Fejér Megyei Hírlap, 1994. május (50. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-13 / 111. szám

1994. MÁJUS 13. PÉNTEK Még nagyon olcsó a magyar munkanélküli (Folytatás az 1. oldalról) Mégsem csak úgy általában kívántam tájékozódni a munka­­nélküliségről, mikor Zimmer­mann Józsefet, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ igazgató­ját megkerestem, hanem egy kü­lönös dolog tűnt föl, ami szöget ütött a fejembe. Jelesül, hogy az álláshirdetések között folyton tíz-ötven-száz varrónőt keres­nek, s mégis munkanélküli oly­kor tíz-ötven-száz varrónő. — A könnyűipari szakmák­ban tipikus folyamat figyelhető meg — mondja Zimmermann József, s elém teszi a papírt, a­­mely az álláshelyeket, s a fölkí­nált béreket tartalmazza. — Nyugat-Európából kiszorulnak az igényes munkák, a varratás drága, s nem automatizálható. Tizenötmillió egyforma blúzt nem vesznek meg a hölgyek, drága pénzért kellene alkalmaz­ni egyedi, kisszériás munkákra ügyes varrónőket, akiknek ma­gas a bérük. Ezt úgy mondják: nagy az élőmunka-igénye a terméknek. A bérmunka így szorul a Távol-Keletre, s Kö­­zép-Kelet-Európába. Az ide beruházó cégek kis befektetés­sel olcsó munkaerőt kapnak. Fe­jér megyében érdekeltek a fran­ciák, az olaszok, a németek, kis sorozatban jó minőségű divatot készítenek, alacsony bérekkel. Böngésszük a bérkínálati táb­lázatot. Varrónőknek tíz-tizen­kétezer forintot kínálnak, s az is teljesítménybér! Az igazgató hi­vatalosan nem tud arról a gya­korlatról, ami persze köztudott, hogy fehéren tízezer, feketén e­­setleg még lehull egy ötös, vagy tízes, de az nem számít sem be­tegállományba, sem nyugdíjba. Ki gondolhatja azt komolyan, hogy amikor a minimálbér 10 ezer 500, vagy az elmúlt hónap­ban Fejér megyében kifizetett segély átlaga 10 ezer 600 forint, akkor ugyanennyiért kapkod­nak a varrónői állásokért? —A maszekoknál is ennyi az ajánlott fizetés, de a dunaújvá­rosi Fékon Rt. is ennyit kínál. Érdekképviselet szinte sehol nincs, mi nem szólhatunk bele a béralkuba, a Munkavédelmi Felügyelőség beletekinthet — teszi hozzá az igazgató. Persze kikötünk a fekete­munkánál, meg a vállalkozók kizsákmányoló szemléleténél. Már ha kizsákmányolásról be­szélhetünk annál a vállalkozó­nál, aki becsületesen a 100 forint jövedelméből 6-7 forintot tart­hat meg. Ördögi kör ez. Munka­­nélküli segély és feketemunka az egyik oldalon, állandóan le­felé srófolt bérek a másikon. De kit keresnek akkor mun­kára jobb kondíciókkal? Szezo­nálisan kereskedőket, szakácso­kat, pincéreket. S keresnek tit­kárnőt, adminisztrátort, s szinte korlátlanul ügynököket, üzlet­kötőket. Ez ma a sláger. Bár ez utóbbitól tartanak a munkaügyi­sek, lesz ebből még baj. A ren­geteg igény rengeteg mellényú­lással jár. Bizonytalanok a kö­vetelmények, a pénz, s a sikerte­lenség nyomán biztos lesz csalódás. Az egy-két idegen nyelvet beszélő titkárnők való­ban aratnak, de ők vannak keve­sebben. A mesés összegeket ke­reső ügynökök szintén. És ke­resnek villanyszerelőt, kőmű­vest, tetőfedőt, bádogost, csak őket is olcsón. Ha kiváltják az i­­part, jobban járnak. A sláger­szakmák még a pénzügyben, a bankoknál találhatók. De őket nem kell a munkaügyi központ­tól vadászni a menő cégeknek. Egy bizonyos: minél iskolá­zottabb valaki, annál könnyeb­ben helyezkedik el. Válogathat, magasabb bért kérhet. Például a 2770 nyilvántartott pályakezdő munkanélüliből csak 7 az egye­temet, s 24 a főiskolát végzett.­­ A pályakezdők valóban pozitív diszkriminációt élvez­nek nálunk, vagyis előnyösen megkülönböztetjük őket. Ők nem csupán támogathatók, de őket támogatni kell! Képzés, át­képzés, nyelv- és egyéb tanfo­lyamok követik egymást. A munkanélküliség Magyar­­országon lelkileg többet rom­bol, mint másutt, mert még min­dig sokkot okoz. S a munkaügyi központ soha nem fogja megol­dani ezt a gondot, mert a gazda­ság föllendülése nélkül itt senki nem tud csodát tenni. Eredmé­nyek? Tavaly mintegy tizenkét­ezer munkanélküli talált mun­kára a megyében. S bár jönnek helyükbe mások, ők föllélegez­hetnek. —zsohár— A tiszt pert nyert a vezérkari főnök ellen Csütörtök, délután két óra, tárgyalást tart a Fejér Megyei Bíróság másodfokon eljáró ta­nácsa. A bíró röviden ismerteti az előzményeket, aztán átadja a szót az alperesnek. A Magyar Honvédség parancsnoka, vezér­kari főnöke, Deák János vezér­­ezredes képviseletét ellátó jo­gász, dr. Mátyus Ferenc a hall­gatóság és a bírák érezhető meg­lepetésére kijelenti: habár kétértelmű a jogi szabályozás, a fellebbezést mégis teljes egé­szében visszavonja. Mégpedig azért, mert a vezérkari főnök senkit nem akar járandóságában megrövidíteni. Vagyis pert nyert dr. Vámos László alezre­des, a Szárazföldi Csapatok Pa­rancsnokságának vezető jogász főtisztje a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnöke ellen. Az ügyében hozott egyedi döntés pedig akár 20 ezer hiva­tásos tisztre is kihatással lehet. Történt, hogy Vámos alezre­des a tavalyi szabadsága idejére kifizetett alapilletmény helyett az átlagilletmény, pontosabban a kettő különbözetének kifizeté­sét kérte. A Munka Törvény­­könyvére és a 4/1993.(IV.30.) számú HM-rendeletre hivatkoz­va. A minisztérium illetékes osztálya azonban — az 50/ 1987-es HM-utasítást emleget­ve — ellenkező véleményen volt. Az alezredes ezután úgy döntött, hogy bírósághoz fordul. Az első fokon eljáró Székes­­fehérvári Munkaügyi Bíróság helyt adott Vámos alezredes ke­resetének, és ítéletében kötelez­te az alperest (ez esetben a hon­védség parancsnokát) 18 963 forint és annak kamatának kifi­zetésére. (Az összeg az alezre­des tavalyi szabadsága idejére járó átlagilletmény és ténylege­sen kifizetett illetmény külön­­bözete, a 20 százalékos késedel­mi kamatot pedig 1993. szep­tember 1-étől a kifizetés napjáig kell számítani.) Az alezredes arra alapította a bíróság által is lefogadott köve­telését, hogy a 4/1993. (IV.30.) számú honvédelmi miniszteri rendelet ebben a körben a Mun­ka Törvénykönyve szabályai­nak alkalmazását írja elő. A tör­vény szerint pedig a szabadság időtartamára az átlagkereset jár. Az alperes által említett 1987-es miniszteri utasítás va­lóban ellentétes az 1993-as ren­delettel, a bíróság megítélése szerint azonban ilyen esetben a jogszabálynak kell érvényesül­nie, márpedig az alacsonyabb szintű utasítás nem tekinthető annak. Az ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be... ...Amelyet tegnap, a Fejér Megyei Bíróságon teljes egé­szében visszavont. Hogy mi tör­tént időközben, esetleg röviddel a másodfokú tárgyalás előtt, nem tudtuk meg. Dr. Mátyus Fe­rencet ugyanis nem hatalmazták fel nyilatkozattételre. Csupán annyit mondott az újságíróknak, hogy kétértelmű ugyan a jogi szabályozás, ám a vezérkari fő­nök egyetlen alárendeltjét sem kívánja semmilyen járandósá­gában megrövidíteni. Ez annyit jelenthet, hogy ha­sonló címen hivatásos tisztek, tiszthelyettesek ezrei számíthat­nak e per nyomán pénzükre. A végösszeg pedig egyes számítá­sok szerint elérheti a 60-100 millió forintot. A Katonai Érdekvédelmi Szövetség országos alelnökétől, Juhász Mihály alezredestől megtudtuk, hogy amilyen gyor­san csak lehet, a vezérkari fő­nökhöz fordulnak, hogy a hiva­tásos állomány többi tagja is visszamenőleg kapja meg az őt hasonló címen megillető össze­get. Sz.Z. Bejelentési kötelezettség a nagy tartályokra Ez év május 25-étől az eddigi­nél szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük a gazdálkodó szer­vezetek, valamint a magánszemé­lyek tulajdonában lévő tároló tar­tályoknak. Az ezeket tartalmazó IKM- rendelet nemcsak az olaj és az o­­lajszármazékok, hanem­­ vala­mennyi éghető folyadék tartályai­ra is vonatkozik—közölték a Ma­gyar Tartálytechnikai Szövetség szervezésében csütörtökön Esz­tergomban, az Ipari Továbbképző Részvénytársaság székházában megtartott szakmai tanácskozá­son. Mint elmondták: a rendelet célja a hazai tartálypark műszaki állapotának felügyelete és nyil­vántartása, a mindenkor érvényes környezetvédelmi előírások fi­gyelembevételével, valamint az új telepítéseknél a korszerű tech­nológiák és biztonsági előírások hatósági ellenőrzése. A rendelet egyebek mellett előírja az 5 köb­méteres, vagy az annál nagyobb térfogatú tartályok tulajdonosai­nak bejelentési kötelezettségét is. Ennek határideje június 25. NAPRÓL — NAPRA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 5. OLDAL RIZSTÁBLA A GINZÁN Megkezdték a rizsültetést a japán főváros központjában, a Ginzán, ahol egy parcellát alakítottak ki a rizster­­mesztés népszerűsítése érdekében. Egy négyzetméternyi terület itt 12 millió forintnak megfelelő összegbe kerül, így annak a rizs­földnek az érté­ke, amiről az elképzelések szerint 30 kilónyi rizst takarítanak be, 800 mil­lió forinttal egyenértékű. Több cég adta össze a pénzt a vállalkozáshoz, amely a környezetbarát mezőgazda­ság népszerűsítésére hivatott. A rizs­föld körül vegyszermentes élelmi­szereket árusító boltokat nyitnak — presztízst jelenthet az ország farme­reinek, ha árujukat a Ginza rizsföldje mellett értékesíthetik. Ásványkiállítás Különleges orosz, valamint Kárpát-medencei ásványok, csiszolatok, opálok, ásványok­ból készült ékszerek, úgyneve­zett gyógyítókövek láthatók és vásárolhatók meg vasárnap a budapesti Kamaraerdei Ifjúsági Parkban 10 és 17 óra között. A látogatók a kőzetek és ás­ványok megtekintése mellett igénybe vehetik a park sportpá­lyáit és egyéb szolgáltatásait is az egésznapos program alatt. Josef von Ferenczy figyelmet keltő bejelentése Az együttműködés tv-csatornája Békés átalakulás és véres háború, nemzeti öntu­datra ébredés és nemzetiségi ellentét, európai in­tegrálódás és fejletlen piacgazdaság — ez mind­mind hozzátartozik a mai Kelet-, Közép Európa képéhez... Mit lehetne tenni ebben a helyzetben a térség felemelke­déséért? Erősíteni a régió népei közötti megértést és szélesíteni kapcsolatain­t a nagyvilágat. S mi lehetne erre jobb eszköz a műholdas televíziós csatorná­nál... Erre a következtetésre jutot­tak a márciusban létrejött Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány kezdeményezői. S a gondolatot tett követte: erről az alapítványi kuratórium tiszteletbeli elnöke, Josef von Ferenczy adott figyel­met keltő nyilatkozatot a KEB sajtóügynökségnek: — Nagy horderejű vállalko­zásunk célja a 25 kelet-közép-e­­urópai ország 400 millió lakosá­hoz szóló televíziós műsor létre­hozása. Ez lesz az Együttműkö­dés Csatornája, amely egyfelől értékes információt és tartalmas szórakozást nyújt majd a térség lakóinak, másfelől bepillantást enged a régió életébe mindazok­nak, akik a földrész déli, nyugati vagy északi részéből érdeklőd­nek iránta. Ebben az informá­cióáramlásban Magyarországra továbbra is fontos feladat vár, megőrizve a Kelet és a Nyugat közötti híd szerepét. — Ki finanszírozza ezt a vál­lalkozást? —Elsősorban a régió fejlődé­sében érdekelt magántőkére számítunk, hiszen egy privát ke­reskedelmi televízióról van szó. Emellett elfogadunk állami tá­mogatást is, amennyiben ez nem veszélyezteti a program függet­lenségét. Az egyes országokban nemzeti alapítványokat hoznak létre, amelyeknek munkáját a budapesti Együttműködés A­­lapítvány hangolja össze. A sok­színűséget pedig az biztosítja, hogy a régió minden országában nemzeti szerkesztőségek mű­ködnek majd. — Hogyan oldják meg a nyelvi problémákat? — Az egyes műsorok az ere­deti nyelven, valamint a régió­ban legtöbb ember által beszélt öt nyelven — köztük magyarul — valamint angolul hallhatók majd. A teletext adásokban pe­dig hozzáolvashatók a szövegek a többi, közel 20 nyelven. — Mikor kezdődhet az adás? — Az előzetes elképzelések szerint a csatorna első kísérleti adásait 1996-ban fogja sugároz­ni, a folyamatos műsor pedig 1997-ben indul. — Kik alkotják az alapítvány kuratóriumát? —Elnöke Vizi E. Szilveszter, tagjai: Bihari Mihály, Csoóri Sándor, Csurgay Árpád, Inotai András, Kodolányi Gyula, Mécs Imre és Vásárhelyi Miklós. Információszolgáltatás turistáknak és városlakóknak Mindent tudó iroda a fehérvári belvárosban A megye polgármestereit hívták meg arra a turisztikai ta­nácskozásra, amelyet tegnap tartottak a fehérvári Városhá­zán. A megbeszélés elsődleges célja volt, hogy megteremtse annak az együttműködésnek az alapjait, amelynek segítségével a januártól dolgozó fehérvári Tourinform iroda — a már kié­pült országos hálózathoz csatla­kozva — a lehető legtöbb hasz­nos és fontos információt össze­gyűjtve tudja képviselni Fejér megye érdekeit a minden tele­pülés számára nagyon fontos i­­degenforgalom területén. Ha nem csupán egy látvá­nyosságot, hanem egy turiszti­kai „csomagot” kínálnak vala­hol, oda szívesebben mennek a látogatók. Az iroda ennek a té­telnek a jegyében működik, ami­kor széleskörű adatbázisát kínál­ja a külföldi és a hazai vendégek­nek egyaránt. A szorosan vett turisztikai ismereteken kívül azonban célja az is, hogy a me­gyeszékhelyen tevékenykedő vállalkozókról, cégekről, vala­mint a városban fellelhető köz­érdekű dolgokról szerezzen be és adjon tovább információkat. Ahhoz persze, hogy ez az a­­datbázis kiépüljön és jól működ­jön, szükség van a vállakozók segítőkészségére is. Aki meg­kapja az iroda kérdőíveit, ne saj­náljon rá időt fordítani, küldje vissza. A számítógépes rend­szerbe bekerülve ugyanis nem­csak a városlakók, de az ország bármely pontjáról érdeklődők is megismerhetik nevüket, tevé­kenységüket. Az adatszolgálta­tás, az adatok felvétele és tárolá­sa ingyenes. Az iroda munkatársai figye­lemmel kísérik az országos és helyi eseményeket, naprakész információval tudnak szolgálni például a családok számára kul­turális vagy szabadidős progra­mok kiválasztásánál. Nem tit­kolt céljuk—a felhalmozott és a még begyűjteni kívánt adatok birtokában ez érthető és termé­szetes is — , hogy a későbbiek­ben a Tourinform iroda az 1996- os expó hivatalos irodájaként működjön a megyében. EDUSCHO TRADE KFT. Székesfehérvári Képviselete FELVÉTELRE KERES középfokú végzettséggel, gépkocsivezetői gyakorlattal rendelkező, kereskedelemben jártas üzletkötői Jelentkezéseket írásban, szakmai önéletrajzzal a Szivár, Mártírok út 5. sz. alatti irodánkba kérjük. ____________________(23073/12)

Next