Fejér Megyei Hírlap, 2019. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-14 / 11. szám
2019. JANUÁR 14., HÉTFŐ KRÓNIKA „Dicsőség és hála a hősöknek" Ima az áldozatokért, a reményteljes jövőért, a hazáért és a magyarságért FMH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A hétvégén megyeszerte tiszteletadással, koszorúzással és mécsesgyújtással emlékeztek a Don-kanyarban elesett katonákra. Idegenben a családért és a hazáért Bobory Zoltán arról szólt, hogy a pákozdi emlékhelyen a máglya meggyújtásának évről évre ismétlődő szertartása reményt ad, a béke és a békesség reményét, amit a Jóistennek hálát adva kell megbecsülnünk. „Dicsőség és hála a hősöknek, tisztelet az őrzőknek”, hangzott el a téli estén, a lángokat viszszatükröző tekintetek kereszttüzében. Vargha Tamás, országgyűlési képviselő, államtitkár felidézte az 1943. január 12-én bekövetkezett urivi áttörés okait és következményeit. „Kétszázezer magyar katonára emlékezünk, akik a Don partján szálltak szembe a Vörös Hadsereggel”, emlékeztetett a politikus, aki erőn felüli helytállásként jellemezte a történteket, s leszögezte: a magyar katona a távoli hómezőkön is családját és hazáját védte. A megemlékezésen a katolikus, az evangélikus és a református egyház részéről Spányi Antal, Bencze András és Kardos Péter imádkozott az elhunytakért, a hazáért, a magyarságért, a jövőért. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Prohászka Ottokár Cserkészcsapat és a Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely szervezte esemény koszorúzással, a Szózat énekével és trombitaszóval zárult. „Katonák voltunk..." címmel rendezett megemlékezést Pusztaszabolcs Város Önkormányzata szombaton délután. A két világháború katonáira, hőseire január 12-én emlékeztek a városháza dísztermében. Az eseményt Krajcsó Bence nyitotta, citerán kísért bácskai, vajdasági katonadalokkal. Ezt követően Rózsafi János tudományos kutató beszélt az I. és a II. világháború pusztaszabolcsi és adonyi katonáiról. Érdekfeszítő, több évtizedes kutatásait bemutató előadásán szóba került a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred és a 69. gyalogezred - ide vonultak be mindkét háború idején a pusztaszabolcsi katonák is. A Szent István gyalogezredhez tartozó csapat a Kárpátokat, a Júliai-Alpokat, Doberdót, Volhíniát és a Piave melletti területeket is bejárta az I. világháborúban. A kutató beszélt tisztekről, akiknek mára megtalálták sírhelyét, és olyan túlélőkről, akiknek segítő visszaemlékezései a történeti emlékezet helyreállítását tették könnyebbé. Mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére A doni áttörés áldozatai előtt tisztelegtek szombaton délután Sárbogárdon, a művelődési központban és a Hősök terén. A második világháborúban 1943. január 12-én kezdődött a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg vagy estek fogságba - emlékezett a 76 éve történtekre Gál Sándor nyugállományú százados, a sárbogárdi Honvéd Bajtársi Egyesület elnöke. Közreműködött Csőgör László és ifj. Csőgör László trombitán, apa és fia katonadalokat fújt, Tormássy Erzsébet Doni hősök című versét Bogárdi Richard tolmácsolta. A világháborús emlékműnél koszorúzással folytatódott a megemlékezés, majd az áldozatok emlékére mécseseket gyújtottak a jelenlévők, köztük Novák Kovács Zsolt alpolgármester és Gál Sándor, a bajtársi egyesület elnöke. Kétszeresen megszenvedték A városi ünnepségek megszokott helyszínén, a Hősi Emlékműnél emlékeztek a doni áttörés áldozataira Csákváron és tisztelegtek azok előtt, akik az embertelen hidegben, a rossz felszerelés és ellátás ellenére is hősiesen helytálltak, ameddig tudtak. Az 1943-as eseményekről, azok előzményeiről, valamint a 2. magyar hadsereg tra-Embertelen hideg, rossz felszerelés és ellátás ellenére is helytálltak médiájához vezető okokról Illés Szabolcs polgármester ünnepi beszédét követően Németh Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtörténeti Tanszékének tanársegédje beszélt. Rövid történelmi előadásában rámutatott, a Donnál bekövetkezett tragédiát azok, akik csodálatos módon hazatértek, kétszeresen is megszenvedték, hiszen az ott történtekről évtizedekig nem lehetett beszélni, így a bekövetkezett traumát sem tudták feldolgozni. De rámutatott a magyar történelmi emlékezet egyik sajátosságára is: Muhi, Mohács, Világos, Doberdó, Don-kanyar - olyan eseménysor, amelyet senkinek nem kell magyarázni Magyarországon. Mégis érdekes módon ezek azok a történelmi tragédiák, amelyekből a mai napig táplálkozunk. Lehetett volna másképpen is? Enyingen a katolikus szentmise után a katolikus temetőnél lévő Hősök kertjénél emlékeztek meg a doni hősökről a maiak. Viplak Tibor polgármester arról beszélt, hogy különösen tragikus eseménye a magyar történelemnek az, ami a II. magyar hadsereggel a Donnál történt. Úgy fogalmazott, hogy természetesen vitatható, volt-e értelme a Szovjetunióban jelen lenni az odaparancsolt magyar honvédeknek, ám az ő katonai helytállásuk, emberi nagyságuk vitathatatlan. Iván Géza lelkész érthetetlennek nevezte azt az állapotot, hogy még ma sem tudjuk pontosan, hány hazánkfia veszett oda, került fogságba, sebesült meg 1943 zord telén. Kitért arra is, hogy a magyaroknak a hitleri parancs szerint azért kellett a végsőkig kitartaniuk, hogy ezzel a menekülő németek hátát védjék. Úgy véli, ha ezt a parancsot a magyarok vezetője, akár katonai becsülete árán is, de megszegi, kisebb lett volna a magyar veszteség. TT, Zoli, VV, BB, MÁJ A mécses lángja azokért világított, akik életüket adták az áldozatvállalás oltárán. A katonákért szólt a harang Fotó: NN A doni tragédia hőseire Gál Sándor, a sárbogárdi Honvéd Bajtársi Egyesület elnöke emlékezett Fotó: V. Varga József Csákvaron koszorúzással zárult az ünnepség Fotó: Fehér Gábor Beilleszkedés, empátia, elfogadás A képzés legfőbb célja a szociális alapkészségek fejlesztése SZÉKESFEHÉRVÁR Négy alkalomból álló társadalmi integrációs képzés kezdődött szombaton az Alba Caritas Hungarica Alapítvány szervezésében a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Szeretek kézműveskedni, és van egy cuki spánielem - hangzott el egyebek között a tréningen. Ottjártunkkor éppen párban mutatkoztak be egymásnak a résztvevők, néhány jellemző tudnivalót felvillantva magukról. Aztán teljes körben folyt tovább a diskurzus. Vártak mindenkit, aki úgy érzi, nehezen ismerkedik, aki nem kezdeményez beszélgetéseket, aki nem találja a Az integráció mindennapi életünk része közös hangot a kollégákkal, ismerősökkel, aki jobban és nyitottabban szeretne élni, illetve akit egyszerűen érdekel a beilleszkedés témaköre... A két tréner, Simon Csilla és Bíró Beáta így foglalta össze válaszát kíváncsiskodásomra, miszerint mi is zajlik a foglalkozásokon: - Az integráció mindennapi életünk része, maga a folyamat a beilleszkedés, amikor az egyén egy csoport vagy egy közösség részévé válik. - A képzés célja a szociális alapkészségek fejlesztése, az empátia, az odafigyelés, a másik másságában való elfogadásának gyakorlása, elmélyítése - fejtette ki lapunknak Sinkovicsné Máté Hortenzia, a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász igazgatóhelyettese. Amint elmondta: a társadalmi integrációnak esetükben nem a politikai arculata a hangsúlyos, hanem a társadalom perifériájára szorult felebarátunk megsegítése, közösségbe való helyezése, illetve visszahelyezése. A Katolikus Karitász nyolc súlyponti területet határoz meg tevékenységének leírásakor: az idősek, a családok, a munkanélküliek és hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a fogyatékkal élők, a kisebbségek, a menekültek és a humanitárius katasztrófát szenvedettek segítése. Ők valamennyien - speciális helyzetükből adódóan - könnyen kisodródnak, válnak rászorulóvá, támogatást kérővé. Őket szeretnék segíteni! VV Mutatkozzunk be egymásnak! - indítványozta Simon Csilla (b) tréner az első foglalkozáson Fotó: V. Varga József i -------------- FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Parkolók és belépés: megváltozott a rend MARTONVÁSÁR Új parkolóhelyekre lehet beállni a Beethoven Általános Iskola mellett. Az intézményben megváltozott a beléptetési rend. A város honlapján tették közzé azt az információt, amely szerint az elmúlt héten megnyílt a tornaterem és a sportcsarnok mögötti egyirányú átkötő út. Ennek köszönhetően a területen lévő új iskolai parkolóhelyeket is igénybe vehetik a lakók. Szintén itt említik, hogy január 7-től „a gyermekek biztonsága és a zavartalan oktatás érdekében” új beléptetési rend lépett életbe a Beethoven Általános Iskolában. Ez azt jelenti, hogy a Tóth Iván Sportcsarnokkal összeépült intézményt csak a sportcsarnok bejáratain keresztül lehet megközelíteni. A szülők és hozzátartozók a sportcsarnok aulájáig kísérhetik a gyermekeket, az iskolaépületbe már csak a tanulók és az ott dolgozók léphetnek be. A délutáni épületelhagyás is a sportcsarnok bejáratán keresztül történik, a szülők itt várhatják meg a gyermekeiket. Megkérdeztük az iskola igazgatóját, Csapó Tamást, mi indokolta az intézkedést. Lapunknak elmondta: korábban több bejáraton át is lehetett közlekedni, emiatt azonban olykor átjáróház lett az épület, mert volt, aki arra rövidítette az útját. Ez a helyzet a pedagógiai munkát is zavarta. Az egybejáratos rendszert a gyermekek biztonsága és a zavartalan oktatás érdekében vezették be. Az iskola természetesen továbbra is nyitott, csak szervezettebb keretek között. Az autós közlekedés hátulról, az átkötő útról biztosított, s a szülőknek több parkolóhely áll a rendelkezésére. BJ Látogasson el weboldalunkra! rt.A a Fejér megyei ITCZ hírportál