Fejér Megyei Hírlap, 1994. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-28 / 227. szám
1994. SZEPTEMBER 28. SZERDA NAPRÓL — NAPRA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 5. OLDAL Felelősség diktálta megszorító intézkedések (Folytatás 1. oldalról) osztogatáshoz. A személyes felelősség kérdését magánemberként érdemes felvetni, de politikusként tudomásul kell venni, hogy a privatizáló szervezetek a mindenkori kormány poltikáját hajtják végre. A politikai felelősségre vonást a lakosság a májusi választásokon megtette — jelentette ki a miniszterelnök. Megítélése szerint a közvéleményt foglalkoztatta a különböző „kormánykedvenc alapok” ügye, amelyeknek az előző kabinet székházakat, valamint 15 milliárd forint pénzbeni és tárgyi támogatást nyújtott. Horn Gyula elfogadhatatlannak nevezte a 100 milliárd forintos be nem fizetett adókat, valamint a 180 milliárdos tb-járulékhiányt. A kormány célja nem újabb adó kivetése, hanem a jelenlegiek behajtása. A miniszterelnök ezután a lakosság egészségi állapotáról, az oktatási törvény alkalmatlanságáról, valamint arról szólt, hogy a jobboldali kormány a befolyása alá hajtotta a közszolgálati televíziót. Kijelentette: a keresztény-nemzeti gondolatnak sem tett jót, hogy azt egyesek politikai reklámmá silányították. Horn Gyula ezután feltette a kérdést: mit tesz tehát a kormány? Elmondta: az 1995. évi költségvetési törvény kidolgozása után a kabinet a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unióval egyeztetve elkészíti a nemzeti modernizálás gazdaságpolitikai programjának 1998-ig szóló tervezetét. 1995 végéig rendbeteszik a bankok helyzetét, 1995. június 30-ig a privatizációs viszszaéléseket vizsgáló bizottság elkészíti jelentését, s a jövő évben a remények szerint megmutatkozik az azonnali exportnövelő intézkedések hatása. A miniszterelnök közölte: jövőre az agrárágazat kapja a legtöbb állami támogatást, s a munkanélküliség mérséklése is kiemelt kormányzati feladat. Horn Gyula rámutatott, hogy a megszorító intézkedések oka elsősorban a kormánynak az ország jövőjéért érzett felelőssége. 1994-ben az inflációt meghaladó mértékben növelik a nyugdíjakat, 1995-ben pedig azok lépést tartanak az árakkal. Horn szerint az egyensúly megteremtése 15 év óta először nem a beruházások és a fogyasztás kárára történik majd. Külpolitikai kérdésekről szólva Horn Gyula hangsúlyozta: külföldi partnereik számára a magyar kormány képviselői világossá tették, hogy Magyarország stratégiai jelentőségűnek tartja mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Hazánk ezen kívül kész tárgyalni mind Szlovákiával, mind pedig Romániával az alapszerződésekről. Végezetül arra kérte a szociális partnereket, hogy még az idén kössék meg a kormánnyal a társadalmi-gazdasági megállapodást, s ennek okán ne éljenek vissza a kormány helyzetével. Beszéde végén arra kérte a miniszterelnök a lakosságot, hogy az ország fogjon össze a nehéz időszak lerövidítése érdekében. Ezután a frakcióvezetők hozzászólásai következtek. A gazdasági növekedés Pető Iván szerint csak akkor lesz érdemi és tartós, ha sikerül csökkenteni az egyensúlyhiányt. A társadalom helyzetében pedig Torgyán József kisgazda pártelnök, frakcióvezető szerint Horn Gyula beszédéből hiányzott a rövid távú történelmi viszszatekintés. Ennek okát abban látja, hogy megítélése szerint a miniszterelnöknek kínos lenne beszámolni arról, hogyan került az ország a puha diktatúrából a miként Torgyán József fogalmazott — nem puha kétpárti diktatúrába. A kisgazda pártelnök kifogásolta, hogy a kormányfő csak beszél privatizációs visszásságokról, de nem tesz ellenük semmit. Mint mondta: a kormányfő lépjen fel a törvénysértőkkel szemben és ne panaszkodjon. Torgyán József megemlítette, hogy a kormány tudatosan szembehelyezkedik az Országgyűlés expó-döntésével, és ezzel alkotmánysértő magatartást valósít meg. Emiatt a pártolkizárólag úgy lehet változást elérni, ha a jóléti kiadások egész szerkezetét, átfogó rendszerét sikerül átalakítani — mondta az SZDSZ frakcióvezetőjé. nek kérte Horn Gyulát, hogy szíveskedjen benyújtani lemondását. A kormányfői beszédre visszatérve Torgyán József kijelentette: nem hallott semmilyen újdonságot. Torgyán József: Kétpárti diktatúra Szabó Iván: Válságfilozófia A célok világosak és azokkal egyetértünk, de azok elérésének útja nem látható. Eszköztelenség és válságfilózfia jellemzi a miniszterelnök beszédéből kivilágló koncepciót — hangsúlyozta Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője Horn Gyula beszédére reagálva kedden az Országgyűlés plenáris ülésén. Visszautasította a miniszterelnök vádjaiból az elmúlt négy év kormányzására vonatkozókat és emlékeztetett arra, hogy számos negatív jelenség az egykori szocialista rendszer öröksége volt. Az infláció kérdésében például 20 éves tendenciát sikerült megváltoztatnia az előző kormánynak. Visszautasította Szabó Iván azokat a bírálatokat is, amelyek a kárpótlást, a kisparaszti gazdaságok kialakításának gyakorlatát, az ipari termelés lerontását és a privatizációt érték. Szabó Iván bejelentette, hogy a miniszterelnöki beszédben felvetett szakmai kérdésekre jövő kedden válaszolnak. Pető Iván: „Kellemetlen” időszak A koalíciós partner, az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja nevében Pető Iván frakcióvezető szólt hozzá az ország helyzetét elemző miniszterelnöki beszédhez. Némiképp ellenpontozva Horn Gyula megállapításait, Pető Iván részletesen beszélt az elmúlt négy esztendő alapvető vívmányairól, kiemelve a demokrácia megteremtésének és megszilárdításának folyamatát, valamint a külpolitikai orientáció sikeres átalakítását. Az ország helyzetét tekintve az SZDSZ frakcióvezetője elsősorban attól óvott, hogy bárki csodát várjon, azt hogy a tömegek sorsa nagyon rövid időn belül látványosan javulhat. A kormánynak az SZDSZ szerint vállalnia kell az egy-két éves „kellemetlen” időszakot, mert enélkül nincs esélye arra, hogy később sikeres legyen. Füzessy Tibor: Tetemrehívás Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában azt kifogásolta, hogy nem tudta megállapítani: Horn Gyula beszéde hogyan illeszkedik a parlamenti demokrácia keretébe, sőt hogy mi volt a célja. Füzessy Tibor megítélése szerint a kormányfő felszólalása nem volt kormánybeszámoló, mert nem a jelenlegi kabinet saját munkáját értékelte, hanem a korábbi kormányét értékelte le. A KDNP- politikus úgy fogalmazott: a Horn-beszéd grandiózus tetemrehívás volt, amely az ország közvéleménye, s a választók megingani látszó rétege felé irányult. Füzessy Tibor kérte a kormányt, hogy számoljon majd be első száz napjáról. A kereszténydemokrata politikus szerint a mai helyzet megítélésében a 40 plusz a 4 év összefüggő történelmét kell figyelembe venni. A válságból pedig csak a megoldások fáradhatatlan keresésével és azok nemzeti egyetértésben történő megvalósításával lehet kijutni — mondta. Balsayra hosszú távon számít a Fidesz-frakció Rosszízű találgatások Egyik országos napilapban — igaz, csak feltételezésként —megjelent az a hír, hogy Balsay István, Székesfehérvár polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő „megromlott egészségi állapota miatt” esetleg lemondana a parlamenti mandátumáról. Természetesen megkérdeztük a képviselőt az újságban megjelentekről, aki azt kérte lapunktól, hogy a Fidesz frakcióvezetőjét keresse meg ez ügyben. Nem utasított bennünket vissza, de ezt az álláspontot alakította ki a Fideszfrakció, mivel, Balsay szerint, többször „össze-vissza nyilatkoztak helyette róla”. Dr. Szájer József frakcióvezető sajnálatának adott hangot. — Többféle találgatás látott napvilágot az utóbbi időben a Fidesszel kapcsolatosan a sajtóban. Biztosíthatok mindenkit a Fidesz-frakció jelenlegi tagsága állandó, senki nem jelezte abbéli szándékát, hogy lemondana mandátumáról, nekünk pedig semmi okunk nincs rá, hogy megkérjünk erre bárkit is képviselőink közül. Eperjes Károly lemondása már a választás első percétől kezdve nyilvánvaló volt, ő kifejezetten morális támogatóként indult a párt kampányában. A parlamentben nem jelent meg, háromhavi fizetését föl sem vette, jótékony célokra ajánlotta fel. Balsay István aktívan részt vett az önkormányzati törvénycsomag tárgyalásában, kiemelkedő a szerepe e témában a frakción belül. Mi hosszú távon számolunk vele, minden egyéb, ettől eltérő hír alaptalan találgatás. Az országos listánkon szakértelme és személyisége okán jelöltük Fidesz-képviselőnek. Nem csak polgármestersége volt számunkra fontos. Komoly tapasztalatokkal bír, nagy felkészültségű az önkormányzati kérdésekben. Frakciónk fontos tagja. Hogy Balsay István indul vagy sem az önkormányzati választásokon a Fidesz színeiben Székesfehérváron, az az ő ügye. Én mint frakcióvezető, ezzel nem foglalkozom. Csak azt tudom ismét hangsúlyozni: hoszszú távon számítunk rá a frakció munkájában. zsoltár Orbán Viktor: Sok hűhó semmiért Sok hűhó semmiért — így összegezte a Horn-beszédről alkotott véleményét Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, hozzátéve: nem világos, hogy miért kellett ezzel a beszéddel tovább nehezíteni az egyébként is időhiánynyal küszködő törvényhozás munkáját. Orbán Viktor az elmúlt négy év felszínes botránykrónikájának aposztrofálta Horn Gyula beszédét, és mint mondta, „ügyes”, hogy a miniszterelnök egy szót sem ejtett arról, mi volt ebben az országban 1990-et megelőzően. — Aki hibásan értelmezi az ország múltját, az hibás politikát is folytat — fogalmazott a Fidesz vezetője. A kormányprogramhoz képest a beszéd nem tartalmazott semmilyen újdonságot, amely a gazdaság fellendítését segítené, s ezzel összefüggésben Orbán Viktor leginkább annak garanciáját hiányolta: miként lesz most sikeres az a gazdaságpolitika, amelyet ugyanazok a szereplők irányítanak, akik az elmúlt 25 év eredménytelenségeit meghatározták. Szekeres Imre: Elég az Szekeres Imre szocialista frakcióvezető először Orbán Viktor felszólalására reagált. Az MSZP-s képviselő Torgyán Józsefhez hasonlította a Fidesz vezetőjét, majd szóvá tette, hogy annak a pártnak a nevében támadja a szocialisták privatizációs és korrupcióellenes politikáját, amely az előző ciklusban leszavazta az ominózus székházügy kivizsgálását. Szekeres Imre kijelentette: az MSZP-nek az a feladata, hogy ne engedje a múlton merengeni a kormányt és előremutató tettekre ösztökélje a kabinetet. A kormánynak a jelen gondjaival kell foglalkoznia, hogy az ország megközelíthesse a ma még gyakran irreálisnak tűnő céljait. A szocialista párt tudja, hogy az emberek ingerültek és érzékenyek, elegük van az ideológiai vitákból. A kormány vállalta, hogy véget vet ennek az ideológiai szócséplésnek. A kabinet jól kezdett, vállalta és vállalja az elkerülhetetlen lépések meghozatalát. A párt tudja, hogy a privatizáció nem elodázható, és ideológiai szócséplésből tudja azt is, hogy az embereket érzékenyen érinti a korrupció és a hatalmi összefonódás. A szocialista képviselő ezután rámutatott, hogy nem igaz a vád, amely szerint az MSZP megszegte választási ígéreteit. Az MSZP ezzel szemben megkezdte a pazarló állami kiadások csökkentését, világos határidőket szabott az ügyek befejezésére és hozzálátott a privatizáció irányításának átalakításhoz. Miniszterelnöki válasz Horn Gyula a beszédével kapcsolatban elhangzott felszólalásokra reagálva kiemelte: az általa elmondottakban nem volt tetemrehívás, felszólalása nem tartalmazott ilyen utalást. Már csak azért sem, mert a továbblépést tartja a legfontosabbnak és a kormánykoalíció együtt kíván működni az ellenzékkel. Kész megállapodni, de nem enged abban, hogy lelassítsák és elhúzzák azoknak a döntéseknek a meghozatalát, amelyek szükségesek az ország előrelépéséhez. Ha az elmúlt két hónap gyakorlata folytatódik, akkor nem 42, de 20 törvényt sem lehet majd meghozni az év végéig — hangsúlyozta a miniszterelnök. A gazdasági jellegű kérdések sorában ismét leszögezte: a privatizációs visszaélések vizsgálatára létrejött egy kormánybizottság, amelynek jelentését a parlament is megismerheti majd. A kormány elkötelezett a korrupció felszámolására. A gazdasági helyzetet nem a kormány festi le sötét színekkel, függet A képviselők döntöttek arról, hogy — helyt adva az illetékes bizottság javaslatának — nem mentik fel Horn Gyula miniszterelnök, MSZP- képviselő mentelmi jogát. Horn Gyula ellen Mónus Áron tett feljelentést, de a mentelmi bizottság szerint a magánvád zaklató jellegűtlen nemzetközi tekintélyek véleményét is tükrözi ez az értékelés. Erre a Világbank elnökének levelét idézte Horn Gyula, megerősítve: létérdeke az országnak a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás. A miniszterelnöki választ követően az interpellációk és kérdések tárgyalása következtett. Az Országgyűlés kedden délután, háromnegyed ötkor befejezte plenáris ülését. A T. Ház szerdán reggel 9 órakor folytatja munkáját.