Fejér Megyei Hírlap, 1994. március (50. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-23 / 68. szám
1994. MÁRCIUS 23. SZERDA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Hét és fél milliárdot fektet be a Linde Kedd délben dr. Gumiár Eggendorfer, a németországi Linde AG. igazgatóságának tagja, és Horváth István a Dunaferr (Dunai Vasmű) Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével azt a szerződést, amelynek értelmében a Linde Gáz Magyarország Rt. megvásárolja a vasműtől az oxigéngyárat. Mint a szerződést követő sajtótájékoztatón elmondták: a Linde az oxigéngyárban foglalkoztatott 57 dolgozót átveszi. A vételárat, amelynek összegére vonatkozóan nem adtak felvilágosítást, a Dunaferr pénzügyi helyzetének megszilárdításához kívánja fölhasználni. A most megkötött szerződés garantálja, hogy az elkövetkező 15 évben a Linde Gáz Magyarország Rt. ellátja gázzal — oxigénnel, hidrogénnel, argonnal — a Dunaferrt. A dunaújvárosi gazdasági társaság és a Linde AG. már három év óta működik együtt, a korábban létrehozott vegyesvállalatot most végelszámolják. A Linde AG. egyébként az év végéig mintegy 125 millió német márkának — azaz hozzávetőleg hét és fél milliárd forintnak — megfelelő összeget kíván befektetni. (Ebbe beleértendő a az oxigéngyár megvásárlására fordított, s közelebbről meg nem nevezett összeg is.) A Linde Gáz Magyarország Rt. több magyarországi értékesítési központtal, valamint számos gázlerakattal rendelkezik, és összesen több mint 900 főt foglalkoztat. A sajtótékoztatón elhangzott az is: a Linde Dunaújvárosban is új oxigéngyárat kíván építeni, amely a Dunaferren kívül más fogyasztók igényeinek kiszolgálására is alkalmas lesz. Az építés munkálatainak megkezdését azonban — mint kiderült — a közeljövőben még nem tűzik napirendre; erre leghamarabb — várhatóan — öt esztendő múltán kerül majd sor. (b.k.l.) Varázslatos kelet, egzotikus szigetek Bár manapság már szinte korlátlanul utazhatunk a világ bármely pontjára, pénztárcánk egyelőre megszabja a távolságot és a nyaralással töltött időt. Éppen ezért mindig vannak divatos helyek, ahol magyarul szinte több szó hangzik el, mint az adott ország anyanyelvén. Mivel az utazási irodák „gombamód” szaporodnak, csak a legnagyobb utaztatók adatai alapján készült el az alábbi összesítés. Az irodák más-más országokra specializálódnak ugyan, az általánosítás nem nehéz, Olaszországot a legtöbben első helyen jelölték meg a népszerűségi listán. Az IBUSZ -iroda ajánlatai közül tavaly legtöbben az olasz, spanyol utakat választották, és az egzotikus üdülések — Szicília, Tunézia, Hawaii, Bahamák, Kanári-szigetek — is nagy tetszést arattak. A mintegy 5000 nyaraló többsége az egyéni és társas üdüléseket részesítette előnyben, de a körutazások is „elkeltek”; a Ciprus - Szentföld - Egyiptom körút iránti érdeklődés például minden várakozást felülmúlt. A tervek között idén Korfu, Mallorca, a török riviéra „meghódítása” szerepel és folytatják az angol nyelvtanfolyamok szervezését is; ezeken a jelentkezők brit családoknál fejleszthetik nyelvtudásukat. Az Albatours Rt. üdülőprogramjai közül az olasz Jesolo a legnépszerűbb, valamint tavaly óta Lignano is „felzárkózott”. Második helyen — a háborús helyzet ellenére — Horvátország található, ahová a vendégek kisebb-nagyobb fenntartásokkal utaztak, de ilyen jellegű probléma nem fordult elő. Az elmúlt év elején felméréseket is végeztek a helyszínen, s a szállások, az ellátás és az „ár” színvonalát is megfelelőnek találták. Az Adria-part mellett idén a francia riviérán is számos helyet lekötöttek, és sok új célállomás is szerepel a kínálatban. Az Artour utazási iroda útjainak zömét olasz (a bevételek harmadát tették ki ezek az utak), spanyol és görög területekre szervezi, de emellett Szlovákiába és Ausztriába is eljutnak. Bár a Görögország iránti érdeklődés — szintén a szerb-horvát háború miatt — tavaly megcsappant (a repülőgép sokak számára még elérhetetlen, az autóbuszok pedig a kritikus részen haladnak keresztül), idén fellendülésre számítanak. A megyénkbe látogató külföldiek száma tavaly mintegy tíz százalékkal csökkent, az itt töltött éjszakák száma azonban hasonlóan alakult az előző évihez. A 122 ezer vendég 40 százaléka Németországból, Hollandiából és Ausztriából érkezett, a leghosszabb időt a hollandok, a németek és a belgák töltötték itt. A külföldiek mintegy háromnegyede a Velencei-tó környékén szállt meg, szállodákban, kempingekben. Jelentős volt még Székesfehérvár idegenforgalma, a kereskedelmi szálláshelyeket 5,9 ezren vették igénybe, közülük 4,2 ezren érkeztek külföldről. (huszár) Májustól a Fejér Megyei Hírlap, az A Hírlap és a Fehérvári Hét terjesztését a Magyar Médiaszerviz Kft. veszi át. A mellékelt megrendelőszelvény kitöltésével és visszaküldésével jelentkezhetnek az új előfizetők, illetve azon régi előfizetők, akiket a kézbesítőit nem tudtak elérni Fejér Megyei Hírlap Kényelmes - előnyös Fehérvári Hét 11 //ím a s •s a A Hírlap Előfizetési megbízás Magyar Médiaszerviz Kft. 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Ezennel feljogosítom arra, hogy írásbeli visszavonásig, a I Fejér Megyei Hírlap □ Fehérvári Hét □ A Hírlap újságelőfizetési díjamat a lakossági számlámról rendszeresen levegye. Számlaszámom:_________________________________________________________________________________ Pénzintézet neve és címe:__________________________________________________________________________ bank, takarékpénztár Első terhelési hónap:______________________________________________________________________________ A következő időközökben terheljen le (kérjük X-et jelölni): | | havonta □ negyedévente Q félévente □ évente előre előre előre előre Egyéb fizetési módok: kp-vel havonta fizet (közületeknek) számla alapján átutalással (magánszemélyeknek) □ □ negyedévente □ félévente évente Megrendelő neve: ________________________________________________________________________________ Utca, házszám:______________________emelet___________________lépcsőház____________ajtó___________ Irányítószám, lakhely:_____________________________________________________________________________ Telefonszám:__________________________________Előfizetői sz.: _____________________________________ Dátum: Aláírás: Az idén kétezer új tulajdonos Az idén megyénkben megtartott több mint 100 árverésen mintegy kétezren szereztek tulajdont. A kárpótoltak több mint 200 millió forint értékű jegy ellenében 20 ezer hektár, összesen 400 ezer aranykorona értékű földhöz jutottak. A kárpótlásra kijelölt szövetkezeti és állami gazdasági földek árverése május végéig tart, a korábban már megszokott szabályokkal. A megyéből is tettek javaslatot pótkijelölésre, ám a fővárosban még nem döntöttek ebben az ügyben. A pótlólag kijelölt földek állami tulajdonúak lesznek, amelyek szövetkezeti vagy állami gazdasági kezelésben vannak. A pótkijelölésű földek árverése előreláthatólag július végén, augusztus elején kezdődhet el. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint ezek már nyílt árverések lesznek. Azaz lakóhelytől függetlenül mindenki licitálhat, aki saját jogú jeggyel rendelkezik. Székesfehérváron tavaly két árverés ellen nyújtottak be kifogást, így elhalasztódott a földek kimérése. Az országos hivatal mindkét kifogást elutasította. A Szabad Élet Tsz esetében a kifogást benyújtó állampolgár a bírósághoz fordult, így ott tovább húzódik az ügy. A Kossuth Tsz esetében még nem telt le az ügy folytatásához rendelkezésre álló határidő. A földhivatalnál a kiméréseket előkészítették, ha a jogi akadályok megszűnnek, azonnal kezdődhet a munka. A Kossuth Tsz esetében egyébként a törvényes határidőn túl nyújtották be a kifogást, ám a megyei hivatalnak továbbítania kellett, hiszen a saját munkája elleni kifogások ügyében nem foglalhat állást semmilyen módon. T.L. NÉGYEN LEÜLTEK... (Folytatás az 1. oldalról) már a közgyűlésen derült ki, hogy egy másik autójavító vállalkozó is bejelentette igényét ugyanarra a területre , ám formai és ügykezelési problémák miatt (nem tudni, a vállalkozó vagy a közgyűlés szerveinek hibájából) kérése nem jutott el a gazdasági bizottságig sem. Mindenesetre a közgyűlés megmaradt eredeti napirendjénél, és végül egy kompromisszumos javaslatot fogadott el az eredeti igénylő javára: a karosszériajavítás kivételével engedélyezi a javító központ létrehozását. Meglepő módon visszahang nélkül maradt a közgyűlés egy másik információja. A polgármester szokásos tájékoztatójában említette meg, hogy elkészült az 1993. évi szabálysértési statisztika. 1135 személlyel szemben folytatták le az eljárást, 1991-hez képest 177,6 százalékkal, 1992-höz képest 11,2 százalékkal nőtt a feljelentések száma. A két évvel ezelőttihez képest több, mint duplájára emelkedett a fiatalkorúakkal szembeni feljelentések száma. A 407 pénzbírság közül 47-et kellett elzárásra változtatni a fizetés elmaradása miatt. 43-an a határozat kézbesítése után azonnal fizettek — négyen viszont leülték a büntetést... P.J. Alakulóban a negyedik Terméktanácsokról - belülről Ez idáig három terméktanács mondhatja el magáról, hogy a földművelésügyi miniszter is elismerte. A közelmúltban alakult vágóállat és hús-terméktanács is erre törekszik. A vágóállat és hús-terméktanács megalakulását két éves időszak előzi meg. Ön szerint miért volt szükség erre a hosszú időre? — kérdezte a Falutévé riportere Feil Józseftől, a szervezet elnökétől. — Véleményem szerint azért, mert a miénk a legnehezebben megszervezhető terméktanács. Ugyanis rendkívül sok résztvevője van. A legnagyobb volumenű vertikum Magyarországon a sertéstartóké. A magángazdaságot visszavető problémák is nehezítették működését, nagyon sokan tönkrementek a magángazdák közül. Természetesen a szövetkezetben is így volt ez. Ezen a termékpályán rengeteg ellenérdekeltségű szervezet van. Elképzelhető, hogy békében ülnek majd egy asztalnál? — Hát hogy békében, azt nem merem állítani. Bizonyára lesznek komoly vitáink, de mindenki, aki a terméktanácsban részt vesz, tudja, hogy csakis közösen tudjuk feladatainkat megoldani, s a végcélunk is közös. Tehát osztozkodnunk kell azon a szűk nyereségsávon, ami a vertikumban előállhat. Kurucz Ferenctől, az ebesi Pig-Trade Kft. képviselőjétől azt kérdezte a riporter: — Miért kívánnak a terméktanácshoz tartozni? — Rendet kell teremteni a piacon a termelők és a feldolgozók oldalán. Ehhez össze kell fognunk. — Úgy gondolja, hogy ezzel valóban rend lesz? — Ettől önmagában még nem, de a terméktanács működése segíthet. —Mit vár a terméktanácstól? — Piaci koordinálást. Elkerülni segítségével azokat a helyzeteket, amelyek a múlt évben előfordultak, hogy egy évben egyszer 50, egyszer pedig 100- 120 forint volt a sertés kilója. — Ehhez nagyon pontos és folyamatos információáramlásra van szükség. Vajon ez a termelőnek mit jelent: kiszolgáltatott helyzetet? — Nem. Ez a termelést mindenképpen segíteni fogja. Az állandó jólinformáltságra nemcsak a tárcát irányítóknak, hanem a hústermelés és -kereskedelem valamennyi résztvevőjének szüksége van. ENERGIAERDŐK Sokan emlékeznek még azok, akik évtizedeken át tanító mesterüknek tudhatták Kaltenbach Ferenc erdőmérnököt, Fejér megye főerdészét, aki fáradhatatlanul járta (pontosabban: mászta) a Vértes, a Bakony csúcsait, hogy a kopár, meredek lejtőket élettel telepítse be. Hátizsákban hordta föl galacsinokba gyúrva az erdei magvakat, amelyek néhány év múltán már messziről és láthatóan igazolták a szakembert; élete szinte mindenütt lehetséges. Tőle tanult a fás Magyarország gondolata, mert a fát nemcsak mint természeti tényezőt tekintette, hanem olyan energiának, amit nem nélkülözhet az emberiség. Kimutatta azt is, hogy a Bakony-Vértes tájain, de a Sárrét, a Mezőföld egyes területein, nem kevesebb, mint 25-30 ezer hektáron (!) volna kívánatos fát ültetni. Nem rajta múlt, hogy a programból, a gondolatból csak a minimum valósulhatott meg. Itt van most az országnak egy újabb „megszállottja” dr. Gergely Sándor személyében, aki a kandidátusi értekezését az erdőkről, pontosabban az energiaerdőkről készítette. Olyan területeket mért fel, ahol valamikor a múlt század közepén irtották ki az erdőket és elfelejtették visszaállítani a régi állapotokat. Bebizonyította: ezeken a területeken nem kifizetődő a szántóföldi növénytermesztés, sem az állattenyésztés. A közelmúltbeli kísérletek arra, hogy búzatermővé „varázsolják” az első lépésben megbukott. Itt Fejér megyében is csak arra voltak jók ezek a területek, hogy „besegítsenek” az idő előtti nagy rekordhozamokba, mert az összvetésterületben senki sem szerepeltette. A kadidátus szerint, ha ezelőtt 15-20 évvel nekilát az ország a fásításnak, ha nem is az energiaerdő-programnak, akkor évente hektáronként 2-4 tonna fűtőolaj-egyenértéket is megtermelhettek volna. Amit ma energiaerdőnek mondanak — ezt igazolták dr. Gergely Sándor kísérletei — azokból az akácfajtákból áll, amit üllőinek, illetve nyírséginek mondanak. E nemesített akácok rendkívül magas fűtőértékűek és a vágás után jól sarjadzanak. Hasonló akácosokat a Mezőföldön is találhatunk, de mindenképpen ideje volna megvizsgálni a lehetőségeket. Fejér megyében, állítja a kandidátus, most és azonnal mód és lehetőség volna 15 ezer hektárnyi területen energiaerdőt telepíteni. Elsősorban a megye bicskei térségére gondol; Szárra, Vértesacsára, Etyekre, Csapolira, Mányra, ahol évszázad óta pusztul a hajdani erdők után maradt humusz, ahol újra visszanyerhető volna az a természeti együttes, amit ükapáink láttak. Azt is tudja az erdők „professzora”, hogy százötven évvel ezelőtt az akkori erdők nagyon sok embernek (családnak) adtak biztos kenyeret, szinte örök foglalkoztatási lehetőséget. Ezt a nevezett energiaerdőkkel tíz éven belül visszanyerhetnénk, mert ha egy átlagos hektáronkénti 3 tonna tüzelőolajjal egyenértékű hozamot veszünk alapul, akkor 15-20 ezer forint nyereség képződik egy hektáron. Ehhez kellene a jobb felismerés, egy kis világbanki hitel, egy kis adókedvezmény a gazdáknak, az erdőtulajdonosoknak, és mindjárt más képet mutatna a mezőgazdasági munkanélküliség Fejér megyében — hangoztatja az energiaerdők megálmodója. (pdf)