Fejér Megyei Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

13. MÁRCIUS 16. KEDD FEJÉR MEGYE ÚJ DÍSZPOLGÁRAI FA NÁNDOR Fa Nándor ebben az eszten­­dben ünnepli negyvenedik­ületésnapját. Az immár világ­­ra, remek sportember minden d öntetben a kiválók közé soro­ndó. Eddigi pályafutását min­­d a kihívás jellemezte, állan­­dan magas mércét állított maga­­. Kajakosként, majd később itorlázóként tagja volt a ma­­yar válogatottnak. 1985—87- en, a magyarok közül elsőként itorlázta körül a Földet, Gál Jó­­zeffel együtt. A hazaérkezés­e­­n ismét egy fantasztikus, e­­yedülálló vállalkozásba kezd­ett. Maga tervezte és építette ersenyvitorlás, az Alba Regia spitányaként a világ legrango­­bb földkerülő versenyén, a O.C. Challange-n ,1990—91- en sikerrel helytállt. Ezzel a­eljesítménnyel a világ legjobb­itorlázói közé került és újabb agy feladatra vállalkozott. Ta­­aly a KHF Matáv fedélzetén íjthoz állt a megállás nélküli­öldkerülő versenyen. Az eddigi lgkalandosabb, legnehezebb­iadalon a világ legjobbjai közt apjainkban biztosan halad a cél e­lé. DR. FITZ JENŐ Budapesten született 1921- ben. Apja a pécsi egyetem könyvtárosa volt, majd a Szé­chenyi Könyvtár igazgatója, aki fiát a pécsi cisztereknél, később Budapesten a bencéseknél tanít­tatta. Egyetemi tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegye­tem bölcsészkarán folytatott, majd a jogi kar hallgatójaként gyarapította tudását. 1947-től ta­nársegéd volt, 1949-ben került a székesfehérvári múzeum élére. Nyugdíjazásáig, 1985-ig volt a Fejér megyei múzeumok igaz­gatója. A nemzetközi hírű mu­zeológus, régész tucsomá­­yos munkásságát 600 szakcikk, 400 ismeretterjesztő dolgozat és 25 könyv fémjelzi. Friss örömhír, hogy elnyerte a Magyar Könyv Alapítvány támogatását, amely azt jelenti, hogy hamarosan megjelenhet élete fő műve a Pannónia kormányzása a római korban című négy kötetes mun­kája, amelyhez az anyagot 1959 óta gyűjtötte. Jelenleg is két könyvön dolgozik, a Gorsium monográfián és a Fejér megyei római feliratok sorozat hatodik kötetén. RÁPOLTI GYULA A harmincnyolc esztendős székesfehérvári fiatalember na­gyon korán megismerkedett a sporttal, de a szakágat, amely számára a világsikert hozta, csak későn — majd 30 évesen — választotta. A ma már nem­zetközi klasszisú ultratriatlonis­­ta eleinte rövidebb távú viadalo­kon ismerkedett meg az úszás­ból, kerékpározásból és futásból álló összetett sportággal, s emel­lett eredményesen szerepelt hosszútávfutó versenyeken. Olyannyira, hogy kétszer is tel­jesítette a 250 kilométeres At­hén — Spárta távot. Az első nemzetközi mércével is kiemelkedő sikert Rápolti Gyula 1991-ben érte el, amikor megnyerte a négyszeres távú ultratriatlon világkupát Székes­­fehérváron. (Ezt a teljesítmé­nyét — nem hivatalos világ­csúccsal — megismételte 1992- ben.) Pályafutásának eddigi leg­jobb eredményét ugyancsak 1992-ben érte el: a Mexikóban megrendezett tízszeres távú vi­lágbajnokság harmadik helye­zését szerezte meg szenzációs versenyzéssel. PAP ENDRE Pap Endre a búza- és kukoricanemesítés terén égzett kutató munkásságáért, valamint tudomá­­nyos és népszerűsítő publikációinak elismeréséül kapta a posztumusz díszpolgári címet. Európában elsőként, a világon pedig második­ént a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgaz­­dasági Kutatóintézetében állítottak elő hibridku­­oricát — döntően Pap Endre sikeres nemesítő munkájának köszönhetően. Munkássága nem csak az új fajta létrehozásá­­ban merült ki, hanem a hibridkukorica elterjeszté­­ére is kiterjedt. Mindaz, amit életműve fémjelez, azt a magyar növénynemesítés egyik legnagyobb üresítményének ismernek el világszerte A megyei kitüntetést lánya, Pap Éva vette át a­egnapi ünnepségen. A Magyar Köztársaság el­nöke a miniszterelnök javas­latára a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje katonai tagozat kitüntetést a­­dományozta Gyuricza Béla altábornagynak, a Szárazföl­di Csapatok Parancsnoksága parancsnokának, felelősség­­teljes beosztásban huzamos időn át kifejtett eredményes tevékenységéért, és a Ma­gyar Köztársasági ezüst Ér­demkereszt polgári tagozat kitüntetést Varga Lászlóné Horváth Erzsébetnek, a Ká­­polnásnyéki Önkormányzat főelőadójának az államigaz­gatásban eltöltött több, mint három évtized alatt végzett kiemelkedő tevékenységé­ért. Gyuricza Béla altábornagy katonai pályája kezdetétől csa­patoknál teljesített szolgálatot. Szolnokon a felderítő zászlóalj parancsnoka volt, majd Szé­kesfehérvárra került, ahol a felderítő osztály munkatársa lett, később hadsereg felderítő főnöknek nevezték ki, majd Kaposváron hadosztálypa­rancsnoki feladatkört töltött be. Onnan ismét Székesfehér­várra vezetett az út. Itt nevez­ték ki hadseregparancsnoknak, majd altábornaggyá előléptet­ve a Szárazföldi Csapatok fő­­parancsnoka lett. Gyuricza Béla TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL PESOVÁR FERENC Pesovár Ferenc a magyar népterület néptáncai­nak tervszerű, módszeres feltárásáért, több évtize­des— nemzetközileg is nagyra értékelt — kutató munkájáért részesült a posztumusz díszpolgári címben. Különösen elévülhetetlen érdemeket szerzett a szatmári, somogyi és fejér megyei táncok össze­gyűjtésével, ezek filmen, fotón, hang- és kézirat­gyűjteményekben történő megörökítésével. Ki­emelkedő szakmai tevékenységét bizonyítja az is, hogy az Alba Regia Táncegyüttes az ő szellemé­ben dolgozik tovább. Nagy veszteség volt, amikor tíz évvel ezelőtt fiatalon, ötvenhárom évesen elvesztettük az István Király Múzeum néprajzosát, osztályvezetőjét. Ki­tüntetését most fivére, Pesovár Ernő vette át. A SZABADSÁG DICSŐ ÜNNEPE (Folytatás az 1. oldalról) Hangoztatta: mindent el kell követnünk, hogy átalakítsuk az előző rendszertől örökölt műkö­désképtelen gazdaságot, megre­formáljuk a tulajdonrendszert. A Nemzeti Megújhodás Prog­ramját végre kell hajtani, az a jö­vőnk záloga. Nyomasztó gondunk, hogy a határokon belül és kívül is fogy a magyarság. A nemzet léte fo­rog kockán. A haza ma is hív, a talpra állás történelmi parancsa kötelez bennünket — zárta be­szédét a szónok. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével fejeződött be. A megyei közgyűlés hétfő délutáni ünnepi ülésén emléke­zett meg az évfordulóról. Jelen voltak a köztársasági megbízotti hivatal, a többi megyei hivatal, a két megyei jogú város, a hon­védség, rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem képviselői, a megye településeinek polgár­­mesterei. A Primavera Kórus és a Látókör tagjai adtak műsort, majd dr. Kádár Béla, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere tartott ünnepi beszédet. Minden országnak szüksége van „nemzetépítő csillagórára”. Országunknak ez kétszer, 1848- ban és 1956-ban adatott meg — mondta többek között a szónok. A 145 évvel ezelőtti események legfontosabb üzeneteként mél­tatta, hogy a magyarság képes felül­emelkedni a turáni árkon, összefogni és a világ elé lépni életerejével, haladási képessé­gével. Sokan vannak ma is, akik az országot visszahúzzák, gán­­csoskodásukkal, magatartásuk­kal, gondolataikkal akadályozni igyekszenek bennünket az Eu­rópa felé haladásban. Ha ezekkel nem tudunk megbirkóz­ni, nem várhatjuk, hogy uno­káink nevünk áldásával borulja­nak a sírjainkra—mondta a mi­niszter. Az ünnepségen került sor a megyei kitüntetések átadására is. A Fejér Megye Díszpolgára címet adományozták dr. Fitz Je­nőnek, Fa Nándornak, Rápolti Gyulának, valamint posztu­musz Pap Endrének és Pesovár Ferencnek. Terstyánszky Ödön­­díjat kapott Fidel László és Mosberger Pál, dr. Berzsenyi Zoltán-díjat vehetett át dr.Czin­­kotszky Jenő és dr. Forgács Bé­la. Vörösmarty Mihály-díjban részesült Huszics Vendelné és Huszics Vendel megosztva, va­lamint Szénási Sándor. A Szé­chenyi Viktor-díjat dr. Andó Pé­­terné kapta, a Németh László­­díjat vehette át Domonkos Béla és Sobor Antal. A kitüntetettek nevében Szénási Sándor esperes mondott köszönetet. A Megyeházán tartott ünnep­séget követően a részvevők megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, a költő nevét viselő is­kola előtt. Kádár Béla minisztert követően elhelyezte koszorúját a szárazföldi csapatok főpa­rancsnoksága, a megyei rendőr­­főkapitányság valamint a többi résztvevő nevében Paál Huba, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Gelencsér József, a köztársasági megbízott megyei hivatalának vezetője. Székesfehérváron tegnap es­te az egykori Fekete Sas Szálló falán található emléktáblánál kezdődött a városi ünnepség. Az önkormányzat, az egyházak, a pártok és a honvédség képvise­lői mellett az emlékezés koszo­rúját helyezte el dr. Dornbach Alajos, az országgyűlés alelnö­­ke, a március 15-ei megemléke­zés szónoka is. A résztvevők ezután, gyer­tyákkal a kezükben, a Városház térre vonultak, ahol az Alba Re­gia Táncegyüttes bemutatóját és Koncz Gábor színművész vers­blokkját követően Balsay István köszöntötte a város polgárait, közülük is külön a fiatalokat. — Március 15-e az ember ve­leszületett szabadságát jelképe­zi —­ hangsúlyozta ünnepi be­szédében dr. Dornbach Alajos, aki a 145 évvel ezelőtt forrada­lom ma is élő eszméi közül a szabadságot, egyenlőséget, test­vériséget emelte ki. A szabad­ságharc egykori többnemzetisé­gű hősei felismerték: az egyete­mes társadalmi fejlődést szol­gálják, és a szolidaritás a modern társadalmak záloga. A forradalom elbukott, és a sokáig nélkülözött függetlenség után 1956. október 23-án ismét sikerült a világ megbecsülését kivívnunk, folytatta a fehérvári ünnepség szónoka. Március 15- e és október 23-a emléke ezután minden hazafias érzésű ember tudatában összefonódott, ezért is tiltotta a korábbi rendszer az 1848-as forradalomról történő méltó megemlékezést. 1989- 90-ben ismét esélyt szereztünk 48 örökének beteljesítésére. Az átalakulás nehézségei, az alig elviselhető szociális terhek mel­lett megnyugtató, hogy hazánk a biztonságot és a társadalmi nyu­galmat képviseli a térségben. Érdekünk, hogy a szomszé­dunkban is így legyen, hiszen a határok jelentősége mindinkább eltörpül. A XXI. század hajnalán el kell felednünk az érdekellenté­teket — hangsúlyozta beszéde végén az országgyűlés alelnöke —, és sikerre kell vinnünk az egykori forradalom céljait. El­sősorban a nemzeti független­ség megőrzését, a társadalmi felemelkedést, a polgárosodást. Nem melldöngetéssel és nagy szavakkal, hanem tettekkel, mert ettől függ az igazi hazafi­­ság. A beszédet követően egye­bek mellett a Hegedős együttest és Balogh Márton énekest hall­hatták az ünnep résztvevői. Dunaújvárosban az 1848-as emlékműnél látottak koszorú­zást. Ünnepi beszédében Almá­­si Zsolt polgármester a száz­negyvenöt évvel ezelőtt szüle­tett Tizenként pont mai megva­lósulását elemezte. Végül a Mit kíván a magyar nemzet? alcímét idézte: legyen béke, szabadság, egyetértés — és egyetértést kí­vánva köszönt el az ünneplők­től. Az emlékműnél avatták fel a Dunaújvárosi Nemzetőrség csa­patzászlaját, amelyre politikai pártok és szervezetek kötöttek díszszalagokat. A testület a nemzeti hagyományok őrzésére alakult, tagjai az ünnepségen a 48-as nemzetőrség szilvakék e­­gyenruhájában jelentek meg. Az ünnepség végén a pártok és intézmények, magánemberek koszorúkat, virágokat helyeztek el az emlékműnél. Bicskén a március 15-ei ünnepségsorozat keretében az egy­kori Batthyány kastélyban is megemlékezést tartottak tegnap dél­után. Ez alkalomból avatták fel Kossuth Zsuzsa bronz emlék­tábláját a kastély nagytermében Fotó: Gregority Antal Varga Lászlóné Varga Lászlóné 1959. júni­us 1-jétől — egyhuzamban, egy helyen — dolgozik az álla­migazgatásban. Kápolnásnyé­­ken született, s érettségi után ott is állt munkába a tanácsnál. Adóügyek, igazgatás, anya­könyv, szociálpolitika, hagya­ték, honosítás, most a munka­­nélküliek dolga — mindenhez ért. A lánya, az egyetlen, ál­lamigazgatási főiskolát vég­zett, most a jogi egyetemre jár. Munka mellett. Szemben ülnek egymással a polgármesteri hi­vatalban. Már csak július 1- jéig, nyugdíjazásáig.

Next