Fejér Megyei Hírlap, 2005. december (50. évfolyam, 281-305. szám)

2005-12-29 / 303. szám

10 .FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az Oscar-díj előfutára A Golden Globe-díjakról a Hollywoodi Külföldi Sajtószövetség dönt Los Angeles (mti)­­ Köz­zétették a napokban a Golden Globe-díj jelölt­jeit a kaliforniai Beverly Hillsben, a díjak odaíté­léséről a Hollywoodi Külföldi Sajtószövetség dönt majd szavazással. A 2006-os díjkiosztón a legjobb filmnek járó Arany­glóbuszért a Brokeback Mountain­­(Ang Lee), a The Constant Gardener (Fernan­do Meirelles), a Good Night and Good Luck (George Clooney), a Match Point (Woody Allen) és A History of Violence (David Cronen­ berg) verseng majd az első­ségért. A legjobb rendezőnek járó elismerést csaknem ugyan­ezen filmek alkotói kaphatják majd, jóllehet ebbe a kate­góriába a History of Violence nem került bele, ott van vi­szont a King Kong (Peter Jackson filmje), illetve a München, Steven Spielberg alkotása. A legjobb színésznek járó díjért Russell Crowe (Cinde­rella Man), Philip Seymur Hoffman (Capote), Terence Howard (Hustle and Flow), Heath Ledger (Brokeback Mountain). David Strathairn (Good Nigh and Good Luck) verseng majd. A legjobb színésznő Maria Bello (A History of Violence), Felicity Hoffman (Transame­­rica), Gwyneth Paltrow (Proof), Charlize Theron (North Country), Ziyi Chang (Memoirs of a Geisha) lehet majd. Felicity Huffman egyébként két jelölést is ka­pott, versenghet az elsőségért a legjobb televíziós színész­nőnek járó elismerésért is, a Született feleségek című tele­víziós sorozatban nyújtott ala­kításáért. A legtöbb - összesen hét - jelölést egyébként a 2005-ös év egyik legnagyobb vihart kavaró filmje, a két homosze­xuális cowboy történetét el­mesélő, Brokeback Mountain című film kapta. Ugyancsak sok jelölést kasszírozott be George Cloo­ney, aki a Good Night and Good Luck című filmjéért esélyes lehet a legjobb rende­zőnek, forgatókönyvírónak és producernek járó elismeré­sekre, a Syriana című filmben nyújtott alakításáért pedig a legjobb mellékszereplőnek járó díjra is. A tévéműsorok közül a legtöbb jelölést a Szü­letett feleségek című sorozat vitte el. A külföldi alkotások kate­góriájában két kínai film, a Kung Fu Hustle, valamint a Master of The Crimson Ar­mor, továbbá a francia Joc­­yeux Noel, a palesztin Para­dise Now (Mennyország most), illetve a dél-afrikai Tsotsi kapott jelölést. A 2006-os életműdíjat Antony Hopkins kapja majd színészi pályáján elért ered­ményeinek elismeréseként. A 63. Aranyglóbusz-díjakat 2006. január 16-án osztják ki a Beverly Hills-i Beverly Hil­tonban. Az Aranyglóbusz-díjakat, amelyet huszonnyolc kategó­riában osztanak ki, ma gya­korlatilag az Oscar-díj „előfu­tárának” tekintik, a Golden Globe díjkiosztón szerzett el­ismerés az Oscar-szobrocska elnyerésének legfontosabb előjele lehet. 1944- ben számos amerikai filmcsillag látogatott el izga­tottan a 20th Century Fox Los Angeles-i stúdióiba, hogy megtekintse az elmúlt év filmtermésének legjobb alko­tásait, amelyeket egy külföldi újságírókból álló csoport vá­lasztott ki, elismerve a leg­jobb filmet, a legjobb női és a legjobb férfi főszereplőt. A nagy sikerre való tekintettel az újságírók - mindannyian a Hollywood Foreign Press munkatársai - úgy döntöttek, hogy évente megrendezik a díjkiosztó ünnepséget. A Hollywood és az Oscar-díj befolyása és hatása alól sza­badulni kívánó szervezők fontosnak tartották, hogy az elismeréseket az Oscar-díj ki­osztása előtt adják át. 1945- re maga a kézzel fog­ható tárgy, a Golden Globe (Aranyglóbusz) is megszüle­tett: a kis talapzaton elhelye­zett, földgolyót mintázó arany gömböt stílusosan egy film­szalag öleli körül. Az első pél­dányok egyikét Ingrid Berg­man vehette át a Gázláng­oí­ 1989-ben Szabó István Hanussen című filmjét is jelölték a külföldi filmek között mű filmben nyújtott alakítá­sáért. 1945-ben a három díjazott kategória a legjobb rendezőnek járó elismeréssel egészült ki, a legjobb forgató­­könyvnek és a legjobb filmze­nének járó díjat 1947-ben ad­ták át először. A legjobb kül­földi film kategóriáját 1950- ben vezették be - akkor azt az olasz Vittorio De Sica Bicikli­tolvajok című alkotása nyerte el. 1951 -ben a legjobb szerep­lőknek járó elismerést további alkategóriákra bontották, s ezáltal a drámai alkotások, a vígjátékok és a musicalek leg­jobbjai már külön elismerés­ben részesülhettek, 1955-től kezdve televíziós produkció­kat is díjaznak. A Cecile B. DeMille-ról el­nevezett életműdíjat (ő Holly­wood egyik legendás rende­zője, elsősorban a látványos nagy történelmi filmek mes­tere volt) eddig többek között Harrison Ford, Al Pacino, Dustin Hoffman, Shirley MacLaine, Jack Nicholson, Sean Connery, Sophia Loren és Gene Hackman kapta meg. Magyar vonatkozás, hogy Ephraim Kishon (Kishont Fe­renc), aki 1964-től Holly­woodban is dolgozott forgató­könyvíróként és rendezőként, háromszor nyerte el a Golden Globe-ot. Többszörös Golden Globe-díjas a magyar szárma­zású amerikai filmszínész, Tony Curtis is. 1989-ben Sza­bó István Hanussen című filmjét is jelölték a legjobb külföldi film kategóriájában. Aki januárban hazaviheti a külföldi újságírók díját, jó eséllyel reménykedhet a két hónappal később kiosztandó Oscarban is. Filmszalag öleli körül az arany földgömböt Több mint hat évtizede adják át az elismerést Budapest (mti)­­ A Gol­den Globe (Arany Gló­busz) filmdíjak hat évtizedes múltra tekin­­tenek már vissza. Gwyneth Paltrow (fent balra) a legjobb színésznőnek járó díjért versenyez. A 2006-os életműdíjat Antony Hopkins kapja majd színészi pályáján elért eredményeinek elismeréseként (jobbra fent a feleségével). Keira Knightleyt (alul balra) a Büszkeség és balítélet című filmben nyújtott alakításáért jelölték. George Clooney (alul jobbra) több jelölést is bekasszírozott, esélyes lehet a legjobb rendező, forgatókönyvíró és producer díjára, valamint a legjobb mellékszereplőnek járó díjra is Fotó: mti Többszörös Golden Globe­­díjas a magyar származású amerikai filmszínész, Tony Curtis is Európai színművész maradt Amerikában is Hetvenötödik születésnapját ünnepelte Maximilian Schell Budapest (mti)­­ De­cemberben ünnepelte 75. születésnapját Ma­ximilian Schell Oscar­­díjas svájci színész, rendező, forgató­könyvíró és producer. 1930. december 8-án született Bécsben, Ferdi­nand Schell svájci író és Margarethe Noe von Nord­berg osztrák színésznő há­zasságából. 1938-ban, az Anschluss után a szülők és a négy gyermek - Maria, Immy, Carl és Maximilian, akik később mindannyian a színi pályát választották - Svájcba menekültek. Maximilian Bázelben és Zürichben járt középisko­lába, azután Münchenben tanult germanisztikát, szí­nészetet és művészettörté­netet. Első filmszerepét 1955-ben kapta (Gyere­kek, anyák és egy tábornok), első nemzetközi sikerét pedig a következő évben készült, A flandriai lány című filmben aratta. Hollywood is felfigyelt a magas, fiatal, jóvágású szí­nészre. 1958-ban a 20th Cen­tury Fox leszerződtette az Ed­ward Dmytryk rendezésében forgatott Oroszlánkölykök cí­mű filmre, ebben Montgo­mery Clift és Marlon Brando oldalán eljátszhatta élete első náci tisztjét, amelyet az évek során még néhány követett. Amerikai karrierjének csúcsa volt az ifjú német ügyvéd sze­repe az ítélet Nürnbergben cí­mű, Stanley Kramer által ren­dezett filmsikerben, alakítá­sáért az 1962. évi Oscar-gálán a legjobb mellékszereplőnek járó szobrocskát kapta. A hatvanas-hetvenes években producerként a film­gyártásban is részt vett, sőt rendezéssel is próbálkozott. Ő volt a producere Franz Kafka A kastély című regé­nyéből készült adaptáció­nak, valamint Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című drámája filmváltoza­tának. Rendezőként legna­gyobb sikerét barátja, Friedrich Dürrenmatt A bí­ró és a hóhér című regényé­nek megfilmesítésével aratta. Az utóbbi években főleg Amerikában dolgo­zik. A Broadwayn megren­dezte az ítélet Nürnberg­ben színpadi változatát, a Los Angeles-i Operában Wagner Lohengrinjét. Ma­gánélete csendes. Hosszú agglegényélet után 1986- ban vette feleségül Natalja Andrejscsenko orosz szí­nésznőt. A házasság, amelyből 1989-ben egy gyermek született, papíron még létezik, de már bead­ták a válókeresetet. Dietrich gyűlölte a szexet? A legendás egykori díva lánya nem túl hízelgően vallott az anyjáról egy lapnak Berlin (mti) - Marlene Dietrich lányának, Maria Rivának a fia könyvet je­lentetett meg azokból a gondolatokból, versekből, amelyeket nagyanyja - egy régi bőröndben talált - naplóiból válogatott ki. Maria Riva ez alkalomból fedte fel az egyik német ma­gazinnak, hogy anyja gyűlölte a szexet. Riva, aki a filmcsil­­lag és Rudolf Sieber filmpro­ducer házasságából született, elmondta, hogy Dietrich ki nem állhatta a férfiak érinté­sét, pedig mindenki, aki a kö­zelébe került, feleségül akarta venni. „Szinte sajnáltam őket, amikor láttam, hogyan likvi­dálja őket egy egyszerű ujj­­pattintással” - mondta. Maria skizofrénnek tartotta anyját, aki mindig szerepet játszott, sohasem volt önma­ga. Ilyen értelemben tökéletes színésznő volt, bárkivé át tu­dott változni. Volt benne bi­zonyos kegyetlenség, szere­tett mindenkit kritizálni, külö­nösen a barátait. Még az egyik legközelebbit, Orson Wellest sem kímélte. Állandóan osto­rozta kövérsége miatt, és érté­sére adta, hogy így nem lehet vele megjelenni. „Sok flörtje volt, sok férfi és nő szeretett bele. Csókolta, simogatta őket, gyógyszert vitt nekik, ha betegek voltak, de én tudtam, hogy másnap már egy másik nő vagy férfi lesz soron - jellemezte Diet­richet a lánya. Szülei kapcsolatáról is ugyanilyen keserűen beszélt. •­Az olyan nők, mint Marlene, mindig találnak különösen se­bezhető férfiakat. És apám kétségkívül a legtökéletesebb társ volt. Mindig szerette anyámat, és ez lett a tragédiá­ja. Sohasem tudta volna el­hagyni, de ez a kapcsolat fizi­kailag is tönkretette. Nem sze­rettem anyámat, de tiszteltem mint művészt, hiszen annak ragyogó, elbűvölő volt, és eb­ben az értelemben visszasí­rom” - hangzott Maria Riva nem túl hízelgő vallomása. 5 I A világszerte is­ 90 éves korában

Next