Fejér Megyei Hírlap, 2022. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2022-02-26 / 48. szám
4 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP FÓKUSZ 2022. FEBRUÁR 26., SZOMBAT A virtuális Bermuda-háromszög Két Fejér megyei olvasónk is francia profillal él tovább az ismert közösségi oldalon FEJÉR MEGYE Múlt héten beszélgettünk egy székesfehérvári anyukával, akinek kálváriájából kitűnt: ismeretlenek lopták el Facebook-profilját, és azóta is fenntartják azt - ki tudja, milyen üzelmek érdekében. Mint kiderült, sokaknak ismerős a történet. Köztük van a dégi Horváth Patrik is, akinek ugyan kísértetiesen hasonló a története, mégis árnyalni tudta a profillopás lehetséges okait azzal, amit észrevett. - Tavaly augusztusban beléptem a Messenger-fiókomba, s láttam, hogy francia üzenetek mentek rajta Marketplaceen meghirdetett termékek kapcsán. Freemailes volt a Facebook-profilom, beléptem, hogy megváltoztassam a jelszót, s beállítsam a kétfaktoros hitelesítést. Ám addigra oda sem tudtam belépni, annak a jelszavát is megváltoztatták. Ezért nem tehettem mást, mint letiltottam az e-mail-fiókot. Hiába küldtem be személyi igazolványt, bármit a közösségi oldal üzemeltetőjének, nem kaptam vissza a fiókomat - meséli Patrik, akinek azóta is él a régi profilja, csak más néven. - írtam üzenetet a saját profilomnak, vagyis hát annak, aki ellopta. Azt írta vissza franciául, hogy fizessek, s akkor visszaadja - mondja Patrik. Ezen a ponton is ugyanaz a történet: korábbi alanyunk, Anita profilja is francia „arcot” kapott. Le ugyan nem tiltotta azóta a tolvaj Patrikot, pedig rengetegszer jelentette ő és a barátai is az oldal kezelőjének a profilt. Sőt, még egy francia sms-t is kapott: „Megy ez is a vitrinbe” szöveggel. Hogy ez mit jelenthet? Patrik szerint azt, hogy a profiltolvajnak ezek a lopások igazi főnyereménynek számítanak... De hogy Patrik profilja felett hol vehette át az irányítást a tolvaj, kérdéses, mert sokféle módszer van. Mint kiderült, Patrik több alkalommal is csatlakozott nyílt - nem jelszóvédett - wifi-hálózatokhoz, amivel egyenesen maga nyitotta ki a kaput az adatai eléréséhez. Ezt pedig már az informatikus hangsúlyozza. Solymossy Zoltán szerint nagyon körültekintően kell eljárni ahhoz, hogy védeni tudjuk magunkat az online világban. Mint mondja, gyakran megkeresik azzal, hogy segítsen visszaszerezni egy ellopott profilt. Egyszer sikerült, amikor tudták bizonyítani a Facebook számára - egy nem nyilvános, de a profilban szereplő adattal -, hogy az a kérvényezőé. Mindenhová más jelszó Az adatlopás elleni védelem fő pontja az, hogy minden szolgáltatónál, oldalnál használjunk különböző jelszavakat! Ezt a legritkábban hajlandóak megfogadni az emberek. Gyakori jelenség ugyanis, hogy ugyanazt a jelszót használja valaki mindenhova. Ezt pedig igen könnyű ellopni: ha, például regisztrál egy játékba, amelyhez ugyanazt a jelszót generálja, amit mindenhol máshol is használ, akkor onnantól már gyakorlatilag kiadta „magát”. Főleg, ha ehhez még az e-mail-címét is megadta. Ettől kezdve pedig már csak akarat kérdése, hogy valaki visszaél-e az adatokkal vagy sem - mondja a szakember. Másodlagos azonosítás - A másik tanácsom, hogy ott, ahol erre van lehetőség, használjunk másodlagos vagy multifaktoros azonosítást. Ez ugyan kis kényelmetlenséggel jár, de nagyon hasznos. Mert így hiába szerzi meg a jelszavunkat a tolvaj, nem fog tudni belépni az adott felületre, mert ellenőrző kódot kér smsben vagy egy hozzárendelt applikáció indul el, amelyben engedélyt kell adnunk a belépésre. A bankok és számos nagy szolgáltató már kötelezően alkalmazza ezt. Óvatosságra intenek A harmadik betartandó tanács, hogy olyan wifire, ami nem titkosított, nem csatlakozunk - mutat rá az informatikus. - Amikor mégis így teszünk, a laptop vagy telefon ki szokta írni felkiáltójellel, lakattal, hogy nem jelszóvédett hálózaton vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a teljes adatforgalom titkosítatlanul megy, le lehet lopni az adatforgalmat, így akár a rácsatlakozó Facebook-jelszavát is. Vannak kifejezetten erre kifejlesztett programok, egyszerűen beül a tolvaj egy kávézóba és onnan könnyedén látja, ki mit csinál a neten a wifi-hálózaton keresztül. Jelszóval védett wifinél ez a helyzet nem áll fenn, évek kérdése lenne visszafejteni az adatokat - tudtuk meg. Ne használjunk egyszerű jelszavakat, legyenek változatosak! Véletlen, bonyolult Solymossy Zoltán szerint a negyedik, de szintén roppant fontos tanács, hogy ne használjunk egyszerű jelszavakat: születési éveket, felhasználónevünket, e-mail-címből egy részt és hasonlókat. Véletlenszerűen generáljunk jelszavakat - mindenhová ugye mást -, amelyek legalább 8 karakterből, kis- és nagybetűből, írásjelekből állnak, mert ezeket a legnehezebb visszafejteni. Ne sajtpapíron... Persze joggal merül fel az emberben a kérdés, hogy ha csak nem zseni, akkor hogyan jegyez meg annyiféle véletlenül generált jelszót? Ehhez kapcsolódik a szakember ötödik tanácsa: jelszókezelő programokkal! Több cég forgalmaz ilyen programot, amelyekben elmenthetjük a jelszavainkat, s ezekhez csak egyetlen mesterjelszót kell beállítanunk. Ezeket a programokat szinkronizálhatjuk minden , általunk használt eszközre. Azt az egy mesterjelszót pedig azért illik megjegyezni... Senki nem kérheti! Ki gondolná, de még ma is gyakran önként adják át az emberek a jelszavaikat vadidegeneknek. Mindenféle trükkökkel kicsalják, pedig a valóságban egyetlen szolgáltató sem kéri el e-mailben, telefonon, személyesen az ügyfél jelszavát, bankkártya adatait, belépési azonosítóját - világít rá az informatikus. Az érzékeny ügyeket csak személyesen érdemes intézni. Nem bizalmi kérdés Ha nyilvános helyen vagy munkahelyen használjuk laptopot, akkor minden alkaalommal, amikor felállunk a géptől, zároljuk a képernyőt - javasolja a szakember. Ez persze azt feltételezi, hogy előtte jelszóval levédtük a gépet. Ha ezeket a tanácsokat betartjuk, minden tőlünk telhetőt megtettünk adataink online védelméért. FMH Több tanács is segít bennünket abban, hogy adatainkat megvédjük Fotó: pixabay Sok élet fordul meg most így vagy úgy Az Ukrajnában és a határnál tapasztaltak alapján tartós segélyezésre készülnek a határ mindkét oldalán PÁKOZD, BEREGSZÁSZ Egymás után indulnak Kárpátalja felé a segélyszállítmányok a Baptista Szeretetszolgálat pákozdi logisztikai központjából. - Jöttünk visszafelé, készültünk átlépni a határon - mondta Szabó Márk, a segélyszervezet munkatársa. - Éppen az útleveleket pecsételtettük, a vámosok ellenőriztek, amikor a mellettünk lévő bódéhoz lépett egy háromfős család. Anyuka, apuka és egy hat év körüli kislány, egy fiatal kárpátaljai magyar család. Aztán a kislány keservesen felsírt, és amint őket figyeltük, akkor fogtuk fel igazán, mit jelent most ez a határzár. A tizennyolc és hatvan közötti férfiak már nem hagyhatták el az országot, mert hadkötelesek. A háború menekülésre készteti az embereket, de a határnál végül a biztonság helyett egy fájdalmas döntés várja őket. Mi legyen a családdal, ha az apa nem jöhet el? Együtt maradjanak, vagy váljanak szét, a feleség és a gyermek biztonságát választva? Mit lehet ilyenkor tenni? Ott állt az a kis család, és egy perc alatt dönteniük kellett a jövőről. Visszaültem az autóba és a kollégámmal szótlanul, csendben hallgattuk. Borzasztó volt látni, ahogy egy kislány felfogta, mi történik a családdal ahogy búcsúzkodtak, vigasztalták egymást. Borzasztó volt látni, ahogy a kislány felfogta, mi történik velük. Sírva ölelte a szüleit. Mennyi élet fordul, mennyi remény születik vagy vetél el, mennyi emberi érzés kavarog, milyen sok élet fordul így vagy úgy. A Baptista Szeretetszolgálat már a háború első napján megkezdte a segítségnyújtást, humanitárius csütörtökön indult útnak Pákozdról az első segélyszállítmány, majd pénteken a második, szombaton a harmadik. Az Ukrajnában és a határnál tapasztaltak alapján ők is tartós segélyezésre készülnek a határ mindkét oldalán. Nagy szükség van tartós élelmiszerekre, különösen készételkonzervre, húskonzervre, májkrémekre, tésztára, hosszabb lejáratú tartós kenyérre, energiaszeletekre. Nem annyira cukorra, lisztre, étolajra vagy hasonló típusú tartós élelmiszerekre, hanem sokkal inkább olyan konzervekre, melyeket a menekültek könnyen elfogyaszthatnak. Igény mutatkozik tisztálkodószerekre, aggregátorokra, gyertyákra, takarókra, hálózsákokra, matracokra, pelenkára és vírustesztekre is. Az adományokat sok más helyszín mellett a pákozdi logisztikai központban is fogadják, a Fejér megyeieknek ez a leginkább kézenfekvő megoldás. és Az anyagi segítséget a 1355 adományvonal hívásával vagy „Ukrajna” közleménnyel a UniCredit 10918001- 55555555-55555555-ös számlaszámon fogadják, de talán a leggyorsabb lehetőség a segélyszervezet honlapján keresztüli online adományozás. A Pákozdról küldött adományok átadása a beregszászi járásban Fotó: Tihanyi Tamás