Fejér Megyei Hírlap, 2022. október (67. évfolyam, 229-254. szám)
2022-10-22 / 247. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Az új képviselő mandátuma FEHÉRVÁR Pénteken vette át a fehérvári közgyűlésbe bekerült Rédei Norbert a képviselői megbízatását. Mint ismert, a júniusban lemondott Barlabás András helyére került a testületbe az új képviselő, így négy hónap után ismét teljes lesz a fehérvári közgyűlés, FMH Közös ünneplésre invitálnak FEHÉRVÁR A 140 éve született Kálmán Imre előtt tisztelegve nyilvánították október 24-ét a magyar operett napjává. Aznap 18 órakor a színház előtt Keller János színművész előadásában felcsendülnek az operettirodalom ikonikus dallamai, sőt, a közönség soraiból kiválasztott szerencsések meghívást nyerhetnek a teátrum májusi bemutatójára, a Mágnás Miskára. HV MNB-devizaárfolyam 2022. október 21. pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva1 211,23A Svájci frank1 419,41A Cseh korona1 16,85A Euro1 413,14 [UNK] Japán jen 100 280,59% Horvát kuna1 54,83 [UNK] Román lej .184,03% Szerb dinár1 3,52 Orosz rubel1 6,93A Angol font1 471,38 [UNK] USA dollár1 423,52A A ▼ Változás az előző naphoz képest KRÓNIKA Segítséget várnak Havi négymillióra nő az abai szakrendelő fűtésdíja ABA A több ezer helyi, környékbeli beteget ellátó Sárvíz Kistérségi Járóbeteg Szakrendelő a napokban kapott tájékoztatást, mennyivel emelkedik a gázszolgáltatás ára januártól. A számok nem túl biztatóak, az önkormányzat megoldást keres, állami támogatást remél. A helyieken túl a környékbeli települések és a megyeszékhely lakói közül is egyre többen veszik igénybe az abai szakrendelő szolgáltatásait. Az intézmény a napokban a szolgáltatótól kapott tájékoztatás szerint a gázért a jelenlegi 3,1 helyett január 1-jétől 89,7 forintot fizet megajoule-onként. Ez közel harmincszoros emelkedést jelent. Mikula Lajos polgármester tájékoztatójában közölte, a szakrendelő nem fogja tudni kigazdálkodni a havi 3,9 millió forintos költséget, mivel az önkormányzattól „csupán” havi 2,5 millió forintos támogatást kap, máshonnét hasonló forrásra nem számíthat a rendelő. Az önkormányzati támogatás jelenleg is azt a célt szolgálja - gázáraktól függetlenül -, hogy a hiányt fedezni tudják. A szakrendelő működése kiemelkedően fontos a településnek. A Covid-időszak megmutatta, hogy mit jelent az, ha egy szakrendelő működik, és nem kell hosszú hónapokig várni a betegeknek, hogy ellátáshoz jussanak. A szakrendelő betegeinek 40 százaléka a bai, így nem kérdés, hogy az önkormányzat mindent megtesz a működés fenntartása érdekében. A szakrendelő bezárása nem történhet meg, és reméljük, nem is fog megtörténni. - hangsúlyozta a polgármester. A korábban bejelentett önkormányzati intézkedések havi mintegy 2,5 millió forint megtakarítást jelentenek, ám sajnos még ez is kevés a költségvetési egyensúly fenntartásához. Az intézmények gázszámlái még nem ismertek, de biztosan nőni fognak. A szakrendelő többletköltségei mellett jövőre még számolhatunk egy durva emeléssel az idősek otthona, az óvoda és a polgármesteri hivatal épületei esetén is. Ezek hatásai jelenleg nem kiszámíthatóak. A tét most már nem az, hogy hány kulturális esemény lesz Abán, vagy hogy mennyit sétálnak a gyerekek, mielőtt ebédelnek. A tét az, hogy az önkormányzat működőképes tud-e maradni - tette hozzá Mikula. A városvezető hangsúlyozta, a megemelkedett költségek fedezéséhez szükség lesz állami segítségre. Ha Januártól drasztikusan megnő a szakrendelő fűtésköltsége, de nem fordulhat elő a bezárása Fotó: FMH-archív Hősöket temettek újra Húsz katona került Magyaralmásról a Fiumei úti sírkertbe MAGYARLMÁS-BUDAPEST A fővárosi Fiumei úti hősi parcellában katonai tiszteletadás mellett temették újra a Magyaralmáson elesett honvédeket. Ahogy arról a hírlap is beszámolt, április 25-26-án húsz, hősi halált halt magyar katona földi maradványait emelték ki Magyaralmás temetőjében. A honvédek 1945-ben, a január és március között zajló harcokban, az itteni hadszíntéren estek el. A legnépszerűbb közösségi oldalon erről szóló bejegyzésben így fogalmaz Polgár Péter Antal író, magyaralmási helytörténeti kutató: „Közadakozásból emlékkövet állítottunk egykori sírhelyükön. Ezeket a hősöket október 17-én díszsírhelyen temették újra Budapesten a Fiumei úti temető 52-es, hősi parcellájában katonai tiszteletadással. Településünket jómagam és Alföldi Gyula képviseltük a gyászszertartáson, ahol ez alkalommal összesen 102 magyar katonát helyeztek örök nyugalomra, köztük vannak a mi hősi halottaink is.” A poszt tanúsága szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt mondta: Az illő temetés és a végső nyughely háborítatlansága mindenkinek jár. Különösen igaz ez azokra, akik harcosként a csatatéren esnek el. Aki kötelességtudatból az életét kockáztatja és a végsőnek bizo A megyei hadszíntéren ■ estek el nyúló küzdelemben alulmarad, azt a legnagyobb elismerésnek kell illetnie. A Környe, Akasztó, Magyaralmás, Besenyőtelek, Cinkota, Tiszaörs, Rétság, Budapest, Valkó temetési helyekről elhozott hősök hamvai végre méltó helyre kerülnek, Magyarország ezzel fejezi ki köszönetét és háláját a szolgálatukért. Beszéltünk a több hasonló témájú kutatást végző és azokról könyvet is kiadó Polgár Péter Antallal. A helytörténész arra a kérdésünkre, milyen volt számára az újratemetés, elmondta: - Végtelen szomorú voltam. Elvitték tőlünk azokat a a katonákat, akik 77 évig itt nyugodtak, akkor is, ha csak néhányról tudtuk. Elszállításuk kesernyés szájízt hagyott maga után, hiszen itt folyt ki a vérük és mi befogadtuk őket. Ugyanakkor mégiscsak örültem és felemelő volt, hogy szimbolikus értelemben egy ilyen központi helyre kerültek. Azonban a Polgár Péter Antal szervezésében nemrégiben átadott magyaralmási hősi emlékmű márványlapján 46 név szerepel, így a kutatás folytatódik. Várhatóan jövő tavasszal megkeresik azt a másik 26 katonát, akik most még jeltelen sírban nyugszanak. Ha meglesz mind a 26 katona, a sorsuk valószínűleg ugyanaz lesz, mint a mostani húsznak, de mivel a felállított emlékmű hatalmas kőtömbje alá eltemettük személyes dolgaikat, bakancsot, szíjat, némileg itt marad velünk a szellemük. PID A magyaralmási hősöket katonai tiszteletadással temették újra a Fiumei úti temetőbenFotó: szervezők 2022. OKTÓBER 22., SZOMBAT Az igazságszolgáltatás százhúsz éves otthona SZÉKESFEHÉRVÁR Százhúsz éve töretlenül otthona az igazságszolgáltatásnak a Székesfehérvári Törvényszék Dózsa György úti épülete, amit a köznyelvben csak úgy emlegetünk, a bíróság. Az épületet 1902. október 20-án adták át. Az elmúlt 120 évben a városi élet jelentősen átalakult és felgyorsult. Hosszasan lehetne sorolni, hogy mi minden változott az idők során Székesfehérvár azon részén is, ahol a bíróság épülete magasodik, ami viszont az elmúlt 120 évben töretlenül áll az igazság szolgálatában. „Új, monumentális palota emelkedik a vásártéren, melyet az állam és részben Székesfehérvár szab. kir. város közösen emeltek egyik legfontosabb közczélra, az igazságügy szolgálatára. Százezreket fektettek bele a hatalmas palotába, a nélkül, hogy az óriási pénzáldozat anyagi gyümölcsöztetésével törődtek volna, itt tisztán pusztán csak egy magasabb eszményi czél szolgált alapjául a nagy vállalkozásnak.” - így írtak a törvényszék épületéről az átadó kapcsán született, a Székesfehérvár és Vidéke napilapban megjelent cikkben. A korabeli lap szó szerint idézte a törvényszék akkori elnökének, Daróczy Istvánnak köszöntőjét is, aki így fogalmazott: „És ha visszatekintünk a múltba, az igazság geniusának hosszú időn át nem volt saját otthona. Az igazságügyi hatóságok helyről-helyre vándoroltak és sem a czél, sem a méltóságnak nem megfelelő bérelt helyiségekben voltak elhelyezve.” Az 1902-ben átadott, Wagner Gyula műépítész által tervezett épület viszont mára egyértelműen bebizonyította, hogy méltó és megfelelő otthona az igazságszolgáltatásnak. Az ott dolgozók büszkén emlékeznek vissza az épület múltjára, és mint mondják, a Törvényház története szorosan összefonódik a benne dolgozó közösséggel. BE .. .*FSZ- IHT... Százhúsz éve áll a törvény háza Fehérváron Fotó: Tóth Réka Bilincseket oldhat fel (Folytatás az 1. oldalról) Nehéz megszólalni, amikor múltunk fájó és egyik legfelemelőbb pillanatára emlékezünk. Arra a történelmi pillanatra, amikor egy hazug, erőszakos, elnyomó hatalom ellen fellázadtak az elnyomottak és becsapottak. Nehéz ma megszólalni, mert évtizedeket kellett várnunk arra, hogy az előbbi gondolatokat megfogalmazhassuk és kimondhassuk. Fél évszázadot kellett várnunk arra, hogy a hazugságot hazugságnak mondhassuk, és a hatalmasokat ne kelljen jótevőkként ünnepelni - emelte ki a pákozdi ünnepségen Oláh Emil. A lelkész arról beszélt, bölcsességre és bátorságra van szükség ahhoz, hogy féktelen indulataink vagy gyávaságunk ne térítsen le arról az útról, amin járnunk kell. Ez a kettő együtt hozhatja el nekünk az igazi 66. esztendőt, amikor fellélegezhetünk és bilincseket oldhat fel a tiszta emlékezés. - Október 23. megünneplése nem arra hivatott, hogy a gyászos emléket felidézzük, hanem hogy elsősorban arra emlékezzünk, amikor az ország népe képes volt a terror évei után felszabadultan hinni, reménykedni és cselekedni - magyarázta. Az emlékezés koszorúinak, virágainak elhelyezése után három kiemelkedő személy - Hajdú Szabolcs, Marián István és Pintér Lajos - hagyatékára és tárgyi emlékeire alapozva nyílt meg az ’56-os emléksarok. A kiállítást Longauer Tibor, az 1956-os Pesti Srác Alapítvány alelnöke nyitotta meg. HV Fotó: Nagy Norbert Longauer Tibor avatta fel az új kiállítást