Fejér Megyei Hírlap, 1999. július (44. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-28 / 174. szám

1999. július 28., SZERDA A MAI NAP KRÓNIKÁJA DÖMÖLKI LAJOS ROVATA Egy sürgős hadüzenet A versailles-i békekonferencia „tudományos” feladatokat is adott egyes bizottságainak. Ekképpen a háborús felelősség kérdésének tisztá­zására külön bizottságot szerveztek, amelynek az élén az amerikai Lan­sing állott. Ez a bizottság terjesztette a konferencia elé a következő vere­tes mondatokat:,A háborút a központi hatalmak kezdték és határozták el szövetségeseikkel, Törökországgal és Bulgáriával együtt, s olyan előre megfontolt cselekményeknek volt az eredménye, amelyek elkerülhetetlen­né tették. Németország Ausztria-Magyarországgal együtt tudatosan arra törekedett, hogy lehetetlenné tegye az antanthatalmak összes békítő előter­jesztéseit.” Nos, azon lehet a leginkább vitatkozni, hogy milyen békítő lépéseket tett az antant, mert hiszen igencsak készen állt és várta a döntő megmérettetést. A látszat szerint mindkét fél, így a központi hatalmak is, rendelkeztek alapos indokkal és okkal arra vonatkozóan, hogy egy „elkerülhetetlen, de tisztességes háború” megvívásába keveredjenek. Az Osztrák-Magyar Monarchiának formailag Ferenc Ferdinánd meggyilkolása volt az ok és ezzel kirobbantott egy láncreakciót... Való­jában a láncreakció és a szövetségi szerződésekben rejlő csapdák jelen­tik az első világháború kirobbanásának ok-okozati összefüggéseit. A szarajevói merénylet volt a nagy tragédia előjátéka valóban olyan érte­lemben is, hogy a trónörökösnek igazán tragikus sors jutott osztályré­szül. Mert szlávbarát volt, a monarchia „néptörzsei” közül leginkább a magyarokat gyűlölte és a csehek mellett legjobban a délszlávokat ked­velte. Volt egy olyan doktrinér elgondolása is, hogy a birodalom meg­mentésében a kedvelt délszlávjainak­ nagy szerepet ad. Az volt a terve, hogy Horvátországból, Boszniából, Dalmáciából, a szlovén vidékekből egy önálló Habsburg-délszláv államot alapít. Csakhogy a főherceg ezen a ponton óhatatlanul összeütközésbe kerül a nagyszerb elképzelésekkel, amelyek szerint egy - a Szerbia igazgatása alá tartozó - államalakulat­ba kell tömöríteni Boszniát, Hercegovinát, Dalmáciát, hogy tengerpar­tot kapjanak... Ferenc Ferdinándnak imponált Oroszország a maga au­­tarchikus államberendezkedésével, ám Oroszországnak nem éppen a Habsburg-féle balkáni rendezési terv, mert az a nagyszerb aspirációkat törte volna le, az orosz bázist Európában. A főhercegnek és az Oszt­rák-Magyar Monarchiának ezért pusztulnia kellett. Princip revolve­­rének golyói csak egy elképzelés szülőatyját likvidálták. Szükség volt még a nagy megmérettetésre okot adó lépésre. Senki nem volt olyan biz­tos abban 1914-ben, hogy a parti úgy zajlik majd le, ahogyan az öntörvé­nyű rend lebonyolította... Buchanan angol követ Szentpétervárról még ezt sürgönyözte július 25-én: „A helyzet ránk nézve a legveszedelmesebb, aközött kell választanunk, hogy tényleges segítséget nyújtunk Oroszor­­szágnak, vagy le kell mondanunk a barátságáról” kíméletlen hangon közzétett ultimá­tum teljesítésére 48 órát hagytak. Az ultimátum 1914-ben, ezen a napon az Oszt­rák-Magyar Monarchia megüzente a háborút Szerbiának, azután, hogy már július 25-én este 6 órakor meg­szakadt a két állam között a diplomá­ciai kapcsolat azt követően, hogy 23-án a Monarchia ultimátumot in­tézett a szerbekhez. A merénylet utáni időszakban felpezsdült a nemzetközi élet. Poin­caré francia köztársasági elnök júli­us 20-23 között Szentpéterváron tartózkodott... A valóságos konfe­rencia tényét ugyan máig tagadják a diplomáciai iratok, de a visszaemlé­kezésekből kiderül, hogy pl. Milica és Anasztázia nagyhercegnők (Niki­ta montenegrói király lányai), Mik­lós nagyherceg egyik ebédjén, Pa­­léologue francia nagykövet jelenlé­tében arról beszéltek, hogy: „A há­ború ki fog törni... Ausztriából nem marad semmi... Németország meg­semmisül.” A nagykövet nemhogy tiltakozott volna, hanem az orosz­francia támadás lehetőségéről szólt. Poincaré hazafelé tartva, Németor­szágban szinte fenyegetően idézte az orosz haderő számszerű adatait. A La France-hajón viszont az elnök és az orosz cár megegyezett abba, hogy a hatalmi egyensúlyt fenntartják, de Szerbia belügyeibe nem engednek beavatkozást... Szaszanov orosz külügyminiszter július 24-én már ki­jelentette Buchanan angol követ előtt, hogy az ultimátum egyértel­műen háborút jelent Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia kö­zött. Ez­­nem mond ellent annak a tervnek, amit Sebeko Oroszország bécsi nagykövete július 1-jén mon­dott el Bunsen angol követnek - az ultimátum előtt-, hogy Oroszország „felkészült Szerbia megvédésére”. Igen pontosan beigazolódtak a mon­datai, mert Oroszországban először július 26-án a kovnoi kerületben, majd másnap az egész eruópai terü­leten elrendelték a hadiállapotot. Egyedül Edward Grey angol kül­ügyminiszter tett sürgönyileg javas­latot arra, hogy Olaszország, Német­ország, Franciaország képviselői ve­le együtt üljenek tárgyalóasztalhoz a szerbiai válság rendezése végett. Németország véleménye az volt, hogy az érdekelt Osztrák-Magyar Monarchia valamint Szerbia és Oroszország nélkül a viszály nem vihető európai döntőbíróság elé. El­képzeléseik szerint a konfliktus kife­jezetten a két országra tartozónak nyilváníttatott és ugyanakkor bizto­sították Oroszországot (diplomáciai táviratban július 26-án), hogy Ausztria-Magyarország semmiféle területfoglalásra nem törekszik... Szerbia elfogadhatatlannak tartotta az ultimátum feltételeit. Berchtold kancellár és Conrad vezér­kari főnök úgy vélte, hogy minden késedelem az oroszoknak kedvez és megszületett az első hadüzenet... Az ultimátumban az Osztrák- Magyar Monarchia hivatkozott arra, hogy 1909 március 31 -én egy dekla­rációban Szerbia elfogadta Bosznia- Hercegovina annexiójának tényét. Ezután követelte az ellene folytatott agitáció betiltását és a propaganda­­szervezetek feloszlatását, a monar­chiaellenes lapok támogatásának megszüntetését, valamint azt, hogy az iskolákban a tanrendből vétessék ki a Monarchia ellen kreált tantár­gyak tömege. Szigorú hangon köve­telte ugyanakkor mindazoknak a megbüntetését akik a Ferenc Ferdi­­nánd elleni szarajevói merényletben részt vettek. Követelte továbbá azt, hogy a nyomozásban az osztrák­magyar hatóságok is részt vehesse­nek. Ezen utóbbi kérés az akkori jog­­gyakorlatban azt jelentette, hogy már volt olyan állam, mint pl. Szer­bia, Olaszország és Franciaország amelyek az oroszoknak megenged­ték, hogy a lengyel „lázadók” ellen szabadon nyomozhassanak ország­aikban. Tehát nem többet kértek, mint amit az oroszoknak megadtak az el­lenfeleik üldözésében. A szigorú és Ferenc József elaggott fővel köny­­nyen kijelenthette: „Mindent meggondoltam. Mindent megfon­toltam”- és aláírta a hadüzenetet A várakozás órái FÓKUSZ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • A VERS MA CSAK PIPERE? (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Versmondásért Alapítvány főtitkára, Virág László régi versmondó. Régóta foglalkoztatja az amatőr vers­mondóműhely és regionális szakmai szervezetek létrehozá­sa. A nyári tábor gondolata itt Kápolnásnyéken valósult meg először, ahol nyitottak, fogadó­készek az efféle kezdeményezé­sekre. Sok más között a telepü­lés szülötte, Vörösmarty Mihály is kötelezi a nyékieket erre. - Bánffy György, Dunai Ta­más, Eperjes Károly is vendé­günk volt - sorolja a versmon­dótábor Radnóti-díjas szervező­je, aki a Nemzeti Színház stú­diósaként a színészettel is kacérkodott. - Tizennégy éves a legfiatalabb táborozó, 73 a legi­dősebb, összesen 36-an va­gyunk. Debreczeni Tibor drá­mapedagógiai foglalkozásokat tart a pedagógusoknak, ők tizen­egyen vannak, s közülük nyolc­an érkeztek határainkon túlról. Dr. Sződy Szilárd, a Magyar Rá­dió dramaturgja, Orbán György előadóművész, Dölle Zsolt pe­dig mozgásművészeti foglalko­zásokat vezet. Tegnap este gálaműsorral bú­csúztak egymástól. Kürthy La­jos és Berényi Margit is színre lépett. A páros férfitagja Márai 56-os versét mondta, a hölgy Kassák Lajos Veled vagyok cí­mű versét választotta. A szlová­kiai Érsekújvárról jöttek, mind­ketten régi lírabarátok, párkap­csolatukat is a verseknek kö­szönhetik. Kürthy úr nagy színjátékos, a Marica grófnő ré­szeges iskolagondnokát, Kudel­­kát ő alakította a helyi színját­szókörben, hatalmas sikerrel. Magyarországon is vendégsze­repeltek az operettel. Meggyő­ződése, hogy miközben a nagy politika ügyetlenkedik, balfá­­cánkodik, otrombáskodik a szomszédokkal való kapcsola­tokban, a népi diplomácia köve­teinek esze és szíve mindig a he­lyén volt és van. Ők újra és újra fölépítik azt, amit a politikusok elrontanak, lerombolnak. Dr. Sződy Szilárd dramaturg versek iránti szerelme több mint három évtizedes. Családja Olaszországban nyaral, ő meg Kápolnásnyéket választotta, mert régi versmondóműhelyé­nek színe-java hívta. Egy ideje csak zsűrizett, de most újra meg­érintették az új versek, az új helyzetek, a lehetőségek, az em­beri kapcsolatok, a barátságok. - Legalább tizenöt évvel fia­­talabbnak érzem magam, fizi­kailag fáradtnak, de szellemileg ébernek, frissnek - mondja, pe­dig reggeltől éjfélig zajlott az élet, a tanulás, a beszélgetések. - Azért is szeretem ezt csinál­ni, mert itt nem csak a versekről van szó, hanem emberekről, ko­moly magánéleti problémákról. Sokszor már nyomaszt is a fele­lősség, hogy megint apa lettem, s mennyi gyerekem avatott be bizalmába, sorsába. Nem mond­hatom, hogy nem vállallak édes fiam, van nekem elég bajom... A komolyabbak, az érzéke­nyebbek társasága felüdíti, ter­mészetesen olyanok is akadtak, akik csak jó bulinak tartották a tíz napot. , Anyuka, apuka nem szól ránk, azt csinálunk amit akarunk” - gondolták néhá­­nyan, ám a foglalkozások­ inten­zív jelenlétet igényeltek, más­részt a kiskorúaktól is nagyko­rúságot vártak el. No meg azt is megkövetelték, hogy a verset, a szárnyas versenylovat legalább jól megüljék. Orbán Ottó szomorú, mert „Valaha a versünk / életmentés volt, ma csak pipere”. Lám, van­nak még helyek, közösségek, ahol fontos a költő, hangsúlyos a vers. Hyen hely Kápolnásnyék, ahol egy ideje Vörösmarty­­versmondóversenyeket szer­veznek és most a költőről elne­vezett versmondótábornak is otthont adtak. Zágoni Erzsébet­Fotó: Gregority Antal A beszéd- és mozgástechnika fontos eszköze a versmondónak M7-es és 8-as fejlesztési fórumon az új nyomvonalról Hosszú távon a sugaras ma­gyar útrendszer hálós szerkezetű­vé alakítása a cél, s ennek fontos része az M8-as, mint középső fő­tengely létrehozása, illetve füg­gőleges (észak-déli) autópályák kialakítása is. Minderről az M7- es autópálya és a 8-as főút fej­lesztéséről kedden Veszprémben tartott fórumon volt szó; a tanács­kozáson részt vettek az érintett települések polgármesterei, vala­mint a szakminisztérium képvi­selői. Az M7-es autópályának mint a Helsinkiben kialakított, európai 5-ös folyosó részének rekonst­rukcióját ősszel feltétlenül meg kell kezdeni, ugyanakkor zajlik már az üzemi átjárók kialakítása, a jövő év elején pedig indítja a közlekedési tárca a további nyomvonal építését is. A fóru­mon Holcz Elvira, az Autópálya Rt. szakértője elmondta, hogy je­lenleg a leendő nyomvonal kör­nyezeti hatásvizsgálatát végzik, illetve a napokban kezdődött meg a majdani, 142 kilométeres pályaszakasz régészeti feltárása, ugyanis a területén 75 lelőhelyet tartanak nyilván a régészek. Leg­előbb Szárszó és Balatonszent­­györgy, azután Nagykanizsa és Letenye közt építik ki a pályát, majd pedig (2005-ig) a szlovén határig. Viszont ezután kell meg­építeni a Szárszó és Zamárdi, va­lamint a Balatonszentgyörgy és Nagykanizsa közötti szakaszo­kat. Elkészültek nemrég a ma­gyar gyorsforgalmi úthálózat­fejlesztés tervei (összhangban az európaival), melyek szerint az el­következő 25-30 évben 3500 ki­lométernyi úthálózat épül meg Magyarországon, s az útrendszer olyan sűrűségű lesz, mint Hollan­diáé - hangsúlyozta a fórumon Molnár László Aurél, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium főtanácsosa. Beszélt arról is, hogy igyekeznek a suga­ras útrendszert hálós szerkezetű­vé átalakítani, s ennek a koncep­ciónak lényeges eleme a 8-as főút fejlesztése (Rábafüzes, Veszp­rém, Dunaújváros, Ártánd és Nagyvárad vonalon), ami az or­szág közepén a kelet-nyugati fő­tengely lesz. Szó volt korábban egy úgyne­vezett belső vagy középső útgyű­­rűről is (Győr, Székesfehérvár, Kecskemét, Eger vonalon), ám ez átalakult - jegyezte meg a szakember -, mert részben a már említett középső főtengely került előtérbe, másrészt az úgyneve­zett külső gyűrű (Mosonma­gyaróvár, Nagykanizsa, Szeged, és Nyíregyháza vonal) létreho­zása. Ha az utóbbi vállalkozási ala­pon épül meg, akkor a déli autó­pálya nevet kapja, ha viszont ál­lami beruházás lesz, úgy M9-es­­ként funkcionál majd - jegyezte meg a szakember. A tervek szerint függőleges (észak-déli) autópályákról is szó van, ilyen például az M6-os, illet­ve szükség lenne a Komá­­rom-Enying-Pécs vonalon, va­lamint Győr és Veszprém közt is gyorsforgalmi útpályák kialakí­tására. A lehetőségeket a szak­emberek már vizsgálják. Molnár László Aurél bejelen­tette: az új terv szerint a leendő M8-as nem Szabadbattyánnál, hanem Polgárdinál vagy Lep­sénynél keresztezi az M7-est, s az új nyomvonalon megy Litérig, il­letve Veszprémig, vagyis nem a mostani 8-as főút nyomvonalát követi. A jelenlegi 8-as főút úgy­nevezett emelt sebességű, vagy gyorsforgalmi útként funkcionál majd tovább. MEGYEI KRIMIKRÓNIKA A Fejér Megyei Rendőr-főka­pitányság az alábbi bűnesetekről adott tájékoztatást. Szalámira éhezett Kőszárhegyen betörtek a Dan­­kó utcában egy garázsba, s 6 kiló szalámit és kéziszerszámokat vit­tek el 55 ezer forint értékben. Temető mellett nem jó parkolni Rejtő Jenő alakját irigyelhette meg az a betörő, aki Dunaújváros­ban, a Vasmű tér egyik raktárépü­letébe a falat kibontva jutott be és számítógép-alkatrészeket zsák­mányolt 100 ezer forint értékben. Az Úsztató-dűlőben a kerítést le­taposva jutottak be a telekre, ahonnan 3 ezer forint értékű zöld­séget, gyümölcsöt loptak. Egy la­kásbetörésnél az ismeretlen elkö­vetők 150 ezer forintot vittek el. Értékes ercsi pince Ercsiben betörtek a Panoráma út egyik pincéjébe, ahonnan kis­gépeket vittek el 400 ezer forint értékben. A Magyar utcában egy élelmiszerboltba törtek be, kávét és édességet vittek el 100 ezer fo­rint értékben. Falbontó „Blondy” Fehérváron, a Sóstói temető parkolójában két gépkocsit is megrongáltak. Egy Opel ablakát betörve iratokat, táskát és mobil­­telefont vittek el 150 ezer forintos kárt okozva, egy Datsun ablakát is betörték, a kár 2500 forint. Rétszilason lakatletöréssel ju­tottak be a Vadvirág italboltba, ahonnan cigarettát és a játékauto­matából pénzt vittek el, a kár 110 ezer forint. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a bűncselekményekkel, valamint a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatos bejelentéseket a 06-80-200-607- es telefonon várja. Igazgatásrendészeti ügyekben felvilágosítást a 330-666- os telefonon kaphatnak az érdeklődők. „Letört” Vadvirág Önkormányzatok tárgyalják Az óvodai munkáról Pákozdon 28-án 16 órakor talál­kozik a település önkormányzatá­nak képviselő-testülete. Először a napközi otthonos óvoda munkájá­nak értékelésével foglalkoznak. Ezután a településrészi önkor­mányzat létrehozásáról tárgyal­nak. Szó lesz ingatlanértékesítés­ről, szociális ügyekről, a kérelme­ket zárt ülésen bírálja el a testület. Sárbogárdi rendezési terv Ma 9 órakor kezdi ülését a sár­bogárdi önkormányzat képviselő­testülete rendkívüli ülését. Első napirendi pontként az északkeleti városrész településrendezési ter­véről szóló rendeletet fogadják el, majd tájékoztató hangzik el az ipa­ri parkról, arról, miért is áll a terve­zési folyamat. M­eghallgatják az óvodai programokat, a sárszent­­miklósi iskola csoportbővítési ké­relméről döntenek, valamint a vá­rosi nyugdíjasklubok támogatási kérelméről. Foglalkoznak a lakás­célú támogatásokkal, az egyes szo­ciális ellátásokról szóló rendelet módosításával, az egészségügyi ágazati pénzmaradvány felhaszná­lásáról. Ingatlanárakról is dönt a testület. Zárt ülésen jutalomról, ki­nevezésről és szolgálati lakás igényléséről is tárgyalnak. Gázhálózat Pusztavámon A település képviselő-testülete ma 15 órakor kezdi munkáját. Elő­ször tájékoztató hangzik el a Petőfi Sándor utcai gázhálózat-építés je­lenlegi állásáról, erről a DdGáz Rt. képviselője számol be. A második napirendi pont a helyi sportegye­sület eddigi eredményeivel foglal­kozik, de szó lesz az elkövetkezen­dő időszak célkitűzéseiről is.

Next