Fejér Megyei Hírlap, 2018. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-13 / 85. szám
12 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP MÚLTIDÉZŐ 2018. ÁPRILIS 13., PÉNTEK A filmeseket is vonzza ódon falaival a Pappenheim-kastély B. KISS LÁSZLÓ laszlo.kiss@fmh.hu ISZKASZENTGYÖRGY A megyében több tucat kastély, kúria található. Közülük az egyik legértékesebb az itteni. A múlt héten jelentették be: az állami kastélyprogram keretében 1,5 milliárd forinthoz jut az iszkaszentgyörgyi Pappenheim-kastély. Az épületegyüttes legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal barokk stílusban. 1800-ban a kastély Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésekbe fogott. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klaszszicista stílusban. 1870-ben Bajzáth József unokaöccse lányának házassága révén került a Pappenheim grófok birtokába a kastély, jelentős átépítése gróf Pappenheim Siegfried nevéhez kötődik 1904 és 1909 között. Ennek költségeit felesége, Károlyi Erzsébet hozománya fedezte. Elbontották a nyugati mellékszárnyakat, és helyükre egy emeletes, gazdag kőszobrászati díszítésű neobarokk épületet építettek, díszes ablak- és erkélyrácsokkal, az emeleti ablakok fölött kőfejekkel, a középrizalit fölött alakos szoborkompozícióval. Ekkor építették a toronyszerű Vörös teraszt. A kastély nyugati szárnyához kapcsolva készült el az istálló, melyben vörös márványból voltak az iratok. Az egy emeletes neobarokk épületben és a műemléki helyreállítás során beüvegezett Vörös teraszon, melyet Az egykori istálló ma több feladatot is ellát ezért talán célszerűbb Vörös teremként emlegetni, működik a kétezer lakosú, Fehérvár tőszomszédságában fekvő település nyolcosztályos iskolája. Az egykori istálló ma több feladatot is ellát: torna- és színházteremként, művelődési házként egyaránt funkcionál. Az épületegyüttes felújított, ám sokáig üresen álló középső részét - a barokk szárnyat - Ari Kupsus, a Magyarországon élő finn galérista bérli, aki berendezte a szobákat, és kiállításokat, művésztelepet, hangversenyeket szervez a kastélyban. A keleti szárnyat csak részlegesen állították helyre, ezért lakatlan. A kastélyhoz jókora park is tartozik, amely teraszos kialakítása egyedülálló volt Fejér megyében. A park egy részét Fotó: Pesti Tamás francia mintára tervezték, melynek jellemzői a szimmetrikus elrendezés, geometrikus terepformák, nyírt sövények, fasorok és sok-sok kerti építmény és szobrok. Az állami tulajdonban levő, igen értékes műemléki ingatlan történetének számos izgalmas fejezete van. Az egyik ilyen, hogy 1944-ben rövid időre ide költöztették a fővárosból a finn követséget. A dolog évtizedekre feledésbe merült, majd a korábbi finn nagykövet, Jari Vilén segítségével ezt a tényt sikerült beemelni a köztudatba, maga a finn köztársasági elnök is ellátogatott a kastélyba. Az iszkaszentgyörgyi egykori grófi rezidencia kedvelt helyszíne a filmforgatásoknak. Itt forgatták bizonyos jeleneteit a Megint tanúnak vagy a Kossuth kiflinek. De több külföldi produkcióhoz is készültek itt felvételek. Aki behatóbban is szeretne megismerkedni a Pappenheim-kastéllyal és környékével, annak érdemes végigjárni a Kastélybirtok tanösvényt, amely nemcsak a grófi sírkápolnához kalauzolja el a látogatót, de a közeli, szép kilátást nyújtó Piramita tetejére is, ahol újjáépítették a piramist. Sajnos nem teljesen az eredeti formájában. Az épület toronyszerű nyúlványa az egykori Vörös terasz, melynek folyosóját már beüvegezték (fent). Az alsó képen az épület középső, barokk traktusa látható a francia mintára kialakított park, az úgynevezett formai garden felől Aranyember díjban részesült Szalai Károly helytörténész SZÉKESFEHÉRVÁR Szalai Károly, a városban élő helytörténész volt az egyik, aki a napokban átvehette az Aranyember-díjat. Az Aranyember-díjat Herczog Edit, volt Európa Parlamenti képviselő alapította, az egyik idei díjazott pedig Székesfehérvár történetének avatott kutatója, Szalai Károly. - Orosházán végeztem a középiskolát, a történelem-földrajz szakos középiskola tanári diplomát Debrecenben szereztem meg. A tanári pályát - és a helytörténeti kutatásokat - Dunaföldváron kezdtem - mondja magáról Szalai Károly, aki a fehérvári Tóparti gimnázium tanáraként ment nyugdíjba. A fiatalkori, dunaföldvári vonatkozású publikációk után az utóbbi években több önálló kiadvány címlapjára került rá Szalai Károly neve. A Vasútvidék történetét még közösen jegyezték Farkas Gáborral, azonban az Üdvözlet Székesfehérvárról (2013), a Városfejlődés Székesfehérváron a XX. század elején (2014),s a Székesfehérvár 1914 alcímet viselő, Bé-Szalai Károly az utóbbi években több kiadványt is publikált kébel - háborúba már kizárólag a díjazott helytörténész munkája. - Az érdeklődésem nem szűkül le Székesfehérvárra, újabban a Nagy-Magyarország olyan, Trianon után a határon kívülre került városainak a történetébe ástam bele magam, mint például Nagyvárad, Pozsony vagy Szabadka - mondja Szalai Károly, akit előadásai révén nem csak a megyeszékhelyen, de például Csákváron is személyesen ismernek. A helytörténésznek hat unokája van, és szorgalmasan műveli pákozdi kertjüket. BKL Herczog Edit adta át a kitüntetést Szalai Károlynak Fotó: Nagy N. Bodajk, a legendás megyei zarándokhely BODAJK Bodajk középkori történetéről, keveset tudunk, ám az szinte biztosnak vehető, hogy küzdelmes időszak volt ez a környék lakóinak, hiszen a Rozgonyiak, a közelben fekvő csókakői vár urai, folyamatosan gyötörték őket. 2008-ban városi rangot kapott a település, ahol Szent László 1090-ben úgy állította meg a Fehérvárra betörni készülő pogányokat, hogy keresztet vetett rájuk. Az itt lévő forrást (szentkút) már Szent István korában is legendák övezték, amelyről úgy tartják, vize hétévente elapad, majd újraindul. Gyógyító erőt tulajdonítottak neki, akárcsak a népszerű Bodajki-tónak Először egy kápolna, majd idővel egy barokk templom is felépült a kút köré, amelyet 1744-ben a Segítő Szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Az épület kegyképének több száz gyógyulás köszönhető. EG y bodajki kálvária lenyűgözően szép Fotós: Elekes Gergő