Fejér Megyei Hírlap, 1994. augusztus (50. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-01 / 178. szám
1994. AUGUSZTUS 1. HÉTFŐ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL Bérlakásban élők gondja Emelni kell de támogatni is Az önkormányzatok a lakbéremelés kérdésében nem alakítottak ki egységes álláspontot. Van, ahol a képviselőtestület nem tervez lakbéremelést, legalábbis 1994. végéig nem. Viszont több helyen, ahol a bevételek nem fedezik az ingatlankezelő szervezet kiadásait, 130 százalékos lakbéremelésről határozott a testület. Ezt július elsejétől már fizetni kell a bérlőknek. Máshol még drasztikusabban, akár ötven százalékkal is emelik a lakbért, sőt: van, ahol két-háromszorosára kívánják emelni az önkormányzati lakások bérét a közeljövőben. H Hogyan értesülnek a bérlők a lakbérközlésről? A lakástörvény és az önkormányzati törvény előírja, hogy már a rendeletalkotás előtt tájékoztatni kell a tervezetről a lakásbérlők érdekképviseletét. Az általános gyakorlat az, hogy a bérbeadási feladattal megbízott szervezet a bérlőknek tájékoztatót küld: az úgynevezett lakbérközlést. Ez tartalmazza a lakbérszámítás módját és végeredményét. Általános tapasztalat azonban az, hogy a lakbérközlések ellentmondásosak és hiányosak. — Mit tehet a bérlő, ha nem ért egyet a lakbéremelés mértékével? — kérdeztük Battha Pált, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkárát. — Bírósági keresettel élhet, de ezt senkinek sem javaslom. A Lakásbérlők Egyesületének helyi szervezete viszont felléphet, a lakbéremelések mértékét kifogásolva. Az egyesület arra törekszik, hogy a lakbér reálisan tükrözze a lakás használati értékét és a szolgáltatás százalékát. Az önkormányzatoknak azt javasoljuk, hogy lépcsőzetesen emeljék a lakbért. Mi a véleménye ugyanerről Gyertyánfy Gézának, a Bémosz (Bérlakásukat Megvásárlók Országos Szövetsége) alelnökének? — Véleményemet ezúttal mint állampolgár és a Társadalmi Kamara tagja fejtem ki. A lakbérrendszer korszerűsítése nélkül bárminemű lakbéremelés értelmetlen, hiszen az csak megfelelő lakbértámogatási rendszer kidolgozásával hajtható végre. Ősszel az önkormányzat testülete elé kell terjeszteni egy új koncepciót, amely a jövőben különválasztja azok körét, akik önhibájukon kívül nem tudnak fizetni, azokétól, akiknél nem lehet indok a szociális helyzet. Ma az emelés szükséges, elengedhetetlen a szociális támogatás növelése. A kivetett lakbér nem lehet magasabb, mint a bérlakást használó nyugdíjas főbérlő, bérlő havi nyugdíjának, ill. a munkaviszonyban lévő bérlő munkabérének 8 (nyolc) százaléka. Az önkormányzat és a lakók között felmerülő viták felülvizsgálására, illetőleg rendezésére célszerű lenne létrehozni független, az önkormányzatok fölött álló hatóságot, olyat, mint régen a hasonló hatáskörű Területi Munkaügyi Döntőbizottság volt. Napjainkban a nem fizető bérlők között egyre nő azon családok száma, amelyek ellen már megszületett a kilakoltatást elrendelő döntés. Véleményünk szerint megoldást —jogi garanciát is — kell találni arra, hogy senkit se lehessen sem bérlakásból, sem elidegenített lakásból kilakoltatni, még kevésbé az utcára tenni. Mérő Éva Az Agrárkamara már berzenkedik Kinek használna az élelmiszer áfa emelése? A fogyasztói árakat érintő egyszázalékos adókulcsemelés is hátrányosan hatna a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre — nyilatkozta Mészáros Gyula, az Agrárkamara közgazdasági igazgatója a tervezett fogyasztási és általános forgalmi adó emelésével kapcsolatos hírekre utalva. Mint ismeretes, a pénzügyi kormányzat a költségvetési hiány mérséklésére emelni kívánja a fogyasztási adókat és az általános forgalmi adót úgy, hogy az áfakulcsot egységesen 25 százalékban állapítaná meg. Az Agrárkamara megítélése szerint az adó oly mértékben emelné az árakat, hogy a termelők a saját költségnövekedésüket már nem tudnák érvényesíteni az árakban, hiszen kevesebben tudnák megvásárolni a megdrágult élelmiszereket, csökkenne a belföldi kereslet, beszűkülne a piac. Ezért nem értenek egyet azzal, hogy a költségvetés tovább terhelje az ágazatot és a lakosságot, hiszen már amúgy is számos olyan diszkrimináció van jelen az adópolitikában, amely súlyosan érinti a hazai mezőgazdasági termelőket. Mészáros Gyula egyébként hiányolja, hogy a koalíciós szerződésben nem esett szó a mezőgazdasági kistermelők adómentes jövedelemhatárának felemeléséről. Pedig jó lenne, ha az legalább megközelítené a többi európai országban elfogadott mértéket. Az igazgató szerint a kistermelőket megillető jelenlegi 1 millió forintos adómentesség nevetségesen alacsony összeg, hiszen például a szomszédos Ausztriában 700 ezer schilling, azaz mintegy 7 millió forint a mezőgazdasági kistermelők árbevételének adómentessége. Ami pedig a költségvetés várható hasznát illeti? A számítások szerint nem jelentene különösebb többletbevételt a kistermelők által befizetett személyi jövedelemadó, ugyanakkor az adómentes jövedelem hatásainak megemelése gesztus értékű intézkedés lenne, ami jelentősen növelné a termelői kedvet és ezzel együtt az eladható árualapokat is. Elégetni tilos MI LESZ VELED SZALMABÁLA? Az őszi árpa és a búza aratása ezekben a napokban befejeződik. A termés az előrejelzett 4,4-4,5 tonna hektáronkénti átlag körül alakul. A gazdák úgy számolnak, hogy száz kiló szemtermés után száz kiló szalmát is lehozhatnak a földről. Csakhogy a most termelt gabonának viszonylag rövid a szára, a szakemberek 0,70 kg szalmával számolnak. Mit csinálnak a szalmával, szükség van-e ennyire a lecsökkent állatállomány mellett? — kérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumban. — Az idén több a szalma, mint tavaly, a nagy aszály idején — mondja a mezőgazdasági főosztályon Lukács József. — Az idei hozam, reméljük, elegendő, de még ha sok is lenne, megfelelő kezeléssel, illetve kazlatással jól eltartható. A gazdálkodó szervek igen jól alkalmazkodnak az új termelési szerkezethez. Mivel több kisgazdaság működik már, így azok az új típusú szövetkezetek, vagy a régiek, az állami gazdaságok, ha bérmunkát végeznek, nyomban kisebb súlyú bálákat készítenek. Saját maguknál is az állatállomány nagyságához alakítják a bálák nagyságát, így gazdaságosabb a felhasználás. Régimódi kazlatást már alig látni az országban. Szakemberek tapasztalatai szerint éppen a csökkenő állatállomány miatt egyes helyeken nem is bálázzák be, sőt, be sem takarítják a szalmát, hanem a talajmunka során visszaforgatják a földbe. De ez a módszer nem mondható általánosnak, csak elszórtan találkozhatunk vele. Itt jegyezzük meg, hogy német mezőgazdászok a kertészeti kultúrában szerves trágyázás helyett — persze megfelelő adagolásban —, eredményesen használják a szalmát. Az égetés nem gyakorlat, mivelhogy tilos is mindenfajta tűzgyújtás. A minisztérium az elmúlt napokban a tartós kánikula miatt megerősítette a nyár eleji égetési tilalmát. Ez nemcsak az erdőkre, hanem a szalmára is vonatkozik. A tűzveszély mellett környezetvédelmi szempontból is tiltják a szalma égetését, többek között azért, mert a talajban élő, a természet egyensúlyát a magunk módján elősegítő kis talajlakó állatokat is megölnék a tűzzel. Az SZVT expó-tanácskozása Vannak még hívei (Folytatás az 1. oldalról) 25 ezer munkahelyet teremtene. Hangoztatták továbbá: ha nem lesz expó, akkor is mindenképpen érdemes hasznosítani az eddigi erőfeszítéseket, s elképzelhetőnek tartják egy „turizmusnegyed” létrehozását a tervezett kiállítási területen. Az Idegenforgalmi és Befektetési Tanácsadó Kft. vezetője, Szemrédi József arról a tanulmányról számolt be, amelyet a főváros megbízásából készített a társaság az expó megvalósításának feltételeiről. Felmérésük szerint Budapesten többlet-szálláskapacitásra nem lenne szükség. A vendéglátás és a kereskedelem továbbfejlesztése sem kívánatos, kivéve az expó kerítésen belüli területén. A minőséget viszont minden téren javítani kellene, ám a szakértők úgy vélik, hogy erre kevés a szűk két esztendő, jóllehet a minőségjavítás a turizmus fogadókészségében világkiállítás nélkül is sürgető feladat. P FŐ UTCAI LAKÁSTEXTIL BOLT; A/A'fl VA'Sfl^ AB'MTfkN/( Szőnyegek, bútorplüss, falvédők 30%-os engedménnyel! Rezámáron: 3,5 sz. dunnagamiturák 1.250,-Ft helyett 975,-Ft Asztalterítő 140-140-es 460,-Ft helyett 290,-Ft Frottír törölköző 50 x 100-as 320,-Ft helyett 250,-Ft Törlőruha 95,-Ft helyett 68,-Ft Nyári takaró 1.480,-Ft helyett 1.220,-Ft Félpehely paplan 8.100,-Ft helyett 7.200,-Ft3557aUH Pléd 150x200 950,-Ft helyett 590,-Ft REPCE VALUTÁÉRT Az FM-hivatal információi, eléggé hézagos gazdaközlések alapján arra utalnak, hogy a felsorolt kultúrák aratása a legtöbb gazdaságban megtörtént, és a termés valamennyiből közepesnek felel meg. Az aratással általában egyidőben történő lenaratás (olajlen) nem okoz gondot sehol sem. Nemcsak azért, mert az utóbbi évek során a legkisebb vetésterületet szánták a kultúrának, mivel a piac igénye szinte teljes egészében a napraforgóra koncentrálódik. A zabtermelők száma, a zab vetésterülete, ha nem is látványosan, de 1994-ben tovább növekedett, ami a szakemberek megfigyelése szerint összefügg a mezőgazdaság privatizációjával. Bármennyire is furcsának tűnik, de a megyében, — nem hivatalos adat — megduplázódott a lótartók száma. Közülük nagyon sokan, jobb híján, lófogattal művelik a földliciten nyert területeiket. De a szállítás, a kisebb parcellák művelése nem is ad lehetőséget komolyabb erőgépek alkalmazására. Ugyanakkor a takarmánykeverék is nagyobb mennyiségű zabot használnak fel a takarmánykeverékben, mint más években. Köztük a Vitabóna Kft. igazgatója, Gazdag Ferenc arról tájékoztatta lapunkat, hogy a zabot, a tritikálét, a rozsot minden mennyiségben átveszik. A zabot, a tőzsdei átlagár figyelembevételével, árpa áron (7000-7200 forint/tonna), a rozsot az árpát és a búza ár közötti összegért, az eddigiek szerint tonnánként 7200 forintért, hasonlóan fizetik a tritikálét is. A nagyobb állattartó gazdaságok —mint Lajoskomárom, Pusztaszabolcs — a tritikálét saját takarmánykeverő üzemében dolgozzák fel, mivel az összes kalászosok közül a legjobb étrendi hatással bír. Ezt látszik megerősíteni Nóniusz Gábor, a pusztaszabolcsiak elnöke: 1994-ben 100 hektáron vetettek el e kultúrából és hektáronként majdnem új rekordtermést, 6,3 tonnát takarítottak be. Abban reménykednek, hogy a hús, illetve a tejágazatok jó haszonnal kamatoztatják a tritikálé kiváló beltartalmi értékeit. A repce a legtöbb gazdaságban rekorddal fizetett. Egyes gazdaságoknak sikerült valutáért is értékesíteni a termésből, ami ezúttal a lehető legjobb eladások körébe tartozik. Már csupán azért is, mert a tél nem „fagyasztotta” meg a vetést, mint az előző évek során annyiszor. A hirtelen jött aszály valamelyest visszavett a termésígéretből, de például Lajoskomáromban a bruttósúly hektáronként elérte a 27 mázsát. (pdf) Közeli célok, feladatok a kormányprogramban (9.) Nemzeti Sport Alapítvány: fontos anyagi erőforrás Örökzöld dilemmája a sportéletnek, hogy milyen forrásokból teremthetők elő azok a nem csekély összegek, amelyek a testkultúra fejlesztéséhez és a tömegeket vonzó, az ország egészét reprezentáló versenysport támogatásához szükségesek. Az új kormányprogram ezért a sürgető tennivalók között is a legfontosabbak közé sorolja a testnevelés meglehetősen kusza támogatási rendszerének ésszerűsítését, az elosztás felülvizsgálatát és szükség esetén újraszabályozását. A legjelentősebb új kezdeményezés a Nemzeti Sport Alapítvány létrehozása — közalapítványi formában. „A testnevelés és sport fontos anyagi erőforrása” — fogalmazza meg az alapítvány rendeltetését a dokumentum, s egyben jelzi, hogy annak céljára, működési rendjére vonatkozóan az illetékes kormányzati szervek törvényjavaslatot dolgoznak ki. A jogszabályi előírások a testnevelésnek és a sportnak nyújtott kedvező pénzügyi elbírálásban részesítik majd. Sokat lendíthet a tömegsport, az iskolai testnevelés ügyén, hogy a kormány módosítani kívánja a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvényt. Eszerint ezt az évente megpályázható— rendszerint jelentős öszszegű — támogatást a jövőben szabadtéri sportlétesítmények korszerűsítésére vagy építésére is lehet igényelni. A jobb anyagi háttér megteremtése céljából komplex módon, a sport és a testnevelés érdekeit szem előtt tartva felülvizsgálják a sportlétesítmények, sportcélú ingatlanok privatizációjának gyakorlatát. Arra törekszenek, hogy a privatizáció lehetőleg sehol ne járjon a pályák számának csökkenésével, a sportolási lehetőségek szűkülésével és a pénzügyi feltételek romlásával. A jogalkotás terén is lépéseket tesz a kabinet a testnevelés ügyének támogatására. Nagy léptékű kezdeményezés az ország igazgatási, gazdasági és kulturális adottságainak megfelelő testnevelési és sporttörvény előkészítése és parlamenti előterjesztése. A régen igényelt magas szintű jogszabály egyebek között tisztázza majd, hogy a sportéletben milyen szerepet vállal és tölt be az állam. Egy másik kodifikációs kötelezettség teljesítésével, a nonprofit törvény előterjesztésével a testnevelési és sportszervek biztonságos gazdálkodását, a civil önszerveződések működését kívánja előmozdítani. Kárpótlási jegyet kedvező feltételekkel vásárolunk. Royalholding RT. Tel.: (22)326-476 vagy (1)1384-408, 1179-204, (35746/1 ))