Fejér Megyei Hírlap, 2001. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

OLVASÓK FÓRUMA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 2001. január 4., CSÜTÖRTÖK Artikulálás Ezt hallom egy reklámszö­veg végén: „Éljen a pali”. Felnézek, s szerencsére ol­vasható is a szöveg a kép­ernyőn: „Éjjel-nappal is.” Eszembe jut erről egy réges­­régi élményem, amikor azt hittem a divatos slágerszö­vegről, hogy ezt ismételgeti: „A disznókirálynő”, s piron­kodva hallgattam a felvilágo­sítást, miszerint a szöveg így szól: „A diszkókirálynő”. De már hallom is a színész hang­ját, aki Vörösmartyt szavalva ezt mondja: „Kérdjétek akkor azt a vén facért...”, holott a költő ezt írá: „... azt a vén ka­cért”. Persze az ilyesmi nem új. Jókai jegyzetei között olvas­ható egy szép eset, írónk ezt hallja a színpadról: „Sohase ettem szerecsent lencsébe”, holott a szöveg ez: „Sohase essem szerencsétlenségbe”. Munkára fel, logopédu­sok! (kemény) Örüljünk minden jónak! Jóleső érzéssel olvastam a Re­álisan nézve című írást. Mivel, hasonló a véleményem és szó szerint egyetértek Demeter úrral, így csak néhány kiegészítést sze­retnék tenni, különös tekintettel arra az olvasói levélre, amely nehezményezi, hogy Kövér László valamely nyilatkozatá­ban „örömködött” az elért ered­ményeink felett. Szeretném megkérdezni a kedves levélíró­tól: - Miért baj ez? Rossz dolog az, ha örülünk az eredmények­nek? Szerintem nagyon is jó do­log. - Miért csak a vélt vagy valós (2-3) kiemelt problémát nyúzzuk állandóan? (Lásd e.ügy, nyug­díj). Jó lenne a rengeteg pozitív intézkedésről is szót ejteni. Ugyanis az is van szép számmal. Csak körül kell nézni és el kell olvasni többféle sajtót, valamint az elmúlt időszakban megjelent dokumentum értékű könyveket. - Van némi rálátásom az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeire (közvet­len és közvetett módon is), vala­mint azokat emlegetett fejlett nyugati országok hasonló prob­lémáira. Nincs egyetlen olyan ország sem, ahol az említett ága­zatok lennének a legjobban meg-Nagyon sokszor nem a szán­dékos mulasztás, vagy rosszul végzett munka, hanem a teljesen váratlanul bekövetkezett esemé­nyek gátolják ebben. Például ár­víz, aszály, tűzvész stb., és nem utolsósorban a belső gáncsosko­­dás, amely harsogja, hogy az or­szág érdekeit képviseli, miköz­ A MAI NAP KRÓNIKÁJA DÖMÖLKI LAJOS ROVATA Diplomácia, érdekek, protokoll A protokoll, miként a francia diplomácia sunyiságai is, sokakat képe­sek megtéveszteni és ezért sokan igen gyűlöletesnek tartják. Néha úgy tű­nik, hogy az elsőnek említett ceremóniarend talán szóra sem érdemes, mert nem szól semmi másról, mint a kisemberek vályúhoz irányításáról és arról, hogy kis ínyencségekkel miképpen kell elterelni a figyelmüket... A dolgok mögött azonban mindig ott lapul a szándék (jó vagy rossz, az a konkrét céltól függ). Ezt pedig kifejezni igyekszik a seregnyi külsőség. A gazdagon dekorált protokolláris ceremónián nem véletlenül vannak azok ott, akiket ráadásul, a meghívó egymás mellé is rendelt... ültetett. A diplo­máciai protokoll csak nagyon ritkán olyan célszerűtlen, hogy pusztán az ünneplés kedvéért szervezzen rendezvényeket. Ott csak igazán érvényes Shakespeare észrevétele, amelyet a Hamletból idézhetünk:, Jámborság színével és kegyeskedő cselekedettel magát az ördögöt is cukorba von­juk”. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nagy hatalmasságú vendéglátók gyakor­ta megszervezik úgy a parádét, hogy a csillogás annyira vakító, hogy ne­héz a valódi szándékot felfedezni. A tapasztaltabbak azonban jól tudják a latinoktól, hogy „...a farkas csak a bőrét váltja, nem a gonoszságát...” És, hogy valójában mi számítható gonoszságnak, ahhoz pedig a farkas érde­keit kell megvizsgálni. Jelesül most az elévülhetetlen érdemekkel bíró francia avagy török diplomáciát. Két évszám és a közte húzódó 16 év diplomáciatörténete kapcsolódik a mai naphoz. 1704-ben és 1718-ban ekkor kezdődött és végződött egy kapcsolat... A Rákóczi-féle szabad­ságharcban meghatározó francia közreműködés ekkor úgy kezdődött, hogy a másfél hónappal korábban Bécsújhelyről megszökött Rákóczi­ról és Bercsényiről Du Héron nagy­követ levelet írt XIV. Lajos francia királynak... A hosszú beszámolóban eleinte csak a fejedelem került szóba, majd később már a ,„két magyar” politikai álláspontjait elemezgette. A leírás mindenre kiterjedt, így a kapcsola­taikra is és az őszinteségükre is... Az eredmény nem maradt el, mert a fran­cia király Rákóczinak 12 ezer, míg Bercsényinek 8 ezer frank évdíjat rendelt folyósítani, így lettek ők „ter­mészetes” szövetségesek a spanyol örökösödési háborúban a Habsbur­gok házában, akik a franciák ellenlá­basai voltak. Ezután már francia ki­képzőtisztek is érkeztek a kurucok­hoz. A francia együttműködés egé­szen addig zavartalan volt, amíg Höchstädt-nél a franciák csatát nem vesztettek és ezzel a magyarok érdek­telenné nem váltak. Ugyanez történt Nagy Péter cárral is, akinek csak arra volt figyelme, hogy a magyarok még véletlenül se lehessenek ellenfelének, XIII. Ká­roly svéd királynak a szövetségesei... Amikor 1709-ben Poltavánál meg­verte a svédeket, már számára is ér­telmetlen volt pénzt ölni a kurucokba. Bár ameddig Rákóczi kézen volt a Tokaj-hegyvidék, addig a leglelke­sebb borvásárlók közé tartozott és volt olyan év, hogy 300 ezer litert szállítottak Varsón át a cári udvarba... Az ellentételként érkező fegyverek illetve egyéb támogatás aztán las­sacskán elapadt és a szabadságharc végére már csak Nagy Péter „szemé­lyes szükségletére” küldtek 4-5 ezer liter tokajit. (A bukás után ismét csak 300 ezer literre növekedett a „cári szükséglet”.) A megvert és magára hagyott feje­delem, a szabályos közép-európai vesztes játszmából került ismét a francia udvarba, kínosan elviselt sze­mélyiségként. Maga is átérezte ezt és édesanyja, valamint fogadott apja, Thököly Imre nyomdokain járva, a protokoll szabályok szerint is harma­dik sorba helyezett állapotból mene­külve, egy új szabadságharc reményé­vel eltöltve, továbbment Török­föld­re. 1717. október 10-én érkezett Gal­­lipoliba, majd december 17-én, Halil nagyvezér fogadni méltóztatta. Mikes Kelemen leírásából tudjuk -akit na­gyon lefoglaltak a látványosságok -, hogy a szultáni fogadásra viszont Dri­­nápolyban került sor. Bár a krónikás nem lehetett jelen az eseményen (pro­tokoll szempontból alárendelt sze­mély volt), a jeleket, a gesztusokat na­gyon reménykeltően írta le: „midőn a császár előtt volt (mármint Rákóczi) nyusztos kaftánt adtak reája. A feje­delem kijővén a császár paripájára ült. Amely paripán visszatért a fejedelem, azt a császár ideajándékozta egész szerszámmal: egy buzogány és egy kard is volt a nyergen. Mikes Kele­ment elkápráztatták a külsőségek, és még nem tudhatta, hogy a fejedelem­­ csapatszervezési jogok és költségbiz­tosítások hiányában - nemet mondott arra a török ötletre, hogy felkeléseket szervezzen Magyarországon. Valójá­ban katonai támogatást a török sem ígérhetett, és nem is akart, mert a III. Károly és a Velence által folytatott tö­rökellenes háborút befejező pozsare­­váci (passariwitzi) béke előkészületei nagyban folytak. Bár visszakerült Magyarországhoz a korábbi karlócai békében még török kézen hagyott Maros-Tisza köze, a Temesi- illetve Szörényi bánság... a törökök örülhet­tek annak, hogy megtarthatták, az ak­kori nevén, Morea (Pelopenosos)-fél­­szigetet. A katonai és diplomáciai játszma ezzel véget is ért. A törökök becsületére legyen mondva, bár Rákóczi megtagadta a kato­nai együttműködést, nem adták ki - határozott kérésre sem - a Habsbur­goknak. Viszont a békében vállalt kötelezettségként, a protokoll rangsor­ban mélyebbre helyezve, áttelepítették, kíséretével együtt, Rodostóba... NYÍLTTER fizetve. Sajnos. Ez természete­sen nem azt jelenti, hogy akkor maradjon minden a régiben, mert a nyugdíj éppúgy nem sok, mint az ápolónő fizetése. (Magam is nyugdíjból élek.) Csakhogy ezt a problémát nem 1,5 év alatt kell és lehet megoldani. Ezt mindnyájan tudjuk. Végül szeretnék látni egy olyan kormányt a világ bármely országából, amelyik valamennyi választási ígéretét maradéktala­nul betartotta. Főleg kormányzá­sa félidejére nézve, den ez távolról sincs így. Ezért örüljünk minden kicsi jónak és eredménynek itt a városon belül is, ahol gombamód nőnek a me­sepaloták, ahol a hét bármely napján zsúfolva vannak a bevá­sárlóközpontok telepakolt kocsi­kat tologató emberekkel, és a parkolók olyan autókkal, ame­lyekről néhány évvel ezelőtt még álmodni sem mertünk. Legyünk, mert lehetünk az új évben is bol­dogabbak. Molnár Lászlóné Székesfehérvár Részrehajlunk? Bizony, részrehajlóak let­tünk. Azok az emberek, akik va­lamennyire is nyitott szemmel járnak a világban, bizonyára ka­pásból egy tucat példát fel tud­nának sorolni a közéletből. Csu­pán egyet említenék meg, talán akadnak, akiknek szintén feltűnt ez az apróság. Régóta folyik a harc az új Nemzeti Emlékhely­nek, én most egyik tábor érvelé­se mellett sem szeretnék állást foglalni, csak a figyelmet hív­nám fel egy aprócska dologra. Arra, hogy nem a középkorban élünk, tehát senki sem várhat olyan jellegű építkezést. Ha pe­dig mégis? Ó, talán arra is lehet­ne mód, de akkor száműzni kell mindent a városból, ami kicsit CIVIL SOROK felépítése, illetve kinézete, for­mája miatt. Sok érv sorakozik már mindkét tábor háta mögött. A legtöbben azt támadják, hogy nem illik a város szívébe, hogy „magyartalan” és hogy túl mo­dern. (Megjegyezném, nem ez lenne az első ilyen épület a me­gyeszékhelyen...) Félre ne értse­modernebb. (Kezdve a diszkó­ban, amelyek „hasznossága” vi­tatott korunkban - talán egy ki­csit joggal is...) Szóval, talán ésszerűbb lenne a „mindent vagy semmit” elvet kicsit köze­lebbről megvizsgálni... Meg ezt a kort, amiben élünk! Név és cím a szerkesztőségben Az e helyütt megjelentetett írások egyéni véleményeket tükröznek, azok tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért mindenben egyet. A szer­kesztőség fenntartja a jogot az írások megrövidítésére. Névtelen, vagy csak postafió­kot megadó leveleket nem áll módunkban közölni, ám ha a levélíró jelzi, hogy nem kíván­ja nevét nyilvánosságra hozni, az aláírás alatt, az alábbi meg­jegyzéssel lássa el levelét: Név és cím a szerkesztőségben. E-mail: szerk@fmhirlap.alba.hu Segítettek a busznál Már több mint húsz éve jára­tom a Fejér Megyei Hírlapot. Most azt kérem a szerkesztőség­től, hogy közöljék köszönete­­met! Sajnos nagyon nehéz a moz­gásom, de néha muszáj kimoz­dulnom. Mindazoknak szeret­ném megköszönni, akik újévkor segítettek a buszra felszállni és leszállni. Az Isten áldja meg a jóságos szívüket! S. Lászlóné Aba Pokolra az olvasókkal? ■ Klecska Ernő jegyzete Össze sem beszél a karikaturistával az ember, mégis egy srófra jár az agya. Méghozzá Pokol Béla kisgazda jogász, frak­cióvezető-helyettes - stílszerűen - „pokoli” ötletén, melynek értelmében nemcsak hírekre, hanem véleményekre is lehetne sajtó-helyreigazítást kérni, méghozzá ott és akkora terjedelem­ben, mint az eredeti anyag. A „lex Pokol” néven elhíresült ja­vaslatot a magát nemcsak fiatalnak, de demokratának is nevező nagyobbik kormánypárt két éve egyszer már visszavonatta, most azonban nem tudni, hogy ki kivel van. Elvetélt ötlet. Legalábbis remélem. Az újságírás önmagában nem bonyolult műfaj, hiszen a tények - mint tudjuk -, makacs dolgok. Az ellen, hogy mikor, hol és mi történt, ki és mit csinált, nincs apelláta, s ha valaki hazudik vagy téved, ma is helyre kell igazítani. Gondolni viszont mindenki azt gondol, amit akar. A civilizált világban mindenesetre. Itt egyelőre nem kötelező sze­retni az aktuális hatalmat. Szabad kritikusan szemlélni az elv­­társurak sikerpropagandáját. Még lehet morogni, s akadnak elemző elmék is, akik nem feltétlenül úgy értékelik politikai, gazdasági és közállapotainkat, mint „Pártunk és Kormányunk”. És itt van a kutya elásva. Mert mi van, ha nem a hatalomnak van igaza? Akkor azt ki igazítja helyre? Elgondolkodott ezen az a Pokol Béla? És azon, hogy mi lesz, ha már nem Pokol Béláék­­nak hívják majd azt a hatalmat, melynek éppen most készülnek elintézni, hogy saját véleménymonopóliumát törvényesen eről­tethesse az újságok - olvasókra? Miért a nézőket büntetik? Nemrégiben három tévécsa­torna percekre elnémult. Vajon miért, és miért a nézők a káro­sultak? Jó lenne ezt tudni, mert ha fizetjük a díjat, akkor nincs joga senkinek a nézőket büntet­ni. Ha nincs adás, arra az időre jó lenne, ha visszaadnák a pénzt. Mert ugye van törvény? De arra is vonatkozik, hogy a nézőket büntetik. Jó lenne mást büntetni, nem pedig a nézőket. Vagy talán van olyan törvény, ami azt írja, nincs adás, a nézőknek pedig vá­lasszal sem tartoznak. Név és cím a szerkesztőségben „Pokoli”-i sajtószabadság Zsoldos Péter karikatúrája _______ Nem fér a bőrében, mivel ráunt arra, ami körülveszi. Ha változtatni szeretne, akkor tényleg meg kell válnia az unalmas dolgoktól, de ez nem megy egyik napról a másikra. Főleg ak­kor nem, ha nem csak tárgyakról, hanem sze­mélyekről is szó van. A szám, ami ma szerencsét hoz: 66 _______ Változik a hangulata és a munká­hoz való hozzáállása is, méghozzá pozitív irány­ba. Ismét a lényegre tud koncentrálni és közben az sem okoz nehézséget, hogy megtalálja min­denkivel a megfelelő hangot. Szervező, irányító feladatot is vállalhat. A szám, ami szerencsét hoz: 3 CSILLAGJÓSDA - 2001. JANUÁR 4. „...az asztrológusok sok dologban előre megmondják az igazat, főleg pedig általánosságban. De nem minden esetben, mert semmi sem akadályoz­za meg az egyes embert abban, hogy szabad akaratával ellenálljon a szenvedélynek. Ezért mondják azt: a bölcs uralkodik a csillagokon. De csak annyiban, amennyiben uralkodni tud szenvedélyein.” Aquinói Szt. Tamás így Kbs (III. 21 .-IV. 20.) Kissé alacsonyabb sebességre kel­lene kapcsolnia, és ezzel párhuzamosan elmé­lyültebben kellene tennie a dolgát. Vegyen erőt magán és a szokottnál jobban figyeljen a részlet­­kérdésekre, no meg a formaságokra is. Tisztelje továbbá a hagyományokat. A szám, ami ma szerencsét hoz: 13 Bika (IV. 21.-V. 20.) _______ Az ön jegyében tartózkodik a Hold, és ennek köszönhetően aktivitása fokozódik. Most már nincs akadálya annak, hogy hozzálás­son azokhoz a dolgokhoz, amelyeket eddig ha­logatott. De csak olyasmibe szabad belevágnia, amit gondosan megtervezett. A szám, ami ma szerencsét hoz: 32 rgnikrek'(V.21.-VT2Tr­ I­I Állítsa fontossági sorrendbe tenni­valóit és ami a végére marad, azzal ne is foglal­kozzon. Ellenkező esetben ugyanis megtörtén­het, hogy azok a teendői maradnak el, amelyek már igazán a körmére égtek, így sajnos maga alatt vágja a fát. A szám, ami szerencsét hoz: 11­0 Rák (VI. 22.-VII. 22.)__ Oroszlán (VII. 23 .-VOTT _______ Gondolkodjon távlatokban, de üres ígéreteknek ne üljön fel. Ez a nap sem alkalmas arra, hogy kölcsönt vegyen fel, mert annak visz­­szafizetése több nehézségbe ütközik, mint most gondolja. Egyelőre csak addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér. A szám, ami ma szerencsét hoz: 18 íjj*l Szűz (Vili. 24.-IX. 23.) I ^ * I Ne fecsegje ki a titkokat, amelyeket önre bíztak. Ha ezt megszegi, akkor olyan lavi­nát indíthat el, aminek súlyos következm­ényei lehetnek. Mások magánéletét pedig tekintse ta­bunak, és akkor se osszon igazságot, ha úgy ér­zi, hogy ezt várják öntől. A szám, ami ma szerencsét hoz: 73­0 Mérleg (IX. 24.-X. 23.) B Skorpió (X. 21-XI. 22.) A Vénusz jótékony hatását élvezi, és ennek köszönhetően hirtelen fontossá válnak a kapcsolatai. Ne sajnálja a barátokkal, a rég nem látott ismerősökkel eltöltött időt, mert nincs annál jobb feltöltődés, mint amiben része lehet egy baráti beszélgetés során. A szám, ami ma szerencsét hoz: 53 Nyilas(XI.23-XII.21.)| ~~ Szívet melengető meglepetést tar­togat az ön számára ez a nap, de azért illúziók­ban ne ringassa magát. Ha valaki például a kis­­ujját nyújtja önnek, ne kérje az illetőtől az egész kezét. Ne fogadjon el továbbá olyan szívessé­get, amelyet nem tud viszonozni. A szám, ami ma szerencsét hoz: 34 Bak (XII. 22.-I 20.) Érthető, ha nem a napi gondok kötik le figyelmét, hanem az esze inkább azon jár, mi történik a következő hónapokban, és meg tud­­ja-e tartani a pozícióját. Ezúttal ez nem felesle­ges aggodalmaskodás, hiszen a születésnapja táján minden józan ember így tesz. A szám, ami ma szerencsét hoz: 43 jj*| Vízöntő (1.21 .-II. 19.) I •4&'\ Türelmetlenül várja a változtatáso­kat, amelyeknek - számítása szerint - már be kellett volna következniük az életében. Mégsem ajánljuk, hogy ezeket sürgesse. Higgye el, a kulisszák mögött olyan események történnek, amelyek az ön malmára hajtják a vizet. A szám, ami ma szerencsét hoz: 33 /[“Új Halak(II. 20—III. 20.) | ^^1 Kommunikációs készségét, meg­győző erejét kamatoztathatja, de túlságosan rá­menős ne legyen. Még szelíd erőszakot se alkal­mazzon, mert aki ennek hatására teszi le ön mellé a voksát, arra hosszú távon nem alapoz­hat. Kímélje meg magát a csalódástól! A szám, ami ma szerencsét hoz: 73

Next