Fejér Megyei Szemle, 1968 (5. évfolyam, 1. szám)
1968-01-01 / 1. szám
sulinak tartotta a tagságra és a föld igénybe vételére. A kiszorult kisiparosok részéről felvetődött egy újabb szakszervezet létrehozása. Ilyen jellegű tanácsot kapott a budapesti központban Horváth Ferenc vezetésével megfordult delegációjuk. Ennek ellenére a „mesterek szakszervezetének” megalakítására nem került sor.20 A proletárdiktatúra kikiáltását követő, szükségessé váló intézkedések a szervezetek közötti ellentéteket egyelőre háttérbe szorították. A közvetlenül megoldásra váró feladat a tanácsválasztások lebonyolítása és a Vörös Őrség létrehozása volt. A tanácsválasztást április 7-én tartották a községben.21 két szavazatszedő bizottságot hoztak létre. Ezek a községházán, illetve az iskolában működtek. Az I. számú bizottságot Békefi István, a II. számút Németh István vezette. A szavazás napján e bizottságok elé járult a község lakosságának több mint egyötöde. Összesen 890 szavazatot adtak le és 40 tagú tanácsot választottak. A tanács tagjai lettek: Horváth Mihály, Németh István, Tiringer Márton, Fekete János Szabó Árpád, Lengyel József, Hingyi József, Németh Mihály, Fekete György, Fekete József, Petrovits István, Franyó István, Bézai István, Horváth János, Pukli János, Nyuli György, Simon György, Császár István, Vészics Dömötör, Fehér István, Nyuli János I., Gerendas Gyula, Hermann János, Sóti Mihály, Berceli György, Ónodi József, Molnár József, Tóth Mihály, Horváth Ferenc, Bekő József, Kain Gusztáv, Paksi György, Dobos András, Asztalos István, Sztiaszni János, Kallós Dezső, Békefi István, Gecse Zsigmond, Nyuli János II., Hideg Lajos — mint legtöbb szavazatot kapott jelöltek. A község direktóriumában Gecse Zsigmond elnökletével — majd április végén, átmenetileg, Fekete József vezetésével — Horváth Ferenc kőműves és Lengyel József hentes foglalt helyet.22 Egyes visszaemlékezők az intéző bizottság tagjaiként említik még Gerendai Gyula cipészt (mint az új községi bírót), Petrovits Istvánt és Horváth János földmunkást.23 A megválasztott tanács 65 %-ban paraszt, 25 %-ban kisiparos és 10 %-ban értelmiségi, alkalmazotti összetételű. A direktóriumban és a tanácsban (55 %-kal) proletár többség alakult ki. A falusi tanács április 8-i ülésén kandidáló bizottság jelölte a járási tanácsba delegáltakat. A titkos szavazás eredményeként Szabó Árpád, Békefi István szellemi- és Horváth János, Németh Mihály földmunkást küldték ki a járási tanács alakítására. Itt jegyezzük meg, hogy a község delegáltjait a járási tanács április 13-i alakuló ülése járási tanácstaggá választotta. Közülük Békefi István a járási intéző bizottságnak is tagja lett. Németh Mihályt pedig a megyei tanácsba küldték delegátusként, őt megyei tanácstaggá választották meg. A helyi tanács megalakulásával csaknem egyidőben került sor a Vörös Őrség megszervezésére. Az Őrség tagjainak nagy része a nemzetőrség és a csendőrség tagjaiból került ki. A vezetésben is az addigi gyakorlat nyert megerősítést. A parancsnok Kallós Dezső, helyettese pedig Hideg Lajos, volt csendőrparancsnok lett.24 A választás eredményeként funkciójában megerősített direktórium fő feladata változatlanul a közellátási nehézségek csökkentése. Erőfeszítéseit nehezítette a helyi reakció mesterkedése, majd támadása az intéző bizottság ellen. Az élelmezési problémák arra 36