Fejér Megyei Tanács Közlönye, 1967 (8. évfolyam, 1-4. szám)
1967-01-01 / 1. szám
FEJER MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE A szarvasmarhatenyésztésben foglalkoztatott kb. 1100 fő munkásnak jelenleg 32 l/o-a betanított és szakmunkás; ezt a szintet 3 éven belül 50 6/0-ra kívánjuk növelni. A tsz-ekben 71 közép és főiskolai végzettségű főállattenyésztő dolgozik. Ebből 11 a fő és mellékállású állatorvos. 1970-ig valamennyi tszben biztosítani kívánjuk a képzett szakvezetést, ehhez az ösztöndíjas és gyakornok utánpótlási terv végrehajtó bizottság a szarvasmarhatenyésztés helyzetéről és a fejlesztés érdekében teendő intézkedésekről szóló jelentést megtárgyalta és elfogadta. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés az utóbbi években jelentős mennyiségi és minőségi változáson ment keresztül. A tenyésztési és termelési mutatók, a közös gazdaságok többségében megfelelően alakultak. Javult a tartás és takarmányozás, bár a megfelelő műszaki fejlesztés hiánya jelentős többlet-ráfordítással terheli az ágazatot. Az éves tej és hústermelési célkitűzések a tervnek megfelelően alakulnak. Nincs azonban határozott törekvés a tehénállomány létszámának növelésére, a háztáji és egyéni gazdaságokban pedig évrőlévre csökken a szarvasmarha állomány. 1. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztését a III. ötéves terv célkitűzései és a Politikai Bizottság 1965. szeptember 14-i határozatában e feladatra vonatkozó elvek alapján kell végezni. A végrehajtó bizottság a jelentésben foglalt célkitűzéseket megerősítve a következő főbb célkitűzések megvalósítására hívja fel a termelőszövetkezeti vezetők és az irányító szakapparátus figyelmét. a) A közös gazdaságokba céltudatosabb tenyésztői munka szükséges a tehénlétszám mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében. Ennek elősegítésére a hitellel támogatott beruházásokat döntően a nagy tehenészeti telepek építésére kell koncentrálni. Az állomány szakszerű selejtezésével, az edlési forgók javításával növelni kell a tehénállomány életteljesítményét. A 4000 és 1000 Ft-os állami támogatásokból adódó előnyök mellett kívánatos, hogy minden életképes üszőt felneveljenek és legalább 1— 2 esetben borjáztassanak. A minőség javítása és a tejtermelés fokozása érdekében a következő években 5—6000 db-ra szükséges növelni az állandó törzskönyvi ellenőrzés alá vont tehénállományt. A korszerű borjúnevelést úgy kell szélesíteni, hogy 1970-ig valamennyi tsz rendelkezzen a szükséges épületekkel és berendezésekkel. veink üzemszerűen biztosítottak. Szélesíteni kívánjuk az üzemek állatorvossal való ellátását, összegezve megyénk nagyüzemi szarvasmarhatenyésztési ágazata az adott műszaki, árpolitikai, személyi és tárgyi feltételekhez mérten megfelelően fejlődött és úgy értékeljük, hogy a gyorsabb ütemű, döntően minőségi fejlesztés feltételei a jövőben még kedvezőbben alakulhatnak. c) Mielőbb ki kell alakítani a szarvasmarhatenyésztés és a takarmánytermesztés helyes arányait. A rét-, legelőgazdálkodás, pillangós és zöldtakarmány-termesztés, valamint az öntözéses takarmánytermesztés hozamainak növelésével nagyobb fehérjebázist szükséges képezni aszarvasmarhatenyésztés igényeihez mérve. Javítani kell a takarmányozási technológiát és a fejlettebb takarmányozási eljárásokat szélesítve, (tejpor, karbamid stb.) minden üzemben meg kell oldani a korszerű szénatárolást. A korszerű rét és legelőgazdálkodás érdekében bemutatókat tapasztalatcseréket kell szervezni. II. A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSABB IRÁNYELVEI b) A III. ötéves terv folyamán nagyobb arányú műszaki fejlesztés szükséges. Ennek érdekében 15 tsz-ben korszerű, nagy tehenészeti telepet kell létesíteni. Valamennyi meglévő és arra alkalmas épületben el kell végezni a korszerűsítést. A takarmányososztás, trágyalehúzás, fejés gépesítését és a hiányzó vízközművesítést a korszerűsítéssel együtt kell megoldani. A tehenészetekben ki kell alakítani az ellető és elkülönítő helyiségeket. Az állategészségügy legelemibb feltételeinek biztosítása érdekében a szavasmarhatenyésztő telepeket fokozatosan kerítéssel kell ellátni. d) A dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében növelni kell a fürdő és öltözőhelyiségek, a készenléti és pihenőszobák építését, gondoskodni kell a munkaruháról, a heti pihenőnapról. Ennek fedezetéről a tsz-ek az éves pénzügyi tervekben gondoskodjanak. Az új beruházásokjóváhagyásánál a szociális feltételeket minden esetben biztosítani kell. e) Javítani kell a szarvasmarhatenyésztés szakirányítását. 1970-ig minden tsz. rendelkezzen képzett főállattenyésztővel. A 200-on felüli tehenészetekben legalább technikusi képzettségű ágazatvezetőre van szükség. A betanított és szakmunkás létszámot a jelenlegi 32 %-ról 3 éven belül 50 %-ra célszerű emelni. Ennek érdekében növelni kell a fiatalkorú és felnőtt szakmunkásképzést. f) Az állategészségügyi munka területén különösen a TBC és brucellamentesítésre, a parazitás betegségek elfojtására, az üzemhigiéniai viszonyok javítására, a tőggyulladásos esetek megelőzésére és a szaporodásbiológiai feladatokra kell kiemelt figyelmet fordítani. Gondoskodni kell az állattenyésztő telepek bekerítéséről. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a telepek és épületek tisztaságára. Az üzemi állatorvosi hálózatot a vb korábbi határozatának megfelelően tovább kell szélesíteni. g) Fejleszteni kell az állattenyésztésben dolgozók anyagi érdekeltségét. Célszerű az ösztönzőbb jövedelemelosztási és premizálási feltételeket úgy alakítani, hogy azok döntően a minőség emelését, a tenyésztési és termelési mutatók javítását és a gazdaságosabb állattartást szolgálják. A legjobb tapasztalatokat évente össze kell gyűjteni, azt a termelőszövetkezetek rendelkezésére kell bocsátani, elterjesztésük érdekében tapasztalatcseréket kell szervezni A szakigazgatási szervek, a helyi tanácsok és az üzemek vezetői fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet a háztáji szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. Biztosítsák a folyamatos tenyésztés és árutermelés érdekében a háztáji állomány megfelelő utánpótlását, legelővel és tömegtakarmány-