Fejér Megyei Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
1993. MÁRCIUS 1. HÉTFŐ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Szóról szóra, A-tól Z-ig A pénz is csak papírA magántőke jut főszerephez A jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma az 1989. év végi 15 ezerről 1992 végéig több mint 69 ezerre emelkedett, 1992-ben 16 600 új vállalkozás alakult. A részben vagy egészében külföldi tulajdonú gazdasági szervezetek száma az 1989. év végi 1350-ről 1991 végéig 9117-re emelkedett. 1992-ben újabb 4100 ilyen gazdálkodó kezdte meg működését. A mezőgazdaságban a korábbi termelőszövetkezetek egy része megszűnt, más része pedig átalakult. Az átalakuló szövetkezetekből a szövetkezeti tagok körülbelül egytizede kivált. Az új gazdasági szervezetek közül számosan nem bizonyultak életképesnek, így közülük viszonylag rövid idő után megszűntek, vagy szervezetileg átalakultak. Az 1992-ben életbe lépett csődtörvény nyomán január 23-tól december végéig 2300 jogi személyiségű gazdasági szervezet ellen indult csőd- és több mint 2000 ellen felszámolási eljárás. Gazdasági visszesés A gazdaság összteljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) a nyolcvanas évek végén stagnált, 1990-ben viszont 4 százalékkal, 1991-ben pedig majdnem 12 százalékkal csökkent. A szakértői becslések szerint a visszaesés 1992-ben mérséklődött: a GDP 4-6 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. A GDP csökkenésében egyaránt szerepe volt az alacsony hazai keresletnek, a termelés nem megfelelő összetételének és minőségének, valamint a szervezeti és strukturális változásoknak. A gazdasági visszaesés elsősorban a mezőgazdasági termelést érintette. A termelés az 1990. évi 4 százalékos, az 1991. évi 5 százalékos mérséklődés után a múlt évben mintegy 23 százalékkal csökkent. Az ipari termelés az 1991. évi nagymértékű, 19 százalékos visszaesést követően 1992-ben 10 százalékkal maradt el az előző évitől. A kivitelező építőipar építési-szerelési tevékenysége, amely a korábbi években folyamatosan csökkent, 1992-ben az előző évi szinten alakult. A termelés mérséklődése erőteljesen befolyásolta az áruszállítás teljesítményét is, ami 16 százalékkal maradt el az előző évitől. (A csökkenés mértéke 1991-ben ennél jóval nagyobb, 36 százalékos volt.) A nemzetgazdaság 1992- ben 11 százalékkal kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az ipar energiafelhasználása 1992-ben a termelésnél nagyobb mértékben, 20 százalékkal csökkent. Mérséklődő kereslet A gazdasági teljesítmény alakulását jelentősen befolyásolta a stagnáló vagy inkább mérséklődő fizetőképes hazai kereslet, így a nyilvántartott munkanélküliek száma az év végén elérte a 663 ezret. A munkanélküliség növekedése lassult: az állás nélküliek száma 1991-ben 326 ezerrel, 1992-ben 257 ezer fővel emelkedett. A foglalkoztatottak havi nettó nominális átlagkeresete tavaly 22 százalékkal nőtt, így keresetük reálértéke némileg elmaradt az előző évitől, miközben a jövedelmek polarizálódása tovább folytatódott. A nyugdíjasok száma 118 ezer fővel nőtt, az átlagos nyugdíjösszeg névlegesen 13 százalékkal emelkedett, s ily módon elmaradt a fogyasztói árak emelkedésétől. A lakosság megtakarítása tovább nőtt. A beruházási tevékenység 1992-ben is visszafogott volt. Előzetes adatok szerint összesen 12 százalékkal meghaladta az előző évit, összehasonlító áron viszont ettől mintegy 8 százalékkal elmaradt. Ez a csökkenés kisebb mértékű az előző két évinél, 1990-ben ugyanis 10 százalékkal, 1991-ben pedig további 12 százalékkal esett vissza a beruházások volumene. Visszafogott infláció Az infláció visszafogására irányuló erőfeszítések 1992-ben eredményesek voltak. A fogyasztói árszínvonal az 1991. évi 35 százalékos növekedés után 1992 átlagában 23 százalékra mérséklődött. Hasonló irányba változtak az árak az ipar területén, ahol a belföldi értékesítés üteme az 1991. évi 31,9 százalék után 1992-ben 9,7 százalék volt. Ezzel ellentétesen az árszínvonal növekvő ütemű az építőiparban (1991-ben 19 százalék, 1992-ben 27 százalék), valamint a mezőgazdaságban, ahol 1992-ben fokozatosan emelkedtek a felvásárlási árak és az év egészében 9,7 százalékkal haladták meg az 1991. évit. A külkereskedelmi kapcsolatok átalakulása, a konvertibilis elszámolásra való átállás az 1991 évi mérleg számottevő romlásával, 91 milliárd forint behozatali többlettel járt. Előzetes adatok szerint 1992-ben az előző évinél lényegesen kisebb, 34,5 milliárd forint passzívum képződött. A javulás azzal magyarázható, hogy a kivitel volumene 1 -2 százalékkal nőtt, a behozatal viszont — összehasonlító áron számítva—8 százalékkal elmaradt az előző évitől. A külkereskedelmi áruforgalmon belül folytatódott a nyugati piacok térnyerése, Németországnak a legnagyobb a részaránya, amit a Szovjetunió utódállamai és Ausztria követnek. A Magyarországra érkező külföldiek száma 1990-ben volt a legtöbb, 37,6 millió fő, ezt követően 1991-ben és 1992-ben 33,3, illetve 33,5 millióra mérséklődött. A turisták száma 1990-ben az előző évi 1,4-szeresére, 20,5 millió főre nőtt. Ez a tendencia 1991-ben is folytatódott, amikor is 21,9 millió turista érkezett az országba, 1992-ben viszont számuk 20,2 millió főre mérséklődött. Meghatározó volt ebben az osztrák és a német turisták számának 27, illetve 18 százalékos visszaesése. A csökkenő turistaforgalom ellenére 1992-ben az idegenforgalomból több mint 600 millió dollár bevételi többlet származott, 10-12 százalékkal több, mint 1991-ben. Aktívum a fizetési mérlegben A konvertibilis folyó fizetési mérleg immár harmadik éve, 1992-ben is bevételi többlettel zárult. A fizetési mérleg aktívumánál nagyobb mértékben csökkent a nettó adósságállomány, az 1991 év végi 14,6 milliárd dollárról 1992 november végére 13,2 milliárd dollárra. Ennek hátterében a bruttó tartozás 2-3 százalékos mérséklődése és a bruttó követelés körülbelül 19 százalékos növekedése húzódik meg. A bankrendszeren keresztül készpénzben beáramlott működő tőke nagysága — az MNB becslése szerint — az 1991. évihez hasonló. Az állami költségvetés továbbra sincs egyensúlyban. A deficit 1992-ben az előző évinek 1,7-szeresére, 197 milliárd forintra emelkedett. A jövedelmekkel összefüggő adóbevételek csökkentek (például nyereségadó), vagy az előirányzatnál kevésbé nőttek (például személyi jövedelemadó). Ugyanakkor a kiadások az előirányzatnak megfelelően vagy annál nagyobb mértékben nőttek, mint például a munkanélküliség növekedése miatt a Szolidaritási Alap vagy pedig az államadósság kamatterhei. A hiány finanszírozásában jelentős szerepe volt az államkötvények kibocsátásának és a kincstárjegy-állomány bővítésének. Szociális kórképvázlat A népesedési helyzet valamelyest romlott, de alapjában véve a korábbi évekéhez hasonló volt. Az élveszületések száma kissé csökkent, a halálozásoké emelkedett, így a természetes fogyás meghaladta az előző évit. A népesség száma, előzetes adatok szerint, az év végén 10 millió 312 ezer volt. A termékenység színvonala továbbra sem biztosítja a népesség utánpótlását, a halandóság pedig elfogadhatatlanul magas. Csökkent a házasságkötések száma is. Az egészségügyi ellátás átalakításainak első nagyobb lépéseként bevezették a szabad orvosválasztást és a háziorvos intézményét. Az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszer átalakításával egyidőben csökkent a kórházi ágyak száma. A táppénzes napok száma kevesebb volt mint 1991-ben. Némileg tovább mérséklődött a közúti közlekedési balesetben elhunytak és sérültek száma. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanulólétszámát elsődlegesen a megfelelő korú népesség száma határozza meg. A folyó tanévben az oktatási rendszerben — beleértve az óvodákat is—több mint 2 millióan tanulnak, a teljes lakosság csaknem egyötöd része. Az iskolás korba lépő korosztályok száma is kevesebb volt 1992- ben. A középfokú oktatásban viszont ebben a tanévben tetőzik a létszám. A középfokú képzésen belül a középiskolai oktatásban többen, míg a szakmunkásképzésben kevesebben vesznek részt. A felsőfokú oktatásban résztvevők száma 1992-ben 10 ezer fővel nőtt. A bűnözés növekedési üteme nagymértékben csökkent. Az ismertté vált bűncselekmények száma valamelyest, az ismertté vált bűnelkövetőké jelentősebben emelkedett. A felderítési arány javult. (MTI) Sok beszédnek sok az alja, ezért sorozatunk játékszabálya szerint a kérdés egy szó vagy fogalom, a válasz legföljebb egykét mondat, így mégis csak nehezebb mellébeszélni... Aki válaszol: Kékesi Miklós, a Budapest Bank székesfehérvári igazgatója. —Adósság? — Nyomasztó lehet annak, akinek sok van. — Bankár? — Felelősségteljes foglalkozás, sokak szemében kiváltság. — Családi kassza? — Nálunk is a feleségem kezeli. Nekem inkább az utántöltés a feladatom. — Dühroham? — Az értetlenség tud leginkább megőrjíteni. Néha nem csekély önuralommal ugyan, de többnyire sikerül leküzdenem a dühkitörést. — Előrelátás? — Előrelátás nélkül nem lehet tervezni, tehát nagyon fontos adottság. Sajnos, számos vállalkozónál hiánycikk, ezért is gyakori a csőd. — Foci? — Valamikor sokaknak, így nekem is, remek szórakozást jelentett. Remélem, egyszer újra érdemes lesz meccsre járni. — Gond? — Manapság sok embernek a megélhetés a legfőbb gondja, és ez nem válik az ország dicsőségére. Jó volna, ha a nem túl távoli jövőben legalább ebből sikerülne kimászni. — Hibaszázalék? — Nullára nem lehet leszorítani. Tökéletes ember nincs. —Ígéret? — Szép szó, de meg is kell tartani. Nem csekély hitelképességet jelent, ha valaki szavatartó ember hírében áll. —Jóstehetség? —Na, ez az, ami hiányzik belőlem! Nem is szívesen bocsátkozom jóslásokba. — Kidobott pénz? —Nagy kár, hogy előre sohasem lehet tudni, mi lesz az. Aztán már késő a bánat... — Lapjárás? — A szerencse mindenben fontos. Nincs okom a panaszra. —Milliók? — Egy bankárt kevésbé hoz lázba egy rakás pénz látványa, mint másokat. Nálunk szimpla munkaeszköz a bankjegy, szinte egy darab papír. —Nosztalgia? — Néha nem rossz belemerülni a fiatalkori emlékekbe, de az egész csak arra jó, hogy rádöbbenjünk, mennyire rohan az idő. Jobb visszazökkenni a jelenbe. — Olvasmányok? — Elsődleges olvasmányaim az újságok, mert nélkülözhetetlenek a friss információk. Ha nagyon ráérek, szeretem az útleírásokat olvasgatni. — Pazarlás? — Ha valamikor, manapság csakugyan luxus! Kevesen engedhetik meg maguknak. —Ravaszkodás ? — Valamennyi nem árt néha, ha célt akarunk érni. Nem okos ajtóstul rontani be valahova. — Szerencsejáték? — Tőlem távol álló, veszélyes betegség. Aki rákap, garantáltan tönkre megy. — Tüske? — Bár fájdalmas, egyet-kettőt ki lehet bírni, csak nem kell vele törődni. Ha túl sok jut belőle, okosabb más terepet keresni. — Utazás? — Egy sor élmény és tapasztalat, alkalom a megújulásra. És persze minden utazás újabb vágyakat ébreszt. — Verseny? — Az élet is az. Mindennapi megvívása egy sor örömet és élvezetet, máskor pedig kudarcot tartogat, ettől olyan izgalmas. —Zárszó? — Az előző gondolatnál maradva, a múlton nem érdemes rágódni. Ami volt, elmúlt, okosabb előre figyelni. — posch — TERMŐFÖLD-ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Fejér Megyei Kárrendezési Hivatal Isztimér községben a „Bakony” Mg. Tsz. (Isztimér) által kijelölt termőföldterületre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Isztimér, Kultúrház, Turista u. 14. 2. Az árverés ideje: 1993. április 2., 10.00 óra (jelentkezés: 8.00 órától) 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla Település Hisz. Művág Termőföld AK területe ha az Isztimér 0303 a-ból szántó 5 0000 100,00 Az árverést megelőzően egyezségi kísérletnek van helye, amely 1000 Ft/AK alapulvételével közvetlen földtulajdon szerzéshez vezethet. A Fejér Megyei Kárrendezési Hivatal Isztimér községben a „Szabadság” Mg. Tsz. (Bakonycsernye) által kijelölt termőföldterületre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Isztimér, Kultúrház, Turista u. 14. 2. Az árverés ideje: 1993. április 2., 10.00 óra (jelentkezés: 8.00 órától) 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Település Hrsz. Műv. ág Termőföld területe ha mz Isztimér 0232 a gyep/legelő 5 5953 24,07 0232 b erdő 1 6283 6,19 0234 a gyep/legelő 4 5146 12,64 0234 b szántó 7 6653 153,31 0234 c gyep/rét 2 5540 66,66 0234 f szántó 5 7295 11,59 Az árverést megelőzően egyezségi kísérletnek van helye, amely 1000 Ft/AK alapulvételével közvetlen földtulajdon szerzéshez vezethet. A Fejér Megyei Kárrendezési Hivatal Isztimér községben a „Szabadság” Mg. Tsz. (Bakonycsernye) által kijelölt termőföldterületre az ÁRVERÉST KITŰZI. 1. Az árverés helye: Bicske, Művelődési Központ nagyterme: Kossuth 1.1.20. 2. Az árverés ideje: 1993. április 2., 10.00 óra (jelentkezés: 8.00 órától) 3. Az árverésre kerülő nagyüzemi tábla: Település Hrsz. Műv.ág Termőföld AK területe ha mz Bicske 0571/3 szántó 32 1193 532,84 0571/4 erdő 8312 5,81 0581/3 szántó 28 1 214 611,78 0583 szántó 35 1984 874,30 0586/1b nádas 1 1099 19,31 0586/2 szántó 23 7626 385,65 Az árverést megelőzően egyezségi kísérletnek van helye, amely 1000 Ft/AK alapulvételével közvetlen földtulajdon szerzéshez vezethet. Székesfehérvár, 1993. február 9. Dr. Győre Attila a Fejér Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője Magyar kuplung a Suzukiba Vegyes vállalatot alapított tengelykapcsolók összeszerelésére a japán Dainkin cég és a Komárom megyei Bákersz Kft. Az új cég a Magyar Suzuki Rt. beszállítója lesz. Az alapító okiratot vasárnap írták alá Budapesten. A Daikin, amely a Suzuki Motor Corporation autógyár legnagyobb beszállítója, átadja a gyártási technológiát a magyaroszági cégnek. A Daikin- Bákány Tengelykapcsoló-gyártó Kft-nél kezdetben a Japánból hozott alkatrészek összeszerelése, minősítése és forgalmazása folyik, két éven belül pedig fokozatosan átállnak a gyártásra is. A tervek szerint az első évben 16 ezer darab tengelykapcsoló hagyja el a tatabányai üzemet, 4- 5 éven belül pedig évente 50 ezer alkatrész szállítására lesz képes. Az éves forgalom ekkorra eléri majd a 180-200 millió jent. A Bákersz Kft. a 10 kft.-ből álló Bákány vállalatcsoport tagja. A cégek főként szerszám-, alkatrész- és gépgyártással, építőipari tevékenységgel, műanyagfeldolgozással foglalkoznak, a Bákersz Kft. pedig ez idáig a többi kft. holdingjaként működött, a termelő tevékenységet most kezdi meg. A vegyes vállalat létrejöttét az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is támogatta, kedvezményes hitelhez segítette a céget, kamatterheinek 60 százalékát az IKM átvállalta. (MTI)