából, a Gondolatrendőrség korából üdvözletét küldi egy halott.” Lázadásában Júlia a társa. Szerelmük tiltott, hiszen csak egyetlen hűség létezhet, a Párt iránti. A tudósok éppen a párkapcsolatok gyönyörének megszüntetésén fáradoznak, hogy mindent uralhassanak a pártkapcsolatok. Az angol stáb, az író-rendező Michael Radford vezetésével, nagy fába vágta a fejszéjét.Ez a regény Angliában iskolai tananyag, amelyet nem annyira filozófiai mélységeiért, inkább szexuális epizódjai miatt olvasnak a diákok. A két főszereplő John Hurt és Richard Burton, aki a szerepet gyógyíthatatlan betegként is elvállalta. — zágoni — Vadonatúj régi színházak Színházaink többsége a századforduló táján épült. A huszonnegyedik órában sokat felújítottak már közülük , bár mára mindre rászorulna. Ahol nem sikerült a teljes rekonstrukcióhoz központi pénzfedezetet kicsiholni, ott a város, megye saját innen-onnan elcsipkedett pénzekből próbált tüzet oltani. „Rengeteget ráköltöttek így, apránként egy színházra, a végeredmény mégis siralmas. A megoldás csak a teljes rekonstrukció”— mondja Siklós Mária építész, a pécsi, szolnoki, nyíregyházi, a pesti Katona, a Bábszínház és az Opera felújításának tervezője. Most a Víg, és ha igaz, máris a Madách átépítésének tervein dolgoznak. A színházak mindig félnek az évad kiesésétől, a részleges leállástól. Az étel pedig ilyenkor sem állhat meg... A Békés megyei Jókai Színház az egyik „nagy öreg”. 1889- re, két év alatt épült fel a ma műemlék-jellegű épület. Az ötvenes évek rutinos rombolásainak jegyeit sokáig viselte, például díszes terme, a Vigadó „szocreálosodott”. Több átépítésen ment keresztül, mire viharvert állapotban találta a teljes rekonstrukció. 1992-ben, a megújítás első ütemének évében százmilliót, 93-ban száznegyvenet, 94-ben nyolcvanmillió forintot kapott erre a célra az amúgy nem elkényeztetett térség színháza. Tíz éve folyamatosan építenek valamit a színházban, próbára téve az érintettek tűrőképességét. Most már legalább látszik a vége... A Miskolci Nemzeti Színház is a több ütemben zajló építkezés mellett döntött. „Az építkezés porrá szokta rombolni a színházak életét” — mondja az igazgató, aki éppen ezt akarta elkerülni. Nyáron gőzerővel építkeznek, téten játszanak, így a régi háromszorosára bővül az épület. Egyebek mellett gombnyomásra befedhető szabadtéri színpaddal, utcaszínpaddal, műhelyekkel és két színészházzal gyarapodnak. A Pécsi Nemzeti életébe nem hozott látványos felbolydulást az igencsak elhúzódó felújítás. Először a kamaraszínházat építették öt éven át, majd a nagyot ugyanennyi ideig. Egyikből a másikba költöztek, így valamennyi tagozat zavaratalanul működhetett. Budapesten a színházak igazgatói úgy találják, ezúttal a főváros kullog a vidék után. Az Arany János Színház és az Opera kivételével másutt itt nem volt még teljes rekonstrukció. Már bizonyos, hogy az évad végétől elindul a Vígszínház átépítése. A munkálatokat szűk esztendőre tervezik, ami után rögtön a Madách következik. Rá 1966 óta nem került sor. Még idén elkészül az újjáépítés kiviteli terve, 94 májusában a Vígból ide vonulnak az építők. A Vígtől a technológiát, kapacitást és a tapasztalatokat is szívesen fogadja a Madách. No meg a Sátrat, amely a Nyugati Pályaudvar parkolójában áll majd. Alapterülete 1200 négyzetméter tesz, ötszáz nézőnek ad helyet. A Madách után is működhet majd itt befogadó színház A Víg a teljes repertoárt áthozza ide ősztől. Barokkos erkélyét nem, de igazi színházi székeit átörökíti, mialatt a Víg épületével elfeledtetik az egykori Néphadsereg Színház nyomait: a gipszbe mintázott tankokat, a megsemmisített neobarokk díszeket, festéseket, aranyozást. Révi Judit