Fejér Megyei Hírlap, 2010. december (55. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-31 / 304. szám
16 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A megye településeit bemutató sorozatunkat a Fejér Megyei Önkormányzat támogatta LELTÁRBAN • A lakosság létszáma: 4696 fő. • A képviselő-testület tagjai: Kossa Lajos (polgármester), Pőcze Ferenc (alpolgármester), Bor József Dezső, Kasó László, Mercsek György, Pukliné Tündik Tünde, Varga Istvánné. A jegyző: Nagy András Botond. • Az általános iskolások száma 559 fő, az óvodába 190-en járnak, a művészeti alapiskola létszáma 378 fő, a gimnáziumba járó tanulóké 63 fő. • Bognár Károly a katolikus plébános, Maruczán Attila a református lelkipásztor. • A településen 58 civil szervezet és közösség működik. • Testvértelepülési kapcsolatok: Batterkinden (Svájc), Ebergötzen, Holzerode, Langhennersdorf (Németország), Borszék, Szamosújvár (Románia), Tallós (Szlovákia), Werbkowice, Zwierzyniec (Lengyelország). • Partnergimnázium: Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium (Zenta). ABA Élő közösségben HITTEL A helyi jövőkép megalkotója maga az abai polgár lehet Miskei Anita miskei.anita@fmh.pl.hu Aba - A település egyszerre a múlt, a jelen és a jövő „városa". A hagyományokból táplálkozik, ugyanakkor van jövője, mert világos, messzire mutató jövőképpel rendelkezik. Álmodni, s a vágyakat igaz hittel megvalósítani - sokan vagyunk erre. Lépéseket tenni magunkért, a közösségért, s legfőképpen a gyermekekért - kevesen képesek erre. Talán éppen ez az az erő, amely itt, Abán megvan. Az erő, amely magához vonz ismeretlen idegeneket, ismert tudósokat, megihlet költőket, szobrászokat, marasztalásra bír fiatalokat. Varga Csaba társadalomelmélet-kutató, metafilozófus, a Stratégiakutató Intézet vezetője hosszú évek óta dolgozik együtt az abai önkormányzattal. Számos programot dolgoztak ki, amelyek éppen azt szolgálják, hogy a hagyományokra építve, a fiatalokból erőt nyerve fejlődjenek. Így készült el több program, projekt is, amelyek mindezt szorgalmazzák. Az Aba intelligens város programja, amelynek fő célja egy komplex - azaz információs, innovációs, fenntartható, környezetbarát, tudás- és kultúraközpontú fejlesztés, így a projekt során elérhetik majd az életminőség és a versenyképesség együttes, sokrétű és intenzív fejlődését még ebben a hátrányos helyzetű kistérségben is a tudásalapú kor adta lehetőségek kihasználásával - fogalmazta meg a társadalomelméletkutató. Gondolatait pedig olyan eredmények támasztják alá, amelyek valóban azt mutatják, a közösen cselekvés és gondolkodás eredményekre vezet. Gondoljunk csak az Aba Napokra. Az egyszerű falunapból mára fesztivállá érett programot az ország minden tájáról látogatják. Mégsem távolról érkezett cégek, hanem a helyi emberek töltik meg a programokat élettel. A kézművesek, a borászok, a fiatal tehetségek, s a hagyományőrzők. Mindmind a maiak. A hagyományokból azonban nem csak a fesztiválok, rendezvények idején merít erőt a település. Hiszen 2005 márciusában egy társadalmi szerződésben is rögzítették, a múltat fontosnak tartják, a hagyományokra építkeznének, így indult a demokráciakísérlet, amelyet 2007 őszén a magisztrátus megválasztása követett. Utcaközösségeket alakítottak ki, s minden utcának lett egy választottja, aki civilként képviselte az utcában élő 50-60 családot. Napjainkban ért el a település a demokráciafejlesztés újabb lépcsőfokához. Hiszen - fogalmazta meg Varga Csaba - az ezredforduló utáni Európában és Magyarországon is vitathatatlanul az élet minősége a kulcskérdés. Ráadásul a gazdaságitársadalmi világválság csak felerősítette az életminőség problémáit. Ezért a társadalmi innováció központi kérdése az lett, hogy lokális szinten hogyan lehet az életminőséget emelni, ami már nemcsak anyagi, hanem szociális kérdés is. Varga Csaba megfogalmazta, a demokráciafejlesztésbe bevonják a helyi közösséget is. Ehhez szükséges azonban az is, hogy lelkileg és mentálisan megerősödjön a lakosság, életvezetése stabilizálódjon, s minél többen képesek legyenek sikeresen megoldani emberi, lelki, szellemi problémáikat. Ebben nyújt segítséget a lakosoknak a „Lépj az Életedért Szolgálat”, azaz az ÉLSZ, amely mentálisan segítő szolgálatként vállalt szerepet a településen. Ahhoz, hogy még sikeresebbé váljanak az adaiak, új tudásokat, új módszereket is megismertetnek az itt élőkkel a Civilegyetemen. Amelynek célja, hogy az új ismereteket fedezzenek fel a hallgatók, s azokat a civil életben hatékonyabban alkalmazzák. Hiszen, ahogyan a Sárvíz hazatalál projektben is megfogalmazták, a hagyományok, a felhalmozott tudás, s már az óvodától egészen a felnőttképzésig tartó oktatási rendszer az alapja az itt élő közösségek felemelkedésének, gazdagodásának. Abán komplex programokat alakítottak ki, amelyek a hagyományokra, múltjukra épülnek. Ugyanakkor a fiatalok nevelésével, a családi tanulás megteremtésével a helyiek életének felemelkedését szolgálnák. Elindult egy folyamat, amely az abaiak életét hivatott segíteni, gazdagítani . Fotó: Kovács Zsolt Egymásra figyelő, egymást segítő emberek jelentik a falut, amelynek egésze kell egy gyermek oktatásához Kutatják az érintetlen óceánt Aba (ma) - A hit, a tudás és az összefogás az alapja az abai útnak. Közös szellemi utazásba vágtak, amely az egymásban való hitről szól. Egy utazásba, amely gazdagabbá teszi életüket, s elvezeti az abaiakat a „Kék óceánok” megteremtéséhez. Eredményeik minőségének javításához meg kell vizsgálni, mit tettek, ami pozitív fordulatot hozott az életükben, s azt miként tudnák megismételni. Ezek az okos és kulcsfontosságú stratégiai lépések vezetnek a Kék óceánok megteremtéséhez. A Kék óceán stratégia által olyan szigetekre bukkanhatnak, ahol nincs senki, még kék az óceán. Ennek sarokköve az értékinnováció, azaz: az Alba Airport, a Sárvíz Technológiai Park, a Dél kapuja és az Életiskola fejlesztési program, a Sárvíz Kistérségi Szociális Szolgál tansport fejlesztési program, szakellátó Központ, az Abai tató Központ, Sárvíz Kistér- a Mezőföldi Építőipari Kiasz- Társadalmi Szerződés és Abai légi Közigazgatási Szolgáltatói és Vállalkozói Ház, a Kis- Magisztrátus, a Teleház, az tó Központ, a Sárvíz Többcé- térségi Információs Rendszer, Aba Napok, a Leader közös,ú Kistérségi Társulás, az Eta- a Sárvíz Kistérségi Járóbetegség és a Kistérségi Rendőrőrs. Fotó: Nagy Norbert Az Abai Magisztrátus 2007 őszén vállalt a helyi demokrácia, a jobb jövő megteremtésében szerepet HELYI ÉRTÉKTÁR * • • Díszpolgárok: Tanka János, Fejes Ádám, Kulifay Imre, Török Ferenc, Arany Lajos, Hámory Ferenc, Buday Margit. • Tiszteletbeli polgárok: Edwin Kinchel, Willi Behre, Willi Vollbrecht, Tarné O. Barbara, Marek Zygmunt, Skoda István, Varga Csaba. • Az itt élők kreativitása, nyitottsága, hagyománytisztelete és öszszefogása. • Műemlékek, emlékhelyek, történelmi, építészeti és szellemi örökségek. • Sárvíz Völgye Tájvédelmi Körzet, Belsőbárándi löszvölgy. • Jeles napok. 2010. DECEMBER 31., PÉNTEK A folyamatos megújulás útján Kossa Lajos hiszi: jobb jövő felé tartanak Aba - 1990-ben azért mondtam igent a polgármesterjelölti felkérésre, mert hittem, az abaiak segítségével és a körülöttem szerveződő baráti kör támogatásával a vert helyzetű Abából a jövő nyertese lesz. - Azóta a legfontosabb közösségi célunk, hogy a korszak új kihívásait nem elfedve, azokat megértve szellemileg kiérleljük, kidolgozzuk a megújulás stratégiai lépéseit. Abán az elmúlt húsz évben központi értékké vált a megújulás készsége és akarata, amely támaszkodik a hagyományokra, a szellemi, lelki, spirituális értékekre - mondta Kossa Lajos. - Minden ciklus komoly próbát jelentett, a legnagyobb kihívást az utolsó önkormányzati ciklus hozta, mindenekelőtt a 2008-as év. A feladat nemcsak az volt, hogy Aba gazdasági-pénzügyi válságát kezeljük, hanem az is, hogy egy belső tanulási folyamatot támogassunk, önkritikai készséget erősítsük, a szellemi-lelki változtatást elősegítsük, tudatosítsuk, egy település akkor lehet sikeres, ha több helyi polgár képes a folyamatos megújulásra. A most kezdődő ciklusban tiszta gondolatok és növekvő döntésképesség kellenek. Ismerjük fel falunk állapotát, gyűjtsük össze a lehetőségeket, dolgozzunk ki egy stratégiát. Aba és a Sárvíz kistérség képes erre. Ilyenek például az Intelligens város és kistérség program, a Dél kapuja és a Kék óceán stratégia. Ezek szimbolikusan megjelenítik Aba és a Sárvíz kistérség lehetséges jövőjét - mondta. - Aba önkormányzata az elmúlt ciklusokban sok fejlesztési döntést hozott, a különböző pályázatok segítségével soha nem remélt forrásokhoz jutottunk a megújuláshoz. Aba már nem az a település, ami 20 éve volt. A helyi közösség büszke lehet teljesítményére. Megszületett egy teljes jövőkép, sikeresen megvalósított programok vannak mögöttünk. De tisztában vagyunk azzal, az adai társadalom sem jó minőségű. Bármerre nézünk, közösséghiányt látunk. Sok család, vállalkozás, vallási gyülekezet küszködik krízisekkel, a belső kohézió hiányával, tudáshiánnyal. Elindítottunk több kezdeményezést, esélyt adva az önsegítésre, a családok összefogására, a külső támaszok építésére. Fordulópont volt az Életfa program, az utcaközösségek megalakítása, az Abai Magisztrátus létrehozása, amelyeket szeretnénk elmélyíteni, a részvételi demokrácia tanulási folyamatát továbbvinni. Ebben látjuk a jobb életet ígérő holnapot. Törekvéseink elvezethetnek a közösségi értékrend megújulásához. Hisszük, szövetségeseink többen lesznek, így Aba a nem is olyan távoli jövőben beteljesíti a közös reményeket, és polgáraihoz jó, hagyományokra építő, Európa figyelmére méltó, intelligens, bölcs kisváros lesz. Kossa Lajos hiszi, szeretetreméltó, sikeres várossá válnak AZ ÉN TELEPÜLÉSEM Fotó: Nagy Norbert Buday Margit egy-egy osztálytalálkozóra most is elmegy, ha hívják Mindenki Gitti nénije Aba (ma) Buday Margit ma már nem csupán mindenki Gitti nénije, a település díszpolgára is. A kitüntető címet idén ősszel, az '56-os megemlékezések ünnepi pillanataiban adták át Gitti néninek. A 92 éves asszony 1938 őszétől tanított nyugdíjba vonulásáig a helyi általános iskolában, nem csoda, hogy szinte mindenkit ismer a faluban. - Az itt élőkért szeretem Abát. Összetartó közösség a miénk, amelyben jó volt tanítani, s még jobb ma élni - mesélte Gitti néni, majd nevetve emlegette fel a megélt történeteket. Elárulta, 12 évig tanított első és második osztályosokat, akik annyira szerették, hogy néha „anyunak” szólították. S ha családi látogatásra indult, a gyerekek is elkísérték. Egyszer épp egy elsős kisfiú szüleihez indultam, amikor a gyermek megkérdezte: „Gitti néni mikor megy férjhez?” „Lehet, hogy sosem!” - feleltem, mire a gyermek felsóhajtott: „Keserves kenyér lesz az!” A kedvességüket, őszinteségüket szerettem. Amely mára sem apadt el. Ez számomra Aba - mondta végül.