Fejérvármegye Hivatalos Lapja, 1925 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1925-01-01 / 1. szám
. szám. Fejérvármegye Hivatalos Lapja 3 M. kir. földmivelésügyi minister. 25792/111. 1-1924. sz. Hivatali elődöm az 1918. évi julius hó 20-án kelt 66.327. számú körrendeletével a háború tartamára kivételesen megengedte, hogy mindazokon a helyeken, ahol lóközvágóhid nincs, az 54.300/1908. számú húsvizsgálati rendelet 1. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérőleg lovakat, szamarakat és öszvéreket a helybeli, vagy a legközelebbi marha- vagy sertés-közvágóhídon, illetve közvágóhelyen is levághassanak, azonban oly kikötéssel, hogy ugyanazon vágóhelyiségben a levágás csak oly időben történhetik, amikor ott egyéb fajú állatokat nem vágnak. Ugyanezen rendelet értelmében kényszervágás szükségességének felmerülése esetén lovak, (szamarak, öszvérek) vágóhídon kívül is levághatók. Minthogy azok az okok, amelyek ezen kivételes intézkedés megtételét szükségessé tették, ma is fennállanak, a hivatkozott körrendelet érvényét további intézkedésig változatlanul fentartom. Midőn erről a törvényhatóságot tudomás és közhírrététel végett értesítem, külön is hangsúlyozom, hogy a húsvizsgálat tárgyában kiadott 54.300 1908. számú itteni rendelet 18. §-ának második bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a közfogyasztásra szánt lovat, szamarat és öszvért élő és levágott állapotban kizárólag csak állatorvos vizsgálhatja meg, ezekben az esetekben is alkalmazandó. Ettől eltérő eljárásnak pedig csak akkor lehet helye, ha a hivatkozott hasvizsgálati rendelet 43. §-ában körülírt kényszervágás szükségessége forog fenn s a kényszervágandó állatnak élő állapotban való vizsgálata még eszközölhető. Ilyenkor az élő állapotban való vizsgálatot állatorvos hiányában húsvizsgáló, emberorvos vagy képesített húsvizsgáló is végezheti. A nem állatorvos húsvizsgáló írásban igazolni köteles azonban a kényszervágás okát és azt, hogy az élő állaton sem a veszettség, sem a dermedés jelei nem voltak észlelhetők, a helyi hatóság pedig köteles arról gondoskodni, hogy a kényszervágott állat húsát az evégből meghívandó állatorvos megvizsgálja. Végül szükségesnek tartom még azt is megjegyezni, hogy a friss lóhús és az ily húsból előállított termékek árusítására, felhasználására és egyik községből (városból) a másikba való szállítására vonatkozólag a húsvizsgáló rendelet 95., 109., 111. és 118. §-aiban foglalt rendelkezések ezekben az esetekben is szigorúan betartandók. Budapest, 1924. évi december hó 11-én. A minister rendeletéből: Pasteiner sk., ministeri tanácsos. 1608- 1924. Fejérvármegye alispánjától. Tárgy: A vármegyei tisztviselők államvasúti kedvezménye. A m. kir. Államvasutak üzletvezetőségének a közalkalmazottak vasúti menetdijkedvezményére vonatkozó átiratát az érdekelt közalkalmazottakkal tudomásvétel végett közlöm. Székesfehérvár, 1924. évi december 19. Dr. Havranek József sk., alispán. M. kir. Államvasutak Üzletvezetőség Szombathely, 16451/1. szám. Szives miheztartás és alkalmazkodás céljából a köztisztviselők utazási kedvezménye ügyében a minisztertanács f. évi november hó 7-én tartott ülésén hozott határozatának rendelkezéseit a közérdekre tekintettel az alábbiakban ismertetjük azzal a kérelemmel, hogy azt az alárendelt hivatalokkal közölni szíveskedjék s kérjük, hogy a közérdekre való tekintettel a megye területén megjelenő helyi lapokban díjmentesen közzététetni szíveskedjék. 1. A közszolgálati alkalmazottak részére ez időszerint érvényben álló vasúti menetkedvezmény az 1924—25. költségvetési év tartamára változatlanul fenntartatik. Ehhez képest tehát az arcképes igazolványok alapján igényelhető vasúti menetkedvezményt mindazok a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak és azok családtagjai, özvegyek és árvák, kegydíjasok igényelhetik, akiket ez a kedvezmény az 1924. évi január hó 1-től kezdve megillet. A kedvezmény mértéke marad a jelenlegi, amely szerint az igényjogosultak a részükre érvényesített arcképes igazolványok alapján, a használt vonatnemnek és kocsiosztálynak megfelelő alacsonyabb kocsiosztályú férjeggyel utazhatnak. 2. A minden egyes arcképes igazolvány után a magyar kir. államvasutaknak fizetendő térítmény összege 14 aranykorona, amely a rendeletileg megállapított és a megújítás, illetőleg kiváltás hónapjában érvényben levő szorzószám alapján számítandó át papírkoronára. A magyar királyi államvasutak által igényelhető térítmények az összes igényjogosultak után a magy. kir. pénzügyminisztérium által fognak a magy. kir. államvasutak igazgatóságának átutaltatni, úgy azonban, hogy az államkincstár csakis az állami alkalmazottak (ténylegesek és nyugdíjasok) és azok családtagjai, valamint előlegképpen a vármegyei tényleges alkalmazottak és azok családtagjai után járó térítmények viselését vállalja, a vármegyei nyugdíjasok és azok családtagjai, a Budapest székesfővárosi, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok, a községi alkalmazottak, továbbá a községi és felekezeti tanintézeteknél működő tanszemélyzet (ideértve a hitoktatókat is), az Operaház