Fejér Megyei Hírlap, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
1996. november 1., PÉNTEK A reklám önszabályozása és a hirdetés szabadsága A helyi lapok szerepe egyre inkább erősödik A reklámtörvény és az új sajtótörvény mielőbbi megalkotását sürgették azon a tegnapi tanácskozáson, melyet az Önszabályozó Reklám Testület és a Magyar Lapkiadók Egyesületének kezdeményezésére szervezett lapcsoportunk Székesfehérváron. A megbeszélésen a Fejér, Veszprém, Zala, Vas megyéből meghívott parlamenti képviselők, vállalkozók vettek részt, és ott voltak a helyi lapok főszerkesztői. Az előadók közül Kázmér Judit, a Magyar Médiaszerviz Kft. (neve nemsokára Pannon Lapok Társaságára módosul) ügyvezető igazgatója a helyi lapok felértékelődéséről és egyre növekvő szerepéről beszélt. Megjegyezte: a médiapiacra is igaz az amondás, hogy „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan.” Mint mondta, a Magyarországon négy megyei (Vas, Zala, Veszprém, Fejér) és egy helyi (Dunaújváros) lapot megjelentető WAZ-csoport Németország egyik legnagyobb kiadója. Ezek az újságok önállóan működnek, a tulajdonos az eredményességet várja el tőlük. Követelmény azonban velük szemben a pártsemlegesség, a frissesség, az informálás, a vélemények ütköztetése és a lokalitás. Hozzátette: a WAZ vezetői tisztában vannak azzal, hogy minél inkább helyi egy lap, annál inkább számíthat az ottani olvasók érdeklődésére. A Magyar Lapkiadók Egyesületének képviseletében Győrffy István sajnálatosnak tartotta, hogy a reklámtörvény az idén már valószínűleg nem születik meg. Hiányolta az új sajtótörvényt is, mivel ma teljes a lapok kiszolgáltatottsága. Lassan nem lehet konfliktusokról írni, jegyezte meg, mert sikk lett pénzt keresni a sajtón. Ezzel szemben ott áll a lapok tájékoztatási kötelezettsége, vagyis jelenleg teljes a zűrzavar. A reklámpiacon az éles „vadkeleti verseny” megértő versenyzéssé alakul át—jelentette ki Radnai László, az Önszabályozó Reklám Testület (ORT) elnöke. A hirdetők, a reklámügynökségek jó része is felismerte, hogy a szakma veszít hosszú távon azzal, ha nem képes önkorlátozásra. Egyfelől érvényesülnie kell a kereskedelmi szólásszabadságnak, vélekedett Radnai úr. Azaz: amit legálisan gyártanak és forgalmaznak, azt hirdetni is lehessen. A reklám információ és befolyásoló eszköz, éppen ezért szükséges meghatározni azt, hogy a hirdetések „meddig mehetnek el”. Ennek érdekében az ORT kidolgozta a reklámozás önszabályozó alapkódexét. Törvény nélkül azonban az önszabályozás sem működik, ezért kell mielőbb korrekt jogszabályt alkotni. A kedvezmények mellett szigorú ellenőrzés is A nonprofit törvényről a megyei civil fórumon (Folytatás az 1. oldalról) A közhasznúvá minősítés csak kérelemre történne, s ezt az egyesületek, egyesületek szövetségei, alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok kezdeményezhetnék. A közhasznúság ketegóriájába tartozó szervezetek adó, vám, illeték, díj és járulék kedvezményben részesülnének, cserében viszont éves beszámolót kell készíteniük, működésüket, gazdálkodásukat átláthatóvá tenni. A tervezet szerint a közhasznú szervezetek állami támogatásban is részesülnének, de erről nem a parlament, hanem a miniszterelnöki hivatal mellett létrejövő bizottság döntene. A törvényelőkészítők azt várják a jogszabálytól, hogy a nonprofit szektorban rendezett, átlátható viszonyokat teremt, s növeli a forráshoz jutás lehetőségét. Ez utóbbit részben az állam nagyobb támogatásától és az átlaható viszonyok között megnövekvő magántámogatástól remélik. A törvénytervezet lehetővé tenné a közhasznú szervezetek vállalkozását is, de ezt a tevékenységet gondosan szabályozná. A fórumon egy sor országos hatáskörű alapítvány képviselője ismertette tevékenységét. Kiderült, hogy majd mindegyik foglalkozik képzéssel is. Arra próbálják megtanítani többek között a helyi alapítványok, egyesületek vezetőit, hogy hogyan lehet pénzhez jutni. „Pénz van, csak éppen nem nálunk”- idézett egy alapítványi mondást az egyik előadó. A lényeg éppen az, hogy a helyi szervezetek is rendelkezzenek információkkal a lehetséges forrásokról és elsajátítsák, megtanulják a pénzszerzés módját. Több országos alapítvány segíti információkkal, adatokkal, könyvekkel, kiadványokkal a nonprofit szektort. Bár elismerték az előadók, hogy a vidékiek hátrányban vannak ezen a téren is. Vannak lehetőségek külföldi forrásból is támogatáshoz jutni, ám többen is elmondták, hogy ilyen esetben nem panaszkodni, az áldatlan állapotokat ecsetelni kell, hanem az eredményeket vázolni, a sikereket bemutatni. Tőlünk nyugatabbra ugyanis nem vezet eredményre „genetikai hibánk”, az állandó panaszkodó mániánk. T.L. KRÓNIKA A takarékosság létforma, és emberi ösztön egyben A „leghűségesebb” vidéki ügyfelekkel rendelkeznek (Folytatás az 1. oldalról) Ez is egy emberi ösztön. Amíg azonban régen élelemmel, fűteni valóval, és a megélhetéshez szükséges egyéb anyagokkal spóroltak, addig mintegy másfél évszázada csak a pénzmegtakarítást soroljuk ide. A takarékosság egy életforma, ami azonban akkor igazán jó, ha valamilyen céllal történik. A pénzgyűjtés mindenkor öszszefüggött a rendszer stabilitásába vetett hittel. Nem véletlen például, hogy a nyolcvanas évek elején amit azóta „Gorenje-korszaknak” neveztek el, a magyar lakosság kezdte áruba fektetni megtakarított pénzét, ezért járt ki minden második család Trabanttal vagy Skodával Bécsbe, és hazafelé hűtőszekrény himbálózott a csomagtartón. Ma viszont újra nőnek a lakossági betétek, évek óta ez 100 milliárd forint felett van. — Mit szól elnök úr a Takarékbank Rt. a takarékszövetkezetek „csúcsbankjának” küszöbön álló privatizációjához? — A Takarékbank privatizációja a takarékszövetkezetek számára egzisztenciális létkérdés, tehát nem elhanyagolható. Ők ennek szellemében idén júliusban és szeptemberben is benyújtották ezzel kapcsolatos elképzeléseiket, miszerint a szövetkezeteknek többségi tulajdont kéne szerezniük. Ez ugyanis egy szimbiózis: a bank nem él meg nélkülük, és ez viszont is igaz. Ha a szövetkezetek nem is akadályozhatják meg, hogy a bank külföldi cég kezébe kerüljön, „okafogyottá” tehetik a privatizációt, mondván: vegyék meg nyugodtan, de nélkülünk! Magyarán mi szeretnénk — a takarékszövetkezetek — meghatározni annak a banknak a holnapját, melyből a kölcsönös előnyök alapján élnünk és részesednünk kell. Reméljük továbbá, hogy a tulajdonos ÁPV Rt. stratégiájába belefér, hogy meglegyen a helyes arány a mindenkori menedzsment bank profitorientáltsága és a takarékszövetkezeti forrásokból táplálkozó Takarékbank Rt. jövedelemérdekeltsége között. —Hogyan értékeli ön a Fejér megyei takarékszövetkezetek munkáját? — Fejér megyében idejében végrehajtották a kívánatos tőkekoncentrációt az egyesülésekkel, bizonyítja ezt, hogy a valamikori huszonvalahány takarékszövetkezetből az egyesülések során mára összesen hét maradt. Ezek azonban jól prosperálnak, s ha országos összehasonlítást akar tőlem hallani, ami természetesen elnökségünk értékelése, akkor pénzügyi mutatóikat tekintve az első harmadban vannak. Az is a Fejér megyeiek elismerése, hogy a három csúcsszervezetünk közül kettő élén itteni vezetők vannak az élen. Nevezetesen az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség felügyelő bizottságának elnöke a kápolnásnyéki szövetkezet elnöke, Vajdai László, a Takarékbank Rt. felügyelő bizottságának elnöke pedig a Mór és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, Hoffmann Józsefné. Mindketten tagjai továbbá a takarékszövetkezetek etikai bizottságának is. —Melyek a takarékszövetkezetek előtt álló legújabb feladatok? — Elsősorban a nemzetközi Phare-program segítségével korszerűsíteni szeretnénk hálózatunkat, s új feladat a készpénzkímélő kifizetés bevezetése a hazai, később a nemzetközi bankkártya alkalmazása. Gabnai Gábor Tanfolyam a biogazdálkodásról Kishantoson Az ökológiai gazdálkodás fejlődését elősegítő német-magyar minisztériumi program keretében egyhetes kurzust rendez a kishantosi kastélyban a Földművelésügyi Minisztérium német előadók részvételével november 13. és 20. között .Az ökológiai (bio) termékek marketingje itthon és külföldön” címmel. Elsősorban gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók, gazdajegyzők, mezőgazdasági szakoktatási intézmények munkatársainak jelentkezését várják. A részvétel az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos alapismereteket feltételez. A fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság fejlesztése kiemelt szerepet játszik az Európai Unió agrárpolitikájában. Ehhez kapcsolódóan Magyarországon is ez év végén jelenik meg az ökológiai gazdálkodást szabályozó miniszteri rendelet, melyhez bizonyos támogatásokat is rendelni kíván a mezőgazdasági kormányzat. Ennek kapcsán az agrártárca szerint várhatóan megnövekszik a gazdálkodók érdeklődése a téma iránt. Ugyanakkor a magyar mezőgazdasági termékek EU-piacokon való elhelyezése egyre nagyobb jelentőséggel bír, az ökológiai módszerekkel termelt élelmiszerek iránti kereslet pedig dinamikusan fejlődő piacot kínál az Európai Unió tagországaiban. A kurzus célja, hogy a gazdajegyzőket felkészítse az ezzel kapcsolatos szaktanácsadásra, alapvető ismereteket nyújtson az ökológiai gazdálkodásról elismert hazai és külföldi szakemberek segítségével. A tanfolyam a következő témakörökkel foglalkozik: alapelvek és módszerek az ökológiai gazdálkodásban, a biogazdálkodás termelési és gazdasági teljesítőképessége, s ennek átállására való folyamat hazánkban. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Fejér nem árvízveszélyes, de fontos a karbantartás A csapadékosabb időjárás több gondot okozhat • Pintér István Az elmúlt évek tapasztalatai szerint kezd ismét normalizálódni az időjárás, vagyis a korábbi, kifejezetten aszályos periódusokat csapadékosabb nyarak, őszök és telek követik. Tavaly például a szilveszter környéki napokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, minek következtében komoly árvízveszély alakult ki a Körösökön és a Tisza felső folyásán. Hasonló volt a helyzet a Dunántúlon is húsvét környékén, amikor a Rába és több Ausztriából érkező folyó áradt meg s víz alá kerültek olyan területek, például Sárváron és környékén, amelyeket emberemlékezet óta nem borított víz. Fejér megye szerencsére nem tartozik az árvízveszélyes országrészek közé, a közművek, árvízvédelmi töltések mégis rendszeres és alapos karbantartást igényelnek. Ezt a munkát általában az őszi hónapokra szervezett bejárásokon ellenőrzik a szakemberek és, mint Szabó Mátyás a KDT Vízügyi Igazgatóság első embere elmondta, külső meghívottak is. Az ár- és belvízvédelem ugyanis csak részben állami feladat, a helyi „ügyek”megoldása önkormányzati hatáskörbe tartozik. Ezért vettek részt a vízügyesekkel együtt polgármesterek, pogári védelmi egységek is a bejárásokon. Fejér megyét mintegy 70 kilométeren érinti a Duna, szerencsére a magas löszfalak természetes védelmet nyújtanak, csupán 19 kilométeres gátat kell felügyelni, ahol szintén szerencsés a helyzet, mert a gáton vezet a 6-os út, az adonyi és ercsi védvonalon. A Váli víz és a Szent László patak befolyása környékén gyengébbek ugyan a töltések, de állapotuk megfelelő. A kisebb vízfolyások, mint például a Gaja Székesfehérváron nem okozhat árvízveszélyt a csurgói tározó befogadja a megnövekedett víztömeget. Ott ugyanis egy éve komoly partfalmegerősítést végeztek, ami a tározó befogadóképességét 9 millió köbméterre emelte. Ugyanakkor az árvízi tározószint ennél még 5 millió köbméterrel többet is kibír. Más a helyzet a megye déli részén a Nádor csatornával, melynek mentén nincsenek gátak, hanem csak úgynevezett depóniák.Magas vízálláskor a Cecétől Ősiig terjedő szakaszon mégsem árvíz-, hanem belvízveszély alakulhat ki, mégpedig mintegy 120 négyzetkilométeres területen. Adony térségében is érdekes módon inkább a belvízveszély jelenthet gondot. Általánosan jellemző, hogy a vízügyi igazgatóság sem dúskál a pénzben, emiatt a biztonságos üzemeltetéshez szükséges munkák elvégzésére van lehetőség. A kisebb vízfolyások karbantartása emiatt évek óta késik, vagy nem alapos, pedig tény, hogy 15-20 év leforgása alatt ezek eliszapolódnak és a kotrás ugyancsak aktuálissá válik. A megnövekedett csapadékmennyiség elsősorban a Velencei-tónak tett jót, a szakember véleménye szerint már a múlt télen helyreállt a tó vízháztartása, nem hogy pótolni nem kellett, de tavasszal biztonsági okokból még 4 millió köbmétert le is kellett engedni. A csütörtöki vízállás a Velencei-tavon 150 centiméter volt, ami ősz elején kiválónak mondható. Hasonlóan jó a helyzet a pátkai és zámolyi tározóknál, melyekben együttesen 8 millió köbméter víz gyűlt össze (ez háromnegyedes telítettséget jelent), de télre, illetve jövő tavaszra várhatóan mindkettő megtelik. A NAP ismét drágult a benzin és a gázolaj Ismét drágult a Mól Rt. hálózatában forgalmazott üzemanyagok ára. Buda Dénes, a Mól Rt. sajtóirodájának vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy csütörtökön 0 órától a 98-as ólmozott benzinért 1 forint 60 fillérrel többet, tehát literenként 131 forintot kell fizetni. A 91-es ólmozatlan 1 forint 70 fillérrel kerül többe, így literenként 120 forintba kerül. A 95-ös ólmozatlan benzin ára 1 forint 80 fillérrel emelkedett, az üzemanyag litere 123 forint 50 fillér. A 98-as ólmozatlan benzin 1 forint 70 fillérrel drágult, így literét 132 forintért adják. A gázolaj és a fűtőolaj ára 1 forint 50 fillérrel emelkedett és most egyformán 118 forint 50 fillérbe kerül litere. Az áremelést a Mol-nál a forint-dollár árfolyamának változásával, illetve a kőolajtermékek mediterrán tőzsdei jegyzésének folyamatos és dinamikus emelkedésével magyarázzák. BÉT: gyengült a Mol és a Richter Kissé visszaesett a Mol árfolyama csütörtökön a Budapesti Értéktőzsdén. Az olajrészvény a nap elején még 1600-1610 forint között forgott, a kereskedés végén pedig 1585 forintot ért. A Richter 95 forinttal zárt alacsonyabban, 8355 forintra csökkent az árfolyama. Az Egis ellenben több mint 200 forintos árfolyamemelkedést könyvelhetett el, 9585 forinton fejezte be a napot. Az OTP árfolyama 2700 forinton stagnált. A vegyipari részvények közül a BorsodChemnek tovább nőtt az árfolyama, 3100-3150 forinton kereskedtek a papírral. A TVK viszont 5 forintot veszített értékéből, 1340 forinton forogtak a társaság részvényei. Tovább erősödött a Danubius, napközben a papír ára elérte eddigi maximumát, a 3200 forintot, az utolsó üzlet pedig 3170 forinton született rá. A Fotex egy forinttal magasabban, 102 forinton zárt. A kárpótlási jegyek 600 forint felett cseréltek gazdát, a nap végén 607 forintot értek. Egyeztetés kukoricakivitel ügyben A MOSZ sürgeti a kukorica exporttilalmának mielőbbi feloldását. A tilalom tetemes károkat okoz a termelőknek, kénytelenek a jelenlegi nyomott árakon értékesíteni a termést. A MOSZ vezetői úgy ítélik meg, hogy a kukorica piaci ára már elérte a lélektani minimumot, a 18 ezer forintot tonnánként. A kormány az export korlátozásával megakadályozza, hogy a termelők értékesítsék azt a többletet, amelyre ithon már nincs kereslet. Az össz termelés 6 millió tonna lesz. ______Valuta árfolyamok______ Corner Pénzváltó Dunaújváros, Vasmű úti Édességboltban Dózsa Gy. tér 2/b. Telefon: (25) 313-322,404-308 Nyitva minden nap: 8-21 óráig. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTL 14.4000 14.7000 DEM 101.0000 103.0000 ITL 0.0990 0.1025 USD 153.0000 157.0000 Érvényes: 1996. november 1. Napközben árfolyamkorrekció lehetséges!