Fejér Megyei Hírlap, 1993. március (49. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-16 / 62. szám
... MÁRCIUS 16. KEDD Petőfi és korai kamarakiállítás Fehérvárott Egy magángyűjtemény kincsei Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményei, Petőfi kora és utóélete kerül megfogható tárgyi közelségbe azon a kiállításon, amely Krámer Iván gyűjteményéből nyílt meg március 15-én Székesfehérvárott, a Helyőrségi Klub emeleti termében. Kéziratok, korabeli nyomtatványok és újságok, sokrétű és gazdag anyag illusztrálja az életművet. Petőfi Sándor összes verseinek szinte valamennyi kiadása, olajnyomatok és a lánglelkű poétát megörökítő festmények— felsorolni is lehetetlen — láthatók a tárlaton. A székesfehérvári gyűjtő, aki egyébként hivatásos katona, időt és pénzt nem sajnálva, két évtizede gyűjti a múlt századi dokumentumokat. Bajban van az ember, hogy mit lehetne kiemelni a számtalan dokumentumból, kortörténeti érdekességből, vagy éppen ritkaságból. A Függetlenségi Nyilatkozat kiállított példánya például védett, olyannyira becses darabja a gyűjteménynek. Krámer Iván őriz olyan 1849 szeptemberében, a szabadságharc leverése után keltezett nyugtát, amely Kossuth bankók átvételét igazolja. Mint tudvalevő, a bankók rejtegetéséért nem sokkal később börtön járt. Az idealizált Kossuth ábrázolás, amely egy tehetős polgár szobájának falán fog- A híres festmény másolata jött talán éppen a szentkép mellett, a fantázia szülte olajnyomat, amely egyetlen lelkesült jelenetbe tömöríti a forradalom hőseit, és amely valószínűleg egy paraszt tisztaszobáját díszítette, jól érzékelteti a kultuszt, amely a szabadságharcot, a múlt században, a magyar nép körében övezte. Kossuth „vidini levelének” kiadása, amely megalapozta a legendát az áruló Görgeiről, vagy a tábornok,életem és működésem” című önéletrajzának első magyarországi kiadása egyaránt látható a március 29- ig tartó tárlaton. (bkl) Olajnyomat, amelyen Damjanich, Bem tábornok, gróf Batthyány, Petőfi, Kossuth és Klapka látható Az olmützi alkotmány Speciális osztály indul ELSŐSÖR A SZÁMÍTÓGÉPNÉL Az egyik legnagyobb (és legkevésbé „áttekinthető”) székesfehérvári lakótelep egyik iskolájában, a Sziget Utcai Általános Iskolában (amely, naná, hogy egyébként a Tolnai utcában van) évek óta igyekeznek a Palotavárosban lakó gyerekekérdeklődésének és szüleik igényeinek megfelelni. A következő tanévben az elsősök számára indítanak egy új, speciális osztályt. Erről kérdeztük az iskola igazgató-helyettesét, VidovicsnéSípos Borbálát. — Mi mindent tanulhatnak majd ebben az osztályban a gyerekek? — Az első osztálytól kezdve különösen a számítógépes ismeretek és a matematika oktatása kap nagy hangsúlyt, emellett pedig angolt tanulhatnak, hiszenez a számítógép nyelve is. —Ezek szerint elsősorban jó,képességű diákok jelentkezését várják... — Igen, bár nem az a legfontosabb, hogy ez valamiféle „elitosztály” legyen, hiszen, ha később valamelyikük a nyolcadik osztály elvégzése után nem akar majd továbbtanulni, az iskolában megszerzett alapfokú számítógépkezelői ismeretek birtokában akár el is helyezkedhet. De kétségtelenül jóképességű gyerekekre számítunk, olyanokra akik bírják az „iramot”, a speciális osztály magasabb követelményeit... — Mindez megfelelő feltételeket kíván... — Főként Commodore 64-es gépekkel felszerelt számítógéptermünk van, de pályázaton nyert pénzen hamarosan IBM számítógépeket is tudunk majd venni. És persze, van egy kollegánk, aki a számítógépes ismereteket tanítja majd — most végzi ehhez az egyetemet. — Hogyan válogatnak a jelentkezők közül? — A felvételi március 25-én és 26-án lesz: vizsgáljuk a gyerekek logikai készségét, a finommozgásokat, de a ritmus- és dallamkészséget is, hiszen ez is hozzájárul a jó nyelvérzékhez. — És a többi elsőosztályban milyen jellegű a képzés? —Évek óta indítunk egy-egy iskolaotthonos osztályt is, amely nagyon hasznos, főként a hátrányosabb helyzetű gyerekek számára, vagy abban az esetben, ha az anyuka például egyedül neveli a gyereket, sokat dolgozik, így aztán örül, hogy tudja, csemetéje egész nap jó helyen van, este már nem visz haza leckét, sőt, a felszerelése is az iskolában marad. De van egy úgynevezett kislétszámú fejlesztő osztályunk is, ahová olyan gyerekek kerülnek, akik még nem képesek igazán teljesíteni az elsőosztály követelményeit. Az a tapasztalatunk, hogy így nagyon sokan behozzák a lemaradást... —gábor— MŰVELŐDÉS FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 5. OLDAL Fizikus-jelöltek — ifjúsági vetélkedő Ki miben tudós? Április elején ismét megrendezik a „Ki miben tudós?” című ifjúsági vetélkedőt. Ezúttal a középiskolás fizikus-jelöltek mérik össze tudásukat. A seregszemlére az idén csaknem négyszáz diák jelentkezett, s közülük nyolcan „mérkőznek” az elsőségért. A vetélkedőt közvetíti a televízió, az ország nyilvánossága előtt zajlanak a versenyek. A páros erőpróbát április 3-án, 10-én és 17-én rendezik, a döntőt pedig április 24-én tartják. Kiemelt témakör az atomfizika. Sajdik-karikatúrák A soproni tavaszi fesztivál programsorozata az Ikva-parti városban, Sopronban, ma nyílik meg Sajdik Ferenc karikaturista kiállításával. A művésznél csak figurái népszerűbbek. A Sajdikgaléria nemcsak humoros, kacagtató .Birkákból” áll, rajzaival éles és pontos társadalmi látleletet ad. Bármi érdekli —s, miért ne lenne kíváncsi állandóan—, az nem más, mint okos csipkelődés, logikus játék, elmés sziporka. Rómeó és Júlia „majdnem” ovis korban; Kolumbusz felfedezése szokatlan környezetben; Sajdik madarak, nevesincs állatkák, frizurák, karakterek sajdikos tárháza... és Gombóc Artúr, a halhatatlan, nagykövér madár, Csukás István Pom-pom meséiből. A soproni tavaszi napokon még számos kulturális programot kínálnak a rendezők. , l Z,kCif Osztlói Kern, a kopó Mi kell egy igazi krimihez? A legtöbbször ugyebár egy jellegzetes nyomozó figura: ilyen volt pédául Colombo, gyűrött esőkabátjával, Kojak, a tar koponyájával, Maigret felügyelő, a híres pipájával. Most pedig „megszületett” a magyar kopó, akinek legfőbb jellegzetessége, hogy Kern András alakítja. Ezen kívül pedig nincs is egészen egyedül, mert Simonnak mindig van egy társa, a fia (a tehetséges Szabó Dani). És a sikerhez jó, ha van egy helyes, kicsit koravén gyerek. De mert ez a bizonyos Kern-Simon meglehetősen vékonydongájú pasi, kell aki időnként verekedjen „helyette”: ez a tiszte a Bandit alakító Cserhalmi Györgynek. Sőt, ez a Simon ráadásul még magánnyomozó is, aki folyton beleüti az orrát a rendőrök dolgába, kell tehát egy magasrangú rendőrtiszt haver, aki időnként kihúzza a kátyúból: ez a Rózner, azaz Verebes István. És mert férfiember nem lehet meg a nők gyakran terhes, követelőző gondoskodása nélkül, fimsorozat pedig szemrevaló fehér személy(ek) nélkül Simonnak van egy folyton hoppon maradó kedvese: Jutka, a szép bemondónő (Eszenyi Enikő). Szurdi Miklós Privát kopó című sorozata valósággal hemzseg a kitűnő színészektől... És mégis: hiányzik az igazi feszültség. Pedig van benne minden: bunyó, üldözés, lövöldözés, vér, cselszövés, fedetlen keblű lányok, milliós tétek. De a legtöbbször hiányzik az „életszagú”, jó sztori. Még akkor is, ha a cselekmény rendszerint több szálon fut, hogy aztán végül kiderüljön: minden mindennel összefügg. Csakhogy amíg erre szép lassan fény derül, már nem is vagyunk igazán kíváncsiak a megoldásra... — gábor — Érik az elvetett mag Olsvai Imrétől, az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársától hallottam az örömhírt a Pesovár- emlékülésen: a székesfehérvári, a tordasi és a szabadegyházi gyerekek remekeltek a mohácsi népdaléneklési versenyen. Ez a nemes hagyományt teremtő város a 23. alkalommal rendezte meg a dunántúli diákok dalos vetélkedését. Olsvai Imre így kommentálta a sikert: kezd beérni a népdal területén is a Pesovár Ferenc által elvetett mag. Mohai Judittól, a megyei ének-zene szaktanácsadótól tudom, hogy a Kodályévforduló tiszteletére népdaléneklési versenyt rendeztek az általános iskolásoknak, és a legjobbakból hat énekest delegáltak a mohácsi versenyre, ahol többen az élmezőnybe kerültek: Tóth Eszter, a Május 1. iskola diákja, Horváti Kata, a Munkácsi iskola tanulója, Kudor Anikó, a Vörösmarty iskolából, Varga Erzsébet és Szász Katalin Tordasról, Benedek Gyöngyi pedig Szabadegyházáról érkezett Mohácsra és aratott sikert. Ez az eredmény természetesen nemcsak a kitűnő szakmai hagyományoknak köszönhető és az olyan úttörőknek, mint Pesovár Ferenc, hanem azoknak is, akik ebben a szellemben, ezeken az alapokon építkezve oktatnak és nevelnek. Köztudott, hogy a fehérvári Hermann László Zeneiskolában már a népzenét és a népdalt is oktatják. Wakler Annának, Szász Ágnesnek, Varró Jánosnak és Nagy László tanároknak meghatározó szerepük van ezekben az eredményekben. Ahol zenét, éneket, dalt, táncot kedvelő szülők, pedagógusok vannak, abban a környezetben ilyen kedvű fiatalok nevelődnek. Teremjen tehát minél több belőlük! —zágoni— Hitújítók és hitvédők A XVI. századi Európát világnézeti alapjaiban meghatározó hittételekről már számtalan szakirodalom szól. Ám arra, hogy miért pont ott és akkor hatottak például a lutheri tanítások, efölött elsiklunk, az ismeret eléggé felszínes marad. Péter Katalin Hitújítók és hitvédők című kötetben nem kevesebbre vállalkozik, mint lehetővé teszi számunkra megérteni a reformációt, mint az azt megelőző történelmi korszak szerves folytatását. A bemutatott hitújítók és hitvédők csak látszólag állnak ellentétes oldalon—hangsúlyozza a szerző—, mert voltaképpen mindnyájukat a hit megújításának és megvédésének egyidejűsége izgatja. Mégis, mivel magyarázható a több évszázados polémia? Péter Katalin válasza az ember történelemformáló lehetőségeire utal elsősorban, nem pedig a politikai számítgatásokkal terhes korszakra kíváncsi. Meglepő, hogy a szerző szerint Luther Márton nemcsak az általa elindított lavináról nem sejtett semmit, de „egy sort sem szándékozott leírni az egyház darabokra szaggatása érdekében. Egyszerűen vitatkozni akart az akkori vallásgyakorlatról ” — állítja Péter Katalin. A későbbi híveit már csak döbbenettel figyeli Luther, helyette a reformáció diplomatái tudatosan cselekszenek. A reformátorok jellemrajzai hagyományrombolóak. Nélkülözik a megszokott sztereotípiákat: „a szentek aszketikusak”. A kötetben szereplők nemcsak ilyenek, inkább eleven, színes egyéniségek: Luther a gyermekeit gyengéden szerető apa; Kálvin, a felesége halála után összetört férj, hús-vér emberek, egy korszak megújult szellemiségének hívei. —kulich—