Fejér Megyei Hírlap, 1994. augusztus (50. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

1994. AUGUSZTUS 1. HÉTFŐ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRL­AP 3. OLDAL Bérlakásban élők gondja Emelni kell de támogatni is Az önkormányzatok a lak­béremelés kérdésében nem ala­kítottak ki egységes álláspontot. Van, ahol a képviselőtestület nem tervez lakbéremelést, leg­alábbis 1994. végéig nem. Vi­szont több helyen, ahol a bevéte­lek nem fedezik az ingatlanke­zelő szervezet kiadásait, 130 százalékos lakbéremelésről ha­tározott a testület. Ezt július el­sejétől már fizetni kell a bérlők­nek. Máshol még drasztikusab­ban, akár ötven százalékkal is e­­melik a lakbért, sőt: van, ahol két-háromszorosára kívánják e­­melni az önkormányzati laká­sok bérét a közeljövőben. H Hogyan értesülnek a bérlők a lakbérközlésről? A lakástör­vény és az önkormányzati tör­vény előírja, hogy már a rende­letalkotás előtt tájékoztatni kell a tervezetről a lakásbérlők ér­dekképviseletét. Az általános gyakorlat az, hogy a bérbeadási feladattal megbízott szervezet a bérlőknek tájékoztatót küld: az úgyneve­zett lakbérközlést. Ez tartalmaz­za a lakbérszámítás módját és végeredményét. Általános ta­pasztalat azonban az, hogy a lakbérközlések ellentmondáso­sak és hiányosak. — Mit tehet a bérlő, ha nem ért egyet a lakbéremelés mérté­kével? — kérdeztük Battha Pált, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkárát. — Bírósági keresettel élhet, de ezt senkinek sem javaslom. A Lakásbérlők Egyesületének he­lyi szervezete viszont felléphet, a lakbéremelések mértékét kifo­gásolva. Az egyesület arra tö­rekszik, hogy a lakbér reálisan tükrözze a lakás használati érté­két és a szolgáltatás százalékát. Az önkormányzatoknak azt ja­vasoljuk, hogy lépcsőzetesen e­­meljék a lakbért.­­ Mi a véleménye ugyaner­ről Gyertyánfy Gézának, a Bé­­mosz (Bérlakásukat Megvásár­lók Országos Szövetsége) alel­­nökének? — Véleményemet ezúttal mint állampolgár és a Társadal­mi Kamara tagja fejtem ki. A lakbérrendszer korszerűsítése nélkül bárminemű lakbéremelés értelmetlen, hiszen az csak meg­felelő lakbértámogatási rend­szer kidolgozásával hajtható végre. Ősszel az önkormányzat testülete elé kell terjeszteni egy új koncepciót, amely a jövőben különválasztja azok körét, akik önhibájukon kívül nem tudnak fizetni, azokétól, akiknél nem lehet indok a szociális helyzet. Ma az emelés szükséges, elen­gedhetetlen a szociális támoga­tás növelése. A kivetett lakbér nem lehet magasabb, mint a bérlakást használó nyugdíjas főbérlő, bér­lő havi nyugdíjának, ill. a mun­kaviszonyban lévő bérlő mun­kabérének 8 (nyolc) százaléka. Az önkormányzat és a lakók között felmerülő viták felülvizs­gálására, illetőleg rendezésére célszerű lenne létrehozni füg­getlen, az önkormányzatok fö­lött álló hatóságot, olyat, mint régen a hasonló hatáskörű Terü­leti Munkaügyi Döntőbizottság volt. Napjainkban a nem fizető bérlők között egyre nő azon csa­ládok száma, amelyek ellen már megszületett a kilakoltatást el­rendelő döntés. Véleményünk szerint megoldást —jogi garan­ciát is — kell találni arra, hogy senkit se lehessen sem bérlakás­ból, sem elidegenített lakásból kilakoltatni, még kevésbé az ut­cára tenni. Mérő Éva Az Agrárkamara már berzenkedik Kinek használna az élelmiszer áfa emelése? A fogyasztói árakat érintő egyszázalékos adó­kulcsemelés is hátrányosan hatna a mezőgazda­­sági és élelmiszeripari termékekre — nyilatkozta Mészáros Gyula, az Agrárkamara közgazdasági i­­gazgatója a tervezett fogyasztási és általános for­galmi adó emelésével kapcsolatos hírekre utalva. Mint ismeretes, a pénzügyi kormányzat a költségvetési hiány mérséklésére emelni kívánja a fogyasztási adókat és az általános forgalmi adót úgy, hogy az áfa­kulcsot egységesen 25 százalék­ban állapítaná meg. Az Agrárkamara megítélése szerint az adó oly mértékben e­­melné az árakat, hogy a termelők a saját költségnövekedésüket már nem tudnák érvényesíteni az árakban, hiszen kevesebben tud­nák megvásárolni a megdrágult élelmiszereket, csökkenne a bel­földi kereslet, beszűkülne a piac. Ezért nem értenek egyet azzal, hogy a költségvetés tovább ter­helje az ágazatot és a lakosságot, hiszen már amúgy is számos o­­lyan diszkrimináció van jelen az adópolitikában, amely súlyosan érinti a hazai mezőgazdasági ter­melőket. Mészáros Gyula egyéb­ként hiányolja, hogy a koalíciós szerződésben nem esett szó a me­zőgazdasági kistermelők adó­mentes jövedelemhatárának fele­meléséről. Pedig jó lenne, ha az legalább megközelítené a többi európai országban elfogadott mértéket. Az igazgató szerint a kistermelőket megillető jelenlegi 1 millió forintos adómentesség nevetségesen alacsony összeg, hiszen például a szomszédos A­­usztriában 700 ezer schilling, az­az mintegy 7 millió forint a me­zőgazdasági kistermelők árbevé­telének adómentessége. Ami pe­dig a költségvetés várható hasznát illeti? A számítások szerint nem je­lentene különösebb többlet­bevé­telt a kistermelők által befizetett személyi jövedelemadó, ugyan­akkor az adómentes jövedelem hatásainak megemelése gesztus értékű intézkedés lenne, ami je­lentősen növelné a termelői ked­vet és ezzel együtt az eladható á­­rualapokat is. Elégetni tilos MI LESZ VELED SZALMABÁLA? Az őszi árpa és a búza aratása ezekben a napok­ban befejeződik. A termés az előrejelzett 4,4-4,5 tonna hektáronkénti átlag körül alakul. A gazdák úgy számolnak, hogy száz kiló szemtermés után száz kiló szalmát is lehozhatnak a földről. Csak­hogy a most termelt gabonának viszonylag rövid a szára, a szakemberek 0,70 kg szalmával szá­molnak. Mit csinálnak a szalmával, szükség van-e ennyire a lecsök­kent állatállomány mellett? — kérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumban. — Az idén több a szalma, mint tavaly, a nagy aszály idején — mondja a mezőgazdasági fő­osztályon Lukács József. — Az idei hozam, reméljük, elegendő, de még ha sok is lenne, megfele­lő kezeléssel, illetve kazlatással jól eltartható. A gazdálkodó szervek igen jól alkalmazkodnak az új terme­lési szerkezethez. Mivel több kisgazdaság működik már, így azok az új típusú szövetkezetek, vagy a régiek, az állami gazda­ságok, ha bérmunkát végeznek, nyomban kisebb súlyú bálákat készítenek. Saját maguknál is az állatállomány nagyságához ala­kítják a bálák nagyságát, így gazdaságosabb a felhasználás. Régimódi kazlatást már alig lát­ni az országban. Szakemberek tapasztalatai szerint éppen a csökkenő állatál­lomány miatt egyes helyeken nem is bálázzák be, sőt, be sem takarítják a szalmát, hanem a ta­lajmunka során visszaforgatják a földbe. De ez a módszer nem mond­ható általánosnak, csak elszór­tan találkozhatunk vele. Itt je­gyezzük meg, hogy német me­zőgazdászok a kertészeti kultú­rában szerves trágyázás helyett — persze megfelelő adagolás­ban —, eredményesen használ­ják a szalmát. Az égetés nem gyakorlat, mi­velhogy tilos is mindenfajta tűz­gyújtás. A minisztérium az el­múlt napokban a tartós kánikula miatt megerősítette a nyár eleji égetési tilalmát. Ez nemcsak az erdőkre, hanem a szalmára is vonatkozik. A tűzveszély mel­lett környezetvédelmi szem­pontból is tiltják a szalma égeté­sét, többek között azért, mert a talajban élő, a természet egyen­súlyát a magunk módján előse­gítő kis talajlakó állatokat is megölnék a tűzzel. Az SZVT expó-tanácskozása Vannak még hívei (Folytatás az 1. oldalról) 25 ezer munkahelyet teremtene. Hangoztatták továbbá: ha nem lesz expó, akkor is mindenkép­pen érdemes hasznosítani az ed­digi erőfeszítéseket, s elképzel­hetőnek tartják egy „turizmus­negyed” létrehozását a tervezett kiállítási területen. Az Idegenforgalmi és Befek­tetési Tanácsadó Kft. vezetője, Szemrédi József arról a tanul­mányról számolt be, amelyet a főváros megbízásából készített a társaság az expó megvalósítá­sának feltételeiről. Felmérésük szerint Budapesten többlet-szál­láskapacitásra nem lenne szük­ség. A vendéglátás és a kereske­delem továbbfejlesztése sem kí­vánatos, kivéve az expó keríté­sen belüli területén. A minősé­get viszont minden téren javíta­ni kellene, ám a szakértők úgy vélik, hogy erre kevés a szűk két esztendő, jóllehet a minőségja­vítás a turizmus fogadókészsé­gében világkiállítás nélkül is sürgető feladat. P FŐ UTCAI LAKÁSTEXTIL BOLT; A­­/A'fl VA'Sfl^ AB'MTfk­N/( Szőnyegek, bútorplüss, falvédők 30%-os engedménnyel! Rezámáron: 3,5 sz. dunnagamiturák 1.250,-Ft helyett 975,-Ft Asztalterítő 140-140-es 460,-Ft helyett 290,-Ft Frottír törölköző 50 x 100-as 320,-Ft helyett 250,-Ft Törlőruha 95,-Ft helyett 68,-Ft Nyári takaró 1.480,-Ft helyett 1.220,-Ft Félpehely paplan 8.100,-Ft helyett 7.200,-Ft­­3557aUH­ Pléd 150x200 950,-Ft helyett 590,-Ft REPCE VALUTÁÉRT Az FM-hivatal információi, eléggé hézagos gazdaközlések alapján arra utalnak, hogy a fel­sorolt kultúrák aratása a legtöbb gazdaságban megtörtént, és a termés valamennyiből közepes­nek felel meg. Az aratással álta­lában egyidőben történő lenara­tás (olajlen) nem okoz gondot sehol sem. Nemcsak azért, mert az utóbbi évek során a legkisebb vetésterületet szánták a kultúrá­nak, mivel a piac igénye szinte teljes egészében a napraforgóra koncentrálódik. A zabtermelők száma, a zab vetésterülete, ha nem is látvá­nyosan, de 1994-ben tovább nö­vekedett, ami a szakemberek megfigyelése szerint összefügg a mezőgazdaság privatizációjá­val. Bármennyire is furcsának tűnik, de a megyében, — nem hivatalos adat — megduplázó­dott a lótartók száma. Közülük nagyon sokan, jobb híján, lófo­gattal művelik a földliciten nyert területeiket. De a szállítás, a kisebb parcellák művelése nem is ad lehetőséget komo­lyabb erőgépek alkalmazására. Ugyanakkor a takarmányke­verék is nagyobb mennyiségű zabot használnak fel a takar­mánykeverékben, mint más é­­vekben. Köztük a Vitabóna Kft. igazgatója, Gazdag Ferenc ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy a zabot, a tritikálét, a rozsot min­den mennyiségben átveszik. A zabot, a tőzsdei átlagár figye­lembevételével, árpa áron (7000-7200 forint/tonna), a ro­zsot az árpát és a búza ár közötti összegért, az eddigiek szerint tonnánként 7200 forintért, ha­sonlóan fizetik a tritikálét is. A nagyobb ál­lattartó gazdaságok —mint Lajoskomárom, Puszta­­szabolcs — a tritikálét saját ta­karmánykeverő üzemében dol­gozzák fel, mivel az összes kalá­szosok közül a legjobb étrendi hatással bír. Ezt látszik mege­rősíteni Nóniusz Gábor, a pusz­taszabolcsiak elnöke: 1994-ben 100 hektáron vetettek el e kultú­­rából és hektáronként majdnem új rekordtermést, 6,3 tonnát ta­karítottak be. Abban remény­kednek, hogy a hús, illetve a tej­ágazatok jó haszonnal kamatoz­tatják a tritikálé kiváló beltartal­­mi értékeit. A repce a legtöbb gazdaságban rekorddal fizetett. Egyes gazdaságoknak sikerült valutáért is értékesíteni a ter­mésből, ami ezúttal a lehető leg­jobb eladások körébe tartozik. Már csupán azért is, mert a tél nem „fagyasztotta” meg a ve­tést, mint az előző évek során annyiszor. A hirtelen jött aszály valamelyest visszavett a termés­­ígéretből, de például Lajosko­­máromban a bruttósúly hektá­ronként elérte a 27 mázsát. (pdf) Közeli célok, feladatok a kormányprogramban (9.) Nemzeti Sport Alapítvány: fontos anyagi erőforrás Örökzöld dilemmája a sportéletnek, hogy milyen forrásokból teremthetők elő azok a nem csekély összegek, amelyek a testkultúra fejlesztéséhez és a tömegeket vonzó, az ország egészét reprezentá­ló versenysport támogatásához szükségesek. Az új kormányprogram ezért a sürgető tennivalók között is a legfontosabbak közé sorolja a testnevelés meglehetősen kusza támogatási rendszerének éssze­rűsítését, az elosztás felülvizs­gálatát és szükség esetén újra­szabályozását. A legjelentősebb új kezdeményezés a Nemzeti Sport Alapítvány létrehozása — közalapítványi formában. „A testnevelés és sport fontos anya­gi erőforrása” — fogalmazza meg az alapítvány rendeltetését a dokumentum, s egyben jelzi, hogy annak céljára, működési rendjére vonatkozóan az illeté­kes kormányzati szervek tör­vényjavaslatot dolgoznak ki. A jogszabályi előírások a testne­velésnek és a sportnak nyújtott kedvező pénzügyi elbírálásban részesítik majd. Sokat lendíthet a tömegsport, az iskolai testne­velés ügyén, hogy a kormány módosítani kívánja a helyi ön­­kormányzatok címzett és céltá­mogatásáról szóló törvényt. E­­szerint ezt az évente megpályáz­ható— rendszerint jelentős ösz­­szegű —­ támogatást a jövőben szabadtéri sportlétesítmények korszerűsítésére vagy építésére is lehet igényelni. A jobb anyagi háttér megteremtése céljából komplex módon, a sport és a testnevelés érdekeit szem előtt tartva felülvizsgálják a sportlé­tesítmények, sportcélú ingatla­nok privatizációjának gyakorla­tát. Arra törekszenek, hogy a privatizáció lehetőleg sehol ne járjon a pályák számának csök­kenésével, a sportolási lehetősé­gek szűkülésével és a pénzügyi feltételek romlásával. A jogal­kotás terén is lépéseket tesz a ka­binet a testnevelés ügyének tá­mogatására. Nagy léptékű kez­deményezés az­ ország igazgatá­si, gazdasági és kulturális adottságainak megfelelő testne­velési és sporttörvény előkészí­tése és parlamenti előterjeszté­se. A régen igényelt magas szin­tű jogszabály egyebek között tisztázza majd, hogy a sportélet­ben milyen szerepet vállal és tölt be az állam. Egy másik kodifi­­kációs kötelezettség teljesítésé­vel, a nonprofit törvény előter­jesztésével a testnevelési és sportszervek biztonságos gaz­dálkodását, a civil önszervező­dések működését kívánja elő­mozdítani. Kárpótlási jegyet kedvező feltételekkel vásárolunk. Royalholding RT. Tel.: (22)326-476 vagy (1)1384-408,­­ 1179-204, (35746/1 ))

Next