Fejér Megyei Hírlap, 2007. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-13 / 188. szám

2007. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ Gladiátorok a levegőben Kétnapos légiparádé volt a honi repülőbázison­ ­Tihanyi Tamás hanyi.tamas@fmh.pk­.hu Kecskemét - Huszonegy ország közel száz repü­lőeszköze volt látható a magyar légibázis beton­ján, illetve a levegőben a kilencedik kecskeméti repülőnapon és hadi­­technikai kiállításon. A kétnapos rendezvényt szombaton Szekeres Imre honvédelmi mi­niszter nyitotta meg. A pilóta vére felgyorsul, ereiben úgy zuhog tova, mint egy hegyi patak olvadáskor, alatta a fémtestű madár pedig tovább gyorsul, majd orrát felkapva belerohan a felhők­be, amelyek olyan egykedvű­­n dagadnak és terebélyesed­nek, mintha nem volna alattuk hetvenezer ember és Európa ■gyik legnagyobb égi cirku­­sa. Ezer, ezerötszáz, kétezer méter - a pilóta most már gyedül van, a kötelék tagjai kerülőt keresnek maguknak ,­ égi utakon, melyeken esc­­seppek a kavicsok. Óvatos húzás következik a botkor­­mányon, és mint vihar után az utolsó szélroham, úgy söpör égig a vadászgép testén a re­megés, amikor gyors forduló­ba kezd, s pörög minden a ka­­nillető körül. Egy anzix a ma­is­ai táj. Kecskemét városa, s­ent, a repülőtér szürke asz­faltcsíkja, aztán mindez fel­mászik a pilóta sisakja fölé, majd tovább siklik, ahogyan a lép el- és arrébb fordul. Újabb mozdulat, és az utánégető bekapcsol, a hori­zont hintába kezd, s a vadász­gép ismét meredeken a Nap felé szökik, a parabola legma­gasabb pontján hanyatt dől, s mint egy döglött hal, hasával elfelé imbolyog... Aztán zu­­hanni kezd, a levegő sikolt a szárnyak alatt, rakéták repítik szerteszéjjel a hőcsapdákat - amelyek kilövése most csak átványos hadijáték, harcban azonban maga lehet a túlélés , az irtózatos süllyedés a pi­­óta agyába nyomja a vért. Vízben a feje olyan, mint egy kipukkadni készülő buborék. A meghalás illúziója. Aztán, mielőtt a szürke óri­­s belecsapódna a földbe, a pi­lóta ujjai ismét mozdulnak a rotkormányon, s a gép meg­emeli az orrát: éppen csak­nnyira, hogy a repülőtérrel párhuzamosan szemközt szá­­guldjon egy másik pilótával, aki ugyanezt teszi néhány Száz méterrel odébb... Tudják mindketten, hogy kettejük tárbaja a lent bámuló tömeg számára hasonlatos lehet két egymásnak feszülő gladiátor küzdelméhez. Ám itt az ég­bolt a Colosseum, az aréna sora a fű a tájon, amely úgy hullámzik, mint a tenger, és ők süvítenek szemközt egy­mással. A levegő megtelik vibráló feszültséggel, amikor átszólag egymásba rohan­nak, ám valójában - a másod­perc apró szilánkokra törik az időben - egy félfordulattal el­suhannak egymás mellett. Az élet nagyszerűsége. A kilencedik alkalommal megrendezett kecskeméti re­­pülőnap és haditechnikai be­mutató közönsége ilyen és ha­sonló manővereket láthatott szombaton és vasárnap. Euró­pa polgári és katonai repülé­sének elitje fogadta el a Ma­gyar Honvédség meghívását, s űzött csúfot az aerodinamika megannyi törvényéből, mi­közben a földön az érdeklő­dők megismerkedhettek a kö­zelmúlt és a jelen harci eszkö­zeivel: legyen az vadászbom­bázó, légvédelmi rakétaállás, vagy éppen egy harckocsi. Ki volt a legjobb? Talán a török szuperszonikus dervis... Vagy a­ francia vezérgép... Valamelyik szólóban forgo­lódó pilóta... Nehéz a döntés. Számos hadsereg döntött úgy, elit pilótáiból olyan csa­patot formál, amely a kecske­métihez hasonló bemutató­kon alkalmas arra, hogy bizo­nyítsa a harceszközök erejét és kezelőik megbízhatóságát. Ráadásul a sikerültebb repü­lőparádék hatása igen jól le­mérhető a toborzási progra­mok hatékonyságán. Ilyen kötelékekbe csak a legjobbak kerülhetnek. A tö­rököknél például a jelentke­zőnek legalább nyolcszáz órá­nyi repülési tapasztalattal kell rendelkeznie, de kötelékveze­tő csak olyan lehet, aki két­ezer órát töltött már a levegő­ben. Ám önmagában még ez is kevés... A válogatás során komoly próba elé állít­ják a pi­lótákat. Derüljön ki: személye megfelelő-e arra, hogy példa­képe legyen egy repülésről ál­modó fiatalembernek? Mint amilyen Ahmet Civelek őr­nagy, aki 4500 órával hazája legtapasztaltabb és legjobb kötelékrepülőjének számít. Ha minden megfelelőnek bizonyul, megkezdődik az alakzatok gyakorlása: mindig többet és még többet tesznek, lépésről lépésre nehezítve a feladatokat. Eközben nem hagyják, hogy a katonák egé­szen cirkuszi bohóccá változ­zanak, ezért ott vannak száza­daik gyakorlatain, a légi és földi célpontok elleni lövé­szeteken. A bemutatók nem harci bevetések: a Török Csil­lagok NF-5-ös gépeiről le­szerelték a fedélzeti gépágyú­kat, s a látvány kedvéért a szárnyvégekbe vörös és fehér festett, füstképző gázolajat töltöttek. A közel félórás mű­sorban sokféle alakzatváltás volt, ezek egy részét négy gép hajtotta végre, a többit pedig a tőlük különváló hármas vagy kettes kötelék művelte. A há­rom madár először együtt ma­radt, majd szétvált és újra ta­lálkozott a levegőben, rémisz­tő közelségben elhúzva egy­más mellett... A szólógép orsózott, a másik kettő pedig tükör- és szendvicsrepüléssel parédázott egymással. Az egyedül repülők általá­ban rövidebb, de annál inten­zívebb programot mut­­­­tattak be F-16-ossal, F-18-assal, MiG-29- essel, vagy éppen Gri­­pennel... Apropó, Gri­­penek. Ez volt az első alkalom, hogy magyar pilóták a honi közön- _____ lég előtt szálltak fel a honvédség újonnan rendsze­resített, negyedik generációs repülőszerkezeteivel. Tavaly március óta egy modern, NATO-kompatibilis A légiparádé résztvevője volt a vendéglátó magyar légierő mellett a szlovák hadsereg Mi-24-es harci helikoptere, a Török Csillagok elnevezésű for­máció és a spanyolok F-18-as vadászrepülőgépe is. A légijár­művek nagy részét közelről meg lehetett tekinteni, így pél­dául a NATO híres légi előjelző és felderítőjét az AWACS-ot repülőbázis ad otthont az új harci gépeknek, amelyek ta­lán egy eljövendő, jobb kor­szak hírnökei. Pilótáink már önállóan uralják a világ egyik legkorszerűbb, legkifinomul­tabb technikát magában hor­dozó gépeit, amelyeket ma­gyar földi személyzet készít fel, s amelyek közül kettő - a nyolcadik és a kilencedik - éppen néhány napja érkezett meg Kecskemétre. Amennyi új gépünk tehát nekünk össze­sen van, majdnem annyival parádéztak a törökök és a franciák a fejünk felett. A törökök, a dánok, a szer­­bek és a horvátok hajszálpon­­tos légi kűrjei mellett a gall kakas is meg­mutatta, hogy min­den hiedelem el­lenére képes repülni. Ők alakították meg a kontinens első bemu­tató csoportját még 1931-ben, s azóta más-más típusokkal ugyan, de hasonló eltökéltséggel hajtják végre műsorukat. Ná­luk is csak a legjobbak lehet­nek esélyesek arra, hogy a Patrouille de France egyenru­ háját magukra ölthessék. Valamennyien idősebbek harminc évesnél, mindannyi­an oktatók, a hadseregben raj­vagy századparancsnokok, s levegőben töltött óráik száma kétezer felletti. Ők általában megszállottak, inkább meg­elégednek a kisebb rendfoko­zattal, csak részt vehessenek az utazó cirkusz programjain, a sokszor életveszélyes for­mációk kidolgozásában és végrehajtásában, amikor az Alphajetek alig méterekre vannak egymástól. Szezonon­ként általában negyvenöt hi­vatalos showt rendeznek, idén harminc helyen mutatták, il­letve mutatják be a műsort. Van, aki az életét áldozta: az egyik 29 esztendős százados­nak néhány éve leszállás köz­ben meghibásodott a hajtó­műve és repülőhalált halt. Francia volt ő is, akár Saint-Exupéry. Van egy em­lékszikla a Földközi-tenger­nél, az Azúr-parton. Ott látták az írót utoljára, amikor gépé­vel a horizont felé tartott, meghalni a hullámok között. Ő tudta jól, mit érez a pilóta, amikor az ülésbe préselődik a teste, a felhő a feje fölé csú­szik, mint egy takaró, s a gép magával ragadja és pörögni kezd, forog vele a Nap, a hegy és a templomtorony. Ők, a pi­­lóta akik csak igazán, mi- 1­ méteren siklásba dönteni a gépmadarat, ahol minden nyugalomba fordul, a fény megül a szárnyak végén, a csendet pedig csupán a szív dobbanása töri meg. A pilóta leszálláshoz készülődik. Két napra bebocsátást kap­tunk egy másik világba. Amit elhagyni lehet: felejteni soha. A honvédség legjelentő­sebb idei rendezvénye 700 millió forintba került, amelyből 100 milliót állt a költségvetés, a többit jegy­eladásból, támogatásokból fedezték. Nyolcvanezer név­­zőnél már nem ráfizetés­sek ezek a légibemutató ennél sokkal több A hazai közönség most láthatta először bemutatón repülni a magyar Gripeneket Fotó: Lovász Lilla További képek a www.fmh.hu képgalériájában

Next