Fejér Megyei Hírlap, 2022. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)

2022-09-16 / 216. szám

2022. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK GAZDASÁG * FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Intézkedéscsomaggal segítenek Takarmány- és munkaerőhiány, drasztikusan megnőtt termelési költségek DÁVID ERZSÉBET szerkesztoseg@fm­h. h­u FEJÉR MEGYE Nehéz helyzetbe hozta az aszály, a termelési és az energia­­költségek növekedése, valamint a tartós munka­erőhiány a gazdálkodókat, állattartókat. A rendkívüli helyzetben ötpontos intéz­kedéscsomaggal igyekszik segíteni az agrárkormány­zat. A szakemberek szerint a mosta­nihoz hasonló súlyos csapadék­­hiány ötven éve nem sújtotta az országot. Mértékére jellemző, hogy míg a korábbi esztendők­ben általában évente 50-200 milliárd forint aszálykárt szen­vedtek el a mezőgazdasági ter­melők, tavaly már 350 milliárd forint, az idén pedig várhatóan annál is jóval nagyobb lesz a kár. Az ország jelentős részén - főként az alföldi régióban - kiégtek a legelők, a kaszálók, nem, vagy csak a vártnál és a szükségesnél lényegesen ki­sebb termést hozott a kukorica. Arra, hogy egyáltalán mennyi kerülhet a magtárakba, még csak elsődleges becslések van­nak, de - mint több hírportálon és újságban is megjelent - a Gabonaszövetség főtitkára sze­rint országosan csak 3,1 millió, legjobb esetben is 3,5 millió tonna kukoricát tudnak betaka­rítani a gazdák. A szakember szerint az utóbbi is kevés len­ne, ugyanis évente 4-5 millió tonna kukoricát használ fel az ország, ami az elmúlt években meg is termett. Takarmányként általában 1,8 millió tonnányit hasznosítanak az állattartók, az iparnak 2-2,5 millió tonná­ra van szüksége, 200 ezer ton­nányi humán célokra fogy el, s mindehhez még hozzájön a vetőmaghoz, az átmenő kész­lethez szükséges mennyiség, s a veszteség is. A kialakult takarmány­hiányt jól érzékelteti a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérésének az ered­ménye, amely szerint a meg­termett és lebálázott széna tízszeresére volna szüksége az állatállománynak. A takar­mányhiány, a kisült legelők, kaszálók miatt az állattartók jelentős része arra kényszerül, hogy vásárolt abraktakarmán­­­nyal és távolabbról beszerzett tömegtakarmánnyal etesse a jószágait, ami tetemesen meg­növeli az állattartás költsé­geit - mondja Zászlós Tibor, a kamara országos alelnöke. A tapasztalt szakember - aki a Magyar Állattartók Szövet­ségének (MÁSZ) elnökeként és a Mezőfalvi Mezőgazdasá­gi Kombinát vezérigazgató­jaként is jól ismeri az állattar­tók helyzetét, hangsúlyozza: sokat segít az az intézkedési csomag, amellyel a mezőgaz­dasági termelőket segíti az agrárkormányzat. A csomag része egyebek között az agrár­­vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire igénybe A segítség a szemes terményekre nem terjed ki - ismertették vehető moratórium, valamint a mezőgazdasági területek ön­tözését kiszolgáló állami öntö­zőművek megnőtt energiakölt­ségeihez nyújtott támogatás. Az aszály következményeit súlyosan szenvedő állattartók számára pedig komoly segít­séget jelent a tömegtakarmány szállítási költségeinek finan­szírozásával kapcsolatos támo­gatás. Összegét a szállításhoz szükséges kilométer alapján számolják el, a tervek szerint ki­lométerenként 300 forintjával. Az igénybevételhez igazolás­ként a június 1. és szeptember 23. között kiállított fuvardoku­­mentumot (szállítólevelet, fu­varlevelet, menetlevelet), vagy azok másolati példányát kell benyújtaniuk a NAK illetékes falugazdászához az állattartók­nak. Egy állattartó legfeljebb 3000 kilométerre nyújthat be támogatási igényt, s legfeljebb 35 ezer euró egyéni keretös­­­szegig vehet igénybe. A segítség a szemes ter­ményekre nem terjed ki - is­merteti az állattartók számára jelentős konstrukció legfonto­sabb részleteit Zászlós Tibor. A kérelmeket a tervek szerint elektronikus úton október 3-9. között lehet benyújtani a Ma­gyar Államkincstárhoz, ahol a NAK által igazolt szállítási kilométerek alapján legkésőbb december 23-ig döntenek a beérkezett igényekről és in­tézkednek a jogos támogatási összegek kifizetéséről. A takarmánygondok, a ter­melési költségek brutális növe­kedése, egyes inputanyagok és a munkaerő hiánya, drágulása, valamint a termék előállításá­ra fordított kiadásoknál ala­csonyabb, vagy azokat éppen csak közelítő felvásárlási árak valószínűleg rákényszerítik az állattartók egy részét az ál­lomány csökkentésére vagy felszámolására. Zászlós Tibor úgy véli, mivel a gazdaember állatszerető és racionálisan gondolkodik, csak akkor válik meg a jószágaitól, ha súlyos kényszerhelyzetbe kerül. Saj­nos erre már van példa. Fejér megyében például a Bakony Kft. volt kénytelen felszámolni a szarvasmarha-ágazatát, mivel - tudtuk meg Hülber Zsuzsan­na ügyvezetőtől - éves szinten a társaság által már kigazdál­­kodhatatlan, 25 millió forintos veszteséget „termelt”. Írásunkban szerettünk vol­na beszámolni arról, hogy a megye állattartó telepei mi­ként próbálnak úrrá lenni a gondokon, de a bizonytalan energiahelyzetre és a költsé­gek várható, további növeke­désére hivatkozva a tulajdo­nosok, illetve ügyvezetők nem kívántak nyilatkozni. Az aszály következményeit súlyosan megszenvedik az állattartók Fotó: MW-archívum „MÁRA MINDEN A HELYÉRE KERÜLT!” MINDEN SZERDÁN itv AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! -Hirdetés

Next