Fejér Megyei Hírlap, 1996. március (52. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-05 / 55. szám

1996. március 5., KEDD A MAI NAP KRÓNIKÁJA A „spanyolnátha” A „pandémia” vagyis a tömeges járvány kialakulásának okait ma már külön intézetek tanulmányozzák és különleges adatbankok adatainak összehasonlításával, elemzésével igyekeznek megfejteni a terjedés titkait, néha sikerrel... Hajdanában Európában szinte egymást váltották a járványok és a tehetetlen emberek a meglehetősen szűkös védekezési eszközeikkel nem igazán állhatták útját a tarolásnak. Többnyire azonban minden járványt akkoriban is megelőzte az éhínséggel együttjáró háborúk nyomorúsága és a nélkülözésektől legyengült lakosság szinte maga generálta a baktériumok és vírusok meg-megújuló és sikeres támadását. Tudjuk, hogy pl. az első Habsburg királyunk — Albert — is dysenteriában pusztult el, 1439-ben Neszmélyen. Hunyadi és Kapisztrán 1456-ban Nándorfehérvárnál a győztes seregének sorsán osztozva a pestis áldozata lett. Valószínűleg Nagy Lajos királyunk a lepra (tisztátalannak nevezett és ezért megvetett) kórságától szenvedett... Ha ugyan a kórokozók terjedésének valódi okait nem is ismerték meg, azért arra hamar rájöttek, hogy az izolálás, a vesztegzár fékezheti a továbbterjedést vagy a behurcolást. Erdélyben, Brassó városában, már a XVI. században elfogadott volt az ottani városi orvos — Salzmann János — vesztegzár rendszere, amellyel sikerrel védte meg a várost egészen sokféle fertőző betegség támadásától. A megoldást végül is a bizonyos hatósági óvó rendszabályok jelentették, miként a Mária Terézia által 1770-ben megszervezett tisztiorvosi szolgálat is (amelynek még országos főorvosa is volt a „protomedicus Hungáriáé”). Mindamellett, hogy Markusovszky és Fodor professzorok kezdeményezésére Európában szinte elsőként (1876. XIV. törvény) hatósági szinten szervezték a védelmet, azért nálunk is megszenvedte a lakosság például az influenzajárványokat... Az amerikai Science Magazin állítása szerint az Egyesült Államokban a „spanyolnátha” járvány 1918-ban ezen a napon bejegyzett első beteggel, Albert Gitchell közlegénnyel, majd a szakáccsal tört ki a kansasi Fort Riley-ban. Az Európából éppenhogy hazatért alegységtől kiindulva egy héten belül már több mint 500 megbetegedést regisztráltak. A tünetek mindenkinél először hidegrázással és lázzal jelentkeztek, majd izomfájásra, fej- és torokfájásra is panaszkodtak. Külölönösnek találták az orvosok azt, hogy a magas láz ellenére az életjelenségek, a szívritmust is beleértve, lelassultak... Ahogy ők fogalmaztak: „az egész szervezetre kiterjedő depresszió volt tapasztalható”. Az orvosok zavarban voltak azért is, mert a hirtelen kibontakozó járvány az elvileg legvédettebb korosztályokat, a 20-30 év körülieket támadta meg... Fort Riley-ban akkor a hirtelen bekövetkezett 46 halálesetet a járvány szövődményeinek tudták be. Arról pedig máig is vita folyik, hogy az Európába szállított és erről a támaszpontról származó lovassági csapatok hurcolták-e szét a kórokozókat, avagy afféle pingpong elven oda-vissza fertőzték egymást az emberek. Az amerikai verzió szerint az áthajózott 2 millió katona (akiket összezsúfolva még az ideiglenesen átalakított hűtőhajók kamráiban is vittek) tehető felelőssé az európai járványok kirobbanásáért. Európában pedig éppenhogy az első betegséggócok alapján a kiindulási pontot Spanyolországba tették. 1918 őszére a korábbi enyhe tüneteket azonban felváltották a súlyosabbak. A betegek hánytak, kábultnak érezték magukat, nehéz légzésre panaszkodtak, és erőteljesen izzadtak. Az oxigénszegény, lilás bőrön pedig kiütések jelentek meg. Tüdő- és sugárszerű orrvérzések is előfordultak. A spanyolnátha, a „Spanyol Hölgy” vagy ahogyan a németek nevezték találóan a „Blitz Katarrk” tényleg villámszerűen terjedt és szedte az áldozatait. Rémtörténeteket írtak a lapok is, merthogy például a dél-afrikai Johannesburgban a helyi villamosjáraton egyetlen út alatt hét ember esett össze és halt meg... Az USA-ban az őszig a katonaság körében volt jelentős méretű a járvány okozta veszteség, de 1918. szeptember 3-án már feljegyezték az első civil esetet is aztán pár hét alatt már több mint 10 ezer áldozatról tudtak. A kórság beazonosítására dr. William Henry Welchet az ország legjobb kórboncnokát kérték fel. Ő hamarosan meg is kezdte a „kék és áfonyaszínű” holttestek boncolását és megállapította, hogy: „Ez valamiféle új fertőzés”. Rupert Blue az Egyesült Államok hivatalos fősebésze igen tapasztalt ember volt a járványok dolgában, merthogy szolgálatának 25 éve alatt már küzdött például San Franciscóban a pestissel és New Orleansban a sárgalázzal is, de csak alig 1 millió dollárt kapott — október 11-én — a kongresszustól az influenza ellen. Akkor már az augusztusi 10 ezres halálesetre 195 ezret számoltak és egy hónap múlva már a 300 ezernél tartott ez a szám. Blue azonnal be akarta tiltatni a tömegrendezvényeket, ámde még tartott a pénz- és hadtoborzás az európai „béketeremtéshez” vagy ahogyan az akkori amerikai elnök, Woodrow Wilson fogalmazta: a „minden háborút megszüntető háborúhoz”. Ebben a kavalkádban szinte mindenki tehetetlen volt, a „spanyol” Rio de Janeiro-tól Kijevig már mindenütt dühöngött. Az orvosok azért is zavarban voltak, mert nem tudtak (ma sem tudnak) magyarázatot adni például arra, hogy egyes városok miért maradtak ki a járványból, de arra sem, hogy a mészárosok sem kapták meg. Kezelési mód nem volt. A „házi patikákban” a kerozintól a sztrichninig mindent kipróbáltak, de volt aki esküdött a paprikás szendvics védő erejére... Volt aki uborkaszeletet tett a bokájára, vagy pedig acélmagvas lőszert az ágy alá a láz ellen. Talán még a New Orleansban kötelezően előírt védőálarc lehetett a leghatékonyabb a módszerek közül, hiszen az olyan megoldások sem jártak sikerrel, pl. hogy valakit tetőtől talpig beborítottak szeletelt hagymával... A temetkezési vállalatok nem győzték a munkát. Philadelphiában a napi 10-15 temetés helyett két-három héten keresztül napi 500 halottat kellett volna örök nyugalomba helyezni. Egyes statisztikusok már azza számoltak, hogy amennyiben képtelenség megfékezni a „Spanyol Hölgyet”, akkor kipusztul a civilizáció. A terjedést, a halálos áldozatok számát tekintve, matematikailag erre meg is volt a lehetőség. Ma már tudjuk, hogy minden halottra 50 megbetegedés jutott az egész világon! A rejtélyes spanyolnátha vírus azonban eltűnt, viszont enyhébb lefolyású, két-három évente megjelenő influenzajárványok újabb és újabb vírustörzsekkel támadnak (az első járványt Hyppokrates írta le Kr. e. 412-ben) Egyes becslések szerint egy év alatt a járvány 22-30 millió embert ölt meg, vagyis kétszer annyit, mint ahányan elpusztultak a világháborúban... Dömölki Lajos FÓKUSZ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • HÁROM GRÁCIA SZÓFIÁBÓL A vámosok ezer márka „belépési pénzt” kértek a drogfutároktól Egy szálloda személyzete mindig gondosan ügyel arra, hogy legjobb tudása szerint elégítse ki a szobákban lakó vendégek igényeit. A messziről jött idegenek néha egészen különleges kívánságokkal ostromolják a személyzetet, máskor viszont egyáltalán nem kérnek segítséget, különleges szolgáltatást. Ehhez a típushoz tartozott az a három bolgár állampolgárságú nő is — két fiatalabb és egy középkorú —, akik a fővárosban lévő Emke Szállodában béreltek maguknak szobát. Ha egyáltalán volt valami különös a viselkedésükben, akkor éppen az, hogy az átlagos vendégszokásoktól eltérően nem kértek semmit, szerényen, visszahúzódva szobájukba látszólag semmittevéssel múlatták az időt. Viszont naponta többször is érdeklődtek a recepción afelől, kereste-e őket valaki. Egy férfi jelentkezését várták, ám az illetőnek sem a nevét, sem pedig valamilyen rá jellemző adatot nem tudtak közölni a szolgálatkész szállodai alkalmazottakkal. Az egyik napon aztán mégis, jött valaki a messziről érkezett asszonyokhoz, bár feltehetően nem az ő társaságukra vágyott a három grácia. Civil ruhás nyomozók és egyenruhás rendőrök ellenőrizték a vendégek listáját, majd a Bulgáriából érkezett hölgyek szobaszáma felől tudakozódtak. A kábítószer-elhárítás emberei „tették tiszteletüket” a más valakire várakozó külföldiek szobájában, s a birtokukban lévő parancs alapján házkutatást is tartottak. Pontos információval rendelkezhettek a nyomozók, mert rövid matatás után megtalálták amit kerestek. Az egyik szekrény alján lévő sporttáskában 16 darab, közel fél kilogramm súlyú heroinos csomag lapult. Felvették a jegyzőkönyvet, s mert a tiltott áru eredetére magyarázatot kellett adni, a három külföldit előállították az ORFK Központi Vizsgálati osztályára. Lényegében egybehangzóan mesélte el a három, szegről-végről egyébként rokon Bulgáriából érkezett asszony a heroin eredetének történetét. Munkanélküliek lévén hazájukban, Szófiában „placcozással” foglalkoznak. Nem messze az árusítási helyüktől van egy kávézó, s annak a tulajdonosa, bizonyos Baba nevű török „vállalkozó” bízta meg őket, hogy a számukra igen csábítónak tűnő, fejenként 1500 DM-es honorárium ellenében vigyék el a csomagokat (azt gondolták valamilyen értékes gyógyszer van bennük???) Zágrábba. S mert közvetlen járat a háborús viszonyok miatt nincs Szófia és Zágráb között, a jegyeket Budapesten keresztül váltotta meg számukra a török. Indultak is az asszonyok az egymás között elosztott közel 8 kilogramm droggal, s érkeztek meg több ország határállomásán át határőröktől, vámosoktól nem zavartatva a magyar fővárosba. Aztán felültek egy dél felé induló gyorsra. Nem jutottak el úticéljukig, mert a jugoszláv határon — elmondásuk szerint fejenként 1000 német márka „belépési pénzt” kértek tőlük az ottani vámosok. Hármuknak azonban mindössze 1500 márka volt a retiküljében. Kénytelenek voltak visszafordulni, s Budapesten egy szállodai szobában ideiglenes tanyát verni. Kétségbeesetten hívták a „főnököt”, Babát, s mondták el, hogyan jártak, mi történt velük. „Semmi baj — mondta a kagylóba Haba —, maradjatok a hotelben. Küldök valakivel pénzt, rendezzétek a számlát, a csomagokért meg jelentkezik majd egy kamionsofőr, adjátok oda, ő viszi azt tovább!” Szokványos drogcsempészési história? A futárok buktak, kapnak néhány évet valamelyik magyar bíróságtól, a főnök viszont ezúttal is megúszta, „maximum” az elveszett áru miatti veszteségét kell kigazdálkodnia valahogy. A most leleplezett módszer azonban igen figyelemre méltó és aláhúzza az Interpol valamint az európai országok kábítószer-elhárítási szakembereinek azt a véleményét, hogy a nemzetközi drogszindikátusok, és a bennünket különösen érintő Balkán-útvonalon tevékenykedő szervezetek az utóbbi időben — egyáltalán nem véletlenül — módszert változtattak. 1995-ben, de az előző években is hazánk számára a Balkánútvonalon közúton, és ezen belül is a tehergépkocsikban, kamionokban szállított kábítószerek jelentették a legnagyobb veszélyt. Ezt tanúsítják a Vám- és Pénzügyőrség kábítószer-felderítésének adatai is. Például az 1995-ben lefoglalt 510 kilogramm kábítószerből mindöszsze 23 kilogramm volt az a mennyiség, amelyet a nemzetközi gyorsvonatok ellenőrzése vagy repülőgéppel utazó utasok vámvizsgálata során találták meg. És még egy érdekes adat: míg a vámosok az 1994-es felderítéseiknél a tehergépkocsiszemélygépkocsi arány 5:4 volt, 1995-ben ez már 2:13-ra változott, vagyis drogszállításokra a személygépkocsik igénybevétele több mint háromszorosára növekedett. A drogcsempészek rájöttek tehát arra, hogy a határállomásokon sokkal nagyobb szigorral és hatékonysággal ellenőrzik a nagy mennyiségek elrejtésére jobban alkalmas járműveket, mint a kisebb autókat, és ezért favorizálták jobban a kisebb mennyiségek befogadására, elrejtésére alkalmas személygépkocsikat. És most legújabban — mint azt a három lebukott bolgár futóm esete is bizonyítja — a vonaton való szállítást szervezik. Halász Kálmán Tíz napon belül bérkorrekció a rendőröknek Tíz napon belül bérkorrekcióban részesül az a 2600 rendőr, akiknek a március 1-i illetményemelése nem érte el a 15 százalékot — jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Kuncze Gábor. A belügyminiszter az új rendszerre való áttérés kezdeti nehézségeivel magyarázta az átlagosan 24 százalékos fizetésemelés körül kialakult anomáliákat. Kuncze Gábor elmondta, hogy az állomány 92-95 százalékánál rendben zajlott le a bérfejlesztés. Az új fizetések megállapításánál figyelembe vették a jelenleg még a parlament előtt fekvő szolgálati törvény által előirányzott bértáblázatot, amely a közalkalmazotti-köztisztviselői bértáblázathoz alkalmazkodik. Ez viszont nivellál, vagyis arra törekszik, hogy kiegyenlítse a jelenleg igen nagy jövedelmi differenciákat. Cáfolta, hogy bárkinek is csökkent volna a nettó fizetése, ugyanakkor tény: voltak olyan rendőrök, akik — nettóban — semmilyen emelést nem kaptak. A belügyi tárca vezetője közölte, hogy a korrekció következtében az érintettek minden valószínűség szerint 16-18 százalékos bérfejlesztésben részesülnek. Hozzátette: a bértáblázatból fakadóan ez a korrekció a kiemelt fizetésben részesülőket érinti. PÁRTOK — MOZGALMAK KDNP-MIÉP párbeszéd A KDNP megyei, valamint a MIÉP megyei és városi tisztségviselői megbeszélést folytattak a két párt közötti kölcsönös támogatás lehetőségeiről. Kifejezték szándékukat az egymás közötti rendszeres tájékoztatásra, információcserére, tevékenységük jövőbeni összehangolására vonatkozólag. Felhívás Dr. Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió Nemzetközi Szervezet elnökének indítványára fordulunk a Fejér megyei jótékonysági szervezetekhez együttműködési lehetőség kialakítására. Tisztelettel meghívjuk a jótékonysági szervezeteket képviselő vezetőket ezen együttműködés megvalósításának megbeszélésére 1996. mácius 9-én 10 órára a gárdonyi Szent István Galéria helyiségébe. (Gárdony, Szabadság út 1.) Kérem, hogy részvételét telefonon szíveskedjék jelezni (tel.: 355-600). Vida István, PAMSZ Fejér megyei elnöke A Munkáspárt közleménye A Munkáspárt székesfehérvári Városi Koordinációs Bizottsága 1996. március 6-án — szerdán—15 órakor ülést tart a József Attila u. 8. sz. alatti helyiségében. Kérjük a bizottság tagjainak megjelenését. Koordinációs Bizottság Az FDSZ tiltakozik A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) a leghatározottabban tiltakozik az ellen a pénzügyminisztériumi javaslat ellen, miszerint—a professzorokat és az egyetemi docenseket kivéve — a felsőoktatási oktatók és egyéb dolgozók esetében a közalkalmazotti státuszról át kell térni a versenyszférának megfelelő határozott időre szóló szerződéses alkalmazásra. Ha ez az elképzelés megvalósulna, veszélybe kerülhet a felsőoktatásban az oktatói és a kutatói utánpótlás — közölte Kis Papp László, az érdekképviselet elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Az elnök megemlítette azt is: úgy tudja, a PM meg akarja szüntetni az egyes felsőoktatási intézmények gyakorló iskoláit, és ezeket az önkormányzatok kezébe akarja adni. Véleménye szerint nem szabad ezeket a gyakorló iskolákat az önkormányzatok kényének és kedvének kiszolgáltatni. Tiltakoznak a pedagógusutánpótlást veszélyeztető gondolat ellen — húzta alá. Hozzátette: az FDSZ ugyancsak elfogadhatatlannak tartja a PM-nek a felsőoktatási intézmények autonómiáját korlátozó elgondolásait, például az egyes egyetemek és főiskolák kényszerintegrációjának tervét. Az elnök beszámolója szerint a hét végén egy fórumon megkérdezték Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztert arról, hogy az MKM egyetért-e a pénzügyi tárca ismertetett javaslataival. A művelődési tárca vezetőjének válasza az volt, hogy itt a PM álláspontjáról van szó. Az elmondottakkal összefüggésben Kis Papp László kijelentette: bizalommal fogadják az új pénzügyminisztert, Medgyessy Pétert, annál is inkább, mivel nyilatkozatai azt sugallják, hogy a miniszter elődjénél jobban igényli a magyar tudományos élet véleményét. Ennek kapcsán hangsúlyozta: azt kérik a pénzügyminisztertől, hogy ezt a szemléletváltást a PM középvezetői körében is igyekezzen meghonosítani. A NAP Kedden kezdődik a Tribu-per A Tribu néven közismertté vált bűnügy tárgyalása kedden kezdődik meg Pécsett, a Baranya Megyei Bíróságon. Az ítélethirdetés június végére várható. Mint ismeretes, a Veszprém Megyei Főügyészség a vádlottakat, Tribuszer Zoltánnét és két társát csaknem 24 ezer csalás, jogosulatlan pénzintézeti tevékenység és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. A károsultak rendkívül nagy számára tekintettel a bíróság a tárgyalás időpontjáról e közlemény útján értesíti az ügy sértettjeit. Mivel a tárgyaláson részvételük nem biztosítható, a bíróság a sértetti jogok gyakorlására közös képviselőt rendelt ki. A sértettek kártérítési igényét polgári bírósági eljárásban bírálják, illetve a felszámolási eljárásban intézik majd el. Felmentő ítélet Szabó Albert ügyében A Fővárosi Bíróság hétfői elsőfokú ítéletével — bűncselekmény hiányában — felmentette Szabó Albertet, Györkös Istvánt és Bosnyák Ármint a közösség elleni izgatás bűntettének vádja alól. A Fővárosi Főügyészség Szabó Albert, Györkös István, Sermaul Krisztián, Gál Viktor és Voit Rezső ellen önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt is vádat emelt. Szebeni László büntetőtanácsa e tekintetben Szabó Albertet részben büntethetőséget megszüntető ok miatt, Györkös Istvánt és Voit Rezsőt bizonyítottság hiányában mentette fel, Sermaul Krisztiánnal és Gál Viktorral szemben megszüntette a büntetőeljárást és megrovásban részesítette őket. Az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be, míg Sermaul Krisztián és Gál Viktor, illetve védőik bűncselekmény hiányában való felmentésért folyamodtak. Mint ismeretes, 1994-ben a Fővárosi Bíróság egy másik tanácsa kezdte meg az ügy tárgyalását, és már akkor felhívták az ügyész figyelmét a vád kiegészítésének szükségességére. Mivel ez nem történt meg, a bíróság pótnyomozást rendelt el a vád iratellenességére, megalapozatlanságára hivatkozva. A Legfelsőbb Bíróság a pótnyomozásra vonatkozó végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására kötelezte. Az ügy ezt követően került Szebeni László büntetőtanácsához. Az ügyész a továbbiakban sem kívánta a vádat kiegészíteni, így a bíróság csak a vádiratban szereplő mondattöredékeket, idézeteket vizsgálhatta, mivel nem lehet a vádtól eltérni. Az elsőfokú ítélet indokolásában elhangzott: a véleménynyilvánítás szabadsága a megalázó, sértő, aggodalmat keltő gondolatokat is megilleti. A közösség elleni izgatás csak akkor valósul meg, ha valaki a szenvedélyeket olyan mértékűre szítja, ami gyűlöletet válthat ki és ez a társadalmi rend békéjének megzavarásához vezethet.