Fejér Megyei Hírlap, 1993. december (49. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-31 / 305. szám
Jó kapcsolat az önkormányzatokkal (Folytatás az 1. oldalról) olyannak, amelyik mindent meg tud oldani, el tud intézni, így olyan ügyekben fordulnak hozzánk, ami nem ránk tartozik. —A hivatal látja el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Mit tapasztaltak, hogyan működnek a testületek? — Az idén többet üléseztek, mint a megelőző esztendőben. A sokat ülésező önkormányzatok közé tartozik Nagyvenyim, Nagykarácsony, Sáregres, Mezőszilas, Igar. A megye önkormányzatai tavaly 1061 rendeletet alkottak, s az eddig beérkezett jegyzőkönyvekből tudjuk, az idei szám magasabb lesz. Az előző esztendőben 1286 törvényességi észrevételt tettünk szóban, míg írásban 135-öt. Az idén a szóbeli nagyságrendbe hasonló, ám csak 46 írásbeli észrevételre volt szükség. Ez azt jelenti, hogy van súlya a szóbeli jelzésünknek, s korrigálják hibáikat az önkormányzatok. Volt egy ügyünk, amelyik viszont az Alkotmánybíróságon zárult. Ez a sárszentmihályi önkormányzat mulasztásos törvénysértése volt, ők ugyanis nem csinálták meg az előző év zárszámadását. —Milyen hibákat követnek el az önkormányzatok? Vannak-e jellemző ügyek? — A törvénysértések zöme abból ered, hogy bonyolultak a törvények, vannak joghézagok, vitatható a törvény értelmezése. Azután felkészültségbeli hiányok miatt is születnek rossz döntések. Kisebb számban, de akadnak szándékos törvénysértések is. Ezek általában a rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatoknál fordulnak elő. — Vannak olyan önkormányzatok, amelyekkel nincs, vagy alig van a hivatalnak gondja? — A községek közül említenék néhányat. Ilyen Sukoró, Seregélyes, Szabadbattyán, Csákvár, Lajoskomárom, Sárkeresztes. A negatív példáktól ezúttal tekintsünk el. — A jegyzők fontos szerepet játszanak az önkormányzatok életében s a közigazgatásban. Mennyire stabil a helyzetük? — Sajnos elég sok a cserélődés. Jelenleg mintegy tíz településen okoz gondot a jegyzői munkakör betöltése. Nincs elég jegyző a piacon, és ez főleg az eldugottabb kis településeken nehezíti meg az állás betöltését. — Milyen az önkormányzatok gazdasági helyzete? — Ennek ellenőrzése nem a mi feladatunk, de a jegyzőkönyvekből jónéhány dolog kiolvasható. Például az, hogy a szociális törvény hatását néhol alábecsülték. Kevesebb pénzt terveztek a munkanélküliek jövedelempótlására, mint amennyire szükség lett. Hitelt több mint tíz település vett fel, de a működőképesség még sehol nem került veszélybe.A hivatal munkájának másik nagy területét a hatósági ügyek adják. Ezen a területen is kedvező a kép? — Itt már sokkal több a probléma. A képviselőtestületi munka a kirakatban van, arra figyelnek. A hatósági munka viszont méltatlanul a háttérbe szorult, így nem véletlen, hogy a hozzánk került ügyek több mint felében megsemmisítő, vagy megváltoztató döntést kellett hoznunk. A mi határozatunk is megtámadható a bíróságon. Az ilyen ügyek 80 százalékában voltunk pernyertesek. Az viszont gond, hogy a jegyző és a hivatalunk után még három bírói szint is van, mivel nagyon elhúzódhatnak az ügyek és ez az állampolgárnak sem jó. — Milyen a hivatal és az önkormányzatok kapcsolata? — Szerencsére feszültségmentes, kiegyensúlyozott és politikamentes. Nálunk nincsenek olyan gondok mint a fővárosban és egy-két megyében. Tribolt Lajos ■■ * I ni ■ frrm rm Foldonjaro újévi álmok, falvakban Moha: az első óvoda Az alig több, mint háromszáz lelkes Moha polgármestere Palkovics Miklós elsőként az óvodát említette: azt remélik, jövő szeptemberben elkészül. A falu első óvodájában 25 kisgyerekre tudnak majd vigyázni, ám a konyháját 50 személyesre tervezték, így el tudják látni meleg ebéddel a falu öregeit is. Az viszont egyelőre csak vágyuk, hogy az Ágnesgyógyforrás a községnek is jövedelmezzen. Nagylóki munkahelyeket Szenes György, Nagylók polgármestere nagy sóhajjal jegyezte meg, hogy olyan költségvetést szeretne, amely, ha nem is segíti, legalább nem akadályozza az intézmények üzemeltetését, hiszen jövőre fejlesztésekre valószínűleg már nem is jut majd pénz. Bevezetik a közalkalmazottak új bértáblázatát, és segítik a legszegényebbeket, azokat, akik már a munkanélküli segélyre sem jogosultak. Balinka: csatornázás A balinkai polgármester Nagy István reméli, hogy a következő évben sikerül befejezni a három éve megkezdett csatornaépítést, amelyre a magas belvíz miatt volt szükség, s amelynek háromnegyed része már elkészült. Szeretné, ha a jövő évben is lenne egy kis pénzük arra, hogy mint az idén, 1994-ben is tudják ezer forintos ajándékkal támogatni a diákokat és a faluban élő időseket. Vértesboglár: gáz Bauer Jánosné, Vértesboglár polgármestere is azt várja, hogy a megkezdett beruházások befejezésével mindenki elégedett legyen. Ha minden a tervek szerint folyik, 94 telén vezetékes gázzal fűthetnek a településen, s jövő szilveszterkor mindenki, aki telefonvonalat igényelt, saját lakásából kívánhat boldog újeszendőt rokonainak, ismerőseinek. Azzal is eldicsekedhetnek majd, hogy az utolsó utcában is pormentes utat építettek. Vereb: iskolabővítés A verebi polgármester, Molnárné Vajda Julianna legfontosabb jövő évi tervként az iskolabővítést említette. Tornatermet és három új tantermet szeretnének építeni, amelyek közül az egyik biztosan elkészül, így szeptembertől a hetedikeseknek sem kell már a szomszéd faluba utazniuk iskolába. Januártól hetente négy alkalommal a lovasberényi gyermekorvos is rendel majd a községben. Isztimér: telefonhálózat Telefonhálózat- és gázvezeték-építés, ha ez megvalósul, minden álmunk megvalósult — mondta Fiedler Albertné, Isztimér polgármestere. Más, jelentős beruházást nem is terveznek, ez a kettő rengeteg pénzt elvisz a költségvetésből. Mindemellett szeretnék a különböző intézményeket legalább az eddigi színvonalon megtartani és működtetni a jövő évben is. Gánt: „Fecskepalota” A mostaninál lényegesen jobb megyei településfejlesztési koncepciót szeretne a jövőben Gánt polgármestere, Kovács László. Addig is 1994-ben telefont és gázt kapnak a gántiak, fúrt kutat a kőbányásiak. A bányatelepen a Széptelen Alapítvány segítségével üdülőház épül mozgáskorlátozott gyermekek és felnőttek számára. Jövő nyárra már valószínűleg be is népesülhet a „Fecskepalota”. Csabdi: vezetékes víz Lődy József, Csabdi polgármestere is — másokhoz hasonlóan — az elsők között említette a telefonhálózat fejlesztésének befejezését, amelyet ez év végére ígértek, ám ezt önhibájukon kívül, a távközlési törvény késése miatt nem sikerült teljesíteni. Jól halad a gázvezeték építése is. A jövő évben a szennyvízcsatorna terveztetését kezdik el, és az egész faluban elkészül a vezetékes vízhálózat is. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1993. DECEMBER 31. PÉNTEK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Eloltották a tüzet Csór mellett Évek óta szenvedtek a tőzegtűz füstjétől a csóriak. Közvetlenül a falu melletti területen égett a talajszint alatti tőzeg, s az égés intenzitásától, a széliránytól függően hol több, hol kevesebb bosszúságot okozott a helybelieknek. Volt amikor a füst a 8-as főközlekedési úton is balesetveszélyt jelentett. Arra gondoltam, hogy, ha disznót vágok, akkor nem kell füstöltetnem, csak ide a fák közé kiakasztom a füstölni valót — mondja Murányi Gyula, akinek tanyája közvetlenül a szóbanforgó terület mellett van. A tőzegtűz eloltásának természetesen örül, de megjegyzi, hogy keletkezése után ő 20 ezer forintból is megoldotta volna az eloltást, s nem kellett volna immár milliókat költeni rá. Az állattartással foglalkozó Murányi úr vízhiányra viszont nem panaszkodhat. A 9 gyűrűs gémeskútja jelenleg csordultig van vízzel. A honvédségi gépekkel körbeárkolt területről ugyanis szökött el víz bőven, s nem csak a kútba jutott belőle, így a környéken az esővíznek sincs már hova szivárogni. Kun István tűzoltó százados, fehérvári parancsnok elmondta, hogy az elárasztás előtt volt, ahol 3,5 méter mélyen volt a talajvízszint. Ezt kellett felhozni a felszínig. Összesen 13 3770 köbméter vizet használtak fel a terület elárasztására, illetve a felszíni oltásra. Most úgy tűnik, az akció sikerrel járt, ám biztosra nem lehet menni. A terület magasabban fekvő részén ugyanis még észleltek gőzölgést, s ott a vízszint is jelentősen csökkent a talajban. Előfordulhat, hogy ezen a részen a tűz újra erőre kap, ebben az esetben az elárasztást folytatni kell. Ezt viszont megkönnyíti, hogy az árkok még ott vannak, s a vízvezeték is rendelkezésre áll. A talajvízszintet állandóan ellenőrizni tudják az erre a céllal fúrt kutak segítségével. A Murányi-tanya melletti kutak most még teljes víztelítettséget jeleznek. A tűzoltóság arra kéri a lakosságot, hogy kerüljék el az érintett területet. A felszín alatt ugyanis üregek, különböző járatok lehetnek, s ezek veszélyt jelentenek az arra járókra. A tőzegtűz eloltása január elején Nádasdladánynál folytatódik. Az árkok már elkészültek, csak még egymással és a felduzzasztott Nádor-csatornával kell őket összekötni. A remények szerint az ottani tűz sem tart ki tovább egy-két hétnél. Azt persze senki sem garantálhatja, hogy egy aszályosabb időszakban nem keletkezik ismét tőzegtűz. T.L. Murányi Gyula tanyatulajdonos körül már tiszta a levegő Fotó: Fási László Vígságszerző? Új esztendő, vígságszerző — hangzik az ismert óévbúcsúztató, újévköszöntő rigmus, s az embernek megfájdul a feje, ha arra gondol: mennyire igen és mennyire nem helyénvaló ez a versikébe rejtett, együgyűen bizakodó állítás... Ha feltesszük egymásnak a kérdést, hogy vajon mit hoz 1994., bizony nemcsak a remény, de a közelebbről nem is nagyon megokolható szorongás, az ismeretlentől való félelem is kicsendül, kikondul a válaszokból. S ki tudja, e szorongás mögött talán ott van a magyar nemzet, a magyar társadalom felnőttsége, szabadságába rejtett kényszerű felelősségérzete is. Ha valami, akkor talán éppen ez, ez a rosszkedv, ez a gondterhes szorongás a leginkább bíztató jel ma Magyarországon. Hiszen jó volna levetni magunkról a felelősséget, s másra, egy megbízható, jóságos Atyára, egy jó és igazságos, mindenkit szerető Hatalomra bízni a sorsunkat! Jó volna — de nem lehet. Jó volna Lucanapi alakoskodók módjára a tyúkokat kotyolni, karácsonyi regösökként nagy darab sonkákat, akó borokat, véka búzákat varázsolni, legényeket-leányokat „összesöndörgetni” — de megnőttünk, s a „boldog új évet” jókívánsága után mindannyiunkban ott visszahangzik a kérdés: mi lesz velünk? „Bárhogy lesz, úgy lesz...” — énekelte valaki az angol slágert az ötvenes években, s bizonyosan kevesen könnyeztek annyit ezeken a közhelyes szavakon Európa nyugati felén, mint nálunk. Aki emlékszik rá, az tudja — én magam gyerekfejjel is megéreztem —, hogy akkoriban beleszólásunk nélkül zúdult a fejünkre a sors, kívül állt rajtunk, hogy leszünk-e boldogok, leszünk-e szépek. Ahogy lett, úgy lett. Vajon lehet-e most úgy, ahogyan szeretnénk? Vagy lehet-e egyátalán másként egy demokráciában, mint ahogyan a társadalom felnőtt, felelős polgárai akarják? Téved, aki azt hiszi, hogy a nemzet szívesen letenné a sorsát, életét-halálát bármelyik politikai erő kezébe is. Bármennyire is elkeserít mindannyiunkat a köztársaság sok tekintetben szomorú helyzete, a gazdagság meggyengült állapota, a szegénység, a politikusok közötti személyes és személyeskedő torzsalkodások, annyira nem vagyunk még magunk alatt, hogy visszabújnánk a gyermekmesék, a regölő rigmusok és az önfeladásra bíztató, megkönnyeztető, giccses slágerek öntudatlanságába. Vagy mégis? Évről évre, hónapról hónapra és hétről hétre nagy figyelemmel tanulmányoztam a politika állását, előbb az 1990-es országgyűlési képviselőválasztások eredményeit, majd a helyhatóságiakét, legutóbb pedig a társadalombiztosítási önkormányzatok képviselői helyeiért folytatottakat. Igyekeztem egyszerre kritikusan és jóindulattal, azaz talán reálisan értékelni a legkülönbözőbb népszerűségi listákat is. És ma sem tudok tanulságosabb következtetést levonni belőlük, mint azt, amelyet a kezdet kezdetén is feltételeztem: Magyarország népe azzal, hogy hol erre, hol arra a politikai szerveződésre szavaz, valójában rosszkedvűen bár, de a szabad, demokratikus társadalom alapértékei mellett teszi le a voksát. Ez azonban még nem minden. Kettőn áll a vásár: ha a szabad és demokratikus, konzekvensen piacpárti és szociálisan érzékeny centrum erői között tovább dúl az ellenségeskedés, ha nem talál egymásra, önmagára a (konzervatív és szociál-) liberális közép, akkor — képletesen szólva — a parlament középső padsorai kikerülnek, s a közélet az erődítményekbe vonuló ,jobb” és „bal” állóháborújává válik. Azt nyilván mindenki tudja, hogy a szegénységet nem lehet osztogatással megszüntetni erősödő gazdaság nélkül. Az úgynevezett „munkahelytemető” programok is csak akkor növelik az életszínvonalat, ha sikeres — és nem ráfizetéses!—vállalkozások kapnak lábra egyre nagyobb számban Magyarországon. A sikeres vállalkozás legfőbb feltétele a tulajdon — és az állami elvonások minimálisra szorítása. De számot vetett-e már valaki azzal, hogy milyen tudathasadással jár majd, ha—például a választási kampány hisztériái közepette — végleg elfajul a középpártok közötti ellenségeskedés? A magyar választópolgár példamutatóan realista. Az elmúlt háromnál boldogabb új évet jelentene a számára, ha paletta középső színei, a centrumpártok és hasonlóképpen valóságérzékenyen fogadnák, hallanák meg igenekbe és nemekbe rejtett, de nagyon is árnyalt, mértéktartó és mértékadó üzenetét. Talán még egy kicsit valóban vígságszerző is lehetne ez által 1994., az új, szorongva várt esztendő. H. I. v .WS VIV* A World Studio az alábbi nyelvtanfolyamokat indítja 1994. januárjától: Választható nyelvek: angol-német-francia Kezdőknek v. újrakezdőknek: 60 óra x 120 óra Haladóknak: 60 óra 90 óra 120 óra Nyelvvizsgára felkészítés 120 óra A tanfolyamokat egyedi tematika és beosztás szerint az Önök telephelyén is megtartjuk! Jelentkezés - felvilágosítás: 1994. január 3-tól Címünk: Szivár, ősz u.8. (Fórum Kft. Telekopter Studio) ________ Telefon: 326-706. Varga Róbert 75677