Fejér Megyei Hírlap, 2016. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-07 / 210. szám

* 1­1 UTAZÓ RÖVIDEN Sok magyar látogat Prágába Prága (MTI)­­ Megug­rott az idei első félévben a Prágába látogató ma­gyar állampolgárok szá­ma. Ezen idő alatt 8883 magyar töltött el lega­lább egy vendégéjszakát fizetős szálláshelyen, 23,8 százalékkal több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A cseh főváros külföldi látoga­tóinak mintegy kéthar­madát az európai turis­ták jelentik. A Prágában vendégéjszakát eltöltő cseh turisták száma az első hat hónapban 475 480 volt, ez 14,2 százalékos növekedés. Fél évszázad után először Washington (MTI)­­ Fél évszázada először érke­zett Kubába menetrend szerinti amerikai utas­­szállító repülőgép, amely Santa Clarában szállt le a minap. A hi­degháborúban megsza­kított amerikai-kubai diplomáciai kapcsolatok helyreállítását 2014 de­cemberében jelentették be, Washington és Ha­vanna pedig tavaly júli­usban hivatalosan beje­lentette, hogy megnyit­ják a nagykövetségeket a két fővárosban. Kalasnyikovot szuvenírként? Moszkva (MTI) - Meg­nyitotta kapuit a moszk­vai Seremetyevo repülő­téren a Kalasnyikov konszern szuvenírboltja, ahol lőfegyverek ma­kettjeit és Kalasnyikov márkájú ruházati cikke­ket vásárolhatnak az utazók. A Kalasnyikov az egyik legismertebb márka, amely az embe­rek eszébe jut, amikor Oroszországra gondol­nak. A megnyitón be­mutatták a Kalasnyikov vadászoknak szánt ruhá­zati cikkeit is. A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP VILÁGJÁRÓ MELLÉKLETE • 2016. SZEPTEMBER 7. Mesevilág a szurdokban TÚRÁZÁS Patakok, zúgok, vízesések a lábunk alatt - 2900 lépcsőfokon át Németh Andrea utazo.szerk@plt.hu Mixnitz - Régi vágyam teljesült, amikor Ausztria egyik legszebb szurdok­völgyében túrázhattam. A Medve-szurdok a Hoch­­lantsch-vidék egyik leg­hosszabb és 24 vízesése révén legszebb vizes szur­doka, melyet a benne fo­lyó Mixnitzbach patak vájt ki. A gráci Alpinklub 1901-ben elkezdte a szur­dok kiépítését, járhatóvá tételét. A szurdok látványosságai közvetlen közelről élvezhető­­ek, mintegy 164, a sziklafal­hoz erősített létrán, vagyis 2900 lépcsőfokon keresztül lehet egyre feljebb jut­ni, miközben a pata­kok, zúgok, vízesések morajlanak a túrázó lába alatt. A tél és a hóolva­dás kisebb-nagyobb károkat minden évben okoz, így az Alpenve­­rein mixnitzi szekciójá­nak rendszeres tavaszi tevé­kenységéhez tartozik az eltört korlátok, megsérült létrák ki­cserélése. Bár komoly fejtö­rést okoz, hogy hogyan hoz­zák fel a rengeteg faanyagot. Mixnitz kis falu, Graztól 40 kilométerre északra található. Autónkat a falucska melletti nagy parkolóban hagyjuk. In­nen 40-45 perces, néhol me­redek kaptató után elérjük a szurdok bejáratát. Útközben még egy foltos szalamandrát is megpillanthatunk. Egy cso­dás mesevilágba érkezünk. Elég korán jöttünk, így saját tempóban haladhatunk a lét­rákon. Ennek köszönhetően sok fotót készítünk, ráérősen nézelődünk. A létrák számoz­va vannak, nem kell számol­gatnunk, hogy vajon hánya­dik fokot koptatjuk. A közle­kedés egyirányú, így szembe­jövőkkel nem kell számol­nunk, de pont ezért visszafor­­dulási lehetőségünk sincs. A gyorsabban haladókat egy­­egy félreállónál előreenged­jük. A meredek sziklák a fe­jünk fölé magasodnak, néhol pedig egészen tágas utat biz­tosítanak. A táj lenyűgöző. Rengeteg - olykor ismeretlen - virágot láthatunk. A víz zú­gása és a madarak csicsergése hihetetlen atmoszférát teremt. A létrás szakasz kényelme­sen, maximum két óra alatt bejárható. Az utolsó létrát el­hagyva 10 perc sétával érjük el az 1209 méteren fekvő Gu­ter Hirte menedékházat, ahol friss kávé mellett megpihe­nünk a tisztáson. Innen vissza lehet menni a parkolóhoz,­ folytatni az utat a Teichalm-tó­­hoz, vagy még feljebb lehet kapaszkodni az 1720 méter magas Hochlantsch-csúcsra. A Hochlantsch a grazi hegyvidék legmagasabb pontja, meredek és sziklás úton elindulva odafent gyö­nyörű panoráma fogad. Mi utóbbit választjuk. Míg a szurdok bejárása át­lagos kondícióval megtehető, a csúcs meghódítására vállal. A szurdok látványosságai közvet­len közelről élvezhetőek, 164, a sziklafalhoz erősített létrán lehet egyre feljebb jutni, miközben patakok és vízesések morajlanak a túrázó lába alatt (balra fent és lent). A Hochlantsch a grazi hegy­vidék legmagasabb pontja. A csú­cson lévő kereszttől elénk táruló panoráma minden csepp izzad­ságot feledtet Fotó: Németh Andrea kozók másnapi/harmadnapi komoly izomlázra készülje­nek. Eleinte lassan emeledik az út, hamarosan egy hütte hí­vogat minket, ahol csupán ás­ványvizet vételezünk. Innen már lényegesen meredekebb kaptató következik. Az út mellett alpesi kőszáli kecske legelészik békésen. Ahogy haladunk egyre fel­jebb, a növényzet megválto­zik, a fenyőket felváltja a tör­pefenyő, majd csupasz hegy­gerincen folytatjuk az utat, erőt ad, hogy megpillantjuk a Hochlantsch-csúcson lévő, láncokkal rögzített keresztet. A panoráma minden csepp iz­zadságot, fáradságot feledtet. Körös-körül magas hegyek, lenyűgöző táj fogad ragyogó napsütésben. Némi fotózko­­dás és ücsörgés után elindu­lunk visszafelé. Míg a hűdé­től csaknem két óra volt fel­jönni, lefelé csupán egy óra. Útközben fújtató magyar cso­porttal találkozunk, a kipirult arcokon fáradtság látható. Ér­deklődésükre, hogy mennyit kell még megtenni a csúcsig, a válasz először csupán egy mosoly, melyből kiderül, hogy még messze a cél. Leérünk a menedékház­hoz, ahonnan­­, ahogy már említettem -, más úton kell lemenni a parkolóhoz. Az út nem bokakímélő, fontos a jó túracipő, hisz innen még hosszú az út. Nem gondoltam volna, de valóban, lefelé men­ni sokkal nehezebb, a térdet nagyon igénybe veszi a mere­dek lejtő. A sziklás terepet felváltja egy legelő kolompoló tehe­nekkel, majd avarral belepett erdei utat követve kisvártatva megpillantjuk a bejáratot. A padokra letelepedve elfo­gyasztjuk a maradék inniva­lónkat. Innen csupán 40-45 térdfájós perc múlva kocsiba ülhetünk, s suhanhatunk az autópályán hazafelé. Jóleső fáradtsággal ülünk az autó­ban. A látottak sokáig felejt­hetetlen élményt szereztek. további képek, információk redlty FMH Online Körös-körül magas hegyek, lenyűgöző táj fogad ragyogó napsütésben Megnyílik a börtön a látogatók előtt London (MTI)­­ Egy mű­vészeti projekt keretében nyitja meg kapuit a nagy­­közönség előtt az az ang­liai fegyház, ahol egykor a homoszexualitása miatt elítélt Oscar Wilde is ra­boskodott. A readingi fegyházat, amely ma már a különösen fontos műemlék épületek kö­zé tartozik, 2013-ban záratta be a brit igazságügyi minisz­térium, és az épület sorsa egé­szen mostanáig bizonytalan volt. A nagyjából eredeti álla­potába visszaállított fegyház megnyitását lehetővé tevő művészeti projektben előa­dók, írók, színészek és egyéb művészek vesznek részt. A közreműködők között van Ralph Fiennes és Patti Smith is. A látogatók a börtön törté­netével és leghíresebb lakója, Oscar Wilde életével ismer­kedhetnek meg. A homoszexualitása miatt elítélt Oscar Wilde 1895 és 1897 között raboskodott a börtönben. Az ott töltött évek­ről és a viktoriánus börtön­­rendszer brutalitásáról A rea­dingi fegyház balladája című írásában számolt be. Az érdeklődők október 30-áig kereshetik fel az intéz­ményt, amelyben szervezett formában vezetik körbe őket. Athén (MTI) - A modern görög állam történetében első ízben a nagyközön­ség által is látogathatóvá tették Athén egyik emb­­lematikus ókori műem­lékét, a több mint 2000 éves Szelek tornyát, amely átfogó felújításon esett át. A jórészt épségben fenn­maradt nyolcszögletű, már­ványból készült toronyszerű építmény 12 méter magas és 8 méter átmérőjű, oldalainak hosszúsága 2,8 méter. Való­színűleg Küroszi Andronikosz építette i. e. 100 vagy 50 kö­rül. Az épület belsejében haj­dan volt egy vízóra is, amely­nek a tervrajzát sikerült re- Először látogatható a Szelek tornya konstruálni. A vízórát az Ak­­ropoliszról lefolyó víz mű­ködtette egy bonyolult szer­kezet segítségével, az óraszer­kezetből távozó víz pedig szökőkutakat táplált. Az épület azért kapta a Szelek tornya elnevezést, mert oldalai az Athénban uralkodó fő légáramlatok irá­nyába mutatnak. Az épület nyolc oldalán lévő frízeken a nyolc szélisten - Boreász (észak), Kaikiász (északke­let), Eurosz (kelet), Apelio­­tész (délkelet), Nótusz (dél), Livász (délnyugat), Zephü­­rosz (nyugat) és Szkirón (északnyugat) - látható. Az athéniak horológium­­nak, azaz órának is nevezik a tornyot. A jórészt épségben fennmaradt nyolcszögletű, márványból ké­szült toronyszerű építmény 12 méter magas és 8 méter átmérőjű

Next