Fejér Megyei Hírlap, 1998. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-17 / 295. szám

1998. december 17., CSÜTÖRTÖK KRÓNIKA Hídvég „kicsiben” is komfortos A szabadhídvégi polgármes­teri hivatalban a beszélgetés ele­jén fotós kollégám fogta a Hírla­pot és elkezdte böngészni. - Érdekes, az ötödik oldallal kezdődik! - Mert naponta kivágom a polgármester-beszélgetéseket - mosolygott Harai Zoltánná és összehajtotta az átlátszó irattar­tót. - Számomra fontos. A talá­­lozásokon őszintén beszélünk a problémáinkról, a közös gond­jainkról. Nem ismeretlenek szá­momra a kollégák által elmon­dottak, mégis szívesen olvasom az írásokat. - Hogyan kezdte a település az önálló életet 90-ben, amikor először polgármesternek vá­lasztották? - Sok utunk volt földes, azo­kat követni kellett, tavaly is há­rommilliót költöttünk útra, fel­újításra, de ezt évente megtesz­­szük, úgy egymillió értékben. Igaz, jött a gázbekötés 92-ben, 96-97-ben a telefonvezetés, ráértünk volna az utakkal. - Gondolom, emellett van más fontos tennivalójuk is. - Fenn kell tartanunk az in­tézményeinket. Van óvodánk, három csoportban 49 gyermek­kel. Mi új iskolának nevezzük a 70-es évek elején épített intéz­ményt - ugyanis azóta nem épült semmi új nálunk -, ebben négy tanterem van, itt tanulnak a felsősök. Van még külön három tantermünk, valamint a két kise­gítő csoportunk. Tulajdonkép­pen az új iskola mellett szüksé­günk lenne négy tanteremre. A település alpolgármestere Kiss Gyula, a testület tagjai dr. Szabó József, Erdős Sándorné, ifj. Róka László, Szőke Zoltán, Szőllősi Mária és Tihanyi László. Ketten már belekóstol­tak a testületi munkába, a többiek újak, de ugyanúgy kö­tődnek a településhez, ahogy a polgármester asszony, mert az egyházi épületeket visz­­szaadják az egyházaknak, az ön­­kormányzat pedig pénzbeli kár­­­pótlást kap. Ebből kellene meg­építenünk az új szárnyat. Szeret­nénk egy tornatermet, mert jó időben ugyan kint vannak a gye­rekek a pályán, de esőben, télen jó lenne a terem. - A megyehatáron vannak, bajos lehet bejárni orvoshoz, munkába. - A faluban, ha kicsiben is, de minden megtalálható. Orvosi rendelő - e helyett is új építése lenne célszerű, ugyanis a bőví­tése bajos­­, a gyógyszereket az orvos adja, nem kell érte utazni. A művelődési házunkban tart­juk a rendezvényeinket, ott van két termünk. A jövő évben fel­tétlen meg kell építenünk a vizes blokkot, mert ma még az udvar­ra kell járni. A nagyterembe kell bevezetni a központi fűtést. A kereskedelmi ellátásra sem le­het panaszunk, nemrégiben megnyílott egy kis iparcikkbolt, aminek igazán örülünk. Fodrá­szunk is van, heti kétszer jön a faluba. Nem szóltam még a nyugdíjas- és a barátságklubról, a vöröskeresztesekről, pedig ők mindnyájan igen aktívak. Miat­tuk is fontos a nagyterem fűtése.­­ Eszerint csak a munkalehe­tőségekkel van baj. - A munkanélküliség magas, 24 százalék. Változó ugyan, mert van, aki elmegy dolgozni, de két nap múlva visszajön. Ré­gebben munkát a lajoskomáro­­mi szövetkezetben találtak az emberek. Van akit - úgy tizenöt ember - a falu tud foglalkoztat­ni. Siófok ugyan közel van, de oda meg körülményes a közele­­kedés. - Eddig mindenütt szó volt a csatornázásról... - Nekünk is szükségünk len­ne rá, de ezt csak összefogással tudjuk megvalósítani, mint a Sárbogárdon épülő szemétlera­kót, amely 13 falu hulladékát fo­gadja jövőre. Nálunk a belvízel­vezetés tervezése is elengedhe­tetlen, ezt kell előkészíteni. A Sió vize magasan áll, de nem okozott bajt, az árkokat viszont rendbe kell tennünk. K.K. Harai Zoltánná 1955-ben született Szabadhídvégen. Ott járt ál­talános iskolába, Enyingen végezte a szakközépiskolát, 1974. április elsején került a település tanácsára. A dátum azért jelentős, mert az­óta ide köti a munkája. Igaz közben, amikor Lajoskomárom lett az anyaközség, átjárt dolgozni, de 1985-től a helyi kirendeltség vezető­je. Két ciklussal ezelőtt elindult a polgármesteri választáson és azóta foglalkozik a település ügyes-bajos dolgaival. Férje az Alba Volán­nál dolgozik, gépkocsivezető, nagyfia Miskolcon másodéves joghall­gató. Az elköltözés gondolata már felvetődött a családban, de annyi­ra erős a kötődésük a faluhoz, hogy soha nem gondolták igazán ko­molyan, nem is tudnák másutt elképzelni az életüket. Az átmenő forgalom óriási a kis falu főutcáján­Fotó: Pati-Nagy A múlt öröksége, a jövendő tervei - Polgármester asszony, kis­sé fáradtnak tűnik... - A választások óta nálunk egyik testületi ülés a másikat éri, tartottunk fórumot is, s a kötele­ző egy bizottság helyett három alakult, ők is gyakran összeül­nek. Nem panaszkodom, csak azért mondom, mert kérdi. A testületi tagok többsége új, na­gyon lelkesek, alaposan meg­rágnak mindent, ezért e gyakori tanácskozások. Nem ritka, hogy éjjel is itt vagyunk a polgármes­teri hivatalban. Mindenki el akarja mondani a véleményét, ráadásul fölvesszük videóra, s a kábeltévében levetítjük. Nyil­ván erős a bizonyítási vágy a képviselőkben, szeretnének megfelelni a bizalomnak. - Várban kábeltévé? - 94-ben készült lakossági beruházásban. A 800 házból 250-ben működik, bővíteni sze­retnénk a hálózatot. - S meglehetős nagy terveket kovácsolnak még. Egyenként sem kevés pénzt igénylőket.­­ Röviden: szennyvíz, iskola, kastély. Szeretném, ha elindul­na egy úgymond fejlesztési so­rozat, s mindent ennek rendel­nénk alá. 2200-an élünk Válban, a költségvetésünk tavaly 130 millió forint volt, s 18 milliót tartalékoltunk jövőre az iskola­­építésre. A terveink elkészültek, s ha másként nem megy, két lép­csőben építünk. Először fölhúz­zuk a többfunkciós épületrészt, amely tornacsarnok, faluház is lenne egyben, aztán a tanterme­ket. Ha sikerülne persze, egy­ A váli testület tagjai: Krúdy Péter, Zsirai Győző, Kocsis Irén, Szabó István, Ujszászi Józsefné (függetlenek), Dudás Béla, Kőszegi László, Körté­­lyesi Imre (Fidesz-MDF), Kár­páti József (SZDSZ). Tóth Fe­rencné Körmendi Julianna polgármester függetlenként győzött három jelölt közül, szerte végeznénk. Most sincs a fiataljainknak találkozásra al­kalmas hely, ők maguk csinál­tak egy garázsklubot, ami iga­zán figyelemre méltó. Adtunk nekik egy üres szolgálati lakást, de ez átmeneti megoldás, közös­ségi helyre van szükség. - Mikor csatornáznak? - Jövőre kezdünk, Baracska, Kajászó és Vál együtt, Baracs­­kán lesz a szennyvíztisztító. Re­ményeink szerint 2000-2001-re elkészülünk.­­ A kastélyhoz érkeztünk, mindig aktuális téma. A falu kö­zepén álló Ürményi-kastély megmaradt, használják is erre­­arra a célra, nyilván csak átme­neti megoldásként. A kastélynak nem jó, hogy tornaszobájában püfölik a falat, a gyerekeknek nem jó, hogy más gyönyörűség­re alkalmatos palotában fáznak, és a jóravaló pedagógus aggo­dalmaskodik, nehogy kár essék az agg szépségben. Mi lesz ezen impozáns és páratlan értékkel?­­ A volt tanácsi kezelésben lévő ingatlanokat térítésmente­sen megkaphatták az önkor­mányzatok '95 márciusáig. Csakhogy mi még akkor nem igényelhettük, mert az épület a tartósan állami tulajdonban álló kincstári körbe tartozott. E listá­ról '98 januárjában mégis levet­ték, de akkor még a határidő le­járta miatt nem igényelhettük magunkénak. A joghézag azóta is fönnáll. Tavaly ugyan szerző­dést kötöttünk egy közhasznú társasággal, amelyet viszont a Kincstári Vagyonigazgatóság nem hagyott jóvá. Egyébként 97-ben is kértük az előző határo­zat felülvizsgálatát, azt szeret­tük volna, ha az önkormányzat tulajdonolhatná az épületet, de erre egyáltalán nem válaszolt a Vagyonátadó Bizottság. - Mik a tervek? - A Rurális Európa Ház KHT. bejegyzett társaság, vi­dékfejlesztési oktatási közpon­tot hozna létre benne, uniós és honi pályázati pénzekből, ha tisztázódnának a tulajdonviszo­nyok. Mi óvjuk az emlékeket, értékeket, nem kell félteni tő­lünk. zs.­m Tóth Ferencné 1960-ban született, tősgyökeres vált családba. A família legendáriuma számon tartja, hogy Körmendi dédapát bíró­nak választotta a nép, ennyi a közigazgatási múlt. A szülők ipari munkások voltak, két leányt neveltek föl, a kisebbik Julianna. Köz­­gazdasági érettségi után lett mérlegképes könyvelő, 1985 óta dolgo­zik a tanácson. 89-92 között megbízott vb-titkár, majd jegyző, a 96- os időközi választáson választják két jelölt közül polgármesterré. Idén ősszel megerősítik, a három induló közül ismét győz. Férje segí­ti, támogatja munkájában, 16 éves lányuk középiskolás. Egy nőnek mindig többet kell bizonyítani ahhoz, hogy elfogadják, méltányol­ják­­ a közéletben is. A polgármester asszony igyekszik. Várban maradnak a fiatalok, időszerű iskolát építeni FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Nőtt a biztosítók díjbevétele Az 53 társaság, egyesület 12 millió szerződést kezel Ki gyilkolta meg az orvosnőt? Eddig öt tárgyalást tartottak a Fejér Megyei Bíróságon a febru­árban meggyilkolt székesfehérvári orvosnő, dr. T. Magdolna ellen elkövetett emberölési ügyben. Legutóbb tanúkat, szakér­tőket hallgattak meg, hátravan még egy szakértői vélemény, az első fokú ítélet január végén-február elején várható. Mint arról annak idején be­számoltunk, február 25-én laká­sában megölték a székesfehér­vári orvosnőt, dr. T. Magdolnát. A gyilkosság nagy felháboro­dást keltett a városban, azóta is sokszor hívják szerkesztősé­günket, és az ügy fejleményeiről érdeklődnek. Nos, a vádlottakat bíróság elé állították, és az első fokon eljáró Fejér Megyei Bíró­ságon december 14-én immár az ötödik tárgyalást tartották. Az eddig felvett jegyzőkönyv meg­haladja a kétszáz oldalt. A bíróságon újabb öt tanút hallgattak meg, akiket a vádlot­tak cselekményük utáni maga­tartásáról kérdeztek. A feltétele­zett elkövetők mindegyikének megvan ugyanis a saját verziója, amely nem egyezik a többiével, és el akarják hárítani magukról a súlyos cselekmény felelősségét. Szakértőket is meghallgattak, az orvosszakértő megállapította az elkövetés módját, s azt, hogy erős testalkatú ember fojthatta meg az orvosnőt. A vád G. K. el­len emberölés bűnsegédlete, K. A. ellen emberölés, B. D.-vel szemben rablás, míg a szabadlá­bon védekező B. I.-né ellen fel­­bujtás. Hátravan még egy szakértői vélemény, amely a lefoglalt ru­hák vizsgálatáról készül. Ezt is figyelembe veszi majd a bíró­ság, s az eddigi bizonyítékok, vallomások, adatok mérlegelése alapján január végén-február elején várható az ítélet. Az idén reálértékben 12 szá­zalékkal emelkedik a biztosítók díjbevétele az elmúlt évihez ké­pest, s így év végére eléri a 240 milliárd forintot - mondta Asz­talos László, az Állami Biztosí­tásfelügyelet elnöke szerdai bu­dapesti sajtótájékoztatóján.­­ Az elmúlt öt évtized legjobb évét zárja a magyar biztosítási piac, amit bizonyít az is, hogy a szereplők saját tőkére vetítve nominálisan 25 százalékos pro­fitot érnek el - fejtette ki, majd hozzátette: az idén a biztosító társaságok és egyesületek ösz­­szesített profitja eléri a 12 milli­árd forintot. Magyarországon az idén 22 biztosító társaság és 31 biztosító egyesület működik, s ezek összesen 12 millió szerző­dést kezelnek. A jövő évről el­mondta: a biztosítók díjbevétele mintegy 5-10 százalékkal nő. Kifejtette: 1999 nehéz év lesz. Az ÁBIF-nak jövőre az ország lakosságával és a biztosítókkal együtt ki kell alakítania, hogy milyen legyen a liberalizált kö­telező gépjárműfelelősség-biz­­tosítási rendszer, világosan meg kell fogalmaznia az európai uniós jogharmonizációs straté­giát és taktikát. RÖVIDEN Magán István sem éhségsztrájkol már Egyetért T­óth T­amással - aki kedden délután felfüg­gesztette tiltakozásának e drasztikus formáját - Ma­gán István gárdonyi vállal­kozó is, aki öt nap után vett ételt magához, miután be­szélt Tóth Tamással. La­punknak úgy fogalmazott: nem mártírokra van szük­ség, hanem cselekvő embe­rekre, hiszen a polgárok, ha szegényen is, de békében és nyugalomban kívánnak él­ni. Mint már tegnap beszá­moltunk róla, újabb aláírás­­gyűjtő akció indul a halál­­büntetés visszaállításáról szóló népszavazás kiírása érdekében: a kezdeménye­zők szerint rövid idő alatt összegyűlik majd a kívánt mennyiség, azok is aláírják majd az íveket, akik koráb­ban nem tették, mert a nép megütközött a hatalom kö­zönyén és cinizmusán. Szolgálni és boldognak lenni Szolgálni és boldognak lenni címmel a Magyaror­szági Vakok és Gyengénlá­­tók Országos Szövetségé­nek Fejér megyei szervezete a székesfehérvári Szent Im­­re-templomban (Székesfe­hérvár, Szent István tér) december 19-én 15 órai kez­dettel karácsonyi ünnepi hangversenyt rendez neves zeneművészek közreműkö­désével. Évzáró értekezlet, orvosoknak Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat Fejér Megyei Intézetében tegnap délután évzáró mun­kaértekezletet tartottak. A tanácskozásra meghívták a regionális, megyei, városi szakfelügyelő főorvosokat, a kollegiális vezető házior­vosokat, a városi tiszti főor­vosokat. Az értekezleten a megyei tiszti főorvos, dr. Fe­­rencz Péter és munkatársai több fontos kérdésről adtak tájékoztatást a megjelent szakembereknek, így pél­dául a megye háziorvosai­nak helyzetéről is. Ismert, hogy január 1-jétől csak a megfelelő szakvizsgával tölthető be a háziorvosi ál­lás. Fejér megyében több mint harminc olyan orvos van, akit ez az előírás kedve­zőtlenül érint. Szóba került az is, hogy a kamarai törvény várhatóan hogyan érinti majd a szakfelügyeleti rend­szert. Mindenképpen bo­nyolult helyzetet eredmé­nyezne ugyanis az, ha a szakfelügyelet visszakerül­ne az orvosszakmához. A ta­nácskozás további fontos té­mája volt az, hogy az egész­ségbiztosítási pénztárak szakmai kérdések ellenőrzé­sére kaptak jogosítványo­kat. A várható gondokról is beszéltek a tisztiorvosi szol­gálat tanácskozásán. Ctfajta Pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád fürdő) Telefonszám: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,45 18,70 CHF 160,30 163,50 DEM 130,00 131,70 ESP 1,5100 1,5650 GRD 0,7650 0,7900 ITL 0,1300 0,1340 LEK 26,5421 27,4527 USD 216,50 219,50 Érvényes: 1998. december 17. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internett: www.goldinfo.hu

Next