Fejér Megyei Hírlap, 1993. április (49. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
1993. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Leértékelődő üzemek, földek Gyárak — üzleti érték nélkül Napjainkra sem derült ki egyértelműen, hogy mennyit ér valójában az állam vagyona? Bár a tulajdonosok körét már meghatározták, még mindig viták vannak az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő gyárak, cégek, épületek valós értékéről. Hogyan lehetne ezen az áldatlan állapoton változtatni?— kérdeztük az ÁSZ vizsgálatsorozat tapasztalatairól dr. Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék illetékes igazgatóját. —Az eredeti elképzelésektől eltérően — amely a spontán privatizációt helyezte előtérbe — mára kiderült: az állam egy kézbentartottabb tulajdonváltást visz végbe. Az ehhez szükséges kerettörvények elkészültek, ugyanakkor hiányoznak azok az információk, amelyek elengedhetetlenek az akció eredményességéhez.Az egyik legtöbbet emlegetett példa a volt Diósgyőri Lenin Kohászati Művek értékének felbecsülése. A jelenlegi tulajdonosok állítják, hogy becsapták őket, és jóval árán felül fizettek a valamikori mamutvállalatért. — Ez csak egy példa a sok közül. Mi magyarok nagyon nehezen vesszük tudomásul, hogy értékesnek hitt vállalataink üzleti értéke sok esetben egyenlő a nullával. Az ipari üzemek vagyonértéke üzleti megrendelések hiányában sajnos leértékelődött, de legalább tudni kellene, mi mennyit ér valójában! — És mi a helyzet a termőfölddel? —Ezt nem vizsgáltuk, csak a földhivatali információs problémákkal foglalkoztunk. Egyébként vidéken a helyzet sokkal jobb, mint Budapesten. Közismert tényeket ismétlek: a világon mezőgazdasági túltermelés van, éppen ezért az agrárágazatot mindenütt támogatja az állam. A magyar mezőgazdaság — a szakírók szerint — 15 millió ember ellátására képes. A fölösleget el kellene adni, de ez csak nagyon nehezen sikerül. A privatizációs folyamat kezdetén mindannyian reménykedtünk, hogy majd jönnek a külföldi befektetők. Bár van érdeklődés, a szükségesnél kevesebben vásárolnak. — Hogyan lehetne eredményesebbé tenni a privatizációt? — Az általunk végzett ellenőrzés-sorozat tapasztalata alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy az egységes információs rendszer eredményesebbé tenné a privatizációt. Az érintett szakemberek ezzel a törekvéssel egyetértenek. Nem az akarat hiányáról van szó. A törvényalkotás dömpingjében, vagy a rosszul megítélt üzleti titok védelmében nem született olyan döntés, amely a nyilvántartásokat, a folyamatokat zárt, egységes rendszerbe fogja. Pedig égetően szükség lenne rá, talán már túl vagyunk a huszonnegyedik órán is. sz.m. Társadalombiztosítási önkormányzati választás Hogyan válasszunk? Ötven esztendő elteltével ez év május 21 -én tartanak hazánkban ismét társadalombiztosítási önkormányzati választást. Az alábbiakban a választás lebonyolítását, a szavazással összefüggő gyakorlati kérdéseket ismertetjük a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról szóló törvény, valamint az ehhez kapcsolódó belügyminiszteri rendelet alapján. A társadalombiztosítás nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási alapja felett létrejövő önkormányzatokba a képviselőket egyrészt a munkáltatók érdekképviseleti szervei útján delegálják, másrészt a biztosítottak választják. (A nyugdíjbiztosítási önkormányzatba 32 képviselő választható, négy tagot a Nyugdíjasok Országos Kamarája, a fennmaradó 24-et pedig a szakszervezeti szövetségek delegálják. A szintén 60 fős egészségbiztosítási önkormányzat felerészben választható, felerészben delegált tagokból áll majd. A képviselői választásra az országos szakszervezeti szövetségek állíthatnak jelölteket, három feltétel teljesülése esetén. A törvény szerint a listát állító szövetségeknek legalább három nemzetgazdasági ágban igazolt tagszervezettel és minimum öt megyében területi szervezettel, valamint legalább 100 munkahelyi szervezettel kell rendelkezniük. Emellett létrejöhetnek alkalmi választási koalíciók is, amelyek jelöltjei szintén választhatók. A szervezetek listáin elkülönítetten szerepelnek majd a két biztosítási önkormányzatba jelölt személyek. A szavazáson minden választójoggal rendelkező nagykorú magyar állampolgár részt vehet. A nyilvántartásba vételről az önkormányzatok jegyzői április 16. és 26. között írásban értesítik a választópolgárokat. A társadalombiztosítási önkormányzati képviselők választását más választásokhoz hasonlóan elsősorban a lakóhelyen tartják. Mivel azonban a szavazás pénteken, tehát munkanapon lesz, a szavazókörök este 20 óráig tartanak nyitva, és—legalább 200, de maximum 500 dolgozó kérése esetén — mód nyílik munkahelyi szavazókörök kialakítására is. Az ilyen irányú igényeket legkésőbb április 21-én 18 óráig kell bejelenteni a jegyzőnél. A szavazás közvetlen és titkos, ezért voksolni kizárólag személyesen és csak a lakóhely, illetve a munkahely szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Ez utóbbi esetben azonban, valamint akkor, ha valaki a választás napján a lakóhelyétől távol van, április 16. és május 20. között lehet igazolást kérni a jegyzőtől. A belügyminiszter rendelete értelmében a társadalombiztosítási képviselők választásán induló szervezetek április 16-tól május 19-én 24 óráig folytathatnak választási kampányt. Választással összefüggő hirdetéseket március 22-től május 19-én 24 óráig lehet közzétenni, míg a választással kapcsolatos közvéleménykutatási eredményt május 13-tól a szavazás napján 20 óráig tilos nyilvánosságra hozni. Az országos listát indító szervezetek választási összefoglalóját a rádió és a televízió május 19-én sugározza. (MTI) Gyakrabban változnak a kamatok A MNB április 1-jétől beszünteti az exporthoz szükséges rövidlejáratú hitelek jegybanki refinanszírozását. Az MNB és a Magyar Bankszövetség tájékoztatása szerint a kereskedelmi bankok felkészültek a változásokra. Számos bank már hosszabb ideje nemcsak jegybanki hitelek segítségével, hanem saját forrásai révén nyújt exportbevételt megelőlegző kölcsönöket. A partnerek szempontjából az export előfinanszírozás banki gyakorlata nem változik. Várhatóan azonban a feltételek változatosabbak és rugalmasabbak lesznek, hiszen a kötelező jegybanki előírások megszűnnek. A kereskedelmi bankok a már megkötött exportszerződés alapján nyújtanak hitelt. Annak összege a biztosítékoktól és a fizetési feltételektől függően bankonként eltérő lehet. A finanszírozás mértéke átlagosan a fizetési biztosítékok 70-80 százaléka lesz, ám egyes bankoknál bizonyos feltételek esetén elérheti a 100 százalékot is. A futamidő maximálisan 1 év. Devizahitel esetében a kamat a nemzetközi pénzpiaci viszonyokhoz igazodik. Általában a kockázattól függően a kamat a Libor , a londoni bankközi kamatláb — fölött alakul, mégpedig 2-4 százalékkal. A tájékoztatás szerint várható, hogy a kereskedelmi bankok a kamatot a korábbiaknál gyakrabban fogják változtatni. Az előfinanszírozásba a következő pénzintézetek kapcsolódnak be: Budapest Bank, CIB, Citibank, Creditanstalt, Dunabank, Európai Kereskedelmi Bank, Inter-Európa Bank, MHB, Magyar Külkereskedelmi Bank, MHB-Daewoo Bank, OKHB, OTP, Postabank, Unicbank. Magán cukorgyár Ercsiben? Eddig ötöt nem jelöltek ki privatizációra a tizenegy magyar cukorgyár közül: egy, a közelmúltban a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott miniszteri értekezleten elhangzottak szerint azonban az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa két hét múlva esedékes ülésén határozni fog az ácsi, ercsi, sárvári, mezőhegyesi és sarkadi cukorgyárak privatizációjának mikéntjéről is, amint ezt Bráth Zoltántól, az ercsi cukorgyár igazgatójától megtudtuk. Két cukorgyárban, a petőháziban és a kaposváriban máris többségi tulajdonra tett szert az eddig kisebbségi résztulajdonos osztrák Agrana vállalkozás.Az ÁVÜ-nek nincs szándékában korlátozni a külföldiek tulajdonhoz jutását. Pl. Hangsúlyváltás az Iposznál működő vállalkozások támogatása Az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézműves Kamara a már működő kis- és középvállalkozások támogatását helyezi előtérbe az új vállalkozások létrejöttének ösztönzése helyett. Ez a vélemény az érdekvédelmi szervezet elnökségének a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységével kapcsolatban. Az Iposz tagszervezetei úgy vélekednek, hogy hátrányba kerültek a bizonyos piaci tapasztalatokkal már rendelkező vállalkozók. Pedig ez a réteg már stabilizálódott annyira, hogy — kedvező feltételek, megfelelő támogatási rendszer mellett — tudna beruházni, új munkahelyeket teremteni. Ugyanakkor ez jobban szolgálná a minőségi munka ösztönzését — hangsúlyozza a szervezet. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az Iposz az új váltakozásokat nem támogatja, csupán hangsúlyváltást szeretne elérni az MVA eddig képviselt álláspontján. Az érdekvédelmi szervezet ennek érdekében elkülönített pénzalap létrehozását javasolja, amelyet csak a több éve működő magánvállalkozások vehetnének igénybe. Az Iposz egydejűleg szorgalmazza, hogy az MVA által kezelt garanciaalapot decentralizálják , miután megteremtődött az önkéntes garancia-biztosítók létrehozásának jogi feltétele. (MTI) A „feketelista” megyei szereplői A társadalombiztosítás 94 milliárd forintos kintlévőségéből 15,5 milliárd a késedelmi pótlék. A legnagyobb összegekkel a büntetés-végrehajtás országos parancsnoksága és a Pallas Lap- és Könyvkiadó tartozik. Előkelő, 18. helyen áll a Dunaferr Rt. és 37. a Videoton Automatika. Jelzés értékű lehet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek viszonylag magas aránya az adósok között. A nyilvánosságra hozott lista két részből áll. Az elsőben azok a vállalatok, szövetkezetek szerepelnek, amelyek tartozása meghaladja az 1 millió forintot és legalább 3 havi járulékkal adósok. A másodikban azokat az egyéni vállalkozókat, társaságokat tüntették fel, akiknek a hátraléka 100 ezer forintnál több és legalább hat havi befizetéssel tartoznak. Táblázatunkban az adóslista megyei szereplőit tüntettük fel. Az első szám a tartozás összegét millióban, a második a nem fizetés hónapjait mutatja. MACHER Gépészeti és Elektronikai Kft. (Szfv.) 1,814 8 Vállalatok, szövetkezetek millió hónap Dunaferr Dunai Vasmű Rt. (Dunaújváros) 67,803 5 Videoton Automatika Köt. V. (Szív.) 41,092 18 FETÉV Rt. (Szfv.) 19,757 5 MTA Mg. Kutató Intézet Gazdas. (Martonvásár) 17,258 6 Kossuth MgTsz. (Sárbogárd) 16,875 14 ALUFE Fémszerkezet Gy. és Szer. Váll. (Szfv.) 12,136 4 Sárvizi Malomcsatorna Vizi Társulat (Szfv.) 9,326 46 Vörösmarty MgTsz. (Kápolnásnyék) 8,113 6 MODELL Cipőipari Kisszövetkezet (Szfv.) 7,217 15 Lenin Mgtsz (Előszállás) 7,193 10 Sallai Imre MgTsz. (Besnyő) 6,737 5 Videoton Sport Club (Szfv.) 5,158 12 Mező Imre MgTsz. (Pusztaszabolcs) 3,533 4 Bischof Autóház Kft. (Enying) 3,381 22 JUNIOR Cipőgyár (Dunaújváros) 3,308 3 Agrokomplex Ipari Rt. (Velence) 3,235 6 Egyéni vállalkozók, társaságok Patex-Budatext Alba-Color Rt. (Szfv.) 29,598 14 AUTO S.O.S. Kft. (Dunaújváros) 6,367 9 Sárszolg Kft. (Szfv.) 6,209 11 Molnár János (Szfv.) 6,069 36 DIXI Bőr Textilipari és Ker. Rt. (Becsernye) 5,840 9 Viktória Kft. (Sárpentele) 5,030 20 Bak József (Kápolásnyék) 4,596 51, Gradus Ép.Műanyagip. Kft. (Gárdony) 3,346 17 Mamut Épip. Gmk. (Dunaújváros) 3,173 19 Mayer Károlyné (Szfv.) 2,866 10 DUNAFERR ISOPLUS Kft. (Dunaújváros) 2,115 7 Petra Műanyag és Fémt.Gy. Kft. (Szabadbattyán) 2,028 6 MAMUT OLD BOYS Kft. (Dunaújváros) 1,998 7 FINEAS Kft.(Szfv.) - 1,975 10 PANO Sütőipari és Ker. Kft. (Szfv.) 1,924 20 Munka- és személyügyi konferencia Pécsett Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodásnak kiemelkedő szerepe van a versenyszférában, piaci környezetben működő vállalatok, intézmények tevékenységében - hangzott el azon a kétnapos munkaügyi konferencián, mely szerdán kezdődött Pécsett. A cégek sikeres gazdálkodásának egyik megfelelő bázisa lehet a naprakész ismeretekkel rendelkező, a változásokat követni tudó munka- és személyügyi szakemberek alkalmazása. Számukra rendeztek Pécsett kétnapos szakmai fórumot. A személyzeti és munkaügyi szakigazgatási gyakorlatban tevékenykedő szakemberek, vállalati szakértők az új munkaügyi szabályok gyakorlati alkalmazásáról, a bérezési formákról, a besorolási rendszerekről és a vezetőkiválasztásról tájékozódtak. Búzanemesítők találkozója A találkozót azzal a céllal rendezték, hogy a két tudományos intézmény szakemberei megismerkedjenek egymás eredményeivel, s megvitassák a nemesítői, kutatói érdekekvédelemben a közös fellépés lehetőségét. Eszmecserét folytatnak arról is, hogy egyes tudományos témákban miként hangolhatók össze a martonvásári, illetve a szegedi kutatások. Első lépésként a biotechnológia területén valósítanak meg közös tudományos programokat. A tanácskozáson elhangzott: az utóbbi másfél évtized szakmai sikereit jelzi, hogy jelenleg a vetésterület 95 százalékán hazai nemesítésű búzát termesztenek, s a martonvásári és a szegedi gabonafajták egyre több külföldi országban jelennek meg. Kanadában minősítés előtt áll az MV 12-es és az MV 15-ös martonvásári fajta. Vállalkozásfejlesztés Készüljön hosszú távú kormányprogram! Készüljön el a vállalkozásfejlesztés hosszú távú kormányprogramja, amelynek ismeretében eldönthető, érdemes-e vállalkozni Magyarországon. Amíg nincs ilyen, a kormány szenteljen kiemelt figyelmet iparpolitikájában a vállalkozásfejlesztésnek — ezt szeretné elérni a vállalkozói érdekképviseletek által létrehozott Vállalkozásfejlesztési Tanács. A tanács szerdai ülésén döntött egy olyan programtervezet elkészítéséről, amely konkrétumai mellett a későbbi években is tovább vihető programja lehet a mindenkori kormánynak. E terv építeni kíván a tavalyi kormányhatározat értelmében a minisztériumok többségénél már elkészített megoldási javaslatokra, amelyekhez az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda is hozzátette a maga elképzeléseit. Mindezek további kiegészítésével és egyeztetésével szándékoznak összeállítani vállalkozásfejlesztési elképzeléseiket.