Fejér Megyei Hírlap, 2000. június (45. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-26 / 147. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Székesfehérvár Megyei Jogú Városának Roma Kisebbségi Önkormányzata tegnap kulturális és sportnapot szervezett a Bregyó közi sportcentrumban. A programból - melyen természetesen nem csak roma származásúak vettek részt - megismerkedhettek a cigányság kulturális hagyományőrzésével, dalaival, szokásaival. A jó hangulaton az eső sem rontott Nő a rágcsálnivalók fogyasztása Rágcsálnivalókat tavaly hatmilliárd forint értékben vásárolt a lakosság, fogyasztásuk az idei év első négy hónapjában is enyhén emelkedő trendet mutatott - tájékoztatta a GfK Hungária Piackutató Intézet az MTI-t közleményben. Az intézet adatai szerint a rágcsálnivalók kedveltsége 1989-ben 48 százalékos volt, 1999-re ez 65 százalékra emelkedett. A felnőtt lakosságot reprezentáló ezer fő körében végzett személyes megkérdezéses felmérés alapján a fogyasztás gyakoriságát és a kedveltséget tekintve nincs jelentős különbség a férfiak és a nők szokásai között. Az átlagosnál azonban jóval nagyobb arányban kedvelik ezeket a termékeket a 30 évesnél fiatalabbak - tájékoztatott a GfK Piackutató Intézet. A fogyasztás gyakoriságánál nagy különbség van a legfiatalabbak és az idősebbek között: a 15-19 évesek hetenként 3,2, míg a 60 év felettiek csak 1,5 alkalommal esznek kekszet vagy rágcsálnivalót - áll a közleményben. Iskolai végzettség szerint, az alacsonyabb képzettségűek inkább szeretik ezeket a termékeket, mint a magasabban képzettek. A jövedelem a kedveltség tekintetében nem játszik jelentős szerepet. A fogyasztás gyakoriságában azonban már eltérő képet mutat: a magasabb jövedelműek többször esznek kekszet és rágcsálnivalót. Regionálisan az északkeleti megyékben nagy számban, Budapesten és Pest megyében pedig kevesen kedvelik ezeket a termékeket. A fogyasztás gyakorisága azonban már egyenletesebben oszlik meg. A felmérés szerint a fogyasztói típusok közül az ínyencek és idős, kispénzűek alkotják a legnegatívabb véleményt a rágcsálnivalókról. MEGYEI KRIMIKRÓNIKA A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a következő főbb bűncselekmények történtek a hét végén. Ugyancsak műszaki cikkeket — rádiókat, televíziókat, videomagnókat — zsákmányoltak Bicskén a Móricz Zsigmond utca egyik családi házából, ahova ablakbefeszítés módszerével hatoltak be ismeretlen tettesek egymillió forint kárt okozva. Elkötöttek egy Opelt Dunaújvárosban a Domanovszky téren parkolt egy Opel Astra gépkocsi szombatra virradóan, melyet elloptak az éjszaka, tulajdonosának ezzel 2 és félmillió forintos kárt okozva. Trükkös lopás a 62-esen Ismét külföldi állampolgár volt a szenvedő alanya annak a trükkös lopásnak, melyet vasárnapra virradóan követtek el ismeretlen tettesek Seregélyes- Szőlőhegy külterületén, a 62-es főút mentén. Táskákat, iratokat és készpénzt emeltek el egy német rendszámú személygépkocsiból. Műszaki cikkeknek, utánfutóknak kelt lába Polgárdiban, Gyulamajorban egy kft. kerítését vágták ki, ahonnan utánfutókat, és áramtalanító berendezéseket vittek el 3,7 millió forintos kárt okozva. Székesfehérváron a Munkácsi utcában az egyik alagsori tárolóba hatoltak be betörők, ahonnan műszaki cikkeket loptak el 680 ezer forint értékben. Peches betörők Székesfehérváron Székesfehérváron, a Havranek József utcában lévő egyik telephelyre törtek be ajtóbefeszítés módszerével, ahonnan ezer liter gázolajat, és utánfutókat zsákmányoltak volna - öszszesen 450 ezer forint értékben-, ha az éjjel szolgálatot teljesítő rendőrjárőrök még az éjszaka el nem fogják a behatolókat. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a bűncselekményekkel, valamint a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatos bejelentéseket a 06-80-200-607- es telefonon várja. Igazgatásrendészeti ügyekben felvilágosítást a 541-666- 'efonon kaphatnak az érdeklődők. A lelemények áldozatai részére ingyenes pszichológiai, jogi és oácsadás minden szerdán Székesfehérváron, a Sütő u. 12. központ helyiségében 14.00 és 17.00 óra között. KRÓNIKA 2000. június 26., HÉTFŐ Historikus nap, koronázással tűkt, a III. Béla Lovagrend közreműködésével, Vándorfi László rendezésében. Versekből, dalokból, drámarészletekből dokumentumokból állt össze a látványos, jelmezes játék, amely a veszprémi táncosok és színészek - Kézdy György, Sashalmi József, Ferenczi Csongor, Oravecz Éva, Kiss T. István, Nyirkó István és mások közreműködésével - idézte fel III. Béla megkoronázásának történelmi előzményeit, és azt a magasztos pillanatot, amikor 1172-ben III. Bélát királlyá koronázták... A múltidéző előadás az eseményeket kommentáló narrációval és szimbolikus játékkal érzékeltette a korabeli hatalmi csatározásokat, a magyar és európai politika szorítását, azt a történelmi, társadalmi helyzetet, amelyben a trónra lépő III. Béla vállalja a küldetést, az ország érdekeinek szolgálatát. g.g. Középkori hangulat fogadta szombaton Székesfehérváron, a Városház téren az érdeklődőket. A polgárok, turisták láthatóan örömmel veszik, hogy a belvárosban mostanában mindig történik valami: a historikus nap rendezvényei is sokakat csalogattak a szabadtéri színpad köré, hogy részt vegyenek azon a millenniumi programon, amelynek szervezői - a megyei önkormányzat, a Magyarok Világszövetsége megyei szervezete és a III. Béla Lovagrend - arra törekedtek, hogy látványosságokkal emlékeztessenek a középkori Magyarország központja, a koronázó város, Fehérvár történelmi szerepére. Kátai Zoltán énekmondó szebbnél szebb históriás énekekkel idézte a korszakot, majd a Veszprémi Petőfi Színház III. Béla koronázása című történelmi szertartásjátékát láthat- A Veszprémi Petőfi Színház művészei látványos jelmezes szertartásjátékot adtak elő Fotó: Pati-Nagy Az Árpád Szakképző Intézet diákjai és a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Osztályának jóvoltából történelmi ruhabemutatón láthattuk, milyen is volt a középkori „divat”? Az Árpád szakképző diákjai a szabadtéri színpadon vonultak fel, szebbnál szebb jelmezekben, hogy megtudhattuk, mit is viseltek a különböző rendű és rangú emberek hajdanán. Láthattuk, milyen ruházatban pompáztak egykor az előkelő itáliai hajadonok, mi tette még ünnepélyesebbé a bársonyba, brokátba bújtatott királyok megjelenését, milyen volt a királynék bizánci sílusú öltözéke, és azt is, hogyan kellett megjelennie a király fegyverhordozójának... Átmenteni mindent, amelyre még büszkék lehetünk Újraéledt a múlt - amikor még érdemes és megtisztelő volt magyar katonának lenni. A III. Béla Lovagrend látványos középkori harcművészeti bemutatóval idézte a nagy király korának férfias kihívásait. A „baranta” gyűjtőfogalom: mindazokat a harcművészeti technikákat jelenti, amelyeket annak idején a lovas nomád népek alkalmaztak, s ötvöztek a nyugati harcászati elemekkel. A témában jártas szakemberek igyekeznek bebizonyítani, hogy a magyaroknak éppen annyira volt rájuk jellemző harci technikája, mint például a távol-keleti népeknek. A III. Béla Lovagrend 1999 október elsején alakult meg Székesfehérváron, ma mintegy félszáz tagja van. Legfontosabb céljai azóta sem változtak: III. Béla és hitvese földi maradványainak „hazahozatala” és eltemetése az egykori koronázó városban, hiteles, méltó Nemzeti Emlékhely létrehozása, a nagy király szellemének feltámasztása, tevékenységének megismertetése. Sajátos volt, hiszen identitását akkor még nem adta fel: használta a nyugati lovagok nehézfegyverzetét, de kis termetű lovakon ülve íjakat is bevetett a harc során, ha éppen arra volt szükség. (Lovag Vukics Ferenc könyvet írt a témáról, amely kiadását várja.) Az országban egyre több hagyományőrző egyesület és lovagrend tartja legfőbb céljának, hogy megörökítse, felidézze mindazt, amely büszkévé teheti a magyarságot a következő évszázadban is. A baranta valóságos sportággá nőtte ki magát, amelynek bajnokságát nemrégiben Szentendrén rendezték meg ilyen feladatokkal: tradicionális magyar övbirkózás, íjászat, céllövés és íjpárbaj, Thug-stílusú formagyakorlat szablyával, karddal, fokossal, pallossal, bottal, csatabárddal és ostorral, gyalogos bajvívás, hajítófegyverek küzdelme és csatajelenet. T.T. A baranta valóságos sportággá nőtte ki magát A magyarságnak is volt csak rá jellemző középkori harci technikája