Fejér Megyei Hírlap, 1998. március (54. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-21 / 68. szám
1998. március 21., SZOMBAT Országjárás Magyarországon számos olyan helység található, amelynek neve egy másikéval összekapcsolható, azaz az egyiknek a vége a másiknak az eleje. Megadjuk a nevek elejét, végét, és összekeverve az összekötő szavakat. A te feladatod a középső oszlop kitöltése az odaillő utó- és előtagokkal. Sziget — szög — ág — hegy — vár — szent — vámos. A megoldásokat március 30-ig várjuk az ismert címre: Zsibongó, Fejér Megyei Hírlap 8000 Székesfehérvár, Honvéd utca 8. MEGOLDÁS A két héttel ezelőtt megjelent rejtvény megoldása: alakít, karate, csatár, betart, átutal, tapéta. A jó megoldást beküldők között jutalomkönyveket sorsoltunk ki. Nyerteseink: Kasziba Enikő — Tabajd, Láncz Lilla — Kajászó, Preil Zoltán—Nagyveleg, Kecskés László — Sárkeresztes, Beke Márk — Baracska. Nyereményeiteket hamarosan postán kapjátok meg. Gratulálunk a szerencséseknek! Tollbóbitás búbos banka Ez a rigó nagyságú feketefehér, drappos, tollbóbitás madarunk néha olyannak tűnik, mint a kakadu. Van is benne valami igazság. Minden valószínűség szerint a legelő nyájakkal, azokat követve került hazánkba is. A füves legelők, erdőszélek, tanyák, présházak környékét részesíti előnyben fészkelés szempontjából. A legelő marhák, gulyák valósággal vonzzák, mert azok trágyalepényeiben tenyésző rovarok a legfőbb csemegéi. Sok lótücsköt és gilisztát is elfogyaszt, melyeket hosszú csőrével a földből húz ki, aztán feldarabol, majd feldob a levegőbe és ügyesen elkapja. Hangja jellegzetes, melyet a nász időszakában március végétől június derekáig gyakorta hallat. Fészkét rendszerint öreg fűz, illetve nyárfák üregeiben találjuk, de költ földi üregekben, bomladozó kőfalakban, tanyák, présházak padlástereiben is. Én jó néhány évvel ezelőtt Csalapusztán egy szeméttelepre kidobott öreg, asztali tűzhely sütőrészében találtam rá fészkére, melyben a kotló tojásait melengette. Ez a tény is bizonyítja alkalmazkodóképességét. • Sokfelé „büdös banka” névvel illetik, mely igen találó, ugyanis a tojó madár és a fiókák fartőmirigyeikből költési időszakban kellemetlen, bűzös váladékot fecskendeznek ki, ezzel riasztják el a fészekhez közeledő ellenséget, igen hatásosan. A váladék bűze elárulja a fészkük hollétét is. Vizet csak igen ritkán fogyaszt, természetes tápláléka kielégíti vízigényét. Fürdeni is csak a porzó homokban fürdik. Tőlünk nyugatra kipusztulóban lévő madárfaj. Ahol élettere megváltozott, eltűnt a rideg legeltető állattartás, ott a bankák száma is egyre fogy, pedig kár érte, igen hasznos tevékenységet folytat a káros rovarvilág pusztításával. Mivel fészkelő helyeinek megválasztásával elég alkalmazkodó, talán nálunk megmenekül a kipusztulástól és így még unokáink is ismerni fogják ezt a pompás küllemű madarat. Figyeljünk mi is rá, március második felében már sokszor naphosszat hallatja erős kiáltását „up-up”, mely azonnal elárulja jelenlétét. Szigorú védelmet élvez! Dr. Warvasovszky Emil MAGAZIN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . AZ ÖREG TÖLGY MESÉJE Az öreg tölgyfa felébredt téli álmából. Álmosan törölgette a szemét. Látta, a rigó már harsányan fütyürészik, fújja, cifrázza, ahogy bírja. A mókuska is serényen ugrált, lerázta a maradék fonnyadt fagyöngyöt és vidáman köszöntötte a tölgyet: — Szervusz, barátom. Látom, kipihented magad. Nézd a rigót, hogy fújja már hajnal óta torkaszakadtából. — Bizony nagy nap ez a mai — örvendezett az öreg tölgyfa. — Éppen a kétszázadik ébredésem volt. — Akkor boldog születésnapot kívánok! — És mielőtt a tölgyfa észbekapott volna, a mókus két oldalról megpuszilta. — Köszönöm szépen a köszöntődet, mókuska. Bevallom, jólesett! — És szemeit törölgetve folytatta. — Cserébe elmesélek neked egy szép történetet. A mókuska kiült a napra, élvezte a melengető sugarakat. Az öreg tölgyfa pedig mesélt. Valamikor régen, amikor még friss forrásvizet szállítva a patak itt csordogált, ahol a vízmosás van, egy gyönyörű leány jött a partra. Miután szomját oltotta, megfürdött a kristálytiszta vízben. De az erdő gonosz boszorkánya megirigyelte a lány szépségét, ezért míg a lány fürdött, ellopta a ruháit, és csúszómászókkal varázsolta tele a patak partját a gyönyörű virágok helyett. Amikor a leány kiszállt a patakból, ruháját nem találta sehol. Kétségbeesett, félt a csúszómászóktól, félelmében keservesen sírni kezdett. Meghallotta sírását az erdőt járó királyfi. Leszállt lováról, odament a lányhoz, ráterítette a köpenyét. — Hogy kerültél ide, te szépséges leány? — Fürödtem a patakban, és valaki elvitte a ruhámat! — panaszkodott a lány, és ahogy belepillantott a királyfi tüzes szemébe, nyomban beleszeretett. De a királyfi is szerelemre gyulladt a lány iránt. Nem nézte jó szemmel a gonosz boszorkány, hogy terve dugába dől, ezért újabb gonoszságon törte a fejét. Ellenük fordította az erdőt. A fák útjukat állták, csak helyben topogtak,sehogyan sem tudtak kitalálni az erdőből. A gonosz boszorkány meg csak nevetett rajtuk. A királyfi és a leány felfedezték, hogy a csúf boszorkány gonoszkodik velük. A királyfi kirántotta kardját, a boszorkány ettől még nagyobb haragra gerjedt: — Legyetek ezentúl az erdő örök foglyai! És kénkövet hányva, tüzet okádva elvarázsolta őket. A gyönyörű szép leányból lett a virágbontogató tündér, aki évente egyszer eljön, hogy szerelmét kiöntse a fákra, kiviruljanak a virágok, az emberek szívében megújuljon, fellángoljon a szerelem. A királyfi pedig én vagyok, az éveket számláló és gyűjtögető öreg tölgyfa. Most, hogy jön a virágbontogató tündér, nekem is ébren kell várnom őt. És hidd el, alig győzöm kivárni az érkezését. A mókuska áhítattal hallgatta a mesét. — Köszönöm neked, öreg tölgyfa, ilyen szépet még nem is hallottam. Bevallom, én is nagyon várom már a tündért. Még egyszer boldog szülinapot kívánt, és egy jól irányzott ugrással átröppent a fenyőre, ahol a tobozokat tördelgetve még ma is gondolkozik az öreg tölgy meséjén. Törő István Mosolygós pillanatok A rendőrségen kora hajnalban csöng a telefon: — Kérem, azonnal küldjenek egy riadókocsit! Életveszélyben vagyok: a macska bejött a szobába! Az ügyeletes tiszt felháborodik: — Micsoda marhaság ez? Ilyen sületlen tréfát! Ki beszél egyáltalán? — A papagáj... * A kisegér meg az elefánt találkozik: — Mond elefánt, te hány éves vagy? — Kettő — feleli az. Az egérke elgondolkozva méri végig az ormányost: — Hmmm...milyen érdekes, én is éppen kétéves vagyok — igaz, hogy három hétig beteg voltam... * A skót meg a fia kirándulni mennek. Búcsúzáskor a feleség még utánuk szól: — Aztán ne felejtsd el levenni a szemüveget a gyerekről, ha éppen nincs semmi látnivaló... * — Jean, van csipogó citrom? — Nincs, uram. — Akkor megint a kanárit nyomtam a teába... * — Miért nem megy a katica egyetemre? — Mert hét ponttal egyikre sem vennék fel... * — Hogy hívják a kicsit lökött indiánt? — Golyóstoll... Márciusi ifjak nemzedéke A márciusi ifjak nemzedéke című kiállítással emlékezik az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Múzeum. A kiállítás főszereplői, kik is lehetnének mások, mint a pesti forradalom hősei, Petőfi, Jókai, Irányi Dániel, Vasvári Pál, valamint az utókor által kevésbé ismertek, például Birányi Ákos, Bozzai Pál, Hamary Dániel, Kléh István, Lauka Gusztáv és Sükei Károly. A kiállítás középpontjában a március 15-i sorsfordító huszonnégy óra főbb eseményeit, azok legendás helyszíneit idézik fel a rendezők enteriőrök, eredeti tárgyak és dokumentumok, képzőművészeti ábrázolások segítségével. Az izgalmas történelmi utazás a Petőfi és Jókai által közösen bérelt belvárosi lakástól indul, akik a Nemzeti dal kéziratával sietnek a radikális ifjak törzshelyére, a Pilvaxba. A legendás kávéház hangulatát szintén korabeli tárgyakkal varázsolják a múzeumba. Az enteriőrben kiállított fehér, kerek márványasztalt ülték körül az ifjak hajdan, ez volt a „közvélemény asztala”, amelyet a forradalmi napokban nemzeti színű posztóval terítettek le. A múzeumi séta következő helyszíne, Länderer és Heckenast nyomdája. Az „amerikai sasos” sajtógépen nyomtatták ki a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. A Nemzeti Múzeum lépcsője és kertje szintén „beépült” a kiállításba, amely akár az idei osztálykirándulás célja is lehet. Könyves „ékszerdoboz” a Fehérvár Skálában Ötvenmilliós fejlesztés azért, hogy a vevő jól is érezze magát Nem mindennapi meglepetéssel áll elő a Fehérvár Skála március 23-án. Már az elmúlt napokban sokat sejtető, lázas munka folyt a földszinten, láthatta ezt minden kedves vevőjük, vendégük, ha az áruházba belépve jobbra pillantott. A megújulás, átalakulás részleteiről Halász Jánost, a Skála Áruházi Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük. " Szándékaink szerint Székesfehérvár legszebb könyvesboltja nyílik meg hétfőn reggel, persze addig még sok munka van hátra. Számunkra ugyanis stratégiai kérdés, hogy profi módon foglalkozzunk a könyvekkel, forgalmazásukkal, árusításukkal. A Skála áruházak sorában most a fehérvári esetében adódott a lehetőség, hogy megvalósítsuk régi tervünket, s igyekeztünk olyan megoldást találni, hogy egyszerre több legyet üssünk egy csapásra. Ennek lényege, hogy a raktártérből is elloptunk — nem is keveset —, hogy tágas, jól áttekinthető környezetben, mintegy 200 négyzetméteren kínálhassuk a könyveket. Ugyanakkor, mivel a könyves részleg lekerül a földszintre, nagyobb tér nyílik az emeleten az úgynevezett fiatalok zónájának, ahol a tizen-huszonévesek kedvükre válogathatnak a nekik szánt ruhaféleségek és hanghordozók között. Mindez mintegy 50 millióba kerül, ha beleszámítom a bejárat korszerűsítését is, ahol már régóta szerettük volna a „függönyös légzsilipet” eltüntetni. — A főváros után Székesfehérvárt is utolérte az eladótér bővítésének hulláma, s ezzel együtt a szolgáltatások, a kínálat minőségében is jobbnak kell lennie annak, aki a mai versenyben talpon akar maradni. Nem mindegy az sem, milyen környezetben kínálja áruját a kereskedő, a most nyíló könyvesboltunk talán jó példa lesz arra, hogy az ide betérő vásárló jól is érezze magát. Rajtunk nem fog múlni, hogy ez így legyen, ez a bolt szándékaink szerint egy valóságos kis ékszerdoboz lesz, csakúgy, mint a képen látható Buda Skála-beli. — Szeretnénk minden érdeklődést, igényt kielégíteni, így kínálunk majd meséket, szépirodalmat, útikönyveket, ifjúsági regényeket, művészettel, tudománynyal, ismeretterjesztéssel foglalkozó műveket. Kétezerféle könyvből, tízezer kötetből válogathat majd a vásárló. Március 30. és április 4. között ünnepli az áruház 20. születésnapját. A Jubileumi hét keretében akciókkal, görkorcsolya-bemutatóval, dedikálásokkal várjuk kedves vásárlóinkat. Március 30-án Janikovszky Éva, április 2-án Kudlik Júlia, április 3-án Vámos Miklós dedikál majd, a pontos időpontokról a Hírlapban tájékoztatjuk az érdeklődőket. (x)