Fejér Megyei Hírlap, 1994. június (50. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-01 / 126. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL 1994. JÚNIUS 1. SZERDA GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM Lakás(le)építés a megyében is A lakásépítéseknél a megyében is megváltozott az építtetői kör: az állami és önkormányzati építtetők teljesen visszavonultak. Más lett az építési technológia is, a sok lakást magukba foglaló panelszerű házak helyett — általában egy lakásos — családi házak magánerős építése lett a jellemző. A lakáshoz jutás költségeinek növekedése miatt a kevésbé tőkeigényes lakásépítési megoldások egyre nagyobb szerephez jutottak. A múlt évben épült lakások 10,6 százaléka nem új, hanem meglévő épületek bővítésével, lakások átalakításával készült. Az úgynevezett egyéb építkezések 83,1 százaléka tetőtér, padlástér beépítés, 13,3 százaléka toldaléképítés volt. Új épületként főleg egy lakásos családi házakat emeltek a megyében, a múlt évben használatba vett új lakások 96,3 százaléka ilyen volt. A lakások alapterülete nőtt, az átlagos lakásnagyság a megyében az 1992. évi 95,7 négyzetméterről, 99,5 négyzetméterre emlekedett. Ezen belül a 4 és félszobás és ennél nagyobb lakásokban már átlagosan 152,1 négyzetméteren élnek az ott lakók, ezzel szemben az egy szobás lakások átlagos alapterülete 59,8 négyzetméter volt. A kettő és három- és félszobás közötti lakások adják a lakásépítések közel háromnegyedét. A felépített lakások közművesítése az előző évihez hasonlóan alakult: 89,1 százalékát bekapcsolták a közüzemi vízellátásba, 17,6 százalékát a közcsatorna-hálózatba és 54,8 százalékát a vezetékes gázellátásba. Az új lakások fűtési rendszerében az etázsfűtés dominált: 82,4 százalékra ez a fűtési mód volt jellemző. A megyében a lakások leggyakoribb fűtőenergiája a gáz, ez után a szilárd fűtőanyag következett 43,9 százalékkal. Az épített lakások közül minden negyedik dupla komfortfokozatú volt, mivel két fürdőszobával vagy fürdőszobával és zuhanyozóhelyiséggel rendelkezett. Az új lakások közül 128 Székesfehérváron, 152 a megye többi városában és 597 a községekben épült. A falszerkezetet tekintve a lakások 94 százaléka kézi falazóelemmel és téglával épült, mindössze 2,3 százaléknál használtak panel illetve blokkfal, öntött, zsalus szerkezeteket. 145 csuklós Ikarus atóbuszra kapott megrendelést Miamiből az Ikarus Rt. Az első 30 a vállalat mátyásföldi telepén készül. A többit a budapesti székhellyel megalakított magyar-amerikai vegyesvállalat az Észak-Amerikai Járműipari Kft. gyártja és forgalmazza Amerikában Egy hónap múlva arathatják az árpát Terméstöbbletre számítanak a gazdák Mindezt Szabó Sándor Andrástól, az FM Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjétől tudtuk meg, aki elmondta azt is: 4,8 tonnát várnak hektáronként megyénkben őszi árpából a szakemberek. A kukorica vetése az esők miatt kissé kitolódott az idén, így csak május 18-án fejezték be a műveletet. Összesen 76 és félezer hektáron termesztenek idén , ebből a takarmány- és ipari növényből Fejérben, s ebből 3100 hektár a hibrid vetőmag. A silókukorica vetésterülete 1994-ben majdnem tízezer hektárnyi. Ez évben a borsó vetésterülete a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen csökkent. Fejlett a növényállomány, jelenleg a virágzás stádiumában van. A tavarszi árpák is kalászolnak ezekben a napokban. A cukorrépa területeken jelentős volt a répabarkó kártétele, megritkult a tőállomány, de a szükséges védekezést elvégezték a gazdálkodók. Ha a búzát nem is Péter-Pálkor, de az őszi árpát egy hónap múlva bizonyosan már aratni lehet. Fejér megyében 552 kombájn várja a nyári betakarítást. Minőségi búzából ezer tonna felvásárlását tervezi a Cerbonba Részvénytársaság. Ugyanebből jelentős mennyiséget vásárol meg a gyermelyi tésztagyár. Azok az üzemek, melyek rá voltak szorulva a felvásárló szervek előfinanszírozására, természetesen csak hitelezőiknek értékesíthetik a búzát, így a KSZE- nek, az IKR-nek, a Mezőmag Kft.-nek és a Cerbonának. Mint a hivatal vezetője tájékoztatott, a szántóföldi zöldségek is szépen fejlődnek, s a fehérvári hűtőház pár napon belül megkezdi az étkezési zöldborsó felvásárlását. G.G. Külföldi kiállítók: német túlsúly Az idén másodízben rendezik meg május 31. és június 4. között a Budapesti Nemzetközi Vásárvárosban az Industriát, a beruházási javak nemzetközi szakvásárát. Első alkalommal kishíján kilencszáz kiállító vett részt a szakvásáron, amelyet ötvenezren tekintettek meg. Az idén — 24 országból — csaknem ezer résztvevője van az Industriának, amelyet több mint 33 ezer négyzetméteren rendeztek meg. A mintegy félszáz magyar kiállító mellett a legtöbben — 209- en — Németországból, valamint Ausztriából (86 kiállító) képviseltetik magukat. Ez már önmagában is jól érzékelteti azt a tényt, hogy menynyire fontos szerepet játszik Németország és Ausztria külgazdasági kapcsolataink terén, amint azt dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter mondotta a szakvásár megnyitását követő sajtótájékoztatón. Nem véletlen az sem, hogy az Industria '94 díszvendége éppen Ausztria. Hiszen nyugati szomszédunk harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, s az elmúlt évben a legjelentősebb külföldi befektetők — Németország és Anglia mellett — Ausztriából érkeztek—mondta el a szakvásár megnyitásakor a miniszter. A hazánkban befektetett osztrák tőke egyébként mintegy egymilliárd dollárra tehető, az osztrákok által leginkább kedvelt befektetési forma pedig a vegyesvállalatok létesítése, melyekből eddig 4500 jött létre. A kiállítók számának növekedésében —vélhetően—az az örvendetes tény is tükröződik, hogy az 1992-es mélypont után az ipari termelés, kis mértékben, ismét növekedett. 1993-ban az ipari termelés — az élelmiszeripart nem számítva — 4,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ez, mivel az export kismérvű visszaesése mellett következett be, elsősorban a belföldi piac bővülésének volt köszönhető — tűnt ki dr. Latorcai János szavaiból. Az ipari termelésben mutatkozó növekedés (ez a tendencia jellemezte egyébként az idei esztendő első negyedét is) stabilizálása érdekében néhány fontos — bár némileg talán általánosnak tűnő — tennivalót megnyitó beszédében fölvázolt az ipari és kereskedelmi miniszter. Mindez leginkább úgy summázható, hogy folytatni kell a privatizációt. A teljesítőképesség, a versenyképesség növelése érdekében az államnak is kell bizonyos szerepet vállalnia — hangsúlyozta dr. Latorcai János. A vásáron kilenc nagydíjat osztottak ki, az egyiket a Dunaferrnek ítélték. (b.k.l.) A Ford és a Mazda „világautója” japán sajtójelentés szerint a Ford és a Mazda közös „világautó”, kifejlesztését tervezi. A Nihon Keizai Simbun című vezető gazdasági napilap keddi számában olvasható, hogy az amerikai és a japán gyáróriás elsősorban a tervezési költségek leépítését és a termelékenység felfutását reméli az alkalmi frigytől annak révén, hogy az új modellt megpróbálják alkalmassá tenni a világ összes piacára, s nem terveznek külön típusokat minden egyes térség számára. A kocsi az előzetes hírek szerint a Mazda valamelyik alsó középkategóriájú gyártmányán alapszik majd. A Ford a japán autógyár legnagyobb egyedi részvényese, 25 százalékos Mazda-érdekeltséggel. KI A BUKOTT EMBER? A demokráciában még azt is meg kell tanulnunk: az újra indult és meg nem választott képviselő nem bukott ember. Dicséret illeti, mert vállalta (újra) a megmérettetést, a közéleti-politikai szerepvállalást. Vállalta azt, hogy pártja programjával, helyi tapasztalataival ismét a választók elé áll. Nos, a dolog ezúttal nem sikerült. Szakemberünk — a volt képviselő — visszatér eredeti foglalkozásához, vagy ha másként folytatja, csak tiszteletet és megbecsülést érdemel. Főként az, amelyik ciklusát becsülettel végigdolgozta — kormánypártiként vagy ellenzékben —, s tán abban is volt szerepe, hogy városa, települése a négy év alatt előbbre lépett. Mert odatelepült egy gyár vagy üzem, befejeződött egy régóta húzódó beruházás, vagy kulturális kapcsolatok terén hozott új szint a körzetében lakók életébe. Bizonyára nem volt könnyű a Budapestre járás, a család is megsínylette a hosszú távolléteket, a késő esti, fáradt hazaérkezéseket. Nem volt könnyű a feszültségekkel teli életforma, a törvényhozási csatározásokban való részvétel. Az alkalmazkodás a parlamenti érintkezés írott és íratlan szabályaihoz, a frakciófegyelemhez. Ennek most vége. Új, nyugodtabb időszak következik. Esetleg felkészülés a helyhatósági választásokra. Mert az élet nem áll, nem állhat meg. Ám egy szabadon választott parlament leköszönő képviselője sohasem bukott ember. Visszatérése oda, ahonnan felemeltetett, munkahelyére, megszokott környezetébe, barátai, családja körébe, a változás természetes velejárója. Megszokjuk, meg fogjuk szokni. Intés, figyelmeztetés ez a mindenkori győzteseknek. (íme) A túlélés művészete Hervadó Floriána A Bicskei Floriana Ipari Szövetkezet az elmúlt tíz esztendőben komoly viharokat él meg. Elnökök jöttek, mentek, hoztak, vittek ötleteket, gyümölcsözőnek látszó vállalakozások veszteséget hoztak. A hadiipar kiszolgálására épült korszerű precíziós öntöde is csődbe ment, végül kiderült, hogy a legkonvencionálisabbnak hitt ágazat, a faipari részleg az egyetlen, a túlélésre némi esélyt adó egység. Mint a szövetkezet elnöke Lukács Róbert elmondta, mára az egykor virágzó Floriana ugyancsak hervad. A frissítő locsolás egy erőteljes tőkeinjekció formájában éleszthetné fel a rendkívüli módon eladósodott szövetkezetét. Csupán az APEH-tartozásuk elérte a 25 milliót és a két éve a bútoripari részlegre és az ácsbrigádra zsugorított, 48 fős szövetkezet kizárólag a bútorgyártóknak köszönheti létét. Az ácsok dolgoztak ugyan fehérvári és budapesti építkezéseken, ám a rezsióradíjak épp az önfenntartásra voltak elegendőek. A bútorgyártás nyereségét pedig az adósság törlesztésére kellett fordítani (8 millió forint). Ez a részleg kollégiumoknak, szállodáknak, üdülőknek gyárt kárpitozott ülő és fekvő bútorokat, székeket, ágyakat, heverőket, ám legújabb termékeik az igen olcsó elemes szekrények, kanapék feltétlenül érdeklődésre tarthatnak számot. A baj ott van, hogy nagyszériájú gyártást előre nem tudnak megfinanszírozni. Az elnök szerint a túlélésre esélyük akkor van, ha az öntöde után értékesítik irodaházukat is, törlesztve így adósságukat és ha olyan vevőre akadnak, aki munkát is hozna, részesülve a nyereségből, akár a szövetkezeti forma megváltoztatása árán is megmaradnának a jelenlegi munkahelyek. p.a. Májustól a Fejér Megyei Hírlap, az A Hírlap és a Fehérvári Hét terjesztését a Magyar Médiaszerviz Kft. vette át. A mellékelt megrendelőszelvény kitöltésével és visszaküldésével jelentkezhetnek az új előfizetők, illetve azon régi előfizetők, akiket a kézbesítők nem tudtak elérni .A Fejér Megyei Hírlap Kényelmes-előnyös Fehérvári Hét Tim * / A Hírlap Előfizetési megbízás Magyar Médiaszerviz Kft. 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 8. Ezennel feljogosítom arra, hogy írásbeli visszavonásig, a □ Fejér Megyei Hírlap □ Fehérvári Hét □ A Hírlap újságelőfizetési díjamat a lakossági számlámról rendszeresen levegye. Számlaszámom:_______________________________________________________________________________________ Pénzintézet neve és címe:_______________________________________________________________________________ bank, takarékpénztár Első terhelési hónap:_______________________________________________________________________________ A következő időközökben terheljen le (kérjük X-et jelölni): □ havonta □ negyedévente □ félévente □ évente előre előre előre előre Egyéb fizetési módok: kp-vel havonta fizet (közületeknek) számla alapján átutalással (magánszemélyeknek) □ □ negyedévente □ félévente □ évente Megrendelő neve: ________________________________________________________________________________ Utca, házszám:________________________emelet____________________lépcsőház_____________ajtó____________ Irányítószám, lakhely:__________________________________________________________________________________ Telefonszám: ____________________________________Előfizetői sz.: _____________________________________ Dátum: Aláírás: