Fejér Megyei Hírlap, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-31 / 26. szám
1995. JANUÁR 31. KEDD A házigondozás nem mindig megoldás HATVANAN VÁRNAK ELHELYEZÉSRE Nagyanyám kilencven éves, igaz anyámmal lakik, de szerencsére a „fáj a lábam, a derekam!” megszokott sóhajtásain kívül nincs baja. Ellátja magát, főz, szívesen készíti kedvenc süteményeinket, ha meglátogatjuk. Nem mindenki ilyen szerencsés. Van olyan, öreganyámnál is fiatalabb nyugdíjas, akinek szüksége van a napi felügyeletre az ebédhordásra, többjüknek az állandó gondoskodásra. Aki a szerencsésebbek közé tartozik, annak elegendő, ha naponta meglátogatja a házi gondozónő, viszi az ebédet, bevásárol, kitakarít, segít behordani a tüzelőt. — Székesfehérváron 190 tiszteletdíjas házi gondozónk van, ők 580 embert látnak el a hétköznapokon — mondja Koska Györgyné, a Szociális Otthon igazgatónője. — Az ő tiszteletdíjuk 2000 forint, ez adómentes jövedelemnek számít. Szeretnénk, ha legalább a másik adómentes határt elérhetné a díjazásuk, ez 3000 forint, de nem tudjuk futja-e rá a költségvetésből. — Az alacsony díjazás ellenére vállalják-e ezt a feladatot? — Gondjaink nincsenek, de egy munkanélkülit nem csábít ez a fajta kereseti lehetőség. Ezért a pénzért a házigondozónak naponta három idős ember ebédjét kell házhoz vinni, igaz igyekszünk a legközelebbi vendéglátóegységgel megállapodást kötni. Akiknek diétás ebédet kell kivinni, azokét gépkocsival visszük, a megyei kórházból. A városban öt gondozási központunk van, harminckét főállású, hivatásos gondozónővel. Az idősek napközijében 170 nyugdíjast látunk el, ők itt kapnak szociális étkezést. — Az otthonban hány idős embernek tudják biztosítani a teljes ellátást? — Körülbelül ötven évvel ezelőtt ez a ház szegényház volt, abból alakították át szociális otthonná. Napjainkban 202 helyünk van. Hatvanan várnak most is elhelyezésre. Olyan idős emberek, akiknek már nem elég a házigondozás és a család sem tudja vállalni az állandó felügyeletet. A bekerülés sajnos annak a függvénye, mikor ürül meg egy ágyunk. Tavaly sokan haltak meg az otthonban, ezek az emberek nagyon idősek, vagy nagyon betegek, életük utolsó stádiumát töltik nálunk. A Vöröskeresztnél beszéltek arról nemrégiben, hogy szeretnének gondozóházakat létrehozni, ahol átmenetileg segíthetnék a kórházakból kikerült embereket. Bizonyára ez oldaná az önök gondjait is. Nagy segítség lenne. Mi is tervezzük, ha a címzett támogatást elnyerjük és az önkormányzat is tud segíteni, akkor a volt SZIM szállóban, ahol van gondozási központunk, szeretnénk gondozóházat létrehozni. Lehetőség lenne húsz ágyas, átmeneti gondozásra alkalmas központot teremteni. — Beszéltünk róla, hogy a házigondozóknál nincsenek létszámgondjaik, az otthonban is így van ez? — Tavaly sikerült négy embert felvennünk, kettőt saját erőből, kettőt támogatással, de ennek ellenére még 19 nővér hiányzik. Pótlásuk a túlórával sem ideális megoldás, hiszen sok a tennivaló és bizony fárasztó ez a munka. -K- A nagyi suli nehéz tárgyai: vallás, felvilágosítás Tanuljunk unokául Szociológiai felmérések, de a napi tapasztalatok is igazolják, hogy az utóbbi időben megnövekedett a családon belüli konfliktusok száma. A viták, ellentétek tekintélyes része a szülők és nagyszülők között alakul ki, s a casus belli, azaz a háborúskodás egyik leggyakoribb oka az unokának, a família legfiatalabb tagjának vagy tagjainak nevelése. A konfliktusok könnyen megbonthatják az egymás mellett élő nemzedékek közötti harmóniát, s ennek többnyire a nagyszülők az első számú kárvallottak A családszociológusok szerint napjainkban a két legkényesebb kérdés: az unokák vallásos vagy világi nevelése és a szexuális felvilágosítás. Az esetek többségében a nagyik a maguk hitvilágának élményeit szeretnék átadni a legkisebbeknek — a szülők inkább a materialista szellemű nevelés hívei. Hasonlóképp gyakori a „generációs” véleménykülönbség arról, hogy mikor és hogyan lebbentsék föl a fátylat a kisfiúk, kislányok előtt a testi szerelem, a szex és a születés titkairól. A nagyik és gyerekeik közötti további tipikus konfliktusforrás, hogy mit nézhet a tévében az unoka; hánykor kell lefeküdnie; mit és mennyit egyen, kaphat-e csokit és más édességeket; mennyi legyen a zsebpénze és mire költse. Az ilyen és hasonló nézeteltérésekből fakadó feszültségek feloldására nincsenek biztos receptek. Ám elsősorban az unokákért rajongó nagymamáknak és nagypapáknak kell belátniuk: az esetleg elmérgesedő vitáknak, nézeteltéréseknek a legkisebbek is megisszák a levét. Sok példa van ugyanis arra, hogy az ellentétek a szülők és a nagyik közötti kapcsolatok beszűküléséhez, sőt szakításhoz vezetnek. Akkor pedig a kicsik is elszakadnak nagyszüleiktől. A „nagyi suliban” már az első órán meg kell tanulni, hogy a gyerekért, annak fejlődéséért maguk a szülők felelnek és ezt a felelősséget a nagyszülők sem vitathatják el. Ha tehát vélemények ütköznek, nekik kell engedniük. A „tananyag” fontos része — s ez szülőknek, nagyiknak egyaránt szól —, hogy az unokákkal kapcsolatos családi konfliktusok, feszültségek feloldását a felnőtteknek egymás között, nem pedig a gyerek előtt kell megpróbálniuk. Az unokákhoz fűződő bensőséges viszonynak is fontos feltétele, hogy a nagyapák, nagyanyák soha ne gyöngítsék, hanem erősítsék a szülők tekintélyét. Ahogy egy neves amerikai pszichológus fogalmazott: gondolkodjanak úgy, mintha szülők lennének , de gondolkodjanak úgy is, mintha évtizedekkel fiatalabbak, azaz maguk is gyerekek lennének. - maga - NYUGDÍJASOKNAK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 9. OLDAL Régen a kemencét ülték körbe a család tagjai. Most az olajkályha duruzsolását élvezik a szabadhidvégi öregek napközijében a falu idős emberei Fotó: Páti Nagy Bence Paragrafus-tároló A hadigondozottak milyen járandóságot kapnak? Két jogszabály, az 1994-es XLV. törvény és a végrehajtását szabályozó 113/1994-es kormányrendeletet paragrafusai határozzák meg a hadigondozásra való jogosultságot, az igényelhető ellátásokat és kedvezményeket. Mindezek azokat érintik, akik az első világháborútól napjainkig lezajlott hadiesemények alkalmával veszteséget, sérülést szenvedtek. A hadigondozottak pénzbeli és természetbeni ellátásokra lehetnek jogosultak. A pénzbeni juttatás lehet egyösszegű térítés, hadirokkant-járadék, ápolási pótlék. Ezeken kívül azonban különféle jogcímeken kérhető a hadiözvegyi, a hadiárva-járadék, illetve a hadigondozott családtagot megillető járadék. Ugyancsak a pénzbeli ellátások körébe tartozik a járadékban részesült hadirokkant elhalálozása után fizetendő temetési hozzájárulás. A hadigondozott — az előírt feltételek megléte esetén — természetben kaphat térítésmentes gyógyászati ellátást, gyógyászati segédeszköz-ellátást, közlekedési kedvezményt és mentességet a piaci helypénz megfizetése alól. A juttatások, illetve a kedvezmények iránti igényt a gondozásra jogosult határidő korlátok nélkül bármikor bejelentheti az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalában. Tudni kell azonban, hogy az igény visszamenőlegesen nem érvényesíthető. A hadigondozási ügyekben első fokon az önkormányzat jegyzője dönt, így hatáskörébe tartozik a gondozásra való jogosultságról, a hadirokkant-járadék osztályba sorolásáról, a különféle pénzellátások megállapításáról és összegéről, a közgyógyellátásra jogosító igazolvány és hadigondozási igazolvány kiadásáról dönteni. Határozata ellen a másodfokú hatósághoz lehet fordulni jogorvoslatért, annak határozata ellen pedig a bírósághoz lehet keresetet benyújtani. —if— Ha tél-tábornok támad... Tanácsok életmódra, öltözködésre, étkezésre A zimankós, zord téli időjárás mindenkit megvisel — a nyugdíjas korban levőknek azonban az átlagosnál is nagyobb próbatételt jelent. Az idős szervezet ugyanis eleve gyöngébb hatásfokkal védekezik a hideg ellen, mint a fiatalabb. A végtagok vérkeringésének akadozása, az ízületek kopása, az izmok merevsége, a bőr és a bőr alatti kötőszövet zsír- és víztartalmának csökkenése, a hőérzékelő idegvégződések fokozódó érzékenysége — megannyi sebezhető pontjuk a fél-tábornokkal vívott csatában. Ma még a lakások és a közintézmények többségében olyan a fűtéstechnika, hogy a különböző helyiségek hőmérséklete eltérő — ezt az otthoni foglalatosságok és a hivatalos ügyek intézése alkalmával egyaránt figyelembe kell venni; a több réteges felső ruhákból annyit hagyjunk magunkon, amennyi még kellemes hőérzetet biztosít. Ha a konyhát, előszobát hűvösnek találjuk, ott-tartózkodásunk idejére inkább vegyünk pluszként magunkra valamit, mintsem a nyílt lángú gáztűzhely lángjával fűtsünk. A gáz az égéshez szükséges oxigént a légtérből vonja el és az oxigénszegény levegő kivált az idősebbek légzését, vérkeringését károsítja. A sokat emlegetett réteges öltözködés valóban fontos, de az egyes ruharétegek megválasztásakor ügyeljünk arra, hogy azok könnyűek, egymástól jól elválók legyenek. E feltételeknek igen jól megfelelnek a nagyanyáinktól őrzött régi holmik: a vászon ingek, blúzok, kötött kabátkák, szőrmével bélelt mellények, ujjasok. Téli idényben a teljesen zsírmentes táplálkozás — egyébként helyes — követelménye alól némi fölmentést adhatunk önmagunknak, ha elegendő vitaminban, ásványi anyagokban gazdag élelmiszert, például káposztát, eltett uborkát, répát, kihajtott hagymát, almát fogyasztunk. Az alkohol csalóka és ártalmas fűtőanyaga a szervezetnek: csak átmenetileg melegíti föl, utána csökkenti hidegérzékenységét , s ezzel szinte megsokszorozza a hűlés, a megfázás veszélyét. Hideg, barátságtalan reggeleken nehezen szánja rá magát az ember egy kis tornára — az idősebbek azonban ne engedjenek a kényelem csábításának: egy kis tv-tornának megfelelő testmozgás, nap közben pedig negyedfélórás séta sokat segíthet a téli betegségek elkerülésében. — ria — MIÉRT RÁNCOSODUNK? Sajnos az évek múlásával a bőr szöveteinek rugalmassága csökken, felborul a vízháztartása is, valamint a bőr alatti izmok, a rostok meglazulnak. Ezért az idős emberek bőre ráncos lesz és barázdált, (főleg a nyakon és a szem körül). Az időskori ráncokat nem szabad összetéveszteni az öröklött, ún. mimikai ráncokkal, amelyek természetes alkotóelemei az egyén arckifejezésének. A ráncosodásnak többféle oka lehet (külső és belső tényezők). Például a hízás és fogyás következtében fellépő kötőszöveti ellazulás. A különféle betegségek is szaporítják bőrünk redőit, ráncait. A lelki problémák, a stressz szintén károsan hathat bőrünkre. Mit tehetünk? A legfontosabb a csökkent faggyútermelésből származó bőrszárazság ellensúlyozása, mert a száraz bőr különösen érzékeny a káros hatásokra: például viszket, hámlik stb. Nagyon jó, ha szappan helyett a gyógyszertárakban kapható lemosókrémet használjuk. Vagy mosakodás után egész testünket bekenjük zsíros, a bőrbe jól felszívódó krémmel. A kényes helyekre éjszakára is tegyünk fel krémet. A bőr vérellátását javítja az arcpakolás és a rendszeres masszázs. Bízzuk szakemberre.