Fejér Megyei Hírlap, 2006. december (51. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-05 / 284. szám
2006. DECEMBER 5., KEDD Halálugrás, Bartókkal Hatalmas műsorral és egy nagy muzsikus vendégül hívásával zárták a jubileumot Szabó Balázs Székesfehérvár Méltó módon, óriási sikerű hangversennyel emlékezett meg az Alba Beia Szimfonikus Zenear Bartók Béla 125. születésnapjáról a Vörösmarty Színházban. Születésének 125. évfordulójára emlékezve az elmúlt hónapokban több alkalommal tisztelegtünk Székesfehérváron Bartók Béla emléke előtt: márciusban önálló hangversennyel a Szent István Teremben, októberben a Zene világnapját köszöntő gálakoncerten, két hete a Hermann László Zeneiskolában a két zongorára és ütőhangszerekre írott Szonáta megszólaltatásával. Az ünnepi év végéhez közeledve a Budapesti Vonósok és a Rádiózenekar művészeivel megerősített Alba Regia Szimfonikus Zenekar is „csatasorba állt”. Drahos Béla vezetésével hatalmas műsorral , és egy régen látott nagy muzsikus vendégül hívásával méltóan zárva a jubileum városi rendezvényeinek sorát. Vasárnap este - keresztmetszetet adva az életműről - két zenekari és egy versenymű csendült fel a Vörösmarty Színház színpadán. A teljes ciklusként 1934-ben bemutatott Magyar képek, öt rövid zongoradarab zenekari hangszerelése a miniatűr formák költőjét állította elénk; a 3. zongoraverseny (1945) az amerikai évek, az utolsó stíluskorszak képviselője; az 1936-ban komponált Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára pedig az életmű egyik legfontosabb, összefoglaló remeke - a program segítségével Bartók műhelyének valóban minden szegletébe bepillanthattunk. Az est,az ünnephez méltó fényét a szólista személye emelte még tovább: az évad talán legnagyobb zenei eseményeként a zongoraverseny magánszólamát Ránki Dezső játszotta. Az első szám, a Magyar képek előadását gondozott vonóshangzás és jól eltalált karakterek jellemezték. Ezúttal a Medvetánc és a záró Ürögi kanásztánc tolmácsolását éreztem a legjobbnak: feszes tempók és jól kivitelezett szólóállások repítették a tételeket a záróakkordok felé. Ránki Dezső pályája az utóbbi időben izgalmas fordulatot vett: a művész repertoárján több olyan darab is felbukkant, melyet régebben nem hallhattunk tőle. Az utóbbi néhány évben a már régebben is játszott 3. zongoraverseny mellett Bartók első két zongorakoncertjét is műsorára tűzte - a televízió segítségével mi is tanúi lehettünk e fantasztikus interpretációknak. A lehető legjobb pillanatban, a Bartókkal való foglalkozás pompás művészi eredményeket hozó időszakában sikerült megnyerni Ránkit erre a fellépésre, akik ott voltunk, életre szóló élménnyel is lettünk gazdagabbak. Alig másfél hónappal Perényi Miklós fellépése után megint hallhattunk valakit a legnagyobbak közül - a kifinomult elegancia és a robbanó erő bámulatos ötvözete, a zenei-technikai tudás korlátlan, mindent lehetővé tevő és egyszerűnek láttató szintje, a szellemi nagyság szinte kézzelfogható aurája igazi mester jelenlétére utalt. A tomboló ovációra Ránki két Liszt-ráadással, a Csárdás obstinée és a Fisz-dúr zongoradarab megszólaltatásával felelt. A zenekar fellépéseiről beszámolva már többször is volt Mindazok, akik ott voltak a koncerten, életre szóló élménnyel lettek gazdagabbak alkalmam felhívni a figyelmet Drahos Béla bátor műsorpolitikájára: e tekintetben a zárószám, a két zenekarra, ütőegyüttesre, zongorára és cselesztára készült Zene programba iktatása körülbelül a halálugrás kategóriájába tartozik. (Ráadásul bizonyos értelemben premierről volt szó, hiszen az immár századik születésnapjuk felé közeledő szimfonikusaink még sohasem játszották a darabot!) Bár az összjáték biztonságára fordított, a megszokottnál jóval nagyobb koncentráció miatt kissé túl óvatos, de összességében formátumos, összefogott produkciót hallottunk, a múltidézés frappáns gesztusával: a vastapsot - akárcsak az ősbemutatón, úgy most is - az utolsó tétel másodjára érezhetően felszabadultabb ismétlésével köszönték meg a művészek. Az évad talán legnagyobb székesfehérvári zenei eseményeként a zongoraverseny magánszólamát a Kossuth-díjas Ránki Dezső játszotta Dalosok megyei énekversenye Megyeszerte nyolc területi válogatót rendeznek FMH-információ( ig)Ismét megrendezik a Fejér megyei népdaléneklési versenyt: az első válogató koncert december 5-én lesz a dunaújvárosi Gárdonyi általános iskolában. A verseny fő szervezője az idén is a Megyei Művelődési Központ és a Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgáltató Intézet. December 5-én az első koncert Dunaújvárosban, a Gárdonyi Géza Általános Iskolában lesz, ezt követően, januárban további hét területi válogatót rendeznek a megyében, kistérségi összefogással, az iskolák támogatásával, a pedagógusok segítségével. A döntő február 24-én lesz. A megyei megmérettetés legjobbjait nevezik az országos népdaléneklési versenyre és a Pesovár Ferenc V. országos csoportos népdaléneklési versenyre. A szervezők e-mailben juttatták el az oktatási intézményekhez a verseny felhívását. Azok az érdeklődők, akik ehhez mégsem jutottak hozzá, a Fejér Megyei Művelődési Központ munkatársához, Juhász Zsófiához fordulhatnak e-mailben vagy telefonon. LePasszolhatatlanok Székesfehérvár (bj) Az egykori Passz együttes tagjai örömmel tudatják, hogy a zenekar feltámadt poraiból, és december 8-án, pénteken 19 órától ismét a rock műfaj kedvelőinek szolgálatába áll A Szabadművelődés Házában - üzeni a zenekar szellemi megalkotója, egyben énekese és gitárosa. Faragó Péter a régi és új rajongóknak. A kilencvenes években alakult, majd később feloszlott Passz most három tagot számlál. Faragó Péter mellett Szkok Gábor (basszusgitár, vokál) és Kristóf Roland (dob) felel a közönség hangulatáért. Az együttes régi és új számokat is játszik a koncerten, amelyen a Passzon kívül fellép a Nights of Infinity, az A.R.C. és az Árkádia. KULTÚRA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 7 KULTURMIX Betlehemi szép csillag: tárlat Székesfehérvár így) Betlehemi szép csillag címmel az idén is pályázatot hirdettek. A pályázatra érkezett legszebb betlehemekből, míves kézműves remekekből kiállítás nyílik december 7-én, 17 órakor A Szabadművelődés Házában. A tárlatot és a zsűrizett munkákat Spányi Antal megyéspüspök ajánlja a közönség figyelmébe, közreműködnek a Zentai Úti Általános Iskola diákjai és Liszits Ferencné. Baranyai-tárlat: A város peremén Budapest (szz) - A város peremén címmel nyílik Baranyai Levente festőművész tárlata december 8-án, 18 órakor a Dovin Galériában. 19.30 órakor a kötet szerzője, Kurdy Fehér János mutatja be Kontinentális áramlatok (Baranyai Levente festészetéről) című könyvét. Az alkotó tárlata január 27- éig tekinthető meg. Lázár Ervin meséje nyomán Székesfehérvár (gy) - A Szabad Színház A boszorkánypalánta címmel mutatja be produkcióját december 9-én, 15 órakor A Szabadművelődés Házában. A darab lázár Fain meséje nyomán készült. Mire való a zúzott koponyatető? Állat bennünk minden, ami rút, Növényországban minden szebb és szelídebb Zágoni Erzsébet Székesfehérvár Az Egyszer volt gyógyfüvek című kiállítás még a héten látható a Fekete Sas Patikamúzeumban. Érdemes „megillatozni" a minden érzékszervekre ható csodafűtárlatot. A múzeumpedagógus körül kötetekből kimásolt versek halmaza, készül a középiskolásokkal való foglalkozásra. Vázáiban szárított gyógynövények, köztük kakukkfű és kis kamilla finom szirmai utalnak halkan, diszkrét illatokkal a Fekete Sas Patikamúzeum-beli kiállításra, amelyet ő rendezett. Remenyik Sándor A szent vegetáció verse kerül kezembe: „Az állattól, mely ágaskodik bennem / Futva futok a növényvilághoz, / Halkabb, ősibb élet üteméhez, / Titkos, bűvös mozdulatlansághoz.” A költő szerint állat bennünk minden, ami rút, és növény minden, ami szép. Meggyőződése: vegetálva százszor szent az élet, s ahogy mi élünk emberek, az százszoros halál. A költői túlzásban sok igazság van. Krizsány Anna 1989 óta népművelő, tizenöt évig a dunaújvárosi, 2004 óta a Szent István Király Múzeumban. Az első itteni szép feladatom a Babamúzeum játszóházának megnyitása körüli teendők voltak. Azon a nyáron Matula nevű természetismereti, erdőkerülő tábort is szerveztem a Bakonyba, amelynek 8 évig Dunaújvárosban volt nagy sikere. A Becsengettek című iskolatörténeti kiállításra és az állandó régészeti bemutatónkra is szerveztünk foglalkozásokat. A Florália ugyancsak alkalmakat teremt a múzumi ismeretterjesztésre. A históriasorozat, a múzeumok hosszú éjszakája és őszi fesztiválja, a Szent Márton-napi batyubál, amelyet a fehérvári polgárok kezdeményezése nyomán aratott sikert - sorolja Anna azokat az eseményeket, feladatokat, amelyek a múzumpedagógus közreműködésére (is) igényt tartanak. Tavaly esett szerelembe a patikamúzeummal, amelyben először gyógynövény-szagoltatásra, tapintásra invitálta a gyerekeket. Az ötletből foglalkozássorozat lett, amelyben a régi patikusmesterség, a patikamúzeum történetének bemutatása mellett olyan borzongató gyógymódok is színre kerültek, mint az érvágás, a köpölyözés. Belenéztek, beleszagoltak a régi patikafiókok titkaiba, amelyekben még emberi koponyatetőt is tartottak, amit porrá zúztak, az élők csontgyengeségét kezelték vele. A tégelyekben például rókahájat is őriztek... Mindebből egy kiállítási terv kerekedett, amelyhez szakmai segítséget kapott a kertészeti egyetemtől. A gyógy- és aromanövények tanszékén találkozott dr. Pluhár Zsuzsanna kertészmérnökkel, aki két előadással is kapcsolódott a Fekete Sas Patikamúzeumban látható Egyszer volt gyógyfüvek című, szépséges gyógynövény-tárlathoz. Népszerűek az erre épülő foglalkozások, amelyeken meg lehet kóstolni a pemetefű cukorkát, a mentateát, miközben Orbán Ottó kedves versikéjét olvasva kiderül, hová ment a fű? Elment mentáért a mentafű. Anna vágyainak egyike, hogy egy hajdani, titokzatos patikalaboratórium kicsinyített mását létrehozhassa, és több más között készül a nemzetközi népviseletes babák seregszemléjére. A múzeumi foglalkozásokon meg lehet kóstolni a pemetefű cukorkát kortyolhatnak kamilla- vagy mentateát miközben lírai sorokat ízlelgethetnek, például Nemes Nagy Ágnes Kakukkfű című versét amelyben az esti lepkék lebukfenceznek a növény mézes illatától