Fejér Megyei Hírlap, 1994. június (50. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-01 / 126. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL 1994. JÚNIUS 1. SZERDA GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Lakás(le)építés a megyében is A lakásépítéseknél a megyé­ben is megváltozott az építtetői kör: az állami és önkormányzati építtetők teljesen visszavonul­tak. Más lett az építési technoló­gia is, a sok lakást magukba fog­laló panelszerű házak helyett — általában egy lakásos — családi házak magánerős építése lett a jellemző. A lakáshoz jutás költségei­nek növekedése miatt a kevésbé tőkeigényes lakásépítési megol­dások egyre nagyobb szerephez jutottak. A múlt évben épült la­kások 10,6 százaléka nem új, hanem meglévő épületek bőví­tésével, lakások átalakításával készült. Az úgynevezett egyéb építkezések 83,1 százaléka tető­tér, padlástér beépítés, 13,3 szá­zaléka toldaléképítés volt. Új épületként főleg egy la­kásos családi házakat emeltek a megyében, a múlt évben hasz­nálatba vett új lakások 96,3 szá­zaléka ilyen volt. A lakások alapterülete nőtt, az átlagos lakásnagyság a me­gyében az 1992. évi 95,7 négy­zetméterről, 99,5 négyzetméter­re emlekedett. Ezen belül a 4 és félszobás és ennél nagyobb la­kásokban már átlagosan 152,1 négyzetméteren élnek az ott la­kók, ezzel szemben az egy szo­bás lakások átlagos alapterülete 59,8 négyzetméter volt. A kettő és három- és félszobás közötti lakások adják a lakásépítések közel háromnegyedét. A felépí­tett lakások közművesítése az e­­lőző évihez hasonlóan alakult: 89,1 százalékát bekapcsolták a közüzemi vízellátásba, 17,6 százalékát a közcsatorna-háló­zatba és 54,8 százalékát a veze­tékes gázellátásba. Az új laká­sok fűtési rendszerében az etázsfűtés dominált: 82,4 száza­lékra ez a fűtési mód volt jellem­ző. A megyében a lakások leg­gyakoribb fűtőenergiája a gáz, ez után a szilárd fűtőanyag kö­vetkezett 43,9 százalékkal. Az épített lakások közül min­den negyedik dupla komfortfo­kozatú volt, mivel két fürdőszo­bával vagy fürdőszobával és zu­hanyozóhelyiséggel rendelke­zett. Az új lakások közül 128 Székesfehérváron, 152 a megye többi városában és 597 a közsé­gekben épült. A falszerkezetet tekintve a la­kások 94 százaléka kézi falazóe­lemmel és téglával épült, mind­össze 2,3 százaléknál használ­tak panel illetve blokkfal, öntött, zsalus szerkezeteket. 145 csuklós Ikarus atóbuszra kapott megrendelést Miamiből az Ikarus Rt. Az első 30 a vállalat mátyásföldi telepén készül. A többit a budapesti székhellyel megalakított magyar-amerikai vegyesvállalat az Észak-Amerikai Járműipari Kft. gyártja és forgalmazza Amerikában Egy hónap múlva arathatják az árpát Terméstöbbletre számítanak a gazdák Mindezt Szabó Sándor And­rástól, az FM Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjétől tudtuk meg, aki el­mondta azt is: 4,8 tonnát várnak hektáronként megyénkben őszi árpából a szakemberek. A kukorica vetése az esők mi­att kissé kitolódott az idén, így csak május 18-án fejezték be a műveletet. Összesen 76 és féle­zer hektáron termesztenek idén , ebből a takarmány- és ipari nö­vényből Fejérben, s ebből 3100­­ hektár a hibrid vetőmag. A siló­­kukorica vetésterülete 1994-ben majdnem tízezer hektárnyi. Ez évben a borsó vetésterüle­­te­ a korábbi évekhez viszonyít­va jelentősen csökkent. Fejlett a növényállomány, jelenleg a vi­rágzás stádiumában van. A tava­­r­szi árpák is kalászolnak ezekben a napokban. A cukorrépa területeken je­lentős volt a répabarkó kártéte­le, megritkult a tőállomány, de a szükséges védekezést elvégez­ték a gazdálkodók. Ha a búzát nem is Péter-Pál­­kor, de az őszi árpát egy hónap múlva bizonyosan már aratni le­het. Fejér megyében 552 kom­bájn várja a nyári betakarítást. Minőségi búzából ezer tonna felvásárlását tervezi a Cerbonba Részvénytársaság. Ugyanebből jelentős mennyiséget vásárol meg a gyermelyi tésztagyár. A­­zok az üzemek, melyek rá voltak szorulva a felvásárló szervek e­­lőfinanszírozására, természete­sen csak hitelezőiknek értéke­síthetik a búzát, így a KSZE- nek, az IKR-nek, a Mezőmag Kft.-nek és a Cerbonának. Mint a hivatal vezetője tájé­koztatott, a szántóföldi zöldsé­gek is szépen fejlődnek, s a fe­hérvári hűtőház pár napon belül megkezdi az étkezési zöldborsó felvásárlását. G.G. Külföldi kiállítók: német túlsúly Az idén másodízben rendezik meg május 31. és június 4. kö­zött a Budapesti Nemzetközi Vásárvárosban az Industriát, a beruházási javak nemzetközi szakvásárát. Első alkalommal kishíján kilencszáz kiállító vett részt a szakvásáron, amelyet öt­venezren tekintettek meg. Az i­­dén — 24 országból — csaknem ezer résztvevője van az Industri­­ának, amelyet több mint 33 ezer négyzetméteren rendeztek meg. A mintegy félszáz magyar kiál­lító mellett a legtöbben — 209- en — Németországból, vala­mint Ausztriából (86 kiállító) képviseltetik magukat. Ez már önmagában is jól ér­zékelteti azt a tényt, hogy meny­nyire fontos szerepet játszik Né­metország és Ausztria külgaz­dasági kapcsolataink terén, a­­mint azt dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter mon­dotta a szakvásár megnyitását követő sajtótájékoztatón. Nem véletlen az sem, hogy az Indust­­ria '94 díszvendége éppen A­­usztria. Hiszen nyugati szom­szédunk harmadik legjelentő­sebb kereskedelmi partnerünk, s az elmúlt évben a legjelentősebb külföldi befektetők — Német­ország és Anglia mellett — A­­usztriából érkeztek—mondta el a szakvásár megnyitásakor a mi­niszter. A hazánkban befektetett osztrák tőke egyébként mintegy egymilliárd dollárra tehető, az osztrákok által leginkább ked­velt befektetési forma pedig a vegyesvállalatok létesítése, me­lyekből eddig 4500 jött létre. A kiállítók számának növe­kedésében —vélhetően—az az örvendetes tény is tükröződik, hogy az 1992-es mélypont után az ipari termelés, kis mértékben, ismét növekedett. 1993-ban az ipari termelés — az élelmiszeri­­part nem számítva — 4,7 száza­lékkal volt magasabb az előző évinél. Ez, mivel az export kis­mérvű visszaesése mellett kö­vetkezett be, elsősorban a bel­földi piac bővülésének volt kö­szönhető — tűnt ki dr. Latorcai János szavaiból. Az ipari termelésben mutat­kozó növekedés (ez a tendencia jellemezte egyébként az idei esztendő első negyedét is) stabi­lizálása érdekében néhány fon­tos — bár némileg talán általá­nosnak tűnő — tennivalót meg­nyitó beszédében fölvázolt az i­­pari és kereskedelmi miniszter. Mindez leginkább úgy summáz­ható, hogy folytatni kell a priva­tizációt. A teljesítőképesség, a versenyképesség növelése érde­kében az államnak is kell bizo­nyos szerepet vállalnia — hang­súlyozta dr. Latorcai János. A vásáron kilenc nagydíjat osztottak ki, az egyiket a Duna­­ferrnek ítélték. (b.k.l.) A Ford és a Mazda „világautója” japán sajtójelentés szerint a Ford és a Mazda közös „világ­autó”, kifejlesztését tervezi. A Nihon Keizai Simbun című ve­zető gazdasági napilap keddi számában olvasható, hogy az a­­merikai és a japán gyáróriás el­sősorban a tervezési költségek leépítését és a termelékenység felfutását reméli az alkalmi frigytől annak révén, hogy az új modellt megpróbálják alkal­massá tenni a világ összes piacá­ra, s nem terveznek külön típu­sokat minden egyes térség szá­mára. A kocsi az előzetes hírek szerint a Mazda valamelyik alsó középkategóriájú gyártmányán alapszik majd. A Ford a japán a­­utógyár legnagyobb egyedi részvényese, 25 százalékos Mazda-érdekeltséggel. KI A BUKOTT EMBER? A demokráciában még azt is meg kell tanulnunk: az újra in­dult és meg nem választott képviselő nem bukott ember. Dicsé­ret illeti, mert vállalta (újra) a megmérettetést, a közéleti-politi­kai szerepvállalást. Vállalta azt, hogy pártja programjával, he­lyi tapasztalataival ismét a választók elé áll. Nos, a dolog ezúttal nem sikerült. Szakemberünk — a volt képviselő — visszatér eredeti fog­lalkozásához, vagy ha másként folytatja, csak tiszteletet és megbecsülést érdemel. Főként az, amelyik ciklusát becsülettel végigdolgozta — kormánypártiként vagy ellenzékben —, s tán abban is volt szerepe, hogy városa, települése a négy év alatt előbbre lépett. Mert odatelepült egy gyár vagy üzem, befejező­dött egy régóta húzódó beruházás, vagy kulturális kapcsolatok terén hozott új szint a körzetében lakók életébe. Bizonyára nem volt könnyű a Budapestre járás, a család is megsínylette a hosszú távolléteket, a késő esti, fáradt hazaérke­zéseket. Nem volt könnyű a feszültségekkel teli életforma, a törvényhozási csatározásokban való részvétel. Az alkalmazko­dás a parlamenti érintkezés írott és íratlan szabályaihoz, a frak­ciófegyelemhez. Ennek most vége. Új, nyugodtabb időszak következik. Esetleg felkészülés a helyhatósági választásokra. Mert az élet nem áll, nem állhat meg. Ám egy szabadon választott parlament leköszönő képvi­selője sohasem bukott ember. Visszatérése oda, ahonnan fele­meltetett, munkahelyére, megszokott környezetébe, barátai, családja körébe, a változás természetes velejárója. Megszok­juk, meg fogjuk szokni. Intés, figyelmeztetés ez a mindenkori győzteseknek. (íme) A túlélés művészete Hervadó Floriána A Bicskei Floriana Ipari Szö­vetkezet az elmúlt tíz esztendő­ben komoly viharokat él meg. Elnökök jöttek, mentek, hoztak, vittek ötleteket, gyümölcsöző­nek látszó vállalakozások vesz­teséget hoztak. A hadiipar kiszolgálására épült korszerű precíziós öntöde is csődbe ment, végül kiderült, hogy a legkonvencionálisabb­­nak hitt ágazat, a faipari részleg az egyetlen, a túlélésre némi e­­sélyt adó egység. Mint a szövetkezet elnöke Lukács Róbert elmondta, mára az egykor virágzó Floriana u­­gyancsak hervad. A frissítő lo­csolás egy erőteljes tőkeinjek­ció formájában éleszthetné fel a rendkívüli módon eladósodott szövetkezetét. Csupán az APEH-tartozásuk elérte a 25 milliót és a két éve a bútoripari részlegre és az ácsbri­gádra zsugorított, 48 fős szövet­kezet kizárólag a bútorgyártók­nak köszönheti létét. Az ácsok dolgoztak ugyan fehérvári és budapesti építkezéseken, ám a rezsióradíjak épp az önfenntar­tásra voltak elegendőek. A bú­torgyártás nyereségét pedig az adósság törlesztésére kellett for­dítani (8 millió forint). Ez a rész­leg kollégiumoknak, szállodák­nak, üdülőknek gyárt kárpito­zott ülő és fekvő bútorokat, szé­keket, ágyakat, heverőket, ám legújabb termékeik az igen ol­csó elemes szekrények, kanapék feltétlenül érdeklődésre tarthat­nak számot. A baj ott van, hogy nagyszéri­­ájú gyártást előre nem tudnak megfinanszírozni. Az elnök szerint a túlélésre e­­sélyük akkor van, ha az öntöde után értékesítik irodaházukat is, törlesztve így adósságukat és ha olyan vevőre akadnak, aki mun­kát is hozna, részesülve a nyere­ségből, akár a szövetkezeti for­ma megváltoztatása árán is megmaradnának a jelenlegi munkahelyek. p.a. Májustól a Fejér Megyei Hírlap, az A Hírlap és a Fehérvári Hét terjesztését a Magyar Média­szerviz Kft. vette át. A mellékelt megrendelő­­szelvény kitöltésével és visszaküldésével jelent­kezhetnek az új előfizetők, illetve azon régi előfizetők, akiket a kézbesítők nem tudtak elérni .A Fejér Megyei Hírlap Kényelmes-előnyös Fehérvári Hét T­i­­­m * / A Hírlap Előfizetési megbízás Magyar Médiaszerviz Kft. 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Ezennel feljogosítom arra, hogy írásbeli visszavonásig, a □ Fejér Megyei Hírlap □ Fehérvári Hét □ A Hírlap újságelőfizetési díjamat a lakossági számlámról rendszeresen levegye. Számlaszámom:_______________________________________________________________________________________ Pénzintézet neve és címe:_______________________________________________________________________________ bank, takarékpénztár Első terhelési hónap:_______________________________________________________________________________ A következő időközökben terheljen le (kérjük X-et jelölni): □ havonta □ negyedévente □ félévente □ évente előre előre előre előre Egyéb fizetési módok: kp-vel havonta fizet (közületeknek) számla alapján átutalással (magánszemélyeknek) □ □ negyedévente □ félévente □ évente Megrendelő neve: ________________________________________________________________________________ Utca, házszám:________________________emelet____________________lépcsőház_____________ajtó____________ Irányítószám, lakhely:__________________________________________________________________________________ Telefonszám: ____________________________________Előfizetői sz.: _____________________________________ Dátum: Aláírás:

Next