Fejér Megyei Hírlap, 2022. október (67. évfolyam, 229-254. szám)

2022-10-22 / 247. szám

2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP RÖVIDEN Az új képviselő mandátuma FEHÉRVÁR Pénteken vet­te át a fehérvári közgyűlés­be bekerült Rédei Norbert a képviselői megbízatását. Mint ismert, a júniusban lemondott Barlabás And­rás helyére került a testü­letbe az új képviselő, így négy hónap után ismét tel­jes lesz a fehérvári közgyű­lés, FMH Közös ünneplésre invitálnak FEHÉRVÁR A 140 éve szü­letett Kálmán Imre előtt tisztelegve nyilvánították október 24-ét a magyar operett napjává. Aznap 18 órakor a színház előtt Kel­ler János színművész előa­dásában felcsendülnek az operettirodalom ikonikus dallamai, sőt, a közönség soraiból kiválasztott sze­rencsések meghívást nyer­hetnek a teátrum májusi bemutatójára, a Mágnás Miskára. HV MNB-devizaárfolyam 2022. október 21. pénznem egység érték (Ft) Bolgár leva1 211,23A Svájci frank1 419,41A Cseh korona1 16,85A Euro1 413,14 [UNK] Japán jen 100 280,59% Horvát kuna1 54,83 [UNK] Román lej .1­84,03% Szerb dinár1 3,52 Orosz rubel1 6,93A Angol font1 471,38 [UNK] USA dollár1 423,52A A ▼ Változás az előző naphoz képest KRÓNIKA Segítséget várnak Havi négymillióra nő az abai szakrendelő fűtésdíja ABA A több ezer helyi, kör­nyékbeli beteget ellátó Sár­víz Kistérségi Járóbeteg Szakrendelő a napokban ka­pott tájékoztatást, mennyivel emelkedik a gázszolgálta­tás ára januártól. A számok nem túl biztatóak, az önkor­mányzat megoldást keres, állami támogatást remél. A helyieken túl a környékbe­li települések és a megyeszék­hely lakói közül is egyre töb­ben veszik igénybe az abai szakrendelő szolgáltatásait. Az intézmény a napokban a szol­gáltatótól kapott tájékoztatás szerint a gázért a jelenlegi 3,1 helyett január 1-jétől 89,7 fo­rintot fizet megajoule-onként. Ez közel harmincszoros emel­kedést jelent. Mikula Lajos polgármes­ter tájékoztatójában közölte, a szakrendelő nem fogja tudni kigazdálkodni a havi 3,9 mil­lió forintos költséget, mivel az önkormányzattól „csupán” havi 2,5 millió forintos támogatást kap, máshonnét hasonló for­rásra nem számíthat a rendelő. Az önkormányzati támogatás jelenleg is azt a célt szolgálja - gázáraktól függetlenül -, hogy a hiányt fedezni tudják.­­ A szakrendelő működése kiemelkedően fontos a telepü­lésnek. A Covid-időszak meg­mutatta, hogy mit jelent az, ha egy szakrendelő működik, és nem kell hosszú hónapokig vár­ni a betegeknek, hogy ellátás­hoz jussanak. A szakrendelő betegeinek 40 százaléka a bai, így nem kérdés, hogy az ön­kormányzat mindent megtesz a működés fenntartása érdeké­ben. A szakrendelő bezárása nem történhet meg, és remél­jük, nem is fog megtörténni. - hangsúlyozta a polgármester. A korábban bejelentett ön­­kormányzati intézkedések havi mintegy 2,5 millió forint meg­takarítást jelentenek, ám sajnos még ez is kevés a költségvetési egyensúly fenntartásához.­­ Az intézmények gázszám­lái még nem ismertek, de bizto­san nőni fognak. A szakrendelő többletköltségei mellett jövőre még számolhatunk egy durva emeléssel az idősek otthona, az óvoda és a polgármesteri hiva­tal épületei esetén is. Ezek hatá­sai jelenleg nem kiszámítható­ak. A tét most már nem az, hogy hány kulturális esemény lesz Abán, vagy hogy mennyit sé­tálnak a gyerekek, mielőtt ebé­delnek. A tét az, hogy az önkor­mányzat működőképes tud-e maradni - tette hozzá Mikula. A városvezető hangsúlyozta, a megemelkedett költségek fe­dezéséhez szükség lesz állami segítségre. Ha Januártól drasztikusan megnő a szakrendelő fűtésköltsége, de nem fordulhat elő a bezárása Fotó: FMH-archív Hősöket temettek újra Húsz katona került Magyaralmásról a Fiumei úti sírkertbe MAGYARLMÁS-BU­DA­­PEST A fővárosi Fiumei úti hősi parcellában katonai tiszteletadás mellett temet­ték újra a Magyaralmáson elesett honvédeket. Ahogy arról a hírlap is beszá­molt, április 25-26-án húsz, hősi halált halt magyar kato­na földi maradványait emelték ki Magyaralmás temetőjében. A honvédek 1945-ben, a janu­ár és március között zajló har­cokban, az itteni hadszíntéren estek el. A legnépszerűbb közösségi oldalon erről szóló bejegyzés­ben így fogalmaz Polgár Péter Antal író, magyaralmási hely­­történeti kutató: „Közadako­zásból emlékkövet állítottunk egykori sírhelyükön. Ezeket a hősöket október 17-én díszsír­helyen temették újra Budapes­ten a Fiumei úti temető 52-es, hősi parcellájában katonai tisz­teletadással. Településünket jó­magam és Alföldi Gyula kép­viseltük a gyászszertartáson, ahol ez alkalommal összesen 102 magyar katonát helyeztek örök nyugalomra, köztük van­nak a mi hősi halottaink is.” A poszt tanúsága szerint Szalay-Bobrovniczky Kris­tóf honvédelmi miniszter azt mondta:­­ Az illő temetés és a végső nyughely háborítatlansá­ga mindenkinek jár. Különösen igaz ez azokra, akik harcosként a csatatéren esnek el. Aki kö­telességtudatból az életét koc­káztatja és a végsőnek bizo­ A megyei hadszíntéren ■ estek el nyúló küzdelemben alulmarad, azt a legnagyobb elismerésnek kell illetnie. A Környe, Akasz­tó, Magyaralmás, Besenyőte­lek, Cinkota, Tiszaörs, Rétság, Budapest, Valkó temetési he­lyekről elhozott hősök hamvai végre méltó helyre kerülnek, Magyarország ezzel fejezi ki köszönetét és háláját a szolgá­latukért. Beszéltünk a több hasonló témájú kutatást végző és azok­ról könyvet is kiadó Polgár Pé­ter Antallal. A helytörténész arra a kérdésünkre, milyen volt számára az újratemetés, elmondta: - Végtelen szomo­rú voltam. Elvitték tőlünk azo­kat a a katonákat, akik 77 évig itt nyugodtak, akkor is, ha csak néhányról tudtuk. Elszállításuk kesernyés szájízt hagyott maga után, hiszen itt folyt ki a vérük és mi befogadtuk őket. Ugyan­akkor mégiscsak örültem és felemelő volt, hogy szimboli­kus értelemben egy ilyen köz­ponti helyre kerültek. Azonban a Polgár Péter An­tal szervezésében nemrégiben átadott magyaralmási hősi em­lékmű márványlapján 46 név szerepel, így a kutatás folyta­tódik. Várhatóan jövő tavas­­­szal megkeresik azt a másik 26 katonát, akik most még jeltelen sírban nyugszanak.­­ Ha meglesz mind a 26 ka­tona, a sorsuk valószínűleg ugyanaz lesz, mint a mostani húsznak, de mivel a felállított emlékmű hatalmas kőtömbje alá eltemettük személyes dol­gaikat, bakancsot, szíjat, némi­leg itt marad velünk a szelle­mük. PID A magyaralmási hősöket katonai tiszteletadással temették újra a Fiumei úti temetőben­Fotó: szervezők 2022. OKTÓBER 22., SZOMBAT Az igazságszolgáltatás százhúsz éves otthona SZÉKESFEHÉRVÁR Százhúsz éve töretlenül otthona az igazságszolgál­tatásnak a Székesfehérvári Törvényszék Dózsa György úti épülete, amit a köznyelv­ben csak úgy emlegetünk, a bíróság. Az épületet 1902. október 20-án adták át. Az elmúlt 120 évben a városi élet jelentősen átalakult és fel­gyorsult. Hosszasan lehetne sorolni, hogy mi minden vál­tozott az idők során Székes­­fehérvár azon részén is, ahol a bíróság épülete magasodik, ami viszont az elmúlt 120 év­ben töretlenül áll az igazság szolgálatában. „Új, monumentális palota emelkedik a vásártéren, melyet az állam és részben Székesfe­hérvár szab. kir. város közösen emeltek egyik legfontosabb közczélra, az igazságügy szol­gálatára. Százezreket fektettek bele a hatalmas palotába, a nél­kül, hogy az óriási pénzáldozat­ anyagi gyümölcsöztetésével törődtek volna, itt tisztán­ pusz­tán csak egy magasabb eszmé­nyi czél szolgált alapjául a nagy vállalkozásnak.” - így írtak a törvényszék épületéről az átadó kapcsán született, a Székesfe­hérvár és Vidéke napilapban megjelent cikkben. A korabeli lap szó szerint idézte a törvényszék akkori elnökének, Daróczy István­nak köszöntőjét is, aki így fogalmazott: „És ha visszate­kintünk a múltba, az igazság geniusának hosszú időn át nem volt saját otthona. Az igazság­ügyi hatóságok helyről-helyre vándoroltak és sem a czél, sem a méltóságnak nem megfele­lő bérelt helyiségekben voltak elhelyezve.” Az 1902-ben áta­dott, Wagner Gyula műépítész által tervezett épület viszont mára egyértelműen bebizonyí­totta, hogy méltó és megfelelő otthona az igazságszolgáltatás­nak. Az ott dolgozók büszkén emlékeznek vissza az épület múltjára, és mint mondják, a Törvényház története szorosan összefonódik a benne dolgozó közösséggel. BE .. .*FSZ- I­H­T... Százhúsz éve áll a törvény háza Fehérváron Fotó: Tóth Réka Bilincseket oldhat fel (Folytatás az 1. oldalról)­­ Nehéz megszólalni, ami­kor múltunk fájó és egyik legfelemelőbb pillanatára emlékezünk. Arra a törté­nelmi pillanatra, amikor egy hazug, erőszakos, elnyomó hatalom ellen fellázadtak az elnyomottak és becsapottak. Nehéz ma megszólalni, mert­­ évtizedeket kellett várnunk arra, hogy az előbbi gondola­tokat megfogalmazhassuk és kimondhassuk. Fél évszáza­dot kellett várnunk arra, hogy a hazugságot hazugságnak mondhassuk, és a hatalmaso­kat ne kelljen jótevőkként ün­nepelni - emelte ki a pákozdi ünnepségen Oláh Emil. A lelkész arról beszélt, böl­csességre és bátorságra van szükség ahhoz, hogy féktelen indulataink vagy gyávaságunk ne térítsen le arról az útról, amin járnunk kell. Ez a kettő együtt hozhatja el nekünk az igazi 66. esztendőt, amikor fellélegezhetünk és bilincseket oldhat fel a tiszta emlékezés. - Október 23. megünnep­lése nem arra hivatott, hogy a gyászos emléket felidézzük, hanem hogy elsősorban arra emlékezzünk, amikor az or­szág népe képes volt a terror évei után felszabadultan hinni, reménykedni és cselekedni - magyarázta. Az emlékezés koszorúinak, virágainak elhelyezése után három kiemelkedő személy - Hajdú Szabolcs, Marián István és Pintér Lajos - ha­gyatékára és tárgyi emlékeire alapozva nyílt meg az ’56-os emléksarok. A kiállítást Lon­­gauer Tibor, az 1956-os Pesti Srác Alapítvány alelnöke nyi­totta meg. HV Fotó: Nagy Norbert Longauer Tibor avatta fel az új kiállítást

Next