Fejér Megyei Hírlap, 2002. február (47. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-12 / 36. szám
2002. február 12., KEDD „Álom, álom, édes álom...” Százhúsz éve született Kálmán Imre: felejthetetlen slágereit idézték Székesfehérvár (g.g.) A Vörösmarty Színház minden évben megköszöni a támogatóknak, hogy anyagilag segítették a teátrumot, annak érdekében, hogy színvonalasabb produkciókat tudjanak bemutatni... A hét végén tartották a bársonyszék-tulajdonosok estjét: a színházpártolók ezúttal is hivatalosak voltak egy - egyébként nyilvános - előadásra, majd egy zártkörű mulatságra... A most bemutatott Álom, álom című produkció különlegessége, hogy nem szerepel a bérletes előadások sorában: a teátrum eredetileg szilveszterkor tűzte műsorára, és most a farsangra újította fel az összeállítást, amelynek gerincét a feledhetetlen Kálmán Imre-operettslágerek alkotják. A produkcióval kapcsolatban azonban egyéb „különlegességet” nem nagyon említhetünk... Azt eddig is tudtuk: a teátrum művészei remekül énekelnek. Ahogy azt is, a fehérvári közönség szereti az operettet. Sőt, ezen a téren el vagyunk kényeztetve: Iglódi István rendező minden évben sajátos stílusú és humorú operettelőadásokat hozott létre... Kálmán Imre pedig a legkiválóbb szerzők egyike. A híres komponista éppen 120 esztendeje született, s igazán megérdemel egy emlékműsort, hiszen - ahogyan ez az összeállításban is elhangzott - legismertebb művét, a Csárdáskirálynőt mindig érdemes volt műsorra tűzni, valahányszor úgy tűnt: válságban a színház... A fehérvári teátrumban is régi álom, hogy bemutassák a híres operettet. Az orfeumot megjelenítő díszlet is a Csárdáskirálynő egyik helyszínét idézte, s orfeumi hangulatot igyekezett teremteni a jelenetek sora... Ám hiányzott az egységes stílus az egész összeállítás szerzőért és ami talán ennél is fontosabb: rendezőért „kiáltott”. De ennek híján csak afféle „hakni” sikeredett, amelyben ki-ki azt csinálta, amit éppen tudott... A produkció után kezdődött a mulatság: fantasztikus lakomával, zenével, tánccal, sőt, még a rulettasztalnál is kacérkodhattunk Fortunával. Az est legüdítőbb perceit a társulat fiatal színészeinek köszönhetjük: a teátrum aulájában híres dalokkal, musicalrészletekkel szórakoztatták a közönséget... A finálé, az összeállítás szereplőivel, a teátrum színészeivel és táncosaival Fotó: Sági István Új külső, új tipográfia... A határon túli magyar irodalom hetének idézése Székesfehérvár (sl) „Királyaink városába készülődve eljátszottam kissé egy gondolattal: ha Janus Pannonius és Balassa Bálint (sic.) kortársak lehettek volna, de nem nő fel közöttük az a rettenetes XVI. század, vajon hol, s milyen szándékkal ül le egymással eszmét cserélni a két poéta?...”- olvasható Vári Fábián László, a Kárpátalja kiváló költője „Hazugság lett volna minden szavam...” címmel az Árgusban közzétett esszéjének bevezető gondolata, amely a múlt ősszel Székesfehérváron megrendezett, határon túli magyar irodalom hetének egyik előadásaként hangzott el. A 2002-ben - tíz megjelenéssel - igazi folyóirattá előlépő orgánum egyébként ennek a találkozónak ad hangsúlyt összeállításával. Mellette még Pomogáts Béla, Hizsnyai Zoltán és Gál Sándor előadásának szerkesztett változatát is közli a lap. A szépirodalmi és kritikai rovat írásai mellett érdekes Kovács Eleonóra levéltáros tanulmánya Horvát Istvánról, a kiváló tudomány- és irodalomszervezőről. (A borítón Vészeli Lajos festménye.) KULTÚRA Fiatal művészek tárlata, velencei maszkkavalkád Közeledik a tavasz, színesednek a kiállítások Székesfehérvár (re)Közeledik a tavasz, színesednek a tárlatok. A februári és a márciusi időszaki kiállítások izgalmas vizuális élményeket ígérnek. A legközelebbi esemény a fiatal fehérvári művészek tárlata. Bukta Imre nyitja meg február 15-én a fiatal székesfehérvári művészek kiállítását a Pelikán Galériában. Másnap 18 órától filmvetítés is társul a programhoz a Barátság Klubmoziban. Február 22-én nyílik Tóth József marosvásárhelyi festő emlékkiállítása a Megyei Művelődési Központban. A ház fotógalériájában Rápolti Katalin tájai, portréi, sportképei után március 4-től Kayser Zsuzsanna Színek és formák című fotókiállítása várja az érdeklődőket. A marosvásárhelyi fotóklub is bemutatkozik abból az alkalomból, hogy ötven éve működik. A kamarakiállítást március 8-án rendezik a Várfal Galériában. Március legelső napja Zsigmond Arankával köszönt ránk, a textilművész alkotásait a Városi Képtárban mutatják be. Háden László szobraiból a Pelikán Galéria rendez tárlatot, amely március 14-én nyílik. A Szabadművelődés Házában jelenleg Paczona Márta alkotásai kínálnak élményt, március 7-től a Tolnai utcai iskola művészeti tagozata mutatkozik be. Az Öreghegyi Közösségi Házban Pinke Miklós képeiben gyönyörködhetünk. Február 22- én nyílik a Főnix fotóművészeti kör Velencei maszkkavalkád című kiállítása. A JAK-galéria Fegyverek és dokumentumok címmel 1848-as relikviák bemutatására készül. Turul vendéglő és kaszinó volt Kiállítás lesz, kiadvány jelenik meg az 50 éves kulturházról Bicske (K.K.E.) . Idén ünnepli a Petőfi Sándor Művelődési Központ fennállásának 50. évfordulóját. A jubileum alkalmából Nagyné Szita Erzsébet igazgató kiállítást tervez az eltelt évek eseményeinek lenyomataiból. A mai épület elődje 1929-ben épült eklektikus stílusban. A Kossuth térre néző oldalon zsalus ablak, a torony tetején bronz turulmadár ötven centiméteres kiterjesztett szárnnyal. Ez volt Kis Ferenc Turul vendéglője - éttermi, kocsmai, tánctermi, szállodai részekkel. Helybeli színjátszók, társadalmi szervezetek itt tartották előadásaikat, egyéb vigalmaikat, összejöveteleiket. A történelmi bicskei kaszinó is itt működött megszűnéséig. A 2. világháborúban szétlőtték, helyreállítása után a művelődési otthon helyszínéül szolgált az ház. Az épület mai formáját 1991- ben kapta. A külső átalakítás Horváth Zsoltné, a belső tér kialakítása Szily Imre Balázs tervei alapján valósult meg. Nagyné Szita Erzsébet 1979 óta dolgozik a művelődési központban, 1999 óta igazgatóként. - Szeretnénk az intézmény történetét feldolgozni - tájékoztatott. - Most gyűjtjük hozzá a régi írásos anyagokat, fotókat. Meglepődtem, hogy mennyire megmozgatta felhívásunk az idősebb korosztály fantáziáját. Az intézmény történetével kapcsolatban régi dokumentumokat, néhány soros visszaemlékezéseket várnak a művelődési házba február 28-ig. Szinte naponta jönnek valamilyen információval az emberek, akik vagy itt dolgoztak, vagy valamelyik csoportnak voltak a tagjai, vagy társadalmi munkában segítettek. Az igazgatónő elmondta azt is, hogy felkeresik a volt tulajdonos leszármazottait, hogy a régi Turul vendéglő sorsáról pontosabb információkat kapjanak. A budapesti Kamrában mutatták be Goethe: Stella című művét, Lukács Andor rendezésében. A képen: Csákányi Eszter (Cacilie), Illés Györgyi (Postamesternő) és Rezes Judit (Lucie) mű fotó FEJÉR MEGYEI HÍRLAP . Láttuk, hallottuk, olvastuk Ha eljönnek az angyalok Rendesen megkínálják a tévék az óvatlan nézőket a mozikban, videotékákban már rég kiszenvedett produkciókkal. Az agymosásra kiszemelt, de ép eszét még őrizni kívánó ember háta lúdbőrözni kezd, ha meglátja, hogy „akciófilm.” Akadt azért egy-két olyan munka, amely ilyen vagy olyan okból elütött az átlagtól. Az ördögűző című horror például, amely „ősréginek” számít (1973), de azóta is emlegetik, időről időre vitáznak róla. Kicsikét sokkolta az embereket, hogy épp egy 12 éves, angyali arcú kislányt szállt meg az ördög."Meglehetősen cinikus mű, még akkor is, ha egy pap megváltó önfeláldozása révén egy időre visszaköltözik a lánykába az angyal. A másik egy remake, amely Wim Wenders Berlin felett az ég című alkotása nyomán készült. A helyszín magától értetődően Los Angeles, ami nem más, mint az Angyalok városa. Az európai filmek amerikai másolatai általában stupidak, Brad Siberling átirata azonban nézhetőre sikeredett. Nem olyan karcos, mint Wendersé, hiányzik belőle a német eredetiben fellelhető picike idézőjel, kétely és önirónia, de azért nem elfuserált. Csak a vég, csak azt lehetne feledni. Igaz, az is lehet, hogy ott, az angyalok városában ezt szeretik látni az emberek. Felettük talán ilyen az ég. (sz.z.) Táncszínház a várban A székesfehérvári Táncházat látva, többen irigyen sóhajtoztak, köztük fővárosi táncosok, koreográfusok, bár csak nálunk is lenne a táncnak palotája! A hányatott sorsú szakma, a szétszórtan működő táncegyüttesek végre méltó hajlékot kaptak Budapesten, a várban. A Nemzeti Táncszínház Budavár első színházépülete, sőt hazánk első kőszínháza volt, ahol egykor német teátrum működött. A korszerűsített táncszínház közhasznú társaság formában működik állami költségvetéssel, befogadó színházként. Befogadják az ország táncegyütteseinek színe-javát, de külhoni meghívások is szerepelnek terveikben. A tánc világnapja alkalmából rendezik meg a II. táncfesztivált áprilisban, és a kárpát-medencei hivatásos együttesek őszi találkozóját. Az erről szóló február 14-i sajtótájékoztatót együtt tartják a Győri Balettet, akik Purim című produkciójukkal New Yorkba készülnek. A táncszínház repertoárját 3 tagú művészeti tanács „komponálja”: Novák Ferenc, a Honvéd Színház koreográfusa, Bozsik Yvett táncművész-koreográfus és Kiss János táncművész, a Győri Balett igazgatója, Török Jolán pedig az új intézmény ügyvezető igazgatója. Megnyugtató, hogy Terpszikhoré templomának irányítói a szakma legjobbjai. - ze - A „karmester”-igazgató A Muzsika című folyóirat legfrissebb számában Petrovics Emil ünnepi portréja olvasható Szinetár Miklósról abból az alkalomból, hogy a magyar kulturális élet egyik meghatározó alakja, a rendező, az igazgató és tanítómester hetvenéves. „Képzelő- és teremtő erejének határát sohasem sikerült megállapítanom. De nincs szükségem se útlevélre, se vízumra, a művészettel, az élettel kapcsolatos minden fontos kérdésemre biztos ízléssel találja meg a legleleményesebb hazai választ” - írja a zeneszerző a kollégának járó elismeréssel, és Szinetár pályakezdésével kapcsolatban említi a karmesteri ambícióit. „Dirigására születtél” - jegyzi meg, a színházrendezésre Brechtől Kálmán Imréig, Muszorgszkijtól Nagy Ignácig, Ibsentől Kodály Zoltánig, film- és tévérendezésre Kodály Zoltántól Johann Straussig... Lehet bővíteni a sort, akár a tanítómesterként tisztelt Szinetárral is, aki gyengéd és okos terelgetéssel neveli a színésznövendékeket. Említhetjük, bölcs és tárgyszerű megnyilvánulásait a kulturális fórumokon. Munkálkodására jellemző, hogy a Magyar Televízióban negyedszázados művészeti vezetése alatt élte aranykorát a tévéfilm. Ő rakta le a magyar musical alapjait. Hihetetlen, hogy már 70 éves ik.e.