Fejér Megyei Hírlap, 1997. június (53. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14 / 137. szám

A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP HITÉLET Két tüdővel lélegezni...! Az elmúlt napokban—II. Já­nos Pál pápa lengyelországi látogatása kezdetén, a Wroc­­lawban megrendezett XLVI. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záróünnepsége al­kalmával — Őeminenciája Achille Silvestrini bíboros, a ke­leti egyházak ügyeivel foglalko­zó kongregáció vezetője beje­lentette, hogy minden jel szerint Őszentsége, a Katolikus Egyház Püspöke, és II. Alekszij. Min­den Oroszok Patriarchája a jövő héten találkozni fog egymással az ausztriai Grazban megrende­zendő ökumenikus találkozó al­kalmával. Már történtek erőfe­szítések, hogy 1996 szeptembe­rében, a pápa magyarországi lá­togatásán létrejöhessen e történelmi találkozás, azonban bizonyos visszahúzó erők nem engedték meg, hogy remé­nyeink teljesülhessenek. Most ismét esélyt láthattunk Krisztus Urunk egységet kívánó akaratá­nak megvalósulására. Sajnos azonban olyan híreket kaptunk, amelyek szerint még tovább kell várnunk a két főpap találkozójá­ra, az orosz ortodox egyház Szent Szinódusa ugyanis — amely testületnek jóváhagyásá­ra ezen ügyben is szükség lett volna — a patriarchiának nem engedi meg a találkozást. Szá­munkra mégsem fölösleges, hogy áttekintsük, mi is történt ezer év alatt. 1054 az a dátum, amikor tra­gikus módon, de nem előzmé­nyek nélkül kettészakadt Krisz­tus Egyháza, és a keresztény Ke­let Rómától független, önálló életet kezdett Konstantinápoly központtal (amely később Bi­zánc, ma Isztambul néven is­mert). Azóta — több jó szándé­kú kísérlet ellenére — csupán egymás mellett él a két közös­ség. Konstantinápoly török kéz­re kerülése (1453) után Keleten fokozatosan a moszkvai patria­­rcha („Minden Oroszok Patria­rchája”) kezébe került a gyakor­lati vezető szerepe, akinek tisz­tét ma II. Alekszij látja el. Nyu­gaton a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) óta különös hang­súlyt kap az Egyház egységessé tételének szándéka. Vajon mek­kora ez a feladat és milyen sze­repet játszana egy találkozó a két vezető — II. János Pál és II. Alekszij — között. Az apostolok által hagyomá­nyozott keresztény tanítás lé­nyegében egységes volt 1054- ig, és valójában azóta is. Meg­osztotta azonban az Egyházat a Római Birodalom történelmé­ből ismert egyre nagyobb pola­rizálódása, továbbá az eltérő gondolkodásmód és világkép. Problémát okozott, hogy Nyu­gat a Szentlélek Fiútól való szár­mazását (Filioque) is belevette a Hitvallásba. Ezekhez jött még az, hogy egyházfegyelmi kérdé­sek is gyakran okoztak nézetel­térést Kelet és Nyugat között szinte a kezdetektől fogva. Ilyen volt az ún. húsvéti vita, amely­nek lényege a megváltás ünnep­lése időpontjának meghatározá­sa (Kelet továbbra is a zsidó Niszan hónap 14-ét ünnepelte, Nyugat pedig a rá következő va­sárnapra tette a húsvétot); a nős férfiak pappá szentelésének kér­dése (Keleten a papszentelés e­­lőtti nősülés ma is lehetséges); a bűnbánati fegyelem különbsé­ge; a kovászos vagy kovásztalan kenyér használata a szentmisé­ben — de egyik tényező sem volt olyan, ami skizmát (szaka­dást) követelt volna. Ezek mel­lett a XI. század nagy eretneksé­ge, a képrombolás is keleten zaj­lott, amely még inkább eltávolí­totta Keletet Nyugattól, így aztán a körülmények sze­rencsétlen összeesése, valamint a mindkét oldalon jelenlévő hajthatatlanság és rugalmatlan­ság következtében 1054-re any­­nyira kiéleződött a helyzet, hogy július 16-án Szent Leó pá­pa konstantinápolyi követe, Humbertus da Silva Candida kardinális, aki a viszony javítá­sára érkezett a császárvárosba, végül kinyilvánította Kerulá­­riosz Mihály pátriárka és köve­tői kiközösítését, amely a másik oldalon is megtörtént Nyugat egyházát illetően. A kölcsönös büntetést a római és a konstanti­nápolyi egyház 911 esztendővel később, a II. Vatikáni Zsinaton, 1965. december 7-én vonta vissza és ezzel megtette az első lépést az egység felé vezető úton. Mindebből látható, hogy a keleti (más nevein: bizánci, or­todox, pravoszláv) és a nyugati kereszténység nem a hittételek (dogmák) kérdésében foglalt el különböző álláspontot, hanem egyházfegyelmi területeken. A szakadás tehát nem a hit alapjait érintette (tanúsítja ezt az egy­házatyák számos kitűnő munká­jának nyugati elfogadása is), ezért orvoslásának esélyei nagyobbak, mint a keresztények más csoportjaival. Az Egyház­nak ismét mindkét tüdejével kell lélegeznie — fogalmazta meg a feladatot II. János Pál pápa. Az alapvető kérdést azonban — ugyanúgy, ahogy 1054 óta — Róma püspökének státusa jelen­ti. Kelet ugyanis azóta nem is­meri el a Pápa primátusát (első­ségét) az Egyházban. II. János Pál pápa talán min­den elődjénél jobban szorgal­mazza és szívügyének tekinti az ökumenizmus kelet felé irányu­ló törekvéseit. Ezt fogalmazta meg a nemrég kiadott Út unum sint (Hogy egy legyenek) kezde­tű enciklikájában és az Orientale lumen (Keleti világosság) kez­detű levelében is: „A Lélek tegye világossá a te­kintetünket, hogy együtt közeledhessünk korunk embere felé, aki várja az örömteli igehir­detést. Ha a világ várakozására és szenvedésére egybehangzó feleletet adunk, mégpedig meg­világosító és éltető feleletet, ak­kor valóban sokat teszünk azért, hogy korunk emberének haté­konyabban hirdessük az Evan­géliumot... Volt már módom elmondani, hogy­­egy a Krisztus Egyháza; ha megosztások vannak, ezeket le kell küzdeni, de az Egyház egy, Krisztus Egyháza Kelet és Nyugat között nem lehet más, mint egy, egy és egyesült­”. (Orientale Lumen 4: 20). Eő­ry Zsolt Szeretet közösség „A szeretet csak szeret, hisz, remél: a vállán mindig ott van a kereszt, s légy bár Júdás, vagy bal lator, — szívéből—hidd el, akkor sem ereszt! És megszűn­nek a nyelvek, nemzetek, és min­den ami van, elenyészik de örök­ké él a „szent" szeretet!” Van egy kis óvoda a város szívében, mely már két eszten­deje a katolikus egyházhoz tar­tozik, s azóta a Boldog Gizella nevet viseli. Kislányom négy esztendeig itt nevelkedett. Mi­kor beiratkoztunk, akkor még csak egy csoportjában volt val­lásos nevelés, de ez kevésnek bi­zonyult. A keresztény szülők, az óvoda pedagógusai, köztük is a vezetője, Tóthné Tereánszky Márta, a város önkormányzata és a katolikus egyház támogatá­sa révén nyílhatott meg az első egyházi óvoda városunkban. Most, hogy kislányom kilépett ebből a „szeretet” közösségből, ezúton is szeretném hálás szív­vel megköszönni az itt eltöltött éveket. Hogy mit kaptunk mi itt az évek folyamán? Szerető, tü­relmes gondoskodást, nevelést és ami nagyon fontos még, má­sodik otthont a gyermekek szá­mára. A keresztény szellemben való nevelkedés mellett, az egy­más iránti tisztelet és segítség­­nyújtás, az imádság, amelyben az öt-hat éves kisgyermek a jó isten segítségét kéri kispajtája felgyógyulásáért. Ezeket az ér­tékeket leginkább itt fedezték fel, ebben a közösségben, és ezek a tulajdonságok olyan szi­lárd alapok, amelyek soha nem feledhetők és végigkísérik őket életük folyamán. Ezért a sok szépért és jóért kívánjuk, hogy a jó Isten óvja és segítse meg a Boldog Gizella Óvoda minden dolgozóját. Kuti Tamásné EGYHÁZI HÍREK ■ Juniális a belvárosért. Székesfehérváron június 15-én, vasárnap 10-18 óráig a Tóparti Gimnázium mellett egész napos programot szervez a Hit Gyüle­kezete családok számára. A programban hőlégballon és he­likopter-bemutató, légvár, ro­deó bika, bábelőadás, rajzver­seny iskolásoknak, szerepel. A rendezvény bevételét a szé­kesfehérvári belváros hely­reállítására ajánlották fel a szer­vezők. □ Emléknapi megemléke­zés: A Fejér megyei zsidóság deportálásának emléknapi meg­emlékezés Székesfehérváron 1997. június 15-én 11 órakor lesz az Óvoda utcai Zsidó teme­tő Mártír Előcsarnokában. Kápolnásnyéken 1997. júni­us 15-én 18 órakor a helyi zsidó­temetőben ökumenikus isten­tiszteletet tartanak. Az isten­­tisztelet előtt 16 órakor a Közúti Igazgatóság tanácstermében Kőbányai János újságíró, Kon­­rád György író tart előadást. ■ Református templom alapkőletétele Veszprémben. Szabadtéri istentisztelet kereté­ben vasárnap tartották az ünnepi alapkőletételt, amelyen megje­lentek a történelmi egyházak képviselői és Veszprém város önkormányzatának vezetői is. A legnépesebb lakótelep szívében a város ingyen adományozta a telket a református egyháznak, az építés elindítására pedig 25 millió forint állami támogatást szavazott meg a parlament. Az összes költség előreláthatólag 38 millió forint lesz. A templom várhatóan jövőre megnyitja ka­puját a hívek előtt. Veszprém­ben a rendszerváltás óta a máso­dik templomot építik, az első, a katolikus templom már elké­szült. Az új templom alapkövé­be az urnát Niederhoffer Zoltán, a veszprémi gyülekezet lelki­­pásztora és Máthé Attila gond­nok helyezték el. Az ünnepsé­gen a történelmi egyházak kép­viselői köszöntötték a templom­építő reformátusokat. Püspöki Konferencia ülése A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) csütörtö­kön befejeződött, háromnapos ülésén a résztvevők üdvözölték az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között létrejött meg­állapodást, amelyet június 20-án írnak alá. A testület ugyanakkor megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy egyes politikai erők a megál­lapodás kapcsán—minden alapot nélkülöző állításokkal — ország­szerte katolikusellenes hangulatot próbálnak kelteni. Egyebek kö­zött ezt tartalmazza az a közle­mény, amelyet Ternyák Csaba püspök, a MKPK titkára juttatott el a tanácskozást követően az MTI-hez. A Püspöki Konferencia a kato­likus közoktatás szakmai színvo­nalának biztosítására létrehozta az Országos Katolikus Pedagógi­ai Intézetet, amelynek szervező vezetőjéül Szemkeő Judit oktatási igazgatót kérte fel. A püspökök kijelölték a következő tanévben a Pápai Magyar Intézetben tanuló új ösztöndíjasokat, és döntöttek a teológiai tanárok római tovább­képzésében részt vevők szemé­lyéről is. Miklósházy Attila püs­pök a nyugati világban élő magya­rok lelkipásztori ellátásának jelenlegi helyzetéről és a paphi­ány miatt bekövetkezett nehézsé­gekről tájékoztatta a megjelente­ket. Balás Béla kaposvári megyés püspök az augusztus 19-24. kö­zött Párizsban megrendezendő If­júsági Világtalálkozó programját ismertette, Pápai Lajos győri me­gyés püspök, a Püspöki Konferen­cia Iskolabizottságának elnöke pedig a szeptemberi Nemzetközi Katolikus Pedagógus Nagygyűlés előkészületeiről számolt be. A püspökök az ülésen jóváhagyták az Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Intézete által az egész országra vonatkozóan ki­dolgozott katolikus hitéleti adatok gyűjtésének módszerét. Bejelen­tették továbbá, hogy Vácott — az Egri Hittudományi Főiskola kihe­lyezett tagozataként — szeptem­bertől megnyílik a Papnevelő In­tézet. (MTI) 1997. június 14., SZOMBAT ÖKUMENIKUS EGYHÁZI KALENDÁRIUM 1997. június 14-től június 20-ig Június 14. Szombat Görög katolikus naptár: Elizeus próféta és Metód hitval­ló napja. Ortodox naptár: Június 1. Szt. Jusztinosz filozófus vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hó 9. Szent Elizeus próféta, a gö­rög katolikusok mai ünnepeltje i. e. 908-ban Illés prófétához csatlakozott. Illés mielőtt a mennyekbe ragadtatott volna, palástját és prófétai hivatását is ráhagyta. Ettől kezdve prófétáit i. e. 832-ig. Június 15. Vasárnap Katolikus naptár: Évközi 11. vasárnap. Árpád-házi Bol­dog Jolán szerzetesnő napja. Református naptár: Presbi­terek vasárnapja. Evangélikus naptár: Szent­­háromság ünnepe utáni 3. vasár­nap. Görög katolikus naptár: Pünkösd utáni 4. vasárnap. Ámosz próféta napja. Ortodox naptár: Június 2. A Szentlélek eljövetele. Pünkösd­vasárnap. Zsidó naptár: Szíván hó 10. Árpád-házi Boldog Jolán ki­rályi és szent család sarja. Apja IV. Béla, nagynénje Árpád-házi Szent Erzsébet és Prágai Boldog Ágnes, nővére Boldog Kinga, húga Szent Margit, unokatest­vérei Boldog Gertrúd és Boldog Szalome. A tatárjárás után öt­éves korában szülei Krakkóba vitték, ahol 1256-ban Jámbor Boleszláv herceg felesége lett. 23 évi házasság és három gyer­mek felnevelése után, férje halá­lakor kolostorba vonult, ahol az­tán apátnővé választották. 1298- ban halt meg, a gnieznói klarisz­­sza kolostor kápolnájában temették el. Tisztelete halála után azonnal megindult, sírját zarándokok látogatták, és sokan nyertek rendkívüli kegyelme­ket. 1827-ben avatták boldoggá. Június 16. Hétfő Katolikus naptár: Szent Jusztin napja. Görög katolikus naptár: Ti­hon apát napja. Ortodox naptár: Június 3. A Szentháromság emlékeze­te. Szt. Lukillianosz vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hó 11. Szent Tikhon atya a ciprusi Amathusz püspöke volt az 5. században. Csodatevő hírében állt, ezért emlékeznek rá a keleti egyházak. Június 17. Kedd Görög katolikus naptár: Manó vértanú és társai napja. Ortodox naptár: Június 4. Mitrofán atya napja. Zsidó naptár: Szíván hó 12. Manó (Mánuel) és társai Szá­­vel és Izmail perzsiai származá­sú katonák voltak, akiket II. Szapor perzsa király Julián csá­szárhoz küldött békekeresekül. A császár parancsára karddal döfték át őket 362-ben Kalce­­donban. Június 18. Szerda Görög katolikus naptár: Leontin vértanú napja. Ortodox naptár: Június 5. Dorotheosz türoszi püspök vér­tanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 13. Leontin a föníciai Tripolisz­­ban volt katona, Szt. Hypáttal és Theodullal, akiket ő térített meg, Hadrán helytartó iszonyú­an megkínoztatta és végül kivé­geztette 73-ban. Június 19. Csütörtök Katolikus naptár: Szent Ro­­muáld apát napja. Görög katolikus naptár: Ju­dás apostol napja. Ortodox naptár: Június 6. Csodatévő Visszárion atya nap­ja. Zsidó naptár: Szíván hó 14. A kamalduli szerzetesrend alapítója Romuáld 951-ben szü­letett Ravennában egy Sergius nevű nemes fiaként. Húszéves korában apja megölte egyik el­lenfelét, s helyette fia vezekelt egy kolostorban, ahol elhatároz­ta, hogy végleg szerzetes lesz. 975-ben engedélyezték, hogy remete lehessen a velencei sík­ságon. Hosszú évekig élt szigo­rú aszkézisban, majd remetesé­get alapított Val di Castróban, ahol 1027-ben halt meg. A ha­gyomány szerint öt évvel ké­sőbb még romlatlan állapotban találták meg tetemét, és Róma megengedte, hogy szentként tiszteljék. Egyik róla szóló tör­ténet szerint egyszer egy Rainer nevű gróf közelében telepedett le, aki egy olyan asszonnyal élt együtt, akinek férjét párbajban megölte. A gróf félt Romuáld í­­téletétől, ezért értékes ajándékot kínált föl neki. Ő azonban eluta­sította az ajándékot és vezeklés­­re szólította fel a lovagot. A gróf engedelmeskedett, vallomása szerint „sem a császár, sem bár­ki más ember nem ébresztett benne akkora tiszteletet, mint Romuáld tekintete. Jelenlétében nem ismertem többé semmi mentséget, és szorongás fogott el bűneim miatt.” Június 20. Péntek Görög katolikus naptár: Metód felszentelt vértanú napja. Ortodox naptár: Június 7. ankyrai Szt. Theodotosz vértanú napja. Zsidó naptár: Szíván hónap 15. Szent Metód a lyceai Patara és Olymp, később a föníciai Tyrus püspöke volt. A görögor­szági Khalkiszban szenvedett vértanúságot 312-ben. Budapestre jön a főtitkár A közeljövőben hazánkba ér­kezik a Caritas Európa főtitkára, Hermann Icking. Tervezett programja során a Magyar Kari­­tász munkájával ismerkedik, és megbeszéléseket folytat a kelet­európai nemzeti karitász szerve­zetek kiépítéséről. Az elmúlt hónapban az észak-morvaorszá­­gi Olomoucban (Olmützben) tartották második találkozóju­kat a kelet-európai karitász szer­vezetek, ahol a magyarok a hazai Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkájáról számol­tak be. A Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatalos szeretetszolgálata 1990-ben alakult újjá, miután a II. világháború után a többi ka­tolikus szervezettel együtt betil­tották. Tagjai, munkatársai és vezetői főleg világi személyek. A hívek hozzájárulásaiból tartja fenn magát, akárcsak a világ más, hasonló szervezetei. Az el­ső Caritas-szervezet Németor­szágban 1897-ben alakult. A vi­lágon jelenleg 168 országban működik karitász szervezet, a magyar 1991 júniusa óta teljes jogú tagja a világszervezetnek.

Next