Fejér Megyei Hírlap, 1993. június (49. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

1993. JÚNIUS 7. HÉTFŐ Legkeresettebb ■ // ■■ rw ■ bűnözök Az Interpol időnként közzé teszi a legkeresettebb bűnözők névsorát. A Reuter brit hírügy­nökség jelentése szerint jelenleg a következők szerepelnek a lis­tán: Alois Brunner. Osztrák. 80 é­­ves. Háborús bűnös. „Második Adolf Eichmann”-nak nevezik. Részt vett több mint 100 ezer eu­rópai zsidó náci haláltáborokba hurcolásában. Sokáig Szíria bújtatta. Körözik Németország­ban, Ausztriában, Franciaor­­szágbam, Izraelben, Görögor­szágban és a volt Csehszlováki­ában. Yasar Avni Musullulu: Tö­rök. 50 éves. Azzal vádolják, hogy a legnagyobb fegyver- és kábítószercsempész a Földközi­tenger térségében. Körözik Tö­rökországban, Olaszországban és Svájcban. Iljics Ramirez-Sanchez. Ve­nezuelai. 43 éves. Terrorista, akit Carlos néven ismernek. Összeköttetésben áll arab terro­rista csoportokkal. Távollété­ben 1975-ben elítélték két fran­cia titkosszolgálati ügynök meggyilkolásáért. Valószínűleg ő rabolta el az OPEC olajmi­nisztereit Bécsben 1975-ben. Azt hiszik, Szíriában rejtőzkö­dik. Körözik Ausztriában, Fran­ciaországban és Németország­ban. Arnoldo Rodriguez-Beeche, Costa Rica-i, 54 éves. Nagy ará­nyú nemzetközi pénzügyi csalá­sokkal vádolják. 1982-ben csa­lás vádjával elítélték Kaliforniá­ban, de megszökött. Azt gyanít­ják, hogy szökése óta is nagy arányú csalásokat szervezett. Körözik az Egyesült Államok­ban és Spanyolországban. Luis Rosado Ayala. Puerto Rico-i. 41 éves. Utolsó fontos szereplője a FALN nevű terro­rista csoportnak. Összeesküvés­sel vádolják, amely 1982-ben oda vezetett, hogy New York­ban három rendőrtisztet bomba­­merénylet során megöltek. Kö­rözik az Egyesült Államokban. Jichak Schwarz. Izraeli. 63 é­­ves. Azzal gyanúsítják, hogy felbecsülhetetlen értékű zsidó történelmi dokumentumokat lo­pott el Firenzében 1987-ben. Rabbinak álcázta magát és kin­cseket lopott el a livornói zsina­gógából. Körözik Olaszország­ban. Francis E. Terpil. Amerikai. 53 éves. Eltávolították a CIA- ból 1971-ben. 1988 óta szökés­ben van. 1981-ben távollétében elítélték fegyvercsempészésért. Gyilkossággal is gyanúsítják. Állítólag ő szállított fegyvere­ket Líbiának. Azt hiszik, hogy Kubában rejtőzködik. Körözik az Egyesült Államokban. Judy Garland titkos élete Hetvenegy éves lenne és le­hetett volna mesébe illő anyuka is az általa világhírűvé tett kis­lányból, Dorkából. Judy Gar­land, az Óz, a csodák csodája cí­mű fim felejthetetlen gyermek­­szereplője már 24 éve halott. Önromboló életéről időben tu­dósítottak a korabeli újságok is. De nem mondtak el mindent. Legalábbis ez derül ki, egy, az életéről Amerikában kiadott 500 oldalas könyvből, melynek szerzője, David Shipman, nem egyebet állít, mint azt, hogy Frances Ethel Gumm — ez az e­­redeti neve — nemcsak az alko­hol, hanem a szex rabja is volt. Judy Garland, avagy egy ameri­kai legenda titkos élete című könyv szerint fiatal korától fog­va biszexuális partnerkapcsola­tokat tartott. Köztük volt a tit­kárnője is, és ez a kapcsolat kü­lönösen akkor vált meghitté, a­­mikor a színésznő elvált az első férjétől. Kielégíthetetlenül kí­váncsi volt és egy idő múlva a hagyományos szex már egyálta­lán nem érdekelte — állítja a könyv írója. Azt is hozzáteszi, hogy ez lehet a magyarázata, a­­miért a szeretői között férfiak és nők, homoszexuálisok egyaránt megtalálhatók voltak. A három törvényes férje kö­zül Vincent Minnelli — lánya, Liza Minnelli apja — is homo­szexuális volt. Szeretőinek listá­ját olyan híres színészekkel tette teljessé, mint Yul Brynner és Frank Sinatra. Az életrajzíró ki­tér arra is, hogy Judy Garland emberi torzulásáért nemcsak Hollywood romboló hatása le­het felelős, hanem sorsának ala­kulásában kimutatható az apai örökség is. Állami csempészés Észak-Korea ráállt a csempé­szésre, hogy hozzájuttassa gaz­daságát az annyira hiányzó ke­ményvalutához. A phenjani ve­zetés kereskedelmi küldöttsége­ket menesztett több ízben is Japánba azzal a feladattal, hogy vásároljanak föl nagy mennyi­ségben használt autókat. A gép­kocsikat, amelyeket 200 ezer fo­rintnak megfelelő áron szerez­tek be Japánban, négyszeres áron értékesítették Kínában. Három észak-koreai állami kereskedelmi vállalat végezte a csempészést a japánok tudomá­sa szerint, részben azért is, hogy az ország időben felkészülhes­sen az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának esetleges szankcióira. Amennyiben a KNDK nem von­ja vissza az atomsorompó-szer­­ződés felrúgásáról hozott dönté­sét, úgy az ENSZ BT gazdasági szankciót rendelhet el a KNDK ellen. E három vállalat vezetése állítólag szoros kapcsolatban áll a KNDK legfelső vezetőivel, Kim Ir Szennel, illetve fiával, Kim Dzsong Illel. A Japánban vásárolt kocsikat a kínai-észak-koreai határon, Csilin tartományban vitték át kí­nai oldalra és dobták piacra az ottani feketepiacon. Eddig mint­egy ötezer autó került át a Tyu­­men-folyó vidékén a határon. Megtollasodtak az üzleten a kí­nai határvidék állami alkalma­zottai, a vámtisztviselők is, akik 2-3 ezer dollárért szemet hány­tak a csempészés fölött. PANORÁMA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 9. OLDAL Páneurópai zászlóval a búcsúban Csalódott a Volánbusz utasai közül az, aki úgy vélte: a Habs­burg Ottó vezette Páneurópai U­­nió neve Romániában valamiféle előnyt jelent a csíksomlyói bú­csúra érkező turisták számára. A körülmények ugyanis a nagy múltú Márton Áron Líceumban is, sajnos, olyanok, amilyenek: harminc emeletes vaságy egy te­remben, néhány lepusztult mos­dókagyló, infernális WC-k nők­nek, férfiaknak vegyesen. Ám aki nem turistának, ha­nem zarándoknak érezte magát, hálát adott ezekért a lehetősége­kért is. Hiszen a székelyek hete­kig gyalogoltak, szabad ég alatt haltak, míg megérkeztek Csík­­somlyóra. Egy idős csángó ma­gyar mondta: Jeruzsálem és Ró­ma után a római katolikusok számára ez a legszentebb hely a világon. A búcsú pedig évszáza­dok óta a Székelyföld legna­gyobb ünnepe, lakóinak találko­zási alkalma. Jöttek szakadatlan. Elsőként — mint rendszeresen — a csán­gók érkeztek — gyalog. Ők a Somlyó hegyen nyírfaággal a ke­zükben köszöntötték a felkelő napot, nyilván egy ősi pogány szertartásnak is engedelmesked­ve. Kora reggeltől pedig megin­dult az emberáradat. A széles és három kilométer hosszú Széki ú­­ton órákon keresztül vonultak a csoportok szünet nélkül a temp­lomhoz, amelyet 1951-ben XII. Pius pápai bazilikává nyilvání­tott. Jöttek fáradtan, ám ünnepé­lyesen, méltóságteljesen, éne­kelve, zenélve színes népvisele­tekben, nehéz, sötét öltönyökben a rekkenő melegben. Az élen csengőket rázó ifjak és férfiak haladtak, csengőszóval diktálták az ütemet. Utánuk a zászlóvivők következtek, majd a pap és a gyülekezet. Minden falu más­más alakzatban, más-más ének­kel, zenével, itt-ott külön a nők és külön a férfiak. A legszeré­nyebb becslések is negyedmillió emberről szóltak, ám nem elkép­zelhetetlen, hogy érkeztek majd félmillióan. Kis csoportokban a templom előtti hatalmas tereken találkoz­tak az atyafiak, miután a hangos­bemondó köszöntötte a megér­kezett keresztény testvéreket. Gyergyóremetéről háromezer embert, Zetelakáról ötszázat, Csomafalváról, Gyergyóújfalu­­ról három-háromszázat és így to­vább. Köszöntő szó illette a Ma­gyarországról érkezett csoporto­kat is: a lakitelkiekét, az Eger környékiekét, a kék színű, tizen­két csillagos, piros keresztes zászló alatt felvonuló negyven Vas megyeit is, akik a Páneuró­pai Uniót képviselték. Szeret­nénk a székelységgel felvenni a kapcsolatot — mondta Pálinkás György, az Unió regionális szer­vezetének ügyvezető titkára. Mint a folyók a tenger irányá­ba, indultak az emberek a kápol­nát övező dombok felé. Délután egy órakor kezdődött a szentmi­se, Bálint Lajos erdélyi megyés püspök celebrálta. Lenyűgöző élményt jelentett. Míg a tömeg felfelé haladt, voltak, akik lefelé tülekedtek tar­ka és fényes, pompázatos sza­badidő-ruházatban, széles kari­májú szalmakalap alatt, hatalmas agyagvázákat cipelve. Hirtelen és váratlanul valaki mellettem keserves sírásra fa­kadt. Miksa Lajos Leverték a lakatot a ketrecekről Városi medvevadászat Az az ismeretlen tettes, aki a lengyelországi Leszno városá­nak mini-állatkertjében leverte a lakatot a ketrecekről, talán csak jó viccnek gondolta tettét, de az végül egy ember sebesüléséhez, és egy barnamedve halálához ve­zetett. A kiszabadult medvepár sétá­ra indult a városi parkban, de a 12 éves, ereje teljében levő hím nem elégedett meg a békés korzózás­sal, és megtámadta az állatkert gondnokát. A férfi szerencsére tisztában volt a támadó medve gyorsaságával, s ezért meg sem próbált elfutni, hanem a bölé­nyek kifutóját körülvevő keríté­sen átmászva igyekezett mene­külni. A medve karmai így is ko­moly sebeket ejtettek lábán. A rendőrség kordont vont a park köré, hogy megakadályozza az egyre agresszívabb állat be­­szabadulását a város utcáira. A nőstényt sikerült visszaterelni ketrecébe, a mind dühösebb hí­met nem. Az egész várost hiába kutatták át egy olyan puskáért, a­­minek segítségével altató injek­cióval tehették volna ártalmat­lanná a megvadult állatot — ezért végül kénytelenek voltak lelőni. Már építik a házát Moszkva mellett Szolzsenyicin hazatér Alexander Szolzsenyicin, a világhírű író csaknem 20 éves száműzetés után hamarosan ha­zatér­— mondta felesége a Reu­ter brit hírügynökség tudósítójá­nak. — Nagyon rövid időn belül visszatérünk Oroszországba. Néhány hónapról van szó — fűzte hozzá. Szolzsenyicin mind oroszok, mind külföldiek szemében O­­roszország lelkét jelképezi pat­riarchális külsejével és szülő­földje iránt érzett csaknem misztikus rajongásával. 1970- ben irodalmi Nobel-díjjal tün­tették ki. 1974-ben azonban Brezsnyev parancsára száműz­ték, miután könyve jelent meg Nyugaton. Száműzetése után az Egyesült Államokban élt, Ver­mont államban. Borisz Jelcin személyesen e­­gyengette diadalmas hazatéré­sének útját, amikor meghívta az Egyesült Államokban tett hiva­talos látogatása során. Azóta há­zat építenek részére Moszkva mellett egy tíz hektáros terüle­ten. A ház ablakai a Moszkva folyóra nyílnak. Szolzsenyicin, akinek művei a sztálini terrort és a szovjet po­litikai büntetőtáborokat ábrá­zolják, kijelentette: rövid távú terve az, hogy befejezze ezek­nek a műveknek a sorát. Nem lehet tudni, beavatko­­zik-e valamilyen formában a je­lenlegi oroszországi zűrzavaros közéletbe. Annak idején visz­­szautasította Gorbacsov támo­gatását, aki pedig igyekezett ki­békülni vele. Kijelentette, nem hajlandó „turistaként vagy ven­dégként” hazamenni. Jelcin re­formista Oroszországában is bi­zonytalan talajra fog találni. E­­gyes politikai körök már szeret­nék saját ügyük szolgálatába állítani óriási tekintélyét. Szolzsenyicin, aki gyakorló ortodox keresztény, egy 1990- ben közölt cikkében kiállt egy összszláv orosz állam mellett. Ez a cikk riadalmat keltett az akkori Szovjetunió nem szláv országaiban. Nemrég jelezte, esetleg tá­mogatná Jelcint abban, hogy e­­rős, elnöki köztársaságot hoz­zon létre. Szolzsenyicin felesége, Na­­talja azt mondta, hogy Moszkva közelében kívánnak leteleped­ni. Hozzátette azonban, a család nem zárja ki, hogy visszatérje­nek Rjazanba, ahol hosszú ideig éltek, mielőtt az írót száműzték. VEGETÁRIÁNUS — A férjem olyan, mint egy nyúl. Mindenféle zöldséget elrág­csál — mondja egy asszony a barát­nőjének. — Az nagyon egészséges — mondja a barátnő. — Lehet, hogy egészséges, de hogy veszélyes, az biztos — feleli a feleség. (Mondatának folytatása a rejt­vényben olvasható.) VÍZSZINTES: 1 .A feleség vála­szának folytatása: első rész (zárt betűk: AJ)££). 14. Vívás. 15. Vé­kony sugárban folyik. 16. Nadrág vasalt része. 17. Szláv uralkodói cím, névelővel. 19. Hellyel kapcso­latos névutó. 20. Klubigazolványa van. 22. Egy időben a cseh korona neve. 25. Hannibál... portás. Hanni­bál a kapuk előtt. 26. Cseh autómár­ka. 28. Izett lábú állat 30. Ásványta­ni forgástengely. 31. Híres magyar bohóc­ok­. 32. Enyhén ittas. 34. Se­gédmunkás, röv. 35. Iszkol előre. 37. Államszervező arab kalifa. 38. Nehézkesen ír. 39. Raza..., ritka ma­dár. 40. Motorolaj márkája. 41. Új­ságfoszlány! 42. O'Neill drámai a­­lakja. 44. Hurkot köt rá. 46. Ke­resztül. 48. Megtermékenyített pe­tesejt, névelővel. 51. Mivel. 52. Albán pénzegység. 54. 476 előtti keltezésű. 55. Fejen, vállon viselt női ruhadarab. 56. Valaha tinó volt. 58. Vérszegénység. 60. Van ilyen fal és pont is. 61. Tolna megyei köz­ség. 63. Község Encs mellett. 65. Hínárdarab. 66. Edző. 68. Három személyből álló testület tagja. FÜGGŐLEGES: 2. Kazánt tisz­tító. 3. A cirkónium vegyjele. 4. A másik helyre. 5. Komárom-Eszter­­gom megyei község. 6. Tíz a négy­zeten. 7. Nyitvatartási idő vége. 8. Továbbá. 9. Zirc határai! 10. USA. OPEL-O­­SZM­A KFT. 11.... Blau, monodráma. 12. Strum und.... Goethe nemzedékének kora. 13. Skót kockás szövet. 14. A válasz befejező része (zárt betűk: RSSJ­) 18. Változó fényű csillag. 21. Fővá­rosi textilüzem rövid neve. 23. Va­dászkutya. 24. A Bodrog egyik for­rásága. 27. Hegység Bosznia és Horvátország határán. 29. Dülede­­zőfélben levő. 32. Egyetemi kór­ház. 33. Richard Strauss operája. 36. Kereskedelmi értesítőlevél. 41. Közel-keleti állam Amman­a fővá­rosa. 43. Hagymafajta. 45. Megsza­badít. 47. Népi hangszer. 49. Aggo­dalom. 50. Kikötőváros Új-Zélan­­don. 53. Elhízott. 55.... Marci, Ter­­sánszky Józsi Jenő regényhőse. 57. Descartes francia filozófus sze­mélyneve. 59. A nőszirom rend­szertani neve. 62. Fél szelet! 64. Határtalanul mamás! 67. Szolmizá­­ciós hang. 68. Telep, röviden. 69. Azonos betűk. Beküldési határidő: június 14, hétfő. Címünk: 8002 Székesfehér­vár, Honvéd u. A nyeremény to­vábbra is hat, egyenként 500 forin­tos vásárlási utalvány, a Szuna Kft. jóvoltából. Május 3-i rejtvényünk megfejté­se: „A nyelv olyan hangszer, amit sokan forgatnak, de kevesen játsza­nak rajta.” A nyertesek: Illó Józsefné (Sár­­szentmihály), dr. Lőrincz Pálné (Székesfehérvár), Kali Anett (Sere­gélyes), Vitmalm Gáborné (Székes­­fehérvár), Tarcsi Júlia (Sárbogárd) és Vadász Jenőné (Székesfehérvár). Az utalványt postán küldjük.

Next