Fejér Megyei Hírlap, 1994. március (50. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-23 / 68. szám

1994. MÁRCIUS 23. SZERDA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Hét és fél milliárdot fektet be a Linde Kedd délben dr. Gumiár Eg­­gendorfer, a németországi Lin­de AG. igazgatóságának tagja, és Horváth István a Dunaferr (Dunai Vasmű) Részvénytársa­ság elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével azt a szerződést, amelynek értelmében a Linde Gáz Magyarország Rt. megvá­sárolja a vasműtől az oxigén­gyárat. Mint a szerződést követő saj­tótájékoztatón elmondták: a Linde az oxigéngyárban foglal­koztatott 57 dolgozót átveszi. A vételárat, amelynek összegére vonatkozóan nem adtak felvilá­gosítást, a Dunaferr pénzügyi helyzetének megszilárdításához kívánja fölhasználni. A most megkötött szerződés garantálja, hogy az elkövetkező 15 évben a Linde Gáz Magyarország Rt. el­látja gázzal — oxigénnel, hidro­génnel, argonnal — a Dunaferrt. A dunaújvárosi gazdasági társaság és a Linde AG. már há­rom év óta működik együtt, a korábban létrehozott vegyesvál­lalatot most végelszámolják. A Linde AG. egyébként az év végéig mintegy 125 millió né­met márkának — azaz hozzáve­tőleg hét és fél milliárd forint­nak — megfelelő összeget kíván befektetni. (Ebbe beleértendő a az oxigéngyár megvásárlására fordított, s közelebbről meg nem nevezett összeg is.) A Lin­de Gáz Magyarország Rt. több magyarországi értékesítési köz­ponttal, valamint számos gázle­­rakattal rendelkezik, és össze­sen több mint 900 főt foglalkoz­tat. A sajtótékoztatón elhangzott az is: a Linde Dunaújvárosban is új oxigéngyárat kíván építeni, a­­mely a Dunaferren kívül más fo­gyasztók igényeinek kiszolgálá­sára is alkalmas lesz. Az építés munkálatainak megkezdését azonban — mint kiderült — a közeljövőben még nem tűzik napirendre; erre leghamarabb — várhatóan — öt esztendő múltán kerül majd sor. (b.k.l.) Varázslatos kelet, egzotikus szigetek Bár manapság már szinte korlátlanul utazhatunk a világ bármely pontjára, pénztárcánk egyelőre megszabja a távolsá­got és a nyaralással töltött időt. Éppen ezért mindig vannak di­vatos helyek, ahol magyarul szinte több szó hangzik el, mint az adott ország anyanyelvén. Mivel az utazási irodák „gombamód” szaporodnak, csak a legnagyobb utaztatók a­­datai alapján készült el az alábbi összesítés. Az irodák más-más országokra specializálódnak ugyan, az általánosítás nem ne­héz, Olaszországot a legtöbben első helyen jelölték meg a nép­szerűségi listán. Az IBUSZ -iroda ajánlatai kö­zül tavaly legtöbben az olasz, spanyol utakat választották, és az egzotikus üdülések — Szicí­lia, Tunézia, Hawaii, Bahamák, Kanári-szigetek — is nagy tet­szést arattak. A mintegy 5000 nyaraló többsége az egyéni­ és társas üdüléseket részesítette e­­lőnyben, de a körutazások is „el­keltek”; a Ciprus - Szentföld - E­gyiptom körút iránti érdeklődés például minden várakozást fel­ülmúlt. A tervek között idén Korfu, Mallorca, a török riviéra „meghódítása” szerepel és foly­tatják az angol nyelvtanfolya­mok szervezését is; ezeken a je­lentkezők brit családoknál fej­leszthetik nyelvtudásukat. Az Albatours Rt. üdülőprog­ramjai közül az olasz Jesolo a legnépszerűbb, valamint tavaly óta Lignano is „felzárkózott”. Második helyen — a háborús helyzet ellenére — Horvátor­szág található, ahová a vendé­gek kisebb-nagyobb fenntartá­sokkal utaztak, de ilyen jellegű probléma nem fordult elő. Az el­múlt év elején felméréseket is végeztek a helyszínen, s a szál­lások, az ellátás és az „ár” szín­vonalát is megfelelőnek talál­ták. Az Adria-part mellett idén a francia riviérán is számos helyet lekötöttek, és sok új célállomás is szerepel a kínálatban. Az Artour utazási iroda útjai­nak zömét olasz (a bevételek harmadát tették ki ezek az utak), spanyol és görög területekre szervezi, de emellett Szlovákiá­ba és Ausztriába is eljutnak. Bár a Görögország iránti érdeklődés — szintén a szerb-horvát háború miatt — tavaly megcsappant (a repülőgép sokak számára még elérhetetlen, az autóbuszok pe­dig a kritikus részen haladnak keresztül), idén fellendülésre számítanak. A megyénkbe látogató kül­földiek száma tavaly mintegy tíz százalékkal csökkent, az itt töl­tött éjszakák száma azonban ha­sonlóan alakult az előző évihez. A 122 ezer vendég 40 százaléka Németországból, Hollandiából és Ausztriából érkezett, a leg­hosszabb időt a hollandok, a né­metek és a belgák töltötték itt. A külföldiek mintegy háromne­gyede a Velencei-tó környékén szállt meg, szállodákban, kem­pingekben. Jelentős volt még Székesfehérvár idegenforgal­ma, a kereskedelmi szálláshe­lyeket 5,9 ezren vették igénybe, közülük 4,2 ezren érkeztek kül­földről. (huszár) Májustól a Fejér Megyei Hírlap, az A Hírlap és a Fehérvári Hét terjesztését a Magyar Média­szerviz Kft. veszi át. A mellékelt megrendelő­­szelvény kitöltésével és visszaküldésével jelent­kezhetnek az új előfizető­k, illetve azon régi elő­fizetők­, akiket a kézbesítőit nem tudtak elérni Fejér Megyei Hírlap Kényelmes - előnyös Fehérvári Hét 11 //ím a s •­s a A Hírlap Előfizetési megbízás Magyar Médiaszerviz Kft. 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Ezennel feljogosítom arra, hogy írásbeli visszavonásig, a I­­ Fejér Megyei Hírlap □ Fehérvári Hét □ A Hírlap újságelőfizetési díjamat a lakossági számlámról rendszeresen levegye. Számlaszámom:_________________________________________________________________________________ Pénzintézet neve és címe:__________________________________________________________________________ bank, takarékpénztár Első terhelési hónap:______________________________________________________________________________ A következő időközökben terheljen le (kérjük X-et jelölni): | | havonta □ negyedévente Q félévente □ évente előre előre előre előre Egyéb fizetési módok: kp-vel havonta fizet (közületeknek) számla alapján átutalással (magánszemélyeknek) □ □ negyedévente □ félévente évente Megrendelő neve: ________________________________________________________________________________ Utca, házszám:______________________emelet_______­____________lépcsőház____________ajtó___________ Irányítószám, lakhely:_____________________________________________________________________________ Telefonszám:__________________________________Előfizetői sz.: _____________________________________ Dátum: Aláírás: Az idén kétezer új tulajdonos Az idén megyénkben megtar­tott több mint 100 árverésen mintegy kétezren szereztek tu­lajdont. A kárpótoltak több mint 200 millió forint értékű jegy el­lenében 20 ezer hektár, összesen 400 ezer aranykorona értékű földhöz jutottak. A kárpótlásra kijelölt szövet­kezeti és állami gazdasági föl­dek árverése május végéig tart, a korábban már megszokott sza­bályokkal. A megyéből is tettek javasla­tot pótkijelölésre, ám a főváros­ban még nem döntöttek ebben az ügyben. A pótlólag kijelölt földek állami tulajdonúak lesz­nek, amelyek szövetkezeti vagy állami gazdasági kezelésben vannak. A pótkijelölésű földek árverése előreláthatólag július végén, augusztus elején kezdőd­het el. A jelenleg érvényben lé­vő szabályok szerint ezek már nyílt árverések lesznek. Azaz la­kóhelytől függetlenül mindenki licitálhat, aki saját jogú jeggyel rendelkezik. Székesfehérváron tavaly két árverés ellen nyújtottak be kifo­gást, így elhalasztódott a földek kimérése. Az országos hivatal mindkét kifogást elutasította. A Szabad Élet Tsz esetében a kifo­gást benyújtó állampolgár a bí­rósághoz fordult, így ott tovább húzódik az ügy. A Kossuth Tsz esetében még nem telt le az ügy folytatásához rendelkezésre álló határidő. A földhivatalnál a ki­méréseket előkészítették, ha a jogi akadályok megszűnnek, a­­zonnal kezdődhet a munka. A Kossuth Tsz esetében e­­gyébként a törvényes határidőn túl nyújtották be a kifogást, ám a megyei hivatalnak továbbítania kellett, hiszen a saját munkája elleni kifogások ügyében nem foglalhat állást semmilyen mó­don. T.L. NÉGYEN LEÜLTEK... (Folytatás az 1. oldalról) már a közgyűlésen derült ki, hogy egy másik autójavító vál­lalkozó is bejelentette igényét u­­gyanarra a területre , ám for­mai és ügykezelési problémák miatt (nem tudni, a vállalkozó vagy a közgyűlés szerveinek hi­bájából) kérése nem jutott el a gazdasági bizottságig sem. Min­denesetre a közgyűlés megma­radt eredeti napirendjénél, és végül egy kompromisszumos javaslatot fogadott el az eredeti igénylő javára: a karosszériaja­vítás kivételével engedélyezi a javító központ létrehozását. Meglepő módon visszahang nélkül maradt a közgyűlés egy másik információja. A polgár­­mester szokásos tájékoztatójá­ban említette meg, hogy elké­szült az 1993. évi szabálysértési statisztika. 1135 személlyel szemben folytatták le az eljá­rást, 1991-hez képest 177,6 szá­zalékkal, 1992-höz képest 11,2 százalékkal nőtt a feljelentések száma. A két évvel ezelőttihez képest több, mint duplájára e­­melkedett a fiatalkorúakkal szembeni feljelentések száma. A 407 pénzbírság közül 47-et kellett elzárásra változtatni a fi­zetés elmaradása miatt. 43-an a határozat kézbesítése után azon­nal fizettek — négyen viszont leülték a büntetést... P.J. Alakulóban a negyedik Terméktanácsokról - belülről Ez idáig három terméktanács mondhatja el magá­ról, hogy a földművelésügyi miniszter is elismer­te. A közelmúltban alakult vágóállat és hús-ter­méktanács is erre törekszik.­ ­ A vágóállat és hús-ter­méktanács megalakulását két é­­ves időszak előzi meg. Ön sze­rint miért volt szükség erre a hosszú időre? — kérdezte a Fa­lutévé riportere Feil Józseftől, a szervezet elnökétől. — Vélemé­nyem szerint azért, mert a miénk a legnehezebben megszervez­hető terméktanács. Ugyanis rendkívül sok résztvevője van. A legnagyobb volumenű verti­kum Magyarországon a sertés­tartóké. A magángazdaságot visszavető problémák is nehezí­tették működését, nagyon sokan tönkrementek a magángazdák közül. Természetesen a szövet­kezetben is így volt ez.­­ Ezen a termékpályán ren­geteg ellenérdekeltségű szerve­zet van. Elképzelhető, hogy bé­kében ülnek majd egy asztalnál? — Hát hogy békében, azt nem merem állítani. Bizonyára lesznek komoly vitáink, de min­denki, aki a terméktanácsban részt vesz, tudja, hogy csakis közösen tudjuk feladatainkat megoldani, s a végcélunk is kö­zös. Tehát osztozkodnunk kell azon a szűk nyereségsávon, ami a vertikumban előállhat. Kurucz Ferenctől, az ebesi Pig-Trade Kft. képviselőjétől azt kérdezte a riporter: — Miért kívánnak a termék­­tanácshoz tartozni? — Rendet kell teremteni a piacon a termelők és a feldolgo­zók oldalán. Ehhez össze kell fognunk. — Úgy gondolja, hogy ezzel valóban rend lesz? — Ettől önmagában még nem, de a terméktanács műkö­dése segíthet. —Mit vár a terméktanácstól? — Piaci koordinálást. Elke­rülni segítségével azokat a hely­zeteket, amelyek a múlt évben e­­lőfordultak, hogy egy évben egyszer 50, egyszer pedig 100- 120 forint volt a sertés kilója. — Ehhez nagyon pontos és folyamatos információáramlás­ra van szükség. Vajon ez a ter­melőnek mit jelent: kiszolgálta­tott helyzetet? — Nem. Ez a termelést min­denképpen segíteni fogja. Az ál­landó jól­informáltságra nem­csak a tárcát irányítóknak, hanem a hústermelés és -keres­kedelem valamennyi résztvevő­jének szüksége van. ENERGIAERDŐK Sokan emlékeznek még azok, akik évtizedeken át tanító mes­terüknek tudhatták Kaltenbach Ferenc erdőmérnököt, Fejér me­gye főerdészét, aki fáradhatatla­nul járta (pontosabban: mászta) a Vértes, a Bakony csúcsait, hogy a kopár, meredek lejtőket élettel telepítse be. Hátizsákban hordta föl galacsinokba gyúrva az erdei magvakat, amelyek né­hány év múltán már messziről és láthatóan igazolták a szakem­bert; élete szinte mindenütt le­hetséges. Tőle tanult a fás Ma­gyarország gondolata, mert a fát nemcsak mint természeti ténye­zőt tekintette, hanem olyan e­­nergiának, amit nem nélkülöz­het az emberiség. Kimutatta azt is, hogy a Bakony-Vértes tájain, de a Sárrét, a Mezőföld egyes te­rületein, nem kevesebb, mint 25-30 ezer hektáron (!) volna kí­vánatos fát ültetni. Nem rajta múlt, hogy a programból, a gon­dolatból csak a minimum való­sulhatott meg. Itt van most az országnak egy újabb „megszállottja” dr. Ger­gely Sándor személyében, aki a kandidátusi értekezését az er­dőkről, pontosabban az energia­erdőkről készítette. Olyan terü­leteket mért fel, ahol valamikor a múlt század közepén irtották ki az erdőket és elfelejtették visszaállítani a régi állapotokat. Bebizonyította: ezeken a terüle­teken nem kifizetődő a szántó­földi növénytermesztés, sem az állattenyésztés. A közelmúltbeli kísérletek arra, hogy búzater­mővé „varázsolják” az első lé­pésben megbukott. Itt Fejér me­gyében is csak arra voltak jók ezek a területek, hogy „besegít­senek” az idő előtti nagy rekord­hozamokba, mert az összvetés­­területben senki sem szerepel­tette. A kadidátus szerint, ha ez­előtt 15-20 évvel nekilát az ország a fásításnak, ha nem is az energiaerdő-programnak, akkor évente hektáronként 2-4 tonna fűtőolaj-egyenértéket is megter­melhettek volna. Amit ma ener­giaerdőnek mondanak — ezt i­­gazolták dr. Gergely Sándor kí­sérletei — azokból az akácfaj­tákból áll, amit üllőinek, illetve nyírséginek mondanak. E neme­sített akácok rendkívül magas fűtőértékűek és a vágás után jól sarjadzanak. Hasonló akácoso­kat a Mezőföldön is találhatunk, de mindenképpen ideje volna megvizsgálni a lehetőségeket. Fejér megyében, állítja a kandi­dátus, most és azonnal mód és lehetőség volna 15 ezer hektár­nyi területen energiaerdőt tele­píteni. Elsősorban a megye bics­kei térségére gondol; Szárra, Vértesacsára, Etyekre, Csapoli­­ra, Mányra, ahol évszázad óta pusztul a hajdani erdők után ma­radt humusz, ahol újra vissza­nyerhető volna az a természeti együttes, amit ükapáink láttak. Azt is tudja az erdők „pro­fesszora”, hogy százötven évvel ezelőtt az akkori erdők nagyon sok embernek (családnak) adtak biztos kenyeret, szinte örök fog­lalkoztatási lehetőséget. Ezt a nevezett energiaerdőkkel tíz é­­ven belül visszanyerhetnénk, mert ha egy átlagos hektáron­kénti 3 tonna tüzelőolajjal e­­gyenértékű hozamot veszünk a­­lapul, akkor 15-20 ezer forint nyereség képződik egy hektá­ron. Ehhez kellene a jobb felis­merés, egy kis világbanki hitel, egy kis adókedvezmény a gaz­dáknak, az erdőtulajdonosok­nak, és mindjárt más képet mu­tatna a mezőgazdasági munka­­nélküliség Fejér megyében — hangoztatja az energiaerdők megálmodója. (pdf)

Next