Fejér Megye Tanácsának Közlönye, 1974 (15. évfolyam, 1-12. szám)

et. A tanácsok, mint a szocialista államszervezet részei eredményesen szolgálják a népi hatalmat, a szocializ­mus építését, a lakosság érdekeit. A gazdasági, művelő­désügyi, egészségügyi, szociálpolitikai tevékenység, a városok és községek fejlődése, az államigazgatás jelen­tős részben a tanácsok útján és hatékony közreműködé­sükkel valósul meg. A tanácsok a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, poli­tikai irányításával végzik munkájukat. Társadalmunk általános fejlődése, a közügyekért való állampolgári felelősség növekedése további lehetősége­ket teremt a szocialista demokrácia kibontakozására és egyben a tanácsok tevékenységének fejlesztésére. Ez a törvény azt szolgálja, hogy a szocializmus teljes felépítése érdekében növekedjék a tanácsok szerepe a helyi állami munka mind nagyobb részének végzésében és a lakosság ellátásában; szélesedjék a nép állandó, tevékeny közreműködése a tanácsi feladatok meghatá­rozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében; fokozód­jék a tanácsok felelőssége, önállósága, ugyanakkor erő­södjék a központi állami irányítás hatékonysága. Mindezek alapján az országgyűlés a tanácsok feladatai­ról, hatásköréről, szervezetéről és működéséről a követ­kező törvényt alkotja. Vhr. A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény (továbbiakban: Tt.) 75. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács, illetőleg szervezeti és működési szabályzatuk megalkotásával a tanácsok gondoskodnak. Fejér megye Tanácsa (továbbiakban: Tanács) a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény (továbbiak­ban: Tt.) 75. § (9) bekezdésében kapott felhatal­mazás és a Tt. 28. § (1) bekezdése, mint a Tt. vég­rehajtási rendelete a 11/1971. (II. 31.) Korm. sz. rendelet (továbbiakban Vhr.) alapján, a Tt. és a Vhr. végrehajtása érdekében a Tanács és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiak­ban: Szabályzat) e rendeletben állapítja meg. A Tanács célja a Szabályzat megalkotásával, hogy a Tanács és szervei — a Magyar Szocialista Mun­káspárt elvi és politikai irányításával, a társadal­mi és tömegszervezetekkel, valamint más szer­vekkel együttműködve — eredményesen szolgál­ják: a népi hatalmat, a szocializmus felépítését; — az országos érdekekkel összhangban — a megye lakosságának érdekeit, gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális szükségleteik kielégíté­sét, a város és községek­­ fejlődését, valamint a tanácsi államigazgatási munka magas színvonalú ellátását. FEJÉR MEGYE, TÁRS­AD­AL­MI, GAZDASÁGI, KULTURÁLIS JELLEMZŐI Fejér megye (továbbiakban: megye) Dunántúl közép-keleti részén terül el Északon Komárom, északkeleten Pest, délkeleten Bács-Kiskun, délen Tolna, délnyugaton Somogy, nyugaton Veszprém megye határolja. A megye területe: 4374 km 2, (437 379 ha), az or­szág területének 4,7 százaléka. A megye lakosságának száma: 1970. január 1-i népszámláláskor 388 910 fő, az ország népességé­nek 3,9 százaléka. A népsűrűség 88,9 fő/km 2. A megye székhelye — Székesfehérvár — területé­nek középső részén — Budapesttől 67, a Balaton­tól 40 km távolságra — helyezkedik el. A megye közel háromnegyed része (középső és déli területei) síkság, mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas terület, több mint egynegyede (északi területei) erdős és dombos vidék, amely értékes természeti kincsekben — bauxit, barna­szén — gazdag. A bauxitlelőhelyek az ország bauxittermelésének mintegy 40 százalékát adják. A megyét — északkeleti-délnyugati irányban — átszeli az ország egyik legforgalmasabb (M 7-es jelzésű) autóút­ja, amely a fővárost összeköti a velencei-tavi és a balatoni üdülőterületekkel és a megye több — idegenforgalmi szempontból is je­lentős — településével, köztük Székesfehérvárral, amely egyben jelentős vasúti csomópont is. A megye ipari, mezőgazdasági és — az átmenő­forgalom miatt — ellátási szempontból jelentős helyet foglal el és sajátos szerepet tölt be az or­szág életében. A megye nagyobb része — az ország gazdasági körzetbeosztása szerint — a középdunántúli ipar­vidék része, Dunaújváros és környéke a központi iparvidékhez csatlakozik. Az ipari termelőerők mintegy 98 százaléka Székesfehérvárott, Dunaúj­városban és Mór környékén összpontosul. Ki­emelkedő a vas-, acél- és járműgyártás, a hír­adás és számítástechnikai, valamint a színesfém­feldolgozó ipar Jelentősen fejlődik a könnyűipar is. A mezőgazdaság legfejlettebb ága a búza- és ku­koricatermesztés, valamint a sertéstenyésztés. Fo­kozatosan fejlődik az élelmiszeripar. Jelentősen javult a lakosság oktatási, népműve­lési és egészségügyi ellátottsága. A megye számos tudományos és kulturális rendezvény színhelye. A településhálózat fejlődését jelentős urbanizáló­­dás jellemzi. A megye két városában él a lakos­ság mintegy 30 százaléka. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA TI. 1. § A törvény célja, hogy a szocializmus teljes felépítése érdekében fejlessze a tanácsok munkáját, ön­állóságát, tevékenységük szakszerűségét és egyidejűleg a központi állami irányítás hatékonyságát.

Next