Fejér Megyei Hírlap, 2013. október (58. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-19 / 245. szám
A megye díszpolgárai A rétimajori megyenapon vette át a díszpolgári címet tanúsító érmet Salamon Ferencné és Gubicza Tibor. 10. oldal Szabadegyetem Székesfehérvár korábban hazánk regionális, kulturális központja volt - mutatott rá Ujváry Gábor történész, 11. oldal Kevesen tudják, hogy a Gallipoli-félszigeten magyar katonák is harcoltak az első világháborúban. Iszonyatos csata volt rengeteg hőssel, vérrel. 10. oldal A lottó biztos nyertesei Húszéves a Nemzeti Kulturális Alap, eddigi 11 milliárdnyi támogatást osztott szét Szabó Zoltán szabo.zoltan@fmk.pk.hu Az elmúlt húsz évben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 111 milliárd forint támogatás osztott szét, 112551 pályázatnak. Most már évente tízezernél több pályázatot támogatnak. Az Alapban működő kollégiumok lefedik a kulturális élet szinte egész területét. Húszéves tehát az NKA, és a jubileumot nagyszabású gálával ünnepelték a Művészetek Palotájában, 1300 meghívott vendég jelenlétében, olyan műsorral, amely az Alap által támogatott kulturális területeket reprezentálja. A kultúra szolgálatában címmel könyv jelent meg a húsz esztendőről, és az évforduló alkalmából A kultúrafinanszírozás nemzetközi gyakorlata címmel konferenciát rendeztek. Ennek levezető elnöke L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, az NKA alelnöke volt. Vele beszélgettünk, a jubileum apropóján. - Az 1993. évi 23. törvény hozta létre az NKA-t, amely lényegében elkülönített pénzalap. Húsz év után is működik, miként értékeli ezt? - Gondoljon csak bele, hogy az elmúlt húsz évből hány olyan, az alkotmányos berendezkedés szempontjából sem lényegtelen intézményt lehetne felsorolni, amelyek vagy gyökeresen átalakultak vagy megszűntek, és helyettük más jött létre. Példaként említhetném a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot. Az intézmények sora folyamatosan mozgásban volt, ami egyébként teljesen természetes egy demokráciában, nem ördögtől való dolog, és nem nevezhető működési zavarnak. Innen nézve az a tény, hogy létezik egy húsz éve folyamatosan tevékenykedő intézmény, és lényegét, működési elveit tekintve változatlan formában végzi a munkáját, mindenképen unikumnak tekinthető. Azt jelzi, hogy az alapításkor oly módon sikerült megteremteni az NKA-t, hogy az kiállta az idők próbáját. A lényeg a kezdetektől fogva az volt, hogy a különböző területek szakmai testületei alkossák meg a pályázati kiírásokat, hiszen ők tudják, mire van leginkább szükség, és ők is bírálják el a benyújtott pályázatokat. - Nevezhető az NKA a legnagyobb kulturális mecénásnak? Miből áll össze a támogatásra fordítható összeg? - Úgy gondolom, igen, akár az állami, akár a magánszervezeteket nézzük. Az alap 1993-tól 2009-ig az úgynevezett kulturális járulékból gazdálkodott, a járulék mértéke bizonyos termékek, szolgáltatások, alkotások után 0-tól 25 százalékig terjedt. Utóbbit lényegében csak a pornográf termékekre vetették ki, a többi termékre általában 1-2 százalékos volt. A rendszert azért kellett 2009-ben megváltoztatni, mert nem tudtak megegyezni, hogy mi kerüljön bele a törvény mellékletébe, jobban mondva az internetes lobbi megfúrta, hogy az internet is bekerüljön a járulékfizetők körébe. 2009-től a bevételeink 90 százaléka az ötöslottó adójából származik, és jó pár éve stabilan meghaladja az évi 10 milliárd forintot. - A húsz év alatt mekkora támogatást fizettek ki a különféle pályázatokra? - Több mint 146 milliárd forintot szedett be az alap, és ennek a nagyobbik részét, 111 milliárd forintot osztottak ki a különböző kollégiumok, 112 ezer 551 pályázatnak. A többi pénz egy része ott van a számlán, kiosztásra vár. Most már évente tízezernél több pályázatot támogatunk. Ami a régiót illeti, kapott pénzt például a fehérvári Fezen, a Veszprém megyei Művészetek Völgye vagy a nyári játékok, támogatjuk a zalaegerszegi Pannon Tükör folyóiratot, akárcsak a székesfehérvári Várat és amíg működött, az Árgus folyóiratot. A Gárdonyi-emlékévet 100 százalékban az NKA finanszírozza. A kultúra szinte minden területét lefedik a szakmai kollégiumok, kivéve a filmet, pontosabban a filmgyártást. Azt azért nem, mert a jelenlegi kormányzat idején létrejött a Nemzeti Filmalap, és a párhuzamoságokat el akartuk kerülni. A szakmai kiadványokat, rendezvényeket azonban támogatjuk. - Kormányok jöttek, mentek. Nehéz lehet elkerülni, hogy a politika ne szóljon bele, hogy ki kapjon pénzt... - A számok egyértelműek, és meg kell kérdezni a támogatottakat, akár például a leghisztérikusabb területet, az irodalmat. Egy fikarcnyival sem kapott kevesebbet az elmúlt három évben, mint 2002-2010 között az az írói társaság, amely finoman szólva nem írt túl szépeket a jelenlegi kormányról. A politikának annyi mozgástere van, hogy létezik egy miniszteri keret, amely mindig volt. Balog Zoltán éppúgy 25 százalékos kerettel rendelkezik, mint korábban Hiller István. A miniszter, egyben az NKA elnöke általában olyan programokhoz ad kiegészítést, amelyek nem férnek bele a strktúrába, vagy nagyobb forrásigénnyel bírnak. S a döntést ugyan politikus hozza meg, de a pénz így is a szakmához jut. A 75 százalék felett viszont egyértelműen a szakmai kollégiumok diszponálnak. Mint mondtam, a pályázatok kiírása, sőt elbírálása is az ő dolguk. L. Simon László József Attila-díjas író költő, szerkesztő, kultúrpolitikus Székesfehérváron, 1972. március 28- án született. A Teleki Blanka Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE tanárképző főiskolai karán magyartörténelem, később az ELTE bölcsészettudományi karán magyar nyelv és irodalom szakon diplomázott. 2004-2010 között a Magyar Írószövetség titkára, 2006-2010 között a Fejér Megyei Közgyűlés tagja, a kulturális bizottság elnöke, 2010- től a Fidesz országgyűlési képviselője. 2012. június 18-tól 2013. február 27- ig kultúráért felelős államtikár volt. Jelenleg az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke, az NKA alelnöke. Eddig 13 könyve jelent meg. Névjegy: L. Simon László úgy véli, a Nemzeti Kulturális Alap a legnagyobb mecénásFotó: Tósoki Attila Egér Ágota meséi Mi rosszabb történhet egy kisegérrel, minthogy belesétál az egérfogóba? így járt Ágota is, vajon mi lesz most vele?... 11. oldal Érték, ítélet Ma délután abban a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben nyitja meg a szomszédos hasábokon nyilatkozó kultúrpolitikus, L. Simon László a kétévenként jelentkező Fejér Megyei Őszi Tárlatot (Aktuális tárlatcím: Fejér Megyei Tárlat), amely intézményben már jó pár NKA-tól érkezett forintot „égettek el". Égettek el, azaz használtak fel érdemtelenül értéktelenebbnél értéktelenebb programokra, kötetekre és alkotásokra - gondolják így sokan, akik nem értenek egyet azzal, "hogy ilyen és ehhez hasonló kortárs „valamikre" adóforintokat fordít a mindenkori kormányzat, pontosabban az NKA. Természetesen a kortárs kultúra fogyasztóinak is bőven van véleményük, ők is számos alkalommal gondolták már, hogy hasztalan öntik/ öntjük olyan kulturális rendezvényekbe, alkotásokba a tisztelt adózó polgár pénzét, amelynek semmi, de semmi értelmük nincs. A kultúrafinanszírozás - mint mindenfajta újraosztás - nehéz ügy. Valaki mindig rosszul jár, és annak bizony mindez fáj, és e fájdalom talán lehet jogos is. Irgalmatlan mennyiségű pénzt lehetne a mindenkori magyar kulturális életbe önteni, ám még az is bőven kevés lenne. Nincs ez másként a sport területén sem. Mi legyen hát a megoldás? Jó és igazságos megoldás természetesen nincs és nem is lehetséges. Élhető és talán elfogadható finanszírozási és támogatási struktúrát azonban fel lehet építeni. Húsz éve erre tett kísérletet a Nemzeti Kulturális Alap néven megalakult csúcsintézmény. E két évtized értékelésére nem vállalkoznánk, lesz erre megfelelő szakember bőven. Ám az a szervezet, amely hazánkban húsz éven át képes fenn- és megmaradni, az egy kalapemelést mindenképpen megérdemel. Szabó Szabolcs szabo.szabolcs@dh.pk.hu