Fejér Megyei Hírlap, 2022. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)

2022-09-19 / 218. szám

10 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP CSALÁD 2022. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ A szülőnek is hagynunk kell időt! Akár két-három hónap is lehet, mire egy óvodás beilleszkedik a közösségbe TAR HAJNALKA/ MAGYAR NEMZET__________ szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Egy gyermek közösségbe kerü­lése az egész család életét felforgatja és új kihívások elé állítja: az addig kialakí­tott napi rutint egy sokkal kötöttebb menetrend váltja fel, az anyák pedig nemcsak gyermeküktől válnak el, hanem vissza kell találniuk a munka vilá­gába. Böjti Andrea klinikai és gyermekpszichológus szerint fontos, hogy a család közösen, egymást segítve menjen végig ezen az úton. „Hol a zoknid?”; „Nem hiszem el, hogy most kellett leöntened magad!”; „Hozd akkor azt a kisautót és a macit is, csak induljunk már!”; „Nagysze­rű, lekéstük a buszt!” - csak néhány mondat azok közül, amelyek a békés, nyugodt, sa­ját tempónk szerint kialakított reggeleket felváltják, amikor gyermekünk megkezdi az óvodát. A beszoktatás első he­teiben az egész család intenzív érzelmeket él át: nem könnyű látni, ahogy gyermekünk reg­gelente visszavágyódik a kar­jainkba, és neki sem egyszerű feldolgoznia, hogy az érzelmi biztonsága felborul, ráadásul a kizárólagos figyelmen is osz­toznia kell a többiekkel. Böjti Andrea klinikai gyer­mek- és ifjúságpszichológus azt tanácsolja, legyünk türe­lemmel, átlagosan ugyanis három hónap kell ahhoz, hogy egy gyermek beilleszkedjen az óvodába. Új főnök - Természetesen nem arról van szó, hogy három hónapon keresztül, minden egyes nap sírva válunk el a gyermekünk­től. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy kisgyermekben kiala­kuljon a kötődés az óvó nénik­hez, megszokja és számontartsa a csoportban a gyerekeket, és valóban gördülékenyen men­jenek a napok - fogalmazott a szakember, aki szerint ha tudjuk, hogy mi az az életkori sajátosság, ami az óvodásokra jellemző, nagyon sok kérdésre, kételyre választ adhat. Teljesen normális, hogy amikor egy gyermek elkezdi a közösségi életet, megjelennek a nehézségek. Gyakori, hogy az első időben még ellenkezik az ovis rendszerrel és látszólag viselkedésproblémásnak tű­nik a közösségben: nem eszik vagy nem alszik, esetleg nem vesz részt a közös játékban, feladatokban. Ez lehet annak is a jele, hogy még nem szo­kott be stabilan. Ne feledkez­zünk meg arról, hogy ebben a korban ők így tudják kifejezni magukat, ezzel az eszköztárral tudnak kommunikálni. Ám ha a második félévben is jelent­keznek ilyen jellegű problé­mák, érdemes szakember se­gítségét kérni - részletezte a pszichológus. Arra is felhívta a figyelmet: az sem probléma, ha most még egyedül játszanak a gyerekek a kiscsoportban, ilyenkor ugyan­is inkább egymás mellett ját­szanak és nem egymással.­­ Sokszor merül fel kérdés­ként, mi van akkor, ha a szülők a bölcsőde mellett döntenek és a kicsi még szopik, hogyan ve­szi majd az akadályokat, vajon el tud-e majd aludni az édes­anyja ölelése nélkül. A tapasz­talat azt mutatja, hogy még a kisebb gyermekek is nagyon jól tudnak alkalmazkodni az új helyzetekhez, rendszerhez, és nem várják el a dadusoktól azt, mint amit otthon megszok­tak. Megértik, hogy az óvónő vagy a dadus a „főnök” és nem fognak úgy ellenkezni, mint mondjuk otthon - mondta. Ő kezdte! A szakember arról is be­szélt: az óvodáskor egy külön életszakasz, a kicsik gondol­kodásmódjában jelentős válto­zások zajlanak. Ők még egocentrikusak, vagyis saját magukból indul­nak ki, egy-egy helyzetet a saját szemszögükből látnak és értelmeznek, nem képe­sek valódi empátiára. Amikor elmondanak egy történetet, amiben mindig más a hibás, az nem azt jelenti, hogy hazud­nak vagy kitalálnak dolgokat, hanem egyszerűen csak így gondolkodnak. A mágikus vi­lágkép is jellemző erre a korra: olyan történeteket találnak ki az oviból hazaérve, amelyektől égnek állhat a hajunk, aztán persze kiderül, hogy valójában nem is úgy volt - fejtette ki a szakember. Sok szülőt érhet olyan kritika, hogy a gyermeke mennyire irányító jellemű vagy épp árulkodós. Ez azonban nem egy negatív jellemvonás, hanem egy életkori sajátosság. Amikor a kicsik bekerül­nek a közösségbe, nagyon fon­tos számukra, hogy elismerést kapjanak. Egy kisgyermek az óvodában azért kezd el szor­goskodni, mert szeretne di­cséretet kapni. Éppen ezért, ha beárulja a másik gyerme­ket, az azért van, mert kez­deményezni próbál, szeretné felhívni saját magára a figyel­met, hogy mennyire ügyes és hasznos az ő jelenléte - ma­gyarázta a klinikai, gyermek- és ifjúságpszichológus. A kicsik érzelmi biztonsá­ga, a világba vetett hitük éle­tük első néhány évében alakul ki, amit elsősorban a szülők és az őt gondozó óvó nénik, dadusok alapoznak meg, így fontos, hogy jól reagáljunk a gyermekünkben zajló válto­zásokra. A közösségbe való beilleszkedést és az ezzel járó stressz levezetését leginkább azzal tudjuk segíteni, ha az ovi után szervezzük úgy a napot, hogy valóban legyen közös időnk a gyermekünkkel. Ne akkor dolgozzunk, ami­kor végre együtt lehetünk, le­gyünk, a szabadban, játsszunk, és ne vágjunk bele egyből az otthoni, esti rutinba! Hagyjunk időt neki levezetni, kiengedni a feszültséget a mozgás által! Azt semmiképp sem javaslom, hogy folyamatosan kérdezges­sük, mi volt az oviban; erre is hagyjunk időt, hogy az ott szerzett élmények leülepedje­nek benne, és majd csak este, elalvás előtt, amikor megbe­széljük a napunkat, akkor be­szélgessünk vele erről. Ám ha nem akar mesélni, ne erőltes­sük - tanácsolta Böjti Andrea. Anyából nő Fontos, hogy ebben az amúgy is nehéz időszakban ne csak a gyermeknek, hanem magunknak is hagyjunk időt az átállásra, hiszen ez az egész családra, annak dinamikájára is hatással van. - Amikor a gyermekünk bekerül a közösségbe, egy élet­ciklusváltás következik. Amíg az anyává válás kezdeti szaka­szában az jelent kihívást, hogy lelassuljunk a gyermekünkhöz, és hozzá­igazítsuk a napirendet, addig az ovi kezdés mindent felülír, átkeretezi a hétköznapo­kat. Hirtelen teljesen más felté­teleknek kell megfelelnünk és helytállnunk. Mint fogalmazott, ez nem egyszerű, főleg, ha az anya is visszamegy dolgozni. Ilyenkor ugyanis személyiségfejlődés is történik: vissza kell találnia a munkaerőpiacra, már nem az anya minőségében van a nap nagyobb részében, hanem dol­gozó nőként kell helytállnia.­­ Amikor éveken át az anya­szerepük a hangsúlyos, nehéz visszatalálni a női szerepükhöz. Azt is fel kell dolgozniuk, hogy újra olyan élmények érhetik őket - akár egy elismerő pillantás vagy a kollégák bókjai -, ame­lyek babakocsit tolva nem. Ez bizony egy személyes életciklus­váltás, ami nem egyszerű - vélte. Az ovi kezdés időszaka a párkapcsolatokra is nagy ha­tással lehet; az anya munkába állásával újra kell alakítani az otthoni szokásokat is. Amíg az apa oldaláról nincs változás, addig az anya kézben tartja a háztartást, dolgozik és a gyermekkel való főbb teen­dőket is menedzseli, többnyire egyedül; ezt krízisként éli meg. Sok család nem gondol erre, ezért érdemes leülni és átbe­szélni, milyen részt vállal eb­ből az apa, és hogyan logiszti­­kázhatnak, hogy mindenkinek egyenlő teher és öröm is jusson az új élethelyzetben - foglalta össze Böjti Andrea klinikai és gyermekpszichológus. Böjti Andrea Fotó: Facebook Amikor a kicsik bekerülnek a közösségbe, fontos, hogy elismerést kapjanak Fotók: Löffer Péter Életmód-ambulancia segíthet a fogyásban Csakis a családdal együttműködve lehet változtatni a túlsúlyos fiatalok életmódján BUDAPEST Ingyenes tanácsadással várja a túl­súlyos, súlyproblémával küzdő gyerekeket és csa­ládjukat a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermek­gyógyászati Klinikájának életmód-ambulanciája szeptember 21-étől. A sze­mélyre szabott, komplex konzultáción azok a fiata­lok vehetnek részt, akiknél nem egy betegség áll az elhízás hátterében, hanem valamilyen genetikai adott­ság és az életmódjuk.­ ­ Az ellátás során szakorvos, dietetikus, gyógytornász és pszichológus segíti a program­ban részt vevő fiatalokat, akik előzetesen egy túlsúlykivizs­gáláson vesznek részt a kli­nikán; ehhez háziorvosi vagy iskolaorvosi beutaló szüksé­ges. Az életmód-ambulanciára csak ezután jelentkezhetnek - tájékoztatott Gács Zsófia. A Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klini­kájának endokrinológus szak­orvosa kiemelte: megelőző ki­vizsgálások során arra keresik a választ, mi okozza a kóros testsúlygyarapodást, valamint hogy egyes szövődmények, mint például cukoranyagcse­re-zavar, magas vérnyomás, ízületi problémák megjelen­­tek-e már a gyerekeknél. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az el­múlt tíz évben ötszörösére nőtt az elhízott kamaszok aránya Magyarországon. Ám csak az esetek 2-5 százalékában áll va­lamilyen betegség az elhízás hátterében, 95-98 százalékban a genetikai adottság és az élet­mód az, ami a túlsúly kialaku­lásáért felelős. Amennyiben kizárták a pajzsmirigy-alulműködés, mellékvesekéreg-probléma és a egyes genetikai betegségek le­hetőségét, akkor jelentkezhet­nek az ambulanciára, ahol az életmódváltásban próbálunk meg segíteni - tette hozzá a szakember. Magyarországon a 18 éven aluli kamaszok 7-8 százalé­ka túlsúlyos, ráadásul a gye­rekként elhízottaknak ötször nagyobb esélye van rá, hogy felnőttkorukban is azok le­gyenek. A szakember szerint éppen ezért fontos, hogy még időben megállítsuk ezt a folya­matot, hogy a szövődmények és egyéb az elhízásból adódó problémák ne alakulhassa­a­nak ki. - Gyerekkorban csak családdal együttműködve lehet életmódot váltani, így a szülők jelenléte elengedhetet­len - mondja Magyar Emma klinikai szakpszichológus. Az ambulancia szakemberei a sze­mélyes konzultáció és állapot­­felmérés mellett egy életmód­­váltást támogató kiadvánnyal, a Túl­súlyos füzettel is segítenek, amelyet az első találkozó alkal­mával kapnak meg a kamaszok. A munkafüzet olyan gyakorla­tokat, feladatokat tartalmaz, amelyeket két orvosi találkozó között a fiataloknak otthon kell teljesíteniük, megoldaniuk.­­ A kamaszok számára is vonzó formájú és nyelvezetű ki­adványban részben edukatív tar­talmak vannak, elmagyarázzuk, mi az a cukoranyagcsere-zavar, inzulinrezisztencia, túlsúly, el­hízás, fehérje, szénhidrát, majd ezekhez tartoznak személyes kérdések - mutat rá Gács Zsófia. Ehhez kapcsolódik az önmoni­torozás, az evési és a mozgási szokások megfigyelése. Végül étkezési és sporto­lási ötleteket, tanácsokat ad a munkafüzet. Fontos, hogy a fiatalok objektív képet kapja­nak a napi evési szokásaikról, mennyit és hogyan mozognak - hangsúlyozta Magyar Emma szakpszichológus. Az előzetes tervek szerint a fiataloknak háromhavonta kell majd meg­jelenniük a tanácsadáson, a ta­lálkozók közötti időben pedig a kiadvány segítségével tudják majd önállóan végezni az élet­módváltáshoz elengedhetetlen feladatokat. Tar Hajnalka/ Magyar Nemzet Személyes találkozók is támogatást nyújtanak a súlycsökkentéshez Fotó: Semmelweis Egyetem

Next