Fejér Megyei Hírlap, 2007. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

KULTÚRA■ 2007. SZEPTEMBER 21PÉNTEK ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 7 Alaine a halállal is jó viszonyban volt Budapest (re)­­Teg­nap meghalt Polcz Alaine, az egyetlen nő, aki föl tudta vál­lalni a szégyent, és a halállal is tegeződött. 85 éves volt. Amikor meghallottam halálhírét, két emlékkép elevenedett meg képzele­temben: a móri író-olvasó találkozó, ahol elmesélte, Sanyika - Weöres Sándor - hogyan vallotta meg sze­relmét, és ajándékozta meg az „Izzik a galagonya..." versével, amit neki írt. A másik helyszín Csákvár. Az Esterházy-kastélyban volt az Asszony a fronton című regényének felolva­sószínházi ősbemutatója 2006 márciusában. Ő volt hazánkban az első nő, máig az egyetlen, aki megírta megerőszakolásának törté­netét. Az eset Csákváron esett meg a második­ világ­háború idején. A premie­ren rekedtes volt a hangja, de megfényesítette egy korty jóféle szilvapálinká­val, miközben megjegyez­te: idős korban, betegség­ben egy gyűszünyi is elég belőle, hogy melegség jár­ja át az embert. Vállalta a halál megsze­lídítését, betegeknek segí­tett máltósággal meghalni, és kalauzolta a hozzátarto­zókat a gyászban. Beteg, haldokló férjével, Mészöly Miklóssal páratlan türe­lemmel, odaadással foglal­kozott, megvallotta, nem csak szeretetből, önzésből, hiúságból is. Sokat dolgo­zott, előadásokat tartott az öregedésről, a halálról, az eutanáziáról. Rengeteget írt, cikkek, könyvek hosz­­szú sora maradt utána és naplója, amelynek néhány részletét folyóiratokban olvastam, például Bará­taim a bölények, és Ideje az öregségnek címmel. Utób­biban meglepett közlésé­vel: „Megint kórházban vagyok. Úgy gondolom, hogy ez maga a földi pokol. Itt szembenézhet az ember azzal, ami várhat rá...”- ír­ta az év elején. Zárójelen­tésében agyi infarktus sze­repelt, amelyet megúszott, de az infúziós kúra nem se­gített. Nem régen hallot­tam, hogy rákbeteg, s csak hónapjai vannak... Mészöly Miklós örül, keblére ölelheti Alainet, szépséges, jóságos, bölcs asszonyát. Idősen is szép volt, szellemileg friss, szépen öregedett... Aktok a galériában: Bory-mű is szerepel Budapest (gy) - Női test a szobrászatban címmel neves - főként XX. századi - mű­vészek szobraiból, kisplaszti­káiból nyílt kiállítás a Polgár Galériában. A tárlaton Szé­kesfehérvár szülötte, Bory Je­nő szobrászművész, építész­et kisplasztikája is szerepel. Látható a Mona Vanna cí­mű bronzból készült mű, ame­lyet a Nemzeti Galéria adott kölcsön a tárlatra, a Bory-vár­­ban őrzött alkotásai közül Ámor és Vénusz (Rózsavíz­­kút) és a Fájdalom című, to­vábbá két olyan kisplasztika, amelynek tulajdonososa a Bory-unoka, a család szóvi­vője Ágoston Béla, a bronz Vágyakozás és a pirobazalt­­ból készült Zsuzsanna. Mátray Pál Női akt című szobra a Polgár Galéria kiállításán A Fantom vidéken Az ötszázadik előadást tegnap este ünnepelték a Madáchban Dallos Zsuzsa dallos.zsuzsa@plt.hu Budapest - Eddig Ma­gyarországon nem al­kalmazott műfajjal in­dulnak országjáró kör­útra a Madách Színház művészei: vidéki nagy­városokban -Többek között Veszprémben és Szombathelyen is­­ tar­tanak az Operaház Fan­tomjából szcenírozott koncertet. A művészek jelmezben, a darab egyik jellemző díszleté­ben adják elő koncertszerűen a darabot. A híres csillárzuha­nást is láthatják a nézők érde­kes filmbeállításként azon a színházszerű koncerten, amellyel a világhírű Webber­­musicalt láthatják hatalmas vidéki sportarénákban. A sportcsarnokok közepén nagyméretű vetítővásznon je­lenik majd meg a Madách színházi előadás valamennyi díszletképe. A játék során megteremtik a darab szituá­cióit, kapcsolatait, és hasonló­an kimunkált jellemrajzokat látnak a hangverseny nézői, mint a Madách Színházban. A zenei élményt is igye­keznek hasonlóvá varázsolni: sehol sem felvételről hallható majd a zene, tizenhat tagú kórus és huszonegy tagú ze­nekar segíti a tökéletes meg­szólalást. A koncerten a teljes előadás zenei anyaga elhang­zik majd, ami két és fél órát tesz ki. Természetesen egy szünetet is terveznek. Egy fontos jubileumot is megünnepelt a színház: teg­nap este ötszázadik alkalom­mal játszották a Madách Szín­házban Az Operaház Fantom­ját! Az alkalom különlegessé­géhez méltó módon a rendhagyó és meglepetések­kel színesített ötszázadik elő­adást ünnepi hét veszi körül. Minden előadás végén külön­leges produkciókkal lepik meg a közönséget: Varnus Xavér, Szulák Andrea, Hor­gas Eszter a Fantom zenéjére komponált variációkkal tisz­teleg Andrew Lloyd Webber csodálatos musicalje előtt. A jubileumi, 500. előadáson vala­mennyi szereposztás színpadra lépett - a darab történetében először a nézők Az Operaház Fantomját „váltott szereposz­tással" láthatták. Andrew Lloyd Webber művét mindenütt nagy érdek­lődés és hatalmas siker övezte és övezi. Ezeknek az előadá­soknak van egy közös ismer­tetőjelük: valamennyi pro­dukció pontos mása a 1986-os londoni bemutatónak. A Ma­dách társulatát és Szirtes Ta­más rendezőt érte az az elis­merő figyelem és bizalom, amely eredményeképpen, a Macskák 1983-as, óriási sike­rű premierje után két évtized­del, elnyerték a világon egye­dülálló jogot arra, hogy úgy­A színház önálló interpretációban vihette színre a darabot nevezett „non-replica” elő­adásban - azaz az eredeti produkciótól eltérő, önálló in­terpretációban - vigyék szín­re Az Operaház Fantomját. A páratlan lehetőségekkel élve így új rendezői értelmezés­ben, díszlettel, jelmezekkel és koreográfiával látható e re­mekmű a Madách Színház­ban. A 2003. június 1-jén tartott bemutatót Lady és Lord And­rew Lloyd Webber is megtisz­telte jelenlétével. A zeneszer­ző a szereplőkkel és Szirtes Tamással együtt hajolt meg az előadás végén a színpadon. Azóta a si­ker megállíthatatlan. Az elmúlt négy évben négyszázezren kísér­hették figyelemmel Erik, Raoul és Christi­ne szövevényes törté­netét. Az előadás szereplői közül rajongói klubok alakul­tak ki, a vendégkönyvi be­jegyzések szerint a közönség soraiban található olyan néző is, aki húsz alkalommal látta az előadást. Jelenet Az Operaház Fantomjából: a művészek vidéken is tartanak a műből szcenírozott koncertet Kvartett a jeles ünnepre Budapest (gy)­­ A Magyar Írók Szövetsége kezde­ményezésére 1984 óta szeptember 21-én ünnepeljük a Magyar dráma napját. 1883- ban ezen a napon mutatták be Madách Imre: Az ember tragé­diája című művét. A Magyar Televízió a jeles napot színházi héttel ünnepli. Az m2-es csatornán bemuta­tott válogatásban a hazai drá­mairodalom legkiemelke­dőbb darabjai szerepelnek. Tegnap például a Füst Milán darabját, a Máli nénit Margi­­tai Ágival a címszerepben lát­hattuk. Ma, a Magyar dráma napján, Spiró György egyik legkedveltebb, az 1997/1998- as évad Legjobb új magyar drámájának választott alkotá­sát, a Kvartett című komédiát sugározza az m2. A szerep­lők: Vári Éva, Krum Ádám, Márton András és Töreky Zsuzsa. A darab egy 56-os emigráns hazatérésének kál­váriáját tárja fel. A tévéjáték­­szerűen rögzített színműről, a szerző, Spiró György mesél a nézőknek. KULTURMIX Előkészítő a Szárazréten Székesfehérvár (gg) A szárazréti általános iskolában iskolaelőké­szítő sorozat indul. Az első foglalkozásra szep­tember 25-én, 16.30 órakor kezdődik. Gyékényfonás és Mű-hely­szín Székesfehérvár (gg)­­A Gárdonyi Géza Mű­velődési Házban ma 18 órakor Gyékényfo­nás a Kárpát-medencé­ben címmel Mezei Rácz Ferenc gyékény- és fo­­nottáru-készítő munkái­ból nyílik kiállítás. A tárlathoz kapcsolódva szeptember 23-tól foly­tatódik a művelődési ház Mű-hely­szín soro­zata: szepember 23-tól az érdeklődők gyékény­ből készíthetnek hasz­nálati tárgyakat. Olimpiai előkészítő Székesfehérvár (gy)­­A Bolyai János Mate­matikai Társulat orszá­gos szakkörhálózatot működtet 10-11-12. osztályosoknak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar diákok jól sze­repeltek a legutóbbi, Nemzetközi Matemati­kai Diákolimpián, Ha­noiban. Fejér megyében a fehérvári Teleki Blan­ka Gimnáziumban, minden hónap utolsó keddjén tart olimpiai előkészítőt Mihályi Gyula. Az első foglal­kozás szeptember 25- én, 14.30 órakor lesz. T Minarik Ede és a ripacsok Régi idők focija és mozija mellett a tavalyi film is a sorozat része Székesfehérvár (szz) - A neves rendező, Sándor Pál alkotásaiból mutat be, csaknem a teljes életművet felölelő válo­gatást a Barátság klub­mozi. A sorozat szep­tember 27-én indul. A sorozat jövő év április 24-éig tart, benne egy hosz­­szabb, két hónapos szünettel, a filmeket kronológiai sor­rendben vetítik. Elsőként a Bohóc a falon című, 1967-ben készült munkát láthatják a né­zők, szeptember 27-én, 18 órakor, majd kéthetenként kö­vetkeznek a bemutatók. A film egyik főszereplője Szurdi Miklós, a Vörösmarty Szín­ház igazgatója volt. A Szeres­sétek Odor Emíliát! a követ­kező rendezés, 1970-ben for­gatták, főszereplője, Szabó Il­dikó elismert filmrendező lett. Az 1971-es Sárika, drágám nem csak szemlélete és az Omega zenéje miatt említésre méltó, hanem mert az a Ragá­lyi Elemér fényképezte, aki sokáig állandó munkatársa volt Sándor Pálnak, akárcsak a színészek közül Kern And­rás vagy Margitai Ági. Az 1974-es Régi idők focija ma is sokak kedvenc filmje. Mina­rik Edét Garas Dezső alakítja pompásan, s azóta ő is a ren­dező állandó alkotótársának számít. Stílusbravúr és gyö­nyörűen fényképezett alkotás az 1977-ben készült Herku­­lesfürdői emlék, amely a híres berlini fesztiválon a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve Díjat nyerte el, és amelyben sokak mellett emlékezetes alakítást nyújtott Temessy Hé­di. Az idei fél év utolsó bemu­tatója december 6-án az 1979- es, különleges hangulatú Sza­badíts meg a gonosztól, amely Mándy Iván Mélyvíz című musicalje alapján készült. Az új évben február 14-én folytatódik a sorozat, mégpe­dig a Vol­­xi zenekar című riportfilmmel, amely az LGT történetét dolgozza fel, s egy­ben kordokumentum is. A Ri­pacsok folytatja a sort, 1981- ben forgatta Sándor Pál, Ga­ras Dezsővel és Kern András­sal a főszerepben, a zenét Presser Gábor szerezte. Utá­na egy nemzetközi produkció következik, a Miss Arizona, amelyben két világsztár, Hanna Schygulla és Marcello Mastroianni is játszik. Majd két rövidebb munkát vetíte­nek, egy estén. A Maskara cí­mű mesefilmet és az Ég a vá­ros, ég a ház is című darabot, mely a Szeressük egymást, gyerekek! szkeccsfilm egyik epizódja volt. Utolsóként a Noé bárkáját látható, április 24-én. Tavaly készült, s ki­emelt érdeklődés kísérte, mert Sándor Pál csaknem 20 év ki­hagyás után forgatott újra nagyjátékfilmet. Kállai Fe­­­renc, Garas Dezső és Törőcsik M­ari mellett a mai média jel­legzetes figurái is feltűnnek a filmben, köztük Szőke András és Badár Sándor. Szeptember 27-én az est vendége lesz a rendező. De­cember 6-án a Barátságba várják Sándor Pált, Garas De­zsőt és Kútvölgyi Erzsébetet, a Szabadíts meg a gonosztól be­mutatója alkalmából. Salamon és Stock, Kern András és Garas Dezső a Ripacsokban

Next