Fejér Megyei Tanács Közlönye, 1969 (10. évfolyam, 1-4. szám)

1969-02-01 / 1. szám

. Ezek a közös tárgyalások igen hasznosnak és gyü­mölcsözőnek bizonyultak, és a jövőben is folytatni kívánjuk ezt a gyakorlatot. Elmondhatjuk, hogy a tanács és vb. tagjainak sze­mélyi összetétele, hozzáértése, alapos felkészültsége alkalmasnak bizonyult arra, hogy az államhatalmi és államigazgatási testületi szervek betöltsék vezető, irá­nyító funkciójukat. Elmondhatjuk ezt a tanácsi apparátusban dolgozók­ról is, annak ellenére, hogy a közéleti tisztaság megőr­zése tekintetében helyenként zavaros események jelent­keztek. Azonban az államigazgatási munkában dolgo­zók többsége felismerte azt, hogy az új, megnövekedett feladatokat nem lehet ellátni a régi elavult bürokrati­kus módszerekkel. Az egyes szakterületek munkájában — a mindennapi ügyek intézése mellett — egyre inkább előtérbe kerül a közgazdasági elemzésen, az igények és a lehetőségek reális felmérésén alapuló perspektivikus tevékenység. Úgy értékeljük, hogy a szakigazgatási munka minő­ségi javulása is jelentős mértékben elősegítette a tanács és a testületi szervek munkáját. Szólni kívánok arról, hogy a községeikben létrejöttek az egészséges szakigazgatási szervek. Ezzel lehetővé vált további hatósági jogkörök leadása. Az elmúlt évben általános elsőfokú építéshatósági jogkörrel 7 községet, ezenkívül korlátozott meghatá­rozott ügyekre kiterjedő építéshatósági jogkörrel 3 köz­séget, továbbá első fokú kereskedelmi hatósági jogkör­rel 18 községet, első fokú iparhatósági jogkörrel pedig 25 községi tanács vb. szakigazgatási szervet ruházott fel a végrehajtó bizottság fokozatosan. Ezen túlmenően még további változásokat tervezünk a hatáskörök decentralizálása és a létszám kialakítása tekintetében is, hogy a tanácsi munkában minden szinten megfelelő feltételek alakuljanak ki az állam­­igazgatási feladatok végrehajtásához. Kedves Elvtársak! A tanács és szervei 1968. évi tevékenységének érté­kelésénél el kell mondanunk azt, hogy a kitűzött célok eléréséhez, a feladatok folyamatos megvalósításához jelentős támogatást és nagy segítséget kaptunk a párt és tömegszervezetektől — elsősorban a megyei párt és a hazafias népfront megyei elnökségétől­ — a tanács­tagoktól és a megye lakosságától. Megállapíthatjuk, hogy a felsorolt eredmények a dolgozók széles tömegei­nek aktív részvételével a szocialista demokratizmus kiszélesítését jelentő közös összefogással valósultak meg. Engedjék meg, hogy a vb. de az egész tanács nevé­ben is köszönetet mondjak a KSH­ Megyei Igazgatóság vezetőjének és munkatársainak, azért a színvonalas, tartalmas elemző munkáért, amit a tanácsi tevékeny­ség főbb adatainak összeállítása során végeztek. Ugyancsak köszönet illeti a Fejér megyei Nyomda dol­gozóit is a gyors ugyanakkor kitűnő minőségi munká­jukért. Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársnők és Elvtársak! A megküldött írásos anyag: a megye politikai terv — amely magában foglalja az 1969—70. évi fejlesztési tervről, pénzügyi tervről és az 1969. évi költségvetésről szóló jelentést, — valamint a Megyei Tanács és szer­vei 1969. évi programját és munkatervet — tartalmazza az ez évi feladatokat. Megítélési­­k szerint a vázolt célok és program alkalmasak arra, hogy megvalósítá­sukkal tovább fejleszthetjük azokat az eredményein­ket, amelyeket az elmúlt években elértünk. A két évre tervezett feladatok megfelelnek az elfo­gadott ciklusprogramban rögzített elveknek, elősegítik annak végrehajtását. Úgy vélem, felesleges volna megismételni azokat a javaslatokat a fejlesztési terv, költségvetés és a mun­katerv tekintetében, amelyeket a T. Tanácstag és a meghívott Kedves Vendégeinknek megküldött anya­gok tartalmaznak. Azonban néhány kérdésre az össze­függések jobb feltárása érd­ekében szeretnék rávilágí­tani. Ezt szükségesnek tartjuk azért is, hogy a Tanács, mint testület, de minden egyes tanácstag a felelősség­­teljes döntésekor legyen tudatában a kisebb-nagyobb feszültségekkel, melyek az elért eredmények mellett még a következő két évben is érvényre jutnak a külön­böző feladatok végrehajtása során. Szeretnénk, ha ezzel is elősegíthetnénk a Tanácstag Elvtársainknak a reális feladatok végrehajtásához elengedhetetlen jó helyzet­­megítélését. Kedves Elvtársak! Az előterjesztett 1969—70. évi fejlesztési terv és a pénz­ügyi terv az anyagi lehetőségek optimális felhaszná­lását tűzi ki célul. Mindkét pénzügyi alap tervezete tükrözi a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását és azt a gazdálkodás minden területére fontos követel­ménynek tekinti. A fejlesztési és pénzügyi terv összeállításához a taná­csok bevételi keretet nem kapnak, hanem az állami hozzájárulás összegét és az igénybe vehető bevételi for­rások körét határozzák meg — az országgyűlés által megállapított lehetőségek alapján — a felettes tanácsok. A bevételek tervezett mértéke tehát döntően függ attól, hogy a tanácsok a bevételeik előirányzásakor milyen körültekintően járnak el. A megyei tanács feladata, hogy meghatározza a járá­si és városi tanácsok részére a fejlesztési alap és költ­ségvetés szabályozóit — tehát a hozzájárulás összegét és a helyi bevételi forrásokat — továbbá a megyei tanács központi pénzügyi alapjait. Ezzel kapcsolatban kívánom megjegyezni, hogy a megyei közvetlen fejlesz­tési feladatok végrehajtása csak akkor biztosított a két évre, ha 13 millió Ft bankhitelt veszünk fel. Nem kerül jóváhagyásra az alapok megyei összesítőse, mivel az alsóbb tanácsok saját maguk határozzák meg. Az elő­terjesztett pénzügyi és fejlesztési terv volumenére vo­natkozó adatok és a költségvetés ágazati szerkezetének mutatói csak tájékoztató jellegűek. A megye folyó évi költségvetése összhangban áll a gazdasági reform elveinek következetes érvényesítésé­vel és az alkalmazott szabályzók hatásának fokozatos kibontakozásával, valamint a népgazdaság anyagi lehe­tőségeivel. A gazdaság egyensúlyi követelményeinek kiegyenlítése a jelenlegi helyzetben mérsékelt gazda­sági növekedés útján valósítható meg. Az 1969. évi megyei költségvetés összeállítását megelőzte az 1968. évi gazdálkodás értékelése. Az új irányítási rend­szer első évének kezdetén felmerült problémák — amelyek főként a béralap elégtelen mértékére és a bevételi ter­vek túlzott összegére irányultak — alaptalannak bizo­nyultak. Az 1968. évi — még nem végleges — tényada­tok szerint valamennyi járási és városi tanács jelen­tősen túlteljesítette a bevételi tervét és számottevő a bérmegtakarítás összege is. A­­kitűzött feladatok meg­valósítását pénzhiány nem hátráltatta. E tényezők azt bizonyítják, hogy a gazdasági élet különböző terüle­tein érvényesülő pénzügyi szabályozók kedvezően ha­tottak a tanácsi költségvetésre. 1969-ben is biztosított a költségvetési szerveknél és intézményeknél az eddig elért ellátási színvonal tar­tása és nem egy esetben annak mérsékelt javítása. Az ellátás területén fejlődést jelent, hogy tovább tudjuk bővíteni a szociális és egészségügyi, valamint a kultu­­rális intézményi hálózatot. Lehetőség nyílik a lakosságot teljes mértékben érintő kommunális ellátottság javí­tására is. A folyó évi megyei összesített költségvetés előrelát­hatóan mintegy 11,5 %-kal fogja meghaladni az 1968. évi szintet. Az emelkedés az említetteken felül a társa­dalmi fogyasztás színvonalának helyenkénti emelését is biztosítja. Ebben az irányban hat az önállóság és döntési jog helyes érvényesítése következtében a fel­­használás hatékonyságának növekedése is. A tervezett bevételeken túlmenően növeli a költség­­vetési lehetőségeket az 1968. évi pénzmaradvány. A tanácsok és intézmények döntő hányada az elmúlt évet bevételi többlettel, illetve kiadási megtakarítással FEJÉR MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE

Next