Fejér Megyei Hírlap, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

1993. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Leértékelődő üzem­ek, földek Gyárak — üzleti érték nélkül Napjainkra sem derült ki egyértelműen, hogy mennyit ér valójában az állam vagyona? Bár a tu­lajdonosok körét már meghatározták, még min­dig viták vannak az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő gyárak, cégek, épületek valós értékéről. Hogyan lehetne ezen az áldatlan állapoton változtatni?— kérdeztük az ÁSZ vizsgálatsorozat tapasztalatai­ról dr. Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék illetékes igazgatóját. —Az eredeti elképzelésektől eltérően — amely a spontán pri­vatizációt helyezte előtérbe — mára kiderült: az állam egy kéz­­bentartottabb tulajdonváltást visz végbe. Az ehhez szükséges kerettörvények elkészültek, u­­gyanakkor hiányoznak azok az információk, amelyek elenged­hetetlenek az akció eredmé­nyességéhez.­­Az egyik legtöbbet emlege­tett példa a volt Diósgyőri Lenin Kohászati Művek értékének fel­becsülése. A jelenlegi tulajdo­nosok állítják, hogy becsapták őket, és jóval árán felül fizettek a valamikori mamutvállalatért. — Ez csak egy példa a sok közül. Mi magyarok nagyon ne­hezen vesszük tudomásul, hogy értékesnek hitt vállalataink üz­leti értéke sok esetben egyenlő a nullával. Az ipari üzemek va­gyonértéke üzleti megrendelé­sek hiányában sajnos leértéke­lődött, de legalább tudni kelle­ne, mi mennyit ér valójában! — És mi a helyzet a termő­földdel? —Ezt nem vizsgáltuk, csak a földhivatali információs problé­mákkal foglalkoztunk. Egyéb­ként vidéken a helyzet sokkal jobb, mint Budapesten. Közis­mert tényeket ismétlek: a vilá­gon mezőgazdasági túltermelés van, éppen ezért az agrárágaza­tot mindenütt támogatja az ál­lam. A magyar mezőgazdaság — a szakírók szerint — 15 mil­lió ember ellátására képes. A fö­lösleget el kellene adni, de ez csak nagyon nehezen sikerül. A privatizációs folyamat kezdetén mindannyian reménykedtünk, hogy majd jönnek a külföldi be­fektetők. Bár van érdeklődés, a szükségesnél kevesebben vásá­rolnak. — Hogyan lehetne eredmé­nyesebbé tenni a privatizációt? — Az általunk végzett ellen­őrzés-sorozat tapasztalata alap­ján arra a megállapításra jutot­tunk, hogy az egységes informá­ciós rendszer eredményesebbé tenné a privatizációt. Az érintett szakemberek ezzel a törekvés­sel egyetértenek. Nem az akarat hiányáról van szó. A törvényal­kotás dömpingjében, vagy a rosszul megítélt üzleti titok vé­delmében nem született olyan döntés, amely a nyilvántartáso­kat, a folyamatokat zárt, egysé­ges rendszerbe fogja. Pedig é­­getően szükség lenne rá, talán már túl vagyunk a huszonnegye­dik órán is. sz.m. Társadalombiztosítási önkormányzati választás Hogyan válasszunk? Ötven esztendő elteltével ez év május 21 -én tarta­nak hazánkban ismét társadalombiztosítási ön­­kormányzati választást. Az alábbiakban a válasz­tás lebonyolítását, a szavazással összefüggő gyakorlati kérdéseket ismertetjük a társadalom­­biztosítási képviselők 1993. évi választásáról szóló törvény, valamint az ehhez kapcsolódó bel­ügyminiszteri rendelet alapján. A társadalombiztosítás nyug­díj-, illetve egészségbiztosítási alapja felett létrejövő önkor­mányzatokba a képviselőket egyrészt a munkáltatók érdek­­képviseleti szervei útján dele­gálják, másrészt a biztosítottak választják. (A nyugdíjbiztosítá­si önkormányzatba 32 képviselő választható, négy tagot a Nyug­díjasok Országos Kamarája, a fennmaradó 24-et pedig a szak­­szervezeti szövetségek delegál­ják. A szintén 60 fős egészség­­biztosítási önkormányzat fele­részben választható, felerész­ben delegált tagokból áll majd.­ A képviselői választásra az or­szágos szakszervezeti szövetsé­gek állíthatnak jelölteket, három feltétel teljesülése esetén. A tör­vény szerint a listát állító szö­vetségeknek legalább három nemzetgazdasági ágban igazolt tagszervezettel és minimum öt megyében területi szervezettel, valamint legalább 100 munka­helyi szervezettel kell rendel­kezniük. Emellett létrejöhetnek alkalmi választási koalíciók is, amelyek jelöltjei szintén vá­laszthatók. A szervezetek listáin elkülönítetten szerepelnek majd a két biztosítási önkormányzat­ba jelölt személyek. A szavazáson minden válasz­tójoggal rendelkező nagykorú magyar állampolgár részt vehet. A nyilvántartásba vételről az önkormányzatok jegyzői április 16. és 26. között írásban értesí­tik a választópolgárokat. A tár­sadalombiztosítási önkormány­zati képviselők választását más választásokhoz hasonlóan első­sorban a lakóhelyen tartják. Mi­vel azonban a szavazás pénte­ken, tehát munkanapon lesz, a szavazókörök este 20 óráig tar­tanak nyitva, és—legalább 200, de maximum 500 dolgozó kéré­se esetén — mód nyílik munka­helyi szavazókörök kialakításá­ra is. Az ilyen irányú igényeket legkésőbb április 21-én 18 óráig kell bejelenteni a jegyzőnél. A szavazás közvetlen és tit­kos, ezért voksolni kizárólag személyesen és csak a lakóhely, illetve a munkahely szerint kije­lölt szavazóhelyiségben lehet. Ez utóbbi esetben azonban, va­lamint akkor, ha valaki a válasz­tás napján a lakóhelyétől távol van, április 16. és május 20. kö­zött lehet igazolást kérni a jegy­zőtől. A belügyminiszter rendelete értelmében a társadalombiztosí­tási képviselők választásán in­duló szervezetek április 16-tól május 19-én 24 óráig folytathat­nak választási kampányt. Vá­lasztással összefüggő hirdetése­ket március 22-től május 19-én 24 óráig lehet közzétenni, míg a választással kapcsolatos közvé­leménykutatási eredményt má­jus 13-tól a szavazás napján 20 óráig tilos nyilvánosságra hoz­ni. Az országos listát indító szer­vezetek választási összefoglaló­ját a rádió és a televízió május 19-én sugározza. (MTI) Gyakrabban változnak a kamatok A MNB április 1-jétől beszün­teti az exporthoz szükséges rö­vidlejáratú hitelek jegybanki re­finanszírozását. Az MNB és a Magyar Bank­­szövetség tájékoztatása szerint a kereskedelmi bankok felkészül­tek a változásokra. Számos bank már hosszabb ideje nemcsak jegybanki hitelek segítségével, hanem saját forrásai révén nyújt exportbevételt megelőlegző köl­csönöket. A partnerek szempont­jából az export előfinanszírozás banki gyakorlata nem változik. Várhatóan azonban a feltételek változatosabbak és rugalmasab­bak lesznek, hiszen a kötelező jegybanki előírások megszűn­nek. A kereskedelmi bankok a már megkötött exportszerződés alapján nyújtanak hitelt. Annak összege a biztosítékoktól és a fi­zetési feltételektől függően ban­konként eltérő lehet. A finanszí­rozás mértéke átlagosan a fizeté­si biztosítékok 70-80 százaléka lesz, ám egyes bankoknál bizo­nyos feltételek esetén elérheti a 100 százalékot is. A futamidő maximálisan 1 év. Devizahitel esetében a kamat a nemzetközi pénzpiaci viszo­nyokhoz igazodik. Általában a kockázattól függően a kamat a Libor , a londoni bankközi ka­matláb — fölött alakul, mégpe­dig 2-4 százalékkal. A tájékozta­tás szerint várható, hogy a keres­kedelmi bankok a kamatot a ko­rábbiaknál gyakrabban fogják változtatni. Az előfinanszírozásba a kö­vetkező pénzintézetek kapcso­lódnak be: Budapest Bank, CIB, Citibank, Creditanstalt, Duna­­bank, Európai Kereskedelmi Bank, Inter-Európa Bank, MHB, Magyar Külkereskedelmi Bank, MHB-Daewoo Bank, OKHB, OTP, Postabank, Unicbank. Magán cukorgyár Ercsiben? Eddig ötöt nem jelöltek ki privatizációra a tizenegy ma­gyar cukorgyár közül: egy, a kö­zelmúltban a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott mi­niszteri értekezleten elhangzot­tak szerint azonban az Állami Vagyonügynökség igazgatóta­nácsa két hét múlva esedékes ü­­lésén határozni fog az ácsi, er­csi, sárvári, mezőhegyesi és sar­­kadi cukorgyárak privatizáció­jának mikéntjéről is, amint ezt Bráth Zoltántól, az ercsi cukor­gyár igazgatójától megtudtuk. Két cukorgyárban, a petőhá­­ziban és a kaposváriban máris többségi tulajdonra tett szert az eddig kisebbségi résztulajdonos osztrák Agrana vállalkozás.Az ÁVÜ-nek nincs szándékában korlátozni a külföldiek tulaj­donhoz jutását. Pl. Hangsúlyváltás az Iposznál működő vállalkozások támogatása Az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézmű­ves Kamara a már működő kis- és középvállalkozások támoga­tását helyezi előtérbe az új vál­lalkozások létrejöttének ösztön­zése helyett. Ez a vélemény az érdekvédelmi szervezet elnök­ségének a Magyar Vállalkozás­­fejlesztési Alapítvány tevé­kenységével kapcsolatban. Az Iposz tagszervezetei úgy vélekednek, hogy hátrányba ke­rültek a bizonyos piaci tapaszta­latokkal már rendelkező vállal­kozók. Pedig ez a réteg már sta­bilizálódott annyira, hogy — kedvező feltételek, megfelelő támogatási rendszer mellett — tudna beruházni, új munkahe­lyeket teremteni. Ugyanakkor ez jobban szolgálná a minőségi munka ösztönzését — hangsú­lyozza a szervezet. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az Iposz az új váltakozásokat nem támogatja, csupán hangsúlyváltást szeret­ne elérni az MVA eddig képvi­selt álláspontján. Az érdekvé­delmi szervezet ennek érdeké­ben elkülönített pénzalap létre­hozását javasolja, amelyet csak a több éve működő magánvál­lalkozások vehetnének igény­be. Az Iposz egydejűleg szor­galmazza, hogy az MVA által kezelt garanciaalapot decentra­lizálják , miután megteremtő­dött az önkéntes garancia-bizto­sítók létrehozásának jogi felté­tele. (MTI) A „feketelista” megyei szereplői A társadalombiztosítás 94 mil­liárd forintos kintlévőségéből 15,5 milliárd a késedelmi pótlék. A legnagyobb összegekkel a bün­tetés-végrehajtás országos pa­rancsnoksága és a Pallas Lap- és Könyvkiadó tartozik. Előkelő, 18. helyen áll a Dunaferr Rt. és 37. a Videoton Automatika. Jelzés ér­tékű lehet a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek viszonylag magas aránya az adósok között. A nyilvánosságra hozott lista két részből áll. Az elsőben azok a vállalatok, szövetkezetek szere­pelnek, amelyek tartozása megha­ladja az 1 millió forintot és lega­lább 3 havi járulékkal adósok. A másodikban azokat az egyéni vál­lalkozókat, társaságokat tüntették fel, akiknek a hátraléka 100 ezer forintnál több és legalább hat havi befizetéssel tartoznak. Táblázatunkban az adóslista megyei szereplőit tüntettük fel. Az első szám a tartozás összegét millióban, a második a nem fize­tés hónapjait mutatja. MACHER Gépészeti és Elektronikai Kft. (Szfv.) 1,814 8 Vállalatok, szövetkezetek millió hónap Dunaferr Dunai Vasmű Rt. (Dunaújváros) 67,803 5 Videoton Automatika Köt. V. (Szív.) 41,092 18 FETÉV Rt. (Szfv.) 19,757 5 MTA Mg. Kutató Intézet Gazdas. (Martonvásár) 17,258 6 Kossuth MgTsz. (Sárbogárd) 16,875 14 ALUFE Fémszerkezet Gy. és Szer. Váll. (Szfv.) 12,136 4 Sárvizi Malomcsatorna Vizi Társulat (Szfv.) 9,326 46 Vörösmarty MgTsz. (Kápolnásnyék) 8,113 6 MODELL Cipőipari Kisszövetkezet (Szfv.) 7,217 15 Lenin Mgtsz (Előszállás) 7,193 10 Sallai Imre MgTsz. (Besnyő) 6,737 5 Videoton Sport Club (Szfv.) 5,158 12 Mező Imre MgTsz. (Pusztaszabolcs) 3,533 4 Bischof Autóház Kft. (Enying) 3,381 22 JUNIOR Cipőgyár (Dunaújváros) 3,308 3 Agrokomplex Ipari Rt. (Velence) 3,235 6 Egyéni vállalkozók, társaságok Patex-Budatext Alba-Color Rt. (Szfv.) 29,598 14 AUTO S.O.S. Kft. (Dunaújváros) 6,367 9 Sárszolg Kft. (Szfv.) 6,209 11 Molnár János (Szfv.) 6,069 36 DIXI Bőr Textilipari és Ker. Rt. (Becsernye) 5,840 9 Viktória Kft. (Sárpentele) 5,030 20 Bak József (Kápolásnyék) 4,596 51, Gradus Ép.Műanyagip. Kft. (Gárdony) 3,346 17 Mamut Épip. Gmk. (Dunaújváros) 3,173 19 Mayer Károlyné (Szfv.) 2,866 10 DUNAFERR ISOPLUS Kft. (Dunaújváros) 2,115 7 Petra Műanyag és Fémt.Gy. Kft. (Szabadbattyán) 2,028 6 MAMUT OLD BOYS Kft. (Dunaújváros) 1,998 7 FINEAS Kft.(Szfv.) - 1,975 10 PANO Sütőipari és Ker. Kft. (Szfv.) 1,924 20 Munka- és személyügyi konferencia Pécsett Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodásnak kiemelkedő szerepe van a versenyszférában, piaci kör­nyezetben működő vállalatok, intéz­mények tevékenységében - hangzott el azon a kétnapos munkaügyi konfe­rencián, mely szerdán kezdődött Pé­csett. A cégek sikeres gazdálkodásának egyik megfelelő bázisa lehet a napra­kész ismeretekkel rendelkező, a vál­tozásokat követni tudó munka- és személyügyi szakemberek alkalma­zása. Számukra rendeztek Pécsett kétnapos szakmai fórumot. A sze­mélyzeti és munkaügyi szakigazgatá­si gyakorlatban tevékenykedő szak­emberek, vállalati szakértők az új munkaügyi szabályok gyakorlati al­kalmazásáról, a bérezési formákról, a besorolási rendszerekről és a vezető­kiválasztásról tájékozódtak. Búza­nemesítők találkozója A találkozót azzal a céllal rendezték, hogy a két tudomá­nyos intézmény szakemberei megismerkedjenek egymás e­­redményeivel, s megvitassák a nemesítői, kutatói érdekekvéde­­lemben a közös fellépés lehető­ségét. Eszmecserét folytatnak arról is, hogy egyes tudományos témákban miként hangolhatók össze a martonvásári, illetve a szegedi kutatások. Első lépés­ként a biotechnológia területén valósítanak meg közös tudomá­nyos programokat. A tanácskozáson elhangzott: az utóbbi másfél évtized szak­mai sikereit jelzi, hogy jelenleg a vetésterület 95 százalékán ha­zai nemesítésű búzát termeszte­nek, s a martonvásári és a szege­di gabonafajták egyre több kül­földi országban jelennek meg. Kanadában minősítés előtt áll az MV 12-es és az MV 15-ös mar­tonvásári fajta. Vállalkozásfejlesztés Készüljön hosszú távú kormányprogram! Készüljön el a vállalkozásfej­lesztés hosszú távú kormány­­programja, amelynek ismereté­ben eldönthető, érdemes-e vállal­kozni Magyarországon. Amíg nincs ilyen, a kormány szenteljen kiemelt figyelmet iparpolitikájá­ban a vállalkozásfejlesztésnek — ezt szeretné elérni a vállalkozói érdekképviseletek által létreho­zott Vállalkozásfejlesztési Ta­nács. A tanács szerdai ülésén dön­tött egy olyan programtervezet elkészítéséről, amely konkrétu­mai mellett a későbbi években is tovább vihető programja lehet a mindenkori kormánynak. E terv építeni kíván a tavalyi kormány­­határozat értelmében a miniszté­riumok többségénél már elkészí­tett megoldási javaslatokra, ame­lyekhez az Országos Kisvállal­kozás-fejlesztési Iroda is hozzátette a maga elképzeléseit. Mindezek további kiegészítésé­vel és egyeztetésével szándékoz­nak összeállítani vállalkozásfej­lesztési elképzeléseiket.

Next