Fejér Megyei Hírlap, 2017. augusztus (62. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-26 / 199. szám
2017. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT SZABÓ ZOLTÁN szabo.zoltan@fmh.plt.hu Igazi lokálpatrióta volt. Sokan ismertek, tisztelték őt. A város rangos címmel tisztelgett emlékének. „Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése posztumusz Székesfehérvár Díszpolgára címmel tünteti ki Kovács Jenőt”. Ez volt a hír, ám ami mögötte van, az sokkal több. Fájdalmasan több, mert tavaly november 8-án elhunyt, itthagyott minket és imádott Fehérvárot. Más kérdés, hogy sokak szemében és gondolataiban ő régóta, már életében igazi díszpolgára volt ennek a településnek. Nagyon sokan ismerték és becsülték. Rengetegen voltak a temetésén, igaz, mindenki lemondott volna arról, hogy tiszteletét egy ilyen alkalom kapcsán mutassa ki. Szerette Fehérvárt és Fehérvár szerette őt, bár az ő esetében talán a jelen idő helyesebb lenne. Hiszen itt él köztünk, számos dolog viseli a keze nyomát, elég csak a Virágórára pillantani, felnézni a templomtornyokra, megállni az Órajátéknál, belépni az Óramúzeumba. Igen, az órák. Méltatásában is elhangzott, hogy már diákkorában szerette az időmérő szerkezeteket. Mozdonyvezető édesapjától - aki szabadidejében javítgatott órákat családtagoknak, ismerősöknek - kapott kedvet a tanulmányozásukhoz. Az alapokat tőle tanulta. Gimnáziumi éveiben már aktívan vizsgálgatta és lelkesen gyűjtötte a különböző időszerkezeteket. Felnőttként aztán igazi mestere lett szakmájának. Az 1970- es években a Székesfehérváron működő Órás és Műszeripari Szövetkezet egyik fiókvezetője lett, az üzletből figyelte a belvárosi templomok tornyait, pontatlan óráit. A másodállásos iparengedély megszerzéséhez a toronyórák javítására a szövetkezet vezetősége nem járult hozzá, így 1977-től kiváltotta az iparengedélyt; az első megrendelése a letenyei templom toronyórájának rendbehozatala volt. A mester a fehérvári toronyórák javítását a helyi városszépítő egyesület kezdeményezésére és támogatásával vitte véghez, 1983 és 1985 között, munkájáért soha nem kért fizetséget. Két évvel ezelőtt a Szent Sebestyén vértanú templom nyolc számlapos óráját készítette el. Szaktudásának köszönhetően emellett az országban több mint száz toronyóra születhetett újjá. A hetvenes évek második felétől, közel negyven éven keresztül gondozta a Virágórát. Erre így emlékezett lapunk egyik írásában: Nagyon zavart, hogy a virágóra gyakran pontatlanul mutatta az időt. Felkerestem ezért az órát üzemeltető Székesfehérvári Szolgáltató Vállalat akkori vezetőjét, Májer Ferencet, és elmondtam ezt neki. Ő meg rám mutatott: - Te leszel ezentúl a felelős, hogy a virágóra pontosan járjon! - Ez a feladat azóta rajtam maradt. Minden napom azzal kezdem, hogy a virágóránál ellenőrzést tartok - eleveníti fel az 1977-ben kezdődött kapcsolatát a virágórával.” (A Virágóra gondozását fia, Kovács András vette át.) Többször szerepelt a Fejér Megyei Hírlapban. Mindig kedves volt és készséges. Mi pedig szívesen felkerestük őt az Órajátéknál, amelyet 2002- ben épített, az Óramúzeumban, amelyet 2009-ben hozott létre. Elkísértük őt a templomtorony magasába is. Örömmel mutattuk be pompás régi Citroenjeit - Kovács Jenő aktív szervezője és éltetője volt az Alba Regia Veteránjármű Egyesületnek. Ta-A díszpolgári cím a tiszteletet, hálát jelképezi, és rá emlékeztet minden, amit létrehozott és óvott valy szeptemberben indult a Chrono Classic futamon is. Igazi közéleti ember volt, mert benne volt a köz életében. Elnökségi tagja volt a Városvédő Egyesületnek, 1996-ban városvédő tevékenységét Székesfehérvárért díjjal ismerték el. Négy éven át, 1998-2002 között önkormányzati képviselőként látott el közszolgálati feladatokat. A Városháza megújult dísztermének órája is neki köszönhető. Kovács Jenő ott él a város emlékezetében. A posztumusz díszpolgári cím a tiszteletet és hálát jelképezi, és rá emlékeztet minden, amit létrehozott és óvott. SZERETTE FEHÉRVÁRT, szerette Fehérvár Kovács Jenő a Bazilika órájának számlapjával. Két évvel ezelőtt a Szent Sebestyén vértanú templom nyolc számlapos óráját is elkészítette A nagyon szépen karbantartott Citroennel, stílusos ruhában A fiataloknak is tartott foglalkozásokat az órákról Fotó: archív MAJER TAMÁS majer.tamas@fmh.pk.hu Ebben az évben a belső megerősödés a legfontosabb feladata a ciszterci szerzetesrendnek. Dékány Árpád Sixtus apát lemondása után Bérczi László Bernát lett a Zirci Ciszterci Apátság kormányzó perjele. Bernát atya 2001-ben lépett be a ciszterciek rendjébe. 2012-ig Zircen látott el különböző feladatköröket: volt az idősek otthona igazgatója, tevékenykedett az apátság turisztika fejlesztései körül, utóbb pedig oktatási igazgatóként az apátság iskoláit szolgálta. Az elmúlt öt évben a pécsi ciszterci gimnáziumban tanított hittant és informatikát. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Hétvége NEM A REKLÁMOK MIATT válnak szerzetesekké Az egyházi iskola sajátos neveléséről szólva a perjel elmondta, hogy a 148 éves korosztály a legjobb korban van arra, hogy megmutassák nekik a hit, a kereszténység útját. Úgy véli, a legfontosabb az, hogy jó példával járjanak előttük. - Ha naponta azt látja a diák, hogy a tanára, akiről tudja, hogy hívő keresztény, a vele való viselkedésével jó példát mutat, az beleivódik a gyerekbe, s ezáltal kap egy alapot arra a döntésre nézve, hogy akar-e így élni, vagy sem - mondta. - Ha nem adunk választási lehetőséget, akkor csak az ismeret hiánya marad - hangsúlyozta. Pécsi tapasztalataiból tudja, nagyon hálásak a diákjaik azért, amit az iskoláikban kapnak. - Érzik azt, hogy fontosak a tanáraiknak. Ezt a pozitív szemléletű emberséget magukba szívják, s tovább viszik - vallja a kormányzó perjel, akinek vezetői mandátuma a rend élén egy évre szól. Mi pedzegettük, szeretné-e, ha tovább is maradhatna... - Nem részleg és nem cégvezetők vagyunk, hanem egy közösség vezetői - fogalmazta meg válaszát kicsit távolabbról indítva a perjel. - A ciszterciek lelki családjához tartoznak a gimnáziumaink, a tanárok, a diákok. Ha jól tudom őket szolgálni, akkor lesz arra jogalapom, hogy megforduljon a fejemben, hogy jó lenne ezt tovább csinálni - felelt meg kérdésünkre a perjel, s kiemelte, ebben az évben a ciszterci rend belső megerősödése a legfontosabb a feladataik közül. Tudvalévő, 2011-ben még harmincnégy szerzetese volt a ciszterci rendnek, azóta sokan eltávoztak közülük. Jelenleg tizennyolc főt számlálhatnak a rendben. A hivatásgondozás mindig fontos feladat. Mi magunk is látjuk, hogy ez nem volt mindig előtérben, s hogy nagyobb figyelmet, energiát kell erre fordítanunk. A legelső az, hogy mi magunk, megélve a ciszterci rendiséget, vonzók tudjunk lenni egyénenként, s egyszersmind közösségként. A szerzetesi hivatást nem az elhelyezett reklámok sokaságától választják a leendő rendtársak utalt arra, hogy a máshol bevett marketingeszközök náluk nem használhatóak toborzásra. A petjel szerint meg kell találniuk a módját annak, hogy élő közösséget alkossanak, miközben feladataikat is ellátják. Lelki programokkal kívánnak kifelé nyitni olyan fórumokon is, ahol eddig nem voltak jelen, például az egyetemeken. A perjel állítja, megfelelő érettséggel és stabilitással kell bírnia annak, aki úgy dönt, szerzetesnek áll.