Fejér Megyei Hírlap, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-14 / 137. szám
A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP HITÉLET Két tüdővel lélegezni...! Az elmúlt napokban—II. János Pál pápa lengyelországi látogatása kezdetén, a Wroclawban megrendezett XLVI. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróünnepsége alkalmával — Őeminenciája Achille Silvestrini bíboros, a keleti egyházak ügyeivel foglalkozó kongregáció vezetője bejelentette, hogy minden jel szerint Őszentsége, a Katolikus Egyház Püspöke, és II. Alekszij. Minden Oroszok Patriarchája a jövő héten találkozni fog egymással az ausztriai Grazban megrendezendő ökumenikus találkozó alkalmával. Már történtek erőfeszítések, hogy 1996 szeptemberében, a pápa magyarországi látogatásán létrejöhessen e történelmi találkozás, azonban bizonyos visszahúzó erők nem engedték meg, hogy reményeink teljesülhessenek. Most ismét esélyt láthattunk Krisztus Urunk egységet kívánó akaratának megvalósulására. Sajnos azonban olyan híreket kaptunk, amelyek szerint még tovább kell várnunk a két főpap találkozójára, az orosz ortodox egyház Szent Szinódusa ugyanis — amely testületnek jóváhagyására ezen ügyben is szükség lett volna — a patriarchiának nem engedi meg a találkozást. Számunkra mégsem fölösleges, hogy áttekintsük, mi is történt ezer év alatt. 1054 az a dátum, amikor tragikus módon, de nem előzmények nélkül kettészakadt Krisztus Egyháza, és a keresztény Kelet Rómától független, önálló életet kezdett Konstantinápoly központtal (amely később Bizánc, ma Isztambul néven ismert). Azóta — több jó szándékú kísérlet ellenére — csupán egymás mellett él a két közösség. Konstantinápoly török kézre kerülése (1453) után Keleten fokozatosan a moszkvai patriarcha („Minden Oroszok Patriarchája”) kezébe került a gyakorlati vezető szerepe, akinek tisztét ma II. Alekszij látja el. Nyugaton a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) óta különös hangsúlyt kap az Egyház egységessé tételének szándéka. Vajon mekkora ez a feladat és milyen szerepet játszana egy találkozó a két vezető — II. János Pál és II. Alekszij — között. Az apostolok által hagyományozott keresztény tanítás lényegében egységes volt 1054- ig, és valójában azóta is. Megosztotta azonban az Egyházat a Római Birodalom történelméből ismert egyre nagyobb polarizálódása, továbbá az eltérő gondolkodásmód és világkép. Problémát okozott, hogy Nyugat a Szentlélek Fiútól való származását (Filioque) is belevette a Hitvallásba. Ezekhez jött még az, hogy egyházfegyelmi kérdések is gyakran okoztak nézeteltérést Kelet és Nyugat között szinte a kezdetektől fogva. Ilyen volt az ún. húsvéti vita, amelynek lényege a megváltás ünneplése időpontjának meghatározása (Kelet továbbra is a zsidó Niszan hónap 14-ét ünnepelte, Nyugat pedig a rá következő vasárnapra tette a húsvétot); a nős férfiak pappá szentelésének kérdése (Keleten a papszentelés előtti nősülés ma is lehetséges); a bűnbánati fegyelem különbsége; a kovászos vagy kovásztalan kenyér használata a szentmisében — de egyik tényező sem volt olyan, ami skizmát (szakadást) követelt volna. Ezek mellett a XI. század nagy eretneksége, a képrombolás is keleten zajlott, amely még inkább eltávolította Keletet Nyugattól, így aztán a körülmények szerencsétlen összeesése, valamint a mindkét oldalon jelenlévő hajthatatlanság és rugalmatlanság következtében 1054-re anynyira kiéleződött a helyzet, hogy július 16-án Szent Leó pápa konstantinápolyi követe, Humbertus da Silva Candida kardinális, aki a viszony javítására érkezett a császárvárosba, végül kinyilvánította Keruláriosz Mihály pátriárka és követői kiközösítését, amely a másik oldalon is megtörtént Nyugat egyházát illetően. A kölcsönös büntetést a római és a konstantinápolyi egyház 911 esztendővel később, a II. Vatikáni Zsinaton, 1965. december 7-én vonta vissza és ezzel megtette az első lépést az egység felé vezető úton. Mindebből látható, hogy a keleti (más nevein: bizánci, ortodox, pravoszláv) és a nyugati kereszténység nem a hittételek (dogmák) kérdésében foglalt el különböző álláspontot, hanem egyházfegyelmi területeken. A szakadás tehát nem a hit alapjait érintette (tanúsítja ezt az egyházatyák számos kitűnő munkájának nyugati elfogadása is), ezért orvoslásának esélyei nagyobbak, mint a keresztények más csoportjaival. Az Egyháznak ismét mindkét tüdejével kell lélegeznie — fogalmazta meg a feladatot II. János Pál pápa. Az alapvető kérdést azonban — ugyanúgy, ahogy 1054 óta — Róma püspökének státusa jelenti. Kelet ugyanis azóta nem ismeri el a Pápa primátusát (elsőségét) az Egyházban. II. János Pál pápa talán minden elődjénél jobban szorgalmazza és szívügyének tekinti az ökumenizmus kelet felé irányuló törekvéseit. Ezt fogalmazta meg a nemrég kiadott Út unum sint (Hogy egy legyenek) kezdetű enciklikájában és az Orientale lumen (Keleti világosság) kezdetű levelében is: „A Lélek tegye világossá a tekintetünket, hogy együtt közeledhessünk korunk embere felé, aki várja az örömteli igehirdetést. Ha a világ várakozására és szenvedésére egybehangzó feleletet adunk, mégpedig megvilágosító és éltető feleletet, akkor valóban sokat teszünk azért, hogy korunk emberének hatékonyabban hirdessük az Evangéliumot... Volt már módom elmondani, hogyegy a Krisztus Egyháza; ha megosztások vannak, ezeket le kell küzdeni, de az Egyház egy, Krisztus Egyháza Kelet és Nyugat között nem lehet más, mint egy, egy és egyesült”. (Orientale Lumen 4: 20). Eőry Zsolt Szeretet közösség „A szeretet csak szeret, hisz, remél: a vállán mindig ott van a kereszt, s légy bár Júdás, vagy bal lator, — szívéből—hidd el, akkor sem ereszt! És megszűnnek a nyelvek, nemzetek, és minden ami van, elenyészik de örökké él a „szent" szeretet!” Van egy kis óvoda a város szívében, mely már két esztendeje a katolikus egyházhoz tartozik, s azóta a Boldog Gizella nevet viseli. Kislányom négy esztendeig itt nevelkedett. Mikor beiratkoztunk, akkor még csak egy csoportjában volt vallásos nevelés, de ez kevésnek bizonyult. A keresztény szülők, az óvoda pedagógusai, köztük is a vezetője, Tóthné Tereánszky Márta, a város önkormányzata és a katolikus egyház támogatása révén nyílhatott meg az első egyházi óvoda városunkban. Most, hogy kislányom kilépett ebből a „szeretet” közösségből, ezúton is szeretném hálás szívvel megköszönni az itt eltöltött éveket. Hogy mit kaptunk mi itt az évek folyamán? Szerető, türelmes gondoskodást, nevelést és ami nagyon fontos még, második otthont a gyermekek számára. A keresztény szellemben való nevelkedés mellett, az egymás iránti tisztelet és segítségnyújtás, az imádság, amelyben az öt-hat éves kisgyermek a jó isten segítségét kéri kispajtája felgyógyulásáért. Ezeket az értékeket leginkább itt fedezték fel, ebben a közösségben, és ezek a tulajdonságok olyan szilárd alapok, amelyek soha nem feledhetők és végigkísérik őket életük folyamán. Ezért a sok szépért és jóért kívánjuk, hogy a jó Isten óvja és segítse meg a Boldog Gizella Óvoda minden dolgozóját. Kuti Tamásné EGYHÁZI HÍREK ■ Juniális a belvárosért. Székesfehérváron június 15-én, vasárnap 10-18 óráig a Tóparti Gimnázium mellett egész napos programot szervez a Hit Gyülekezete családok számára. A programban hőlégballon és helikopter-bemutató, légvár, rodeó bika, bábelőadás, rajzverseny iskolásoknak, szerepel. A rendezvény bevételét a székesfehérvári belváros helyreállítására ajánlották fel a szervezők. □ Emléknapi megemlékezés: A Fejér megyei zsidóság deportálásának emléknapi megemlékezés Székesfehérváron 1997. június 15-én 11 órakor lesz az Óvoda utcai Zsidó temető Mártír Előcsarnokában. Kápolnásnyéken 1997. június 15-én 18 órakor a helyi zsidótemetőben ökumenikus istentiszteletet tartanak. Az istentisztelet előtt 16 órakor a Közúti Igazgatóság tanácstermében Kőbányai János újságíró, Konrád György író tart előadást. ■ Református templom alapkőletétele Veszprémben. Szabadtéri istentisztelet keretében vasárnap tartották az ünnepi alapkőletételt, amelyen megjelentek a történelmi egyházak képviselői és Veszprém város önkormányzatának vezetői is. A legnépesebb lakótelep szívében a város ingyen adományozta a telket a református egyháznak, az építés elindítására pedig 25 millió forint állami támogatást szavazott meg a parlament. Az összes költség előreláthatólag 38 millió forint lesz. A templom várhatóan jövőre megnyitja kapuját a hívek előtt. Veszprémben a rendszerváltás óta a második templomot építik, az első, a katolikus templom már elkészült. Az új templom alapkövébe az urnát Niederhoffer Zoltán, a veszprémi gyülekezet lelkipásztora és Máthé Attila gondnok helyezték el. Az ünnepségen a történelmi egyházak képviselői köszöntötték a templomépítő reformátusokat. Püspöki Konferencia ülése A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) csütörtökön befejeződött, háromnapos ülésén a résztvevők üdvözölték az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között létrejött megállapodást, amelyet június 20-án írnak alá. A testület ugyanakkor megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy egyes politikai erők a megállapodás kapcsán—minden alapot nélkülöző állításokkal — országszerte katolikusellenes hangulatot próbálnak kelteni. Egyebek között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet Ternyák Csaba püspök, a MKPK titkára juttatott el a tanácskozást követően az MTI-hez. A Püspöki Konferencia a katolikus közoktatás szakmai színvonalának biztosítására létrehozta az Országos Katolikus Pedagógiai Intézetet, amelynek szervező vezetőjéül Szemkeő Judit oktatási igazgatót kérte fel. A püspökök kijelölték a következő tanévben a Pápai Magyar Intézetben tanuló új ösztöndíjasokat, és döntöttek a teológiai tanárok római továbbképzésében részt vevők személyéről is. Miklósházy Attila püspök a nyugati világban élő magyarok lelkipásztori ellátásának jelenlegi helyzetéről és a paphiány miatt bekövetkezett nehézségekről tájékoztatta a megjelenteket. Balás Béla kaposvári megyés püspök az augusztus 19-24. között Párizsban megrendezendő Ifjúsági Világtalálkozó programját ismertette, Pápai Lajos győri megyés püspök, a Püspöki Konferencia Iskolabizottságának elnöke pedig a szeptemberi Nemzetközi Katolikus Pedagógus Nagygyűlés előkészületeiről számolt be. A püspökök az ülésen jóváhagyták az Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Intézete által az egész országra vonatkozóan kidolgozott katolikus hitéleti adatok gyűjtésének módszerét. Bejelentették továbbá, hogy Vácott — az Egri Hittudományi Főiskola kihelyezett tagozataként — szeptembertől megnyílik a Papnevelő Intézet. (MTI) 1997. június 14., SZOMBAT ÖKUMENIKUS EGYHÁZI KALENDÁRIUM 1997. június 14-től június 20-ig Június 14. Szombat Görög katolikus naptár: Elizeus próféta és Metód hitvalló napja. Ortodox naptár: Június 1. Szt. Jusztinosz filozófus vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hó 9. Szent Elizeus próféta, a görög katolikusok mai ünnepeltje i. e. 908-ban Illés prófétához csatlakozott. Illés mielőtt a mennyekbe ragadtatott volna, palástját és prófétai hivatását is ráhagyta. Ettől kezdve prófétáit i. e. 832-ig. Június 15. Vasárnap Katolikus naptár: Évközi 11. vasárnap. Árpád-házi Boldog Jolán szerzetesnő napja. Református naptár: Presbiterek vasárnapja. Evangélikus naptár: Szentháromság ünnepe utáni 3. vasárnap. Görög katolikus naptár: Pünkösd utáni 4. vasárnap. Ámosz próféta napja. Ortodox naptár: Június 2. A Szentlélek eljövetele. Pünkösdvasárnap. Zsidó naptár: Szíván hó 10. Árpád-házi Boldog Jolán királyi és szent család sarja. Apja IV. Béla, nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére Boldog Kinga, húga Szent Margit, unokatestvérei Boldog Gertrúd és Boldog Szalome. A tatárjárás után ötéves korában szülei Krakkóba vitték, ahol 1256-ban Jámbor Boleszláv herceg felesége lett. 23 évi házasság és három gyermek felnevelése után, férje halálakor kolostorba vonult, ahol aztán apátnővé választották. 1298- ban halt meg, a gnieznói klariszsza kolostor kápolnájában temették el. Tisztelete halála után azonnal megindult, sírját zarándokok látogatták, és sokan nyertek rendkívüli kegyelmeket. 1827-ben avatták boldoggá. Június 16. Hétfő Katolikus naptár: Szent Jusztin napja. Görög katolikus naptár: Tihon apát napja. Ortodox naptár: Június 3. A Szentháromság emlékezete. Szt. Lukillianosz vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hó 11. Szent Tikhon atya a ciprusi Amathusz püspöke volt az 5. században. Csodatevő hírében állt, ezért emlékeznek rá a keleti egyházak. Június 17. Kedd Görög katolikus naptár: Manó vértanú és társai napja. Ortodox naptár: Június 4. Mitrofán atya napja. Zsidó naptár: Szíván hó 12. Manó (Mánuel) és társai Szável és Izmail perzsiai származású katonák voltak, akiket II. Szapor perzsa király Julián császárhoz küldött békekeresekül. A császár parancsára karddal döfték át őket 362-ben Kalcedonban. Június 18. Szerda Görög katolikus naptár: Leontin vértanú napja. Ortodox naptár: Június 5. Dorotheosz türoszi püspök vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 13. Leontin a föníciai Tripoliszban volt katona, Szt. Hypáttal és Theodullal, akiket ő térített meg, Hadrán helytartó iszonyúan megkínoztatta és végül kivégeztette 73-ban. Június 19. Csütörtök Katolikus naptár: Szent Romuáld apát napja. Görög katolikus naptár: Judás apostol napja. Ortodox naptár: Június 6. Csodatévő Visszárion atya napja. Zsidó naptár: Szíván hó 14. A kamalduli szerzetesrend alapítója Romuáld 951-ben született Ravennában egy Sergius nevű nemes fiaként. Húszéves korában apja megölte egyik ellenfelét, s helyette fia vezekelt egy kolostorban, ahol elhatározta, hogy végleg szerzetes lesz. 975-ben engedélyezték, hogy remete lehessen a velencei síkságon. Hosszú évekig élt szigorú aszkézisban, majd remeteséget alapított Val di Castróban, ahol 1027-ben halt meg. A hagyomány szerint öt évvel később még romlatlan állapotban találták meg tetemét, és Róma megengedte, hogy szentként tiszteljék. Egyik róla szóló történet szerint egyszer egy Rainer nevű gróf közelében telepedett le, aki egy olyan asszonnyal élt együtt, akinek férjét párbajban megölte. A gróf félt Romuáld ítéletétől, ezért értékes ajándékot kínált föl neki. Ő azonban elutasította az ajándékot és vezeklésre szólította fel a lovagot. A gróf engedelmeskedett, vallomása szerint „sem a császár, sem bárki más ember nem ébresztett benne akkora tiszteletet, mint Romuáld tekintete. Jelenlétében nem ismertem többé semmi mentséget, és szorongás fogott el bűneim miatt.” Június 20. Péntek Görög katolikus naptár: Metód felszentelt vértanú napja. Ortodox naptár: Június 7. ankyrai Szt. Theodotosz vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 15. Szent Metód a lyceai Patara és Olymp, később a föníciai Tyrus püspöke volt. A görögországi Khalkiszban szenvedett vértanúságot 312-ben. Budapestre jön a főtitkár A közeljövőben hazánkba érkezik a Caritas Európa főtitkára, Hermann Icking. Tervezett programja során a Magyar Karitász munkájával ismerkedik, és megbeszéléseket folytat a keleteurópai nemzeti karitász szervezetek kiépítéséről. Az elmúlt hónapban az észak-morvaországi Olomoucban (Olmützben) tartották második találkozójukat a kelet-európai karitász szervezetek, ahol a magyarok a hazai Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkájáról számoltak be. A Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatalos szeretetszolgálata 1990-ben alakult újjá, miután a II. világháború után a többi katolikus szervezettel együtt betiltották. Tagjai, munkatársai és vezetői főleg világi személyek. A hívek hozzájárulásaiból tartja fenn magát, akárcsak a világ más, hasonló szervezetei. Az első Caritas-szervezet Németországban 1897-ben alakult. A világon jelenleg 168 országban működik karitász szervezet, a magyar 1991 júniusa óta teljes jogú tagja a világszervezetnek.