Fejér Megyei Hírlap, 1993. december (49. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-31 / 305. szám

Jó kapcsolat az önkormányzatokkal (Folytatás az 1. oldalról) olyannak, amelyik mindent meg tud oldani, el tud intézni, így o­­lyan ügyekben fordulnak hoz­zánk, ami nem ránk tartozik. —A hivatal látja el az önkor­mányzatok törvényességi felü­­gyeletét. Mit tapasztaltak, ho­gyan működnek a testületek? — Az idén többet üléseztek, mint a megelőző esztendőben. A sokat ülésező önkormányza­tok közé tartozik Nagyvenyim, Nagykarácsony, Sáregres, Me­­zőszilas, Igar. A megye önkor­mányzatai tavaly 1061 rendele­tet alkottak, s az eddig beérke­zett jegyzőkönyvekből tudjuk, az idei szám magasabb lesz. Az előző esztendőben 1286 tör­vényességi észrevételt tettünk szóban, míg írásban 135-öt. Az idén a szóbeli nagyságrendbe hasonló, ám csak 46 írásbeli ész­revételre volt szükség. Ez azt je­lenti, hogy van súlya a szóbeli jelzésünknek, s korrigálják hi­báikat az önkormányzatok. Volt egy ügyünk, amelyik viszont az Alkotmánybíróságon zárult. Ez a sárszentmihályi önkormány­zat mulasztásos törvénysértése volt, ők ugyanis nem csinálták meg az előző év zárszámadását. —Milyen hibákat követnek el az önkormányzatok? Vannak-e jellemző ügyek? — A törvénysértések zöme abból ered, hogy bonyolultak a törvények, vannak joghézagok, vitatható a törvény értelmezése. Azután felkészültségbeli hiá­nyok miatt is születnek rossz döntések. Kisebb számban, de akadnak szándékos törvénysér­tések is. Ezek általában a rossz anyagi helyzetben lévő önkor­mányzatoknál fordulnak elő. — Vannak olyan önkormány­zatok, amelyekkel nincs, vagy alig van a hivatalnak gondja? — A községek közül említe­nék néhányat. Ilyen Sukoró, Se­regélyes, Szabadbattyán, Csák­­vár, Lajoskomárom, Sárkereszt­es. A negatív példáktól ezúttal tekintsünk el. — A jegyzők fontos szerepet játszanak az önkormányzatok é­­letében s a közigazgatásban. Mennyire stabil a helyzetük? — Sajnos elég sok a cserélő­dés. Jelenleg mintegy tíz telepü­lésen okoz gondot a jegyzői munkakör betöltése. Nincs elég jegyző a piacon, és ez főleg az eldugottabb kis településeken nehezíti meg az állás betöltését. — Milyen az önkormányza­tok gazdasági helyzete? — Ennek ellenőrzése nem a mi feladatunk, de a jegyzőköny­vekből jónéhány dolog kiolvas­ható. Például az, hogy a szociá­lis törvény hatását néhol alábe­csülték. Kevesebb pénzt tervez­tek a munkanélküliek jövedelempótlására, mint a­­mennyire szükség lett. Hitelt több mint tíz település vett fel, de a működőképesség még se­hol nem került veszélybe.­­A hivatal munkájának má­sik nagy területét a hatósági ü­gyek adják. Ezen a területen is kedvező a kép? — Itt már sokkal több a prob­léma. A képviselőtestületi mun­ka a kirakatban van, arra figyel­nek. A hatósági munka viszont méltatlanul a háttérbe szorult, így nem véletlen, hogy a hoz­zánk került ügyek több mint fe­lében megsemmisítő, vagy megváltoztató döntést kellett hoznunk. A mi határozatunk is megtámadható a bíróságon. Az ilyen ügyek 80 százalékában voltunk pernyertesek. Az vi­szont gond, hogy a jegyző és a hivatalunk után még három bí­rói szint is van, mivel nagyon el­húzódhatnak az ügyek és ez az állampolgárnak sem jó. — Milyen a hivatal és az ön­­kormányzatok kapcsolata? — Szerencsére feszültség­­mentes, kiegyensúlyozott és po­litika­mentes. Nálunk nincsenek olyan gondok mint a fővárosban és egy-két megyében. Tribolt Lajos ■■ * I ni ■ f­r­r­m r­m Foldonjaro újévi álmok, falvakban Moha: az első óvoda Az alig több, mint három­száz lelkes Moha polgármestere Pal­­kovics Miklós elsőként az óvo­dát említette: azt remélik, jövő szeptemberben elkészül. A falu első óvodájában 25 kisgyerekre tudnak majd vi­gyázni, ám a konyháját 50 sze­mélyesre tervezték, így el tud­ják látni meleg ebéddel a falu ö­­regeit is. Az viszont egyelőre csak vágyuk, hogy az Ágnes­­gyógyforrás a községnek is jö­vedelmezzen. Nagylóki munkahelyeket Szenes György, Nagy­lók pol­gármestere nagy sóhajjal jegyezte meg, hogy olyan költ­ségvetést szeretne, amely, ha nem is segíti, legalább nem aka­dályozza az intézmények üze­meltetését, hiszen jövőre fej­lesztésekre valószínűleg már nem is jut majd pénz. Bevezetik a közalkalmazot­tak új bértáblázatát, és segítik a legszegényebbeket, azokat, akik már a munkanélküli se­gélyre sem jogosultak. Balinka: csatornázás A balinkai polgármester Nagy István reméli, hogy a kö­vetkező évben sikerül befejezni a három éve megkezdett csator­naépítést, amelyre a magas bel­víz miatt volt szükség, s amely­nek háromnegyed része már el­készült. Szeretné, ha a jövő év­ben is lenne egy kis pénzük arra, hogy mint az idén, 1994-ben is tudják ezer forintos ajándékkal támogatni a diákokat és a falu­ban élő időseket. Vértesboglár: gáz Bauer Jánosné, Vértesboglár polgármestere is azt várja, hogy a megkezdett beruházások befe­jezésével mindenki elégedett le­gyen. Ha minden a tervek sze­rint folyik, 94 telén vezetékes gázzal fűthetnek a településen, s jövő szilveszterkor mindenki, aki telefonvonalat igényelt, sa­ját lakásából kívánhat boldog újeszendőt rokonainak, ismerő­seinek. Azzal is eldicsekedhet­nek majd, hogy az utolsó utcá­ban is pormentes utat építettek. Vereb: iskolabővítés A verebi polgármester, Mol­nárné Vajda Julianna legfonto­sabb jövő évi tervként az iskola­­bővítést említette. Tornatermet és három új tantermet szeretné­nek építeni, amelyek közül az e­­gyik biztosan elkészül, így szep­tembertől a hetedikeseknek sem kell már a szomszéd faluba utaz­niuk iskolába. Januártól hetente négy alkalommal a lovasberé­­nyi gyermekorvos is rendel majd a községben. Isztimér: telefonhálózat Telefonhálózat- és gázveze­ték-építés, ha ez megvalósul, minden álmunk megvalósult — mondta Fiedler Albertné, Iszti­mér polgármestere. Más, jelen­tős beruházást nem is terveznek, ez a kettő rengeteg pénzt elvisz a költségvetésből. Mindemellett szeretnék a különböző intézmé­nyeket legalább az eddigi szín­vonalon megtartani és működ­tetni a jövő évben is. Gánt: „Fecskepalota” A mostaninál lényegesen jobb megyei településfejlesztési koncepciót szeretne a jövőben Gánt polgármestere, Kovács László. Addig is 1994-ben tele­font és gázt kapnak a gántiak, fúrt kutat a kőbányásiak. A bá­nyatelepen a Szép­telen Alapít­vány segítségével üdülőház épül mozgáskorlátozott gyer­mekek és felnőttek számára. Jö­vő nyárra már valószínűleg be is népesülhet a „Fecskepalota”. Csabdi: vezetékes víz Lődy József, Csabdi polgár­­mestere is — másokhoz hason­lóan — az elsők között említette a telefonhálózat fejlesztésének befejezését, amelyet ez év végé­re ígértek, ám ezt önhibájukon kívül, a távközlési törvény késé­se miatt nem sikerült teljesíteni. Jól halad a gázvezeték építése is. A jövő évben a szennyvízcsator­na terveztetését kezdik el, és az egész faluban elkészül a vezeté­kes vízhálózat is. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 1993. DECEMBER 31. PÉNTEK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Eloltották a tüzet Csór mellett Évek óta szenvedtek a tőzeg­tűz füstjétől a csóriak. Közvetle­nül a falu melletti területen égett a talajszint alatti tőzeg, s az égés intenzitásától, a széliránytól függően hol több, hol kevesebb bosszúságot okozott a helybeli­eknek. Volt amikor a füst a 8-as főközlekedési úton is balesetve­szélyt jelentett. Arra gondoltam, hogy, ha disznót vágok, akkor nem kell füstöltetnem, csak ide a fák közé kiakasztom a füstölni valót — mondja Murányi Gyula, akinek tanyája közvetlenül a szóban­­forgó terület mellett van. A tő­zegtűz eloltásának természete­sen örül, de megjegyzi, hogy ke­letkezése után ő 20 ezer forint­ból is megoldotta volna az eloltást, s nem kellett volna im­már milliókat költeni rá. Az állattartással foglalkozó Murányi úr vízhiányra viszont nem panaszkodhat. A 9 gyűrűs gémeskútja jelenleg csordultig van vízzel. A honvédségi gé­pekkel körbeárkolt területről ugyanis szökött el víz bőven, s nem csak a kútba jutott belőle, így a környéken az esővíznek sincs már hova szivárogni. Kun István tűzoltó százados, fehérvári parancsnok elmondta, hogy az elárasztás előtt volt, ahol 3,5 méter mélyen volt a ta­lajvízszint. Ezt kellett felhozni a felszínig. Összesen 13 3770 köbméter vizet használtak fel a terület elárasztására, illetve a felszíni oltásra. Most úgy tűnik, az akció sikerrel járt, ám biztos­ra nem lehet menni. A terület magasabban fekvő részén ugyanis még észleltek gőzöl­gést, s ott a vízszint is jelentősen csökkent a talajban. Előfordulhat, hogy ezen a ré­szen a tűz újra erőre kap, ebben az esetben az elárasztást folytatni kell. Ezt viszont meg­könnyíti, hogy az árkok még ott vannak, s a vízvezeték is rendel­kezésre áll. A talajvízszintet ál­landóan ellenőrizni tudják az er­re a céllal fúrt kutak segítségé­vel. A Murányi-tanya melletti kutak most még teljes víztelí­tettséget jeleznek. A tűzoltóság arra kéri a lakos­ságot, hogy kerüljék el az érin­tett területet. A felszín alatt ugyanis üregek, különböző jára­tok lehetnek, s ezek veszélyt je­lentenek az arra járókra. A tőzegtűz eloltása január e­­lején Nádasdladánynál folytató­dik. Az árkok már elkészültek, csak még egymással és a felduz­zasztott Nádor-csatornával kell őket összekötni. A remények szerint az ottani tűz sem tart ki tovább egy-két hétnél. Azt persze senki sem garan­tálhatja, hogy egy aszályosabb időszakban nem keletkezik is­mét tőzegtűz. T.L. Murányi Gyula tanyatulajdonos körül már tiszta a levegő Fotó: Fási László Vígságszerző? Új esztendő, vígságszerző — hangzik az ismert óévbú­csúztató, újévköszöntő rig­mus, s az embernek megfájdul a feje, ha arra gondol: mennyi­re igen és mennyire nem he­lyénvaló ez a versikébe rejtett, együgyűen bizakodó állítás... Ha feltesszük egymásnak a kérdést, hogy vajon mit hoz 1994., bizony nemcsak a re­mény, de a közelebbről nem is nagyon megokolható szoron­gás, az ismeretlentől való féle­lem is kicsendül, kikondul a válaszokból. S ki tudja, e szorongás mö­gött talán ott van a magyar nemzet, a magyar társadalom felnőttsége, szabadságába rej­tett kényszerű felelősségérze­te is. Ha valami, akkor talán éppen ez, ez a rosszkedv, ez a gondterhes szorongás a legin­kább bíztató jel ma Magyaror­szágon. Hiszen jó vol­na levetni ma­gunkról a felelősséget, s más­ra, egy megbízható, jóságos Atyára, egy jó és igazságos, mindenkit szerető Hatalomra bízni a sorsunkat! Jó volna — de nem lehet. Jó volna Luca­­napi alakoskodók módjára a tyúkokat kotyolni, karácsonyi regösökként nagy darab son­kákat, akó borokat, véka búzá­kat varázsolni, legényeket-le­­ányokat „összesöndörgetni” — de megnőttünk, s a „boldog új évet” jókívánsága után mindannyiunkban ott vissza­­hangzik a kérdés: mi lesz ve­lünk? „Bárhogy lesz, úgy lesz...” — énekelte valaki az angol slágert az ötvenes években, s bizonyosan kevesen könnyez­tek annyit ezeken a közhelyes szavakon Európa nyugati fe­lén, mint nálunk. Aki emlék­szik rá, az tudja — én magam gyerekfejjel is megéreztem —, hogy akkoriban beleszólá­sunk nélkül zúdult a fejünkre a sors, kívül állt rajtunk, hogy leszünk-e boldogok, leszünk-e szépek. Ahogy lett, úgy lett. Vajon lehet-e most úgy, ahogyan szeretnénk? Vagy le­­het-e egyátalán másként egy demokráciában, mint aho­gyan a társadalom felnőtt, fe­lelős polgárai akarják? Téved, aki azt hiszi, hogy a nemzet szívesen letenné a sorsát, életét-halálát bárme­lyik politikai erő kezébe is. Bármennyire is elkeserít mindannyiunkat a köztársa­ság sok tekintetben szomorú helyzete, a gazdagság meg­gyengült állapota, a szegény­ség, a politikusok közötti sze­mélyes és személyeskedő torzsalkodások, annyira nem vagyunk még magunk alatt, hogy visszabújnánk a gyer­mekmesék, a regölő rigmusok és az önfeladásra bíztató, megkönnyeztető, giccses slá­gerek öntudatlanságába. Vagy mégis? Évről évre, hónapról hó­napra és hétről hétre nagy fi­gyelemmel tanulmányoztam a politika állását, előbb az 1990-es országgyűlési képvi­selőválasztások eredményeit, majd a helyhatóságiakét, leg­utóbb pedig a társadalombiz­tosítási önkormányzatok kép­viselői helyeiért folytatotta­­kat. Igyekeztem egyszerre kri­tikusan és jóindulattal, azaz talán reálisan értékelni a leg­különbözőbb népszerűségi listákat is. És ma sem tudok ta­nulságosabb következtetést levonni belőlük, mint azt, a­­melyet a kezdet kezdetén is feltételeztem: Magyarország népe azzal, hogy hol erre, hol arra a politikai szerveződésre szavaz, valójában rosszked­vűen bár, de a szabad, demok­ratikus társadalom alapérté­kei mellett teszi le a voksát. Ez azonban még nem min­den. Kettőn áll a vásár: ha a sza­bad és demokratikus, konzek­vensen piacpárti és szociáli­san érzékeny centrum erői kö­zött tovább dúl az ellenséges­kedés, ha nem talál egymásra, önmagára a (konzervatív és szociál-) liberális közép, ak­kor — képletesen szólva — a parlament középső padsorai kikerülnek, s a közélet az erő­dítményekbe vonuló ,jobb” és „bal” állóháborújává válik. Azt nyilván mindenki tud­ja, hogy a szegénységet nem lehet osztogatással megszün­tetni erősödő gazdaság nélkül. Az úgynevezett „munkahely­temető” programok is csak ak­kor növelik az életszínvona­lat, ha sikeres — és nem ráfi­zetéses!—vállalkozások kap­nak lábra egyre nagyobb számban Magyarországon. A sikeres vállalkozás legfőbb feltétele a tulajdon — és az ál­lami elvonások minimálisra szorítása. De számot vetett-e már va­laki azzal, hogy milyen tudat­­hasadással jár majd, ha—pél­dául a választási kampány hisztériái közepette — végleg elfajul a középpártok közötti ellenségeskedés? A magyar választópolgár példamutatóan realista. Az elmúlt háromnál boldogabb új évet jelentene a számára, ha paletta középső színei, a cent­rumpártok és hasonlóképpen valóságérzékenyen fogadnák, hallanák meg igen­ekbe és nem­ekbe rejtett, de nagyon is árnyalt, mértéktartó és mér­tékadó üzenetét. Talán még egy kicsit való­ban vígságszerző is lehetne ez által 1994., az új, szorongva várt esztendő. H. I. v .WS VI­V* A World Studio az alábbi nyelvtanfolyamokat indítja 1994. januárjától: Választható nyelvek: angol-német-francia Kezdőknek v. újrakezdőknek: 60 óra x 120 óra Haladóknak: 60 óra 90 óra 120 óra Nyelvvizsgára felkészítés 120 óra A tanfolyamokat egyedi tematika és beosztás szerint az Önök telephelyén is megtartjuk! Jelentkezés - felvilágosítás: 1994. január 3-tól Címünk: Szivár, ősz u.8. (Fórum Kft. Tele­kopter Studio) ________ Telefon: 326-706. Varga Róbert 75677

Next