Fejérvármegye Hivatalos Lapja, 1925 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-01 / 1. szám

. szám. Fejérvármegye Hivatalos Lapja 3 M. kir. földmivelésügyi minister. 25792/111. 1-1924. sz. Hivatali elődöm az 1918. évi julius hó 20-án kelt 66.327. számú körrendeletével a háború tarta­mára kivételesen megengedte, hogy mindazokon a helyeken, ahol lóközvágóhid nincs, az 54.300/1908. számú húsvizsgálati rendelet 1. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérőleg lova­kat, szamarakat és öszvéreket a helybeli, vagy a legközelebbi marha- vagy sertés-közvágóhídon, illetve közvágóhelyen is levághassanak, azonban oly ki­kötéssel, hogy ugyanazon vágóhelyiségben a levá­gás csak oly időben történhetik, amikor ott egyéb fajú állatokat nem vágnak. Ugyanezen rendelet ér­telmében kényszervágás szükségességének felmerü­lése esetén lovak, (szamarak, öszvérek) vágóhídon kívül is levághatók. Minthogy azok az okok, amelyek ezen kivé­teles intézkedés megtételét szükségessé tették, ma is fennállanak, a hivatkozott körrendelet érvényét további intézkedésig változatlanul fentartom. Midőn erről a törvényhatóságot tudomás és közhírrététel végett értesítem, külön is hangsúlyo­zom, hogy a húsvizsgálat tárgyában kiadott 54.300 1908. számú itteni rendelet 18. §-ának máso­dik bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a közfogyasztásra szánt lovat, szamarat és öszvért élő és levágott állapotban kizárólag csak állatorvos vizsgálhatja meg, ezekben az esetekben is alkalmazandó. Ettől eltérő eljárásnak pedig csak akkor lehet helye, ha a hivatkozott hasvizsgálati rendelet 43. §-ában körülírt kényszervágás szüksé­gessége forog fenn s a kényszervágandó állatnak élő állapotban való vizsgálata még eszközölhető. Ilyenkor az élő állapotban való vizsgálatot állator­vos hiányában húsvizsgáló, emberorvos vagy ké­pesített húsvizsgáló is végezheti. A nem állatorvos húsvizsgáló írásban igazolni köteles azonban a kényszervágás okát és azt, hogy az élő állaton sem a veszettség, sem a dermedés jelei nem voltak észlelhetők, a helyi hatóság pedig köteles arról gondoskodni, hogy a kényszervágott­­ állat húsát az evégből meghívandó állatorvos meg­vizsgálja. Végül szükségesnek tartom még azt is meg­jegyezni, hogy a friss lóhús és az ily húsból elő­állított termékek árusítására, felhasználására és egyik községből (városból) a másikba való szállítására vonatkozólag a húsvizsgáló rendelet 95., 109., 111. és 118. §-aiban foglalt rendelkezések ezekben az esetekben is szigorúan betartandók. Budapest, 1924. évi december hó 11-én. A minister rendeletéből: Pasteiner sk., ministeri tanácsos. 1608- 1924. Fejérvármegye alispánjától. Tárgy: A vármegyei tisztviselők államvasúti kedvezménye. A m. kir. Államvasutak üzletvezetőségének a közalkalmazottak vasúti menetdijkedvezményére vo­natkozó átiratát az érdekelt közalkalmazottakkal tu­domásvétel végett közlöm. Székesfehérvár, 1924. évi december 19. Dr. Havranek József sk., alispán. M. kir. Államvasutak Üzletvezetőség Szombathely, 16451/1. szám. Szives miheztartás és alkalmazkodás céljából a köztisztviselők utazási kedvezménye ügyében a mi­nisztertanács f. évi november hó 7-én tartott ülésén hozott határozatának rendelkezéseit a közérdekre tekintettel az alábbiakban ismertetjük azzal a kére­lemmel, hogy azt az alárendelt hivatalokkal közölni szíveskedjék s kérjük, hogy a közérdekre való te­kintettel a megye területén megjelenő helyi lapok­ban díjmentesen közzététetni szíveskedjék. 1. A közszolgálati alkalmazottak részére ez idő­­szerint érvényben álló vasúti menetkedvezmény az 1924—25. költségvetési év tartamára változatlanul fenntartatik. Ehhez képest tehát az arcképes igazol­ványok alapján igényelhető vasúti menetkedvez­ményt mindazok a tényleges és nyugdíjas közszol­gálati alkalmazottak és azok családtagjai, özvegyek és árvák, kegydíjasok igényelhetik, akiket ez a ked­vezmény az 1924. évi január hó 1-től kezdve megillet. A kedvezmény mértéke marad a jelenlegi, amely szerint az igényjogosultak a részükre érvényesített arcképes igazolványok alapján, a használt vonat­nemnek és kocsiosztálynak megfelelő alacsonyabb kocsiosztályú férjeggyel utazhatnak. 2. A minden egyes arcképes igazolvány után a magyar kir. államvasutaknak fizetendő térítmény összege 14 aranykorona, amely a rendeletileg meg­állapított és a megújítás, illetőleg kiváltás hónapjá­ban érvényben levő szorzószám alapján számítandó át papírkoronára. A magyar királyi államvasutak által igényel­hető térítmények az összes igényjogosultak után a magy. kir. pénzügyminisztérium által fognak a magy. kir. államvasutak igazgatóságának átutaltatni, úgy azonban, hogy az államkincstár csakis az állami alkalmazottak (ténylegesek és nyugdíjasok) és azok családtagjai, valamint előlegképpen a vármegyei tény­leges alkalmazottak és azok családtagjai után járó térítmények viselését vállalja, a vármegyei nyugdíja­sok és azok családtagjai, a Budapest székesfővárosi, a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok, a községi alkalmazottak, továbbá a községi és felekezeti tanintézeteknél működő tan­személyzet (ideértve a hitoktatókat is), az Operaház

Next