Fejér Megyei Hírlap, 2011. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-19 / 91. szám

-------------------------------------------------------------------------------- PERKÁTA --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 2011. ÁPRILIS 19., KEDD A megye településeit bemutató sorozatunkat a Fejér Megyei Önkormányzat támogatta LELTÁRBAN • A képviselő-testület tagjai: Somogyi Balázs polgármester, Tóth Ferenc alpolgármester, Bogó Ferenc László, Kovács Ferenc, Rajcsányi László József , Szilasy László, Ujfalusi Pál képviselők. • Az iskola 1990 tavaszán vette fel a Hunyadi Mátyás Általános Iskola nevet. A tanulók létszáma 320 és 340 között ingadozik. • Az óvoda 5 csoportos, két épületben. A férőhelyek száma 150 fő, összes gyermeklétszám 145 fő. • A címer álló, csücskös talpú négyest pajzs. A jobb felső vörös mezőben arany virág. Bal felső kék mezejében arany búzakalász. Jobbra alul ágaskodó, kettős farkú arany oroszlán, nyakát arany nyíl szúrja át. A bal alsó mezőben ovális arany pálmakoszorú, amelynek felül nyitott részében enyhén talpas Krisztus-kereszt található, metszéspontjában 3 sarjadó arany pálmalevéllel. Klecska Ernő klecska.erno@fmh.plt.hu Perkáta - Túllépni saját árnyékunkon - kevés településnek sikerül. A régi agrárkultúrával rendelkező nagyközség már ennél is előrébb tart: rohamléptekkel halad előre. Egyesek szerint volt egy mondás régebben Perkátáról: e szerint ha bement valaki a kocsmába, akkor elébe tettek egy fröccsöt. Ha megitta, akkor azért, ha nem, akkor azért verték meg. Hogy mi igaz ebből, nem tudni, de egy biztos: régebben bicskás falunak nevezték Perkátát. A Dunaújváros-Adony- Szabadegyháza „háromszögben” lévő település éppen azzal próbál előrelépni, hogy a rossz képet jóvá, ahogy többen mondják, a negatívumokat pozitívummá alakítsa át. Évek óta fontolgatjuk, hogy egy községi rendezvényt bicskafesztiválként valósítunk meg, s erre most lesz is mód, hiszen itt lesz nyáron a Kárpát-medencei magyarlakta települések virtusvetélkedője. Ez a rendezvény elsősorban a vidéki élettel, a népi játékokkal kapcsolatos versenyszámokat tartalmaz, úgymint gumicsizma-hajítást, szekértolást, kamionhúzást - főleg erősségi és ügyességi játékokat. Perkáta a Mezőföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján terül el. Neve kelta eredetű. A Kr. e. 3-2. századból a La Tene kultúra (kelta) emlékeit és bronzkori temetőket tárták fel, de számos lelőhely ismeretes a rómaiak és a népvándorlás korából is. A vaskorszak kelta településrendszerének egyik lakott helye. Az 1-4. században a rómaiak foglalták el a területet, majd a fejedelmi szállásterület része volt a 10. században. A török hódoltság idején elnéptelenedett a község, a török kiűzése után pedig főleg rác telepesek érkeztek ide - talán innen a virtus. Perkátát ma közel 4200-an lakják. A születések száma 2000 és 2006 között csökkent némileg, de azóta megfordult a trend, ma évente 40 gyermek születik. A település elsősorban agrárhagyományokkal rendelkezik, a kisebb vállalkozások A szomszédos Dunaújváros óriási hatással van mellett ma is szinte csak mezőgazdasági vállalkozások működnek itt. A település 75 négyzetkilométernyi területéből körülbelül 4,5 négyzetkilométer a belterület, főleg szántó, és gabonanövényeket termesztenek. A szomszédos Dunaújváros óriási hatással van a településre. Már a város építésekor is így volt, hiszen rengetegen laktak itt annak idején, s ma is sokan oda járnak dolgozni innen. A gyermekek háromnegyede Dunaújvárosba jár középiskolába, de az általános iskolások 15 százaléka is ott tanul, s az egészségügyi ellátást is a dunaújvárosi kórház nyújtja. Az iskolai két párhuzamos osztály működtetése abszolút stabil. A település oktatási feladatait egy oktatási társulásban látják el Nagykarácsonnyal. A Perkáta-Nagykarácsony Általános Művelődési Központ Szivárvány Óvodája és a Hunyadi Mátyás Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási intézményegysége folyamatosan hangos a gyerekzsivajtól. A faluban nagyon élénk a civil élet, körülbelül két tucat nonprofit szervezet működik. A hagyományos, más településeken is fellelhető szerveződés mellett feltűnő, hogy milyen nagy hangsúlyt helyeznek a testvértelepülési kapcsolatokra. Perkáta hárommal ápol ilyen viszonyt, mindegyiket külön egyesület gondozza. Az egyik az erdélyi Kisbács, a másik a francia Saint Maximin, a harmadik a kínai Huaxiang, ami gyakorlatilag Peking egyik kerülete. Ez utóbbival a perkátaiaknak különösen nagy terveik vannak. A Győry-kastélyt magyar-kínai kulturális találkozóhelyé szeretnék - régi fényét visszaadva - fejleszteni, ahonnan az európai hídfőállásokat kereső kontinensnyi nemzet fiai felfedezhetnék a kontinenst. S hogy ez ne érje őket váratlanul, kínai nyelvtanítás már van a faluban. Perkáta az elmúlt években látványos változásokon ment keresztül. Az M6-os és a leendő M8-as közelsége és a sokáig elhanyagolt, régi „kínai kapcsolat" felelevenítése is hatalmas lehetőségeket rejt, előnyt VIRTUS Új alapokra helyezték a testvértelepülési kapcsolatokat ____ A fiatalok közül sokan már egy új Perkátán nőnek fel. Többen talán kínaiul is beszélnek majd Nincs messze a Nagy Fal Perkáta, Kína (kl) A nagyközség kínai kapcsolatainak leglelkesebb gondozója Pavlicsek Zsolt. A harcművészetekben, főleg a kínai Bao Chuan Kung Fu, azaz Leopárd-Öböl Harcművészetben jártas pedagógusnak oroszlánrésze volt abban, hogy év elején, egészen pontosan január 20-án Pekingben, Huaxiangban a felek aláírtak egy olyan együttműködési dokumentumot, amely egy komplex gazdasági, kulturális együttműködési csomag része lett. - Az aláírás azért fontos, mert a kínaiaknak az aláírt papír olyan, mint a szentírás - mondja a Perkátai Kína Egyesület elnöke. Perkáta és Huaxiang kapcsolata 1960-ig nyúlik vissza, amikor is a kínai kommuna és a perkátai téesz között kapcsolat jött létre. A rendszerváltozáskor átalakult a Magyar-Kínai Barátság Mezőgazdasági Zrt. s egészen a '90-es évek elejéig elsősorban a mezőgazdasági szervezeteken keresztül zajlott a kapcsolat, amely 2001-ben lett hivatalos testvértelepülési szerződéssel megpecsételve. 2006 óta, amióta új polgármester áll a település élén, még nagyobb energiát fektetünk ebbe a kapcsolatba - emlékezik vissza Pavlicsek Zsolt. A tanárember, aki ottjártunkkor fejlesztő órát vezetett az iskolában, Perkára utazó nagykövete HELYI ÉRTÉKTÁR • A környéken a cikolai vízrendszerhez tartozó vízfolyások mellékén mintegy hatvan régészeti lelőhely van. • Győry-kastély. A klasszicista épület 1820 körül épült. Tervezője nem ismert. • A Galgóczy Ferenc egykori perkátai plébános magánvagyonából épült neobarokk kápolna. Görög kereszt alaprajzú, oltárképe Xavéri Szent Ferencet ábrázolja. • Katolikus templom. • II. világháborús emlékmű. • Perkátán találjuk a környék egyetlen, Kossuth Lajost ábrázoló szobrát. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 11 Helyből nagyot is lehet ugrani A közmű nem érdem, minimális elvárás Perkáta (ki) Somogyi Balázst 2006-ban ültették a választók a nagyközség polgármesteri székébe. Perkáta azóta Fejér megye egyik legsikeresebben pályázó települése lett. A fiatal településvezetőt 2006-ban, majd 2007-ben a perkátai polgárok szavazatukkal megtisztelve polgármesterré választottak, és ezzel Perkátát új irányba állították. A pályázatírás, a faluüzemeltetés munkacsoporttá szervezése és a kötvénykibocsátás teremtette meg az alapját az elmúlt évek eredményeinek - mondta a polgármester, aki nem csak a falu ügyeit viszi. Ő a Fejér Megyei Közgyűlés fejlesztési szakbizottságának elnöke és a pénzügyi és gazdálkodási bizottságnak is tagja. A gyors számvetés tényleg imponáló: az elmúlt ciklusban közel 300 milliós pályázati forrást tudtak Perkátára hozni. Ezek között vannak, amelyek az épületek felújításával kapcsolatosak, ilyen az orvosi rendelő, az iskola és az óvoda akadálymentesítése és a volt zárdaépületben működő szociális intézmény megújítása is. A falu utakra is jelentős forrásokat nyert, s azzal, hogy 161 tanulói laptopot is nyertek, a 320-350 közti diáklétszámra tekintettel azt jelenti, hogy még az országban is egyedülálló számítógépes ellátottság van az oktatási intézményben - büszkélkedik Somogyi Balázs. A falu előtt előtt több stratégiai cél is áll - mondta kérdésünkre. A települések fennmaradásának egyetlen lehetősége a hosszú távú tervezés. Mi úgy látjuk, hogy óriási ipari fejlesztésre Magyarországon legfeljebb a nagyvárosoknak lesz majd lehetőségük. Perkáta esetében egy, nagyvárosokhoz közel lévő településről van szó, így a munkahelyek alapvetően biztosítottak, akár Dunaújvárosba, akár Székesfehérvárra, de az M6-os autópálya megépítésével már Budapestre is be tudnak járni. Az M6-os nem azt jelenti, hogy Perkátán ipari létesítmények fognak megvalósulni, de ha bizonyos beszállítói tevékenységek a településen megjelennek, az óriási lehetőséget jelent. Mi azt szeretnénk elérni, hogy e formában 100-200 fő foglalkoztatása valósuljon meg - elsősorban az egyre terebélyesedő kínai kapcsolattal, de számítunk a leendő M8-asra is - szögezte le. Első körben az élelmiszeriparhoz tartozó üzemeket szeretnénk itt letelepíteni - szögezi le. - Ezzel Perkáta végső soron egy olyan élhető, lakható településsé válhatna, ahol elérhető távolságban lesz minden szolgáltatás - tette hozzá. Somogyi Balázs: a városok fejlődése ránk is hatással lesz AZ ÉN TELEPÜLÉSEM Siba Árpádné, a Perkáta-Kisbács egyesület elnöke, a szövőkör vezetője Dolgos kezek dicsérete Perkáta (ki) -Perkátán hagyománya volt a szövésnek - mondja Siba Árpádné, Ilike, a szövőszakkör és a Perkáta- Kisbács Baráti Egyesület elnöke, aki sok-sok évi óvónősködés után ma már szinte csak a ténykedésnek hódol. - Nálunk családi hagyomány a kézműves-foglalkozás, isten ellen való vétek lett volna, ha nem tanítanak meg kézimunkázni - mondja a bihari származású, annak idején ide házasodó kézműves, aki ennek ellenére fontosnak tartja kiemelni: nagy hagyománya van a nagyközségben a szövésnek, hiszen kendertermesztéssel, áztatással és szövéssel is foglalkoztak régebben a helyiek. Körbevezet, s miközben kalauzol a kastély földszintjén, a falumúzeum termében és az emeleten nemrég nyílott kiállításon, elmondja: egyszerű rongyszőnyeggel kezdte újra feleleveníteni meglévő tudását, és haladt az egyszerűtől a bonyolultabb minták felé. A szövők Mosonyi György javaslatára alakultak civil szervezetté, s mára már önellátóvá vált a szövőkor - az interneten is gyűjti az ötleteket.