Fejér Megyei Hírlap, 2019. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-14 / 11. szám

2019. JANUÁR 14., HÉTFŐ KRÓNIKA „Dicsőség és hála a hősöknek" Ima az áldozatokért, a reményteljes jövőért, a hazáért és a magyarságért FMH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A hétvégén megyeszerte tisz­teletadással, koszorúzással és mécsesgyújtással em­lékeztek a Don-kanyarban elesett katonákra. Idegenben a családért és a hazáért Bobory Zoltán arról szólt, hogy a pákozdi emlékhelyen a mág­lya meggyújtásának évről évre ismétlődő szertartása reményt ad, a béke és a békesség re­ményét, amit a Jóistennek há­lát adva kell megbecsülnünk. „Dicsőség és hála a hősöknek, tisztelet az őrzőknek”, hangzott el a téli estén, a lángokat visz­­szatükröző tekintetek kereszt­tüzében. Vargha Tamás, ország­gyűlési képviselő, államtitkár felidézte az 1943. január 12-én bekövetkezett urivi áttörés oka­it és következményeit. „Két­százezer magyar katonára em­lékezünk, akik a Don partján szálltak szembe a Vörös Had­sereggel”, emlékeztetett a poli­tikus, aki erőn felüli helytállás­ként jellemezte a történteket, s leszögezte: a magyar katona a távoli hómezőkön is családját és hazáját védte. A megemlékezésen a ka­tolikus, az evangélikus és a református egyház részéről Spányi Antal, Bencze András és Kardos Péter imádkozott az elhunytakért, a hazáért, a magyarságért, a jövőért. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szö­vetség, a Prohászka Ottokár Cserkészcsapat és a Katonai Emlékpark Pákozd - Nemzeti Emlékhely szervezte esemény koszorúzással, a Szózat éneké­vel és trombitaszóval zárult. „Katonák voltunk..."­­ címmel rendezett meg­emlékezést Pusztaszabolcs Város Önkormányzata szom­baton délután. A két világhá­ború katonáira, hőseire január 12-én emlékeztek a városháza dísztermében. Az eseményt Krajcsó Bence nyitotta, cite­­rán kísért bácskai, vajdasági katonadalokkal. Ezt követő­en Rózsafi János tudományos kutató beszélt az I. és a II. vi­lágháború pusztaszabolcsi és adonyi katonáiról. Érdekfeszí­tő, több évtizedes kutatásait be­mutató előadásán szóba került a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred és a 69. gyalogez­red - ide vonultak be mindkét háború idején a pusztaszabol­csi katonák is. A Szent István gyalogezredhez tartozó csapat a Kárpátokat, a Júliai-Alpokat, Doberdót, Volhíniát és a Piave melletti területeket is bejárta az I. világháborúban. A kuta­tó beszélt tisztekről, akiknek mára megtalálták sírhelyét, és olyan túlélőkről, akiknek segí­tő visszaemlékezései a történeti emlékezet helyreállítását tették könnyebbé. Mécseseket gyújtottak az áldozatok emlékére A doni áttörés áldozatai előtt tisztelegtek szombaton délután Sárbogárdon, a művelődési központban és a Hősök terén. A második világháborúban 1943. január 12-én kezdődött a szov­jet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek kö­vetkeztében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munka­szolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesül­tek meg vagy estek fogságba - emlékezett a 76 éve történtekre Gál Sándor nyugállományú százados, a sárbogárdi Hon­véd Bajtársi Egyesület elnöke. Közreműködött Csőgör László és ifj. Csőgör László trombitán, apa és fia katonadalokat fújt, Tormássy Erzsébet Doni hősök című versét Bogárdi Richard tolmácsolta. A világháborús emlékműnél koszorúzással folytatódott a megemlékezés, majd az áldozatok emlékére mécseseket gyújtottak a jelen­lévők, köztük Novák Kovács Zsolt alpolgármester és Gál Sándor, a bajtársi egyesület el­nöke. Kétszeresen megszen­vedték A városi ünnepségek meg­szokott helyszínén, a Hősi Em­lékműnél emlékeztek a doni át­törés áldozataira Csákváron és tisztelegtek azok előtt, akik az embertelen hidegben, a rossz felszerelés és ellátás ellenére is hősiesen helytálltak, ameddig tudtak. Az 1943-as események­ről, azok előzményeiről, vala­mint a 2. magyar hadsereg tra-Embertelen hideg, rossz felszerelés és ellátás ellenére is helytálltak médiájához vezető okokról Illés Szabolcs polgármester ünnepi beszédét követően Németh Balázs, a Nemzeti Közszolgá­lati Egyetem Hadtörténeti Tan­székének tanársegédje beszélt. Rövid történelmi előadásában rámutatott, a Donnál bekö­vetkezett tragédiát azok, akik csodálatos módon hazatértek, kétszeresen is megszenvedték, hiszen az ott történtekről évti­zedekig nem lehetett beszélni, így a bekövetkezett traumát sem tudták feldolgozni. De rá­mutatott a magyar történelmi emlékezet egyik sajátosságá­ra is: Muhi, Mohács, Világos, Doberdó, Don-kanyar - olyan eseménysor, amelyet senki­nek nem kell magyarázni Ma­gyarországon. Mégis érdekes módon ezek azok a történelmi tragédiák, amelyekből a mai napig táplálkozunk. Lehetett volna máskép­pen is? Enyingen a katolikus szent­mise után a katolikus temető­nél lévő Hősök kertjénél em­lékeztek meg a doni hősökről a maiak. Viplak Tibor pol­gármester arról beszélt, hogy különösen tragikus eseménye a magyar történelemnek az, ami a II. magyar hadsereggel a Donnál történt. Úgy fogal­mazott, hogy természetesen vitatható, volt-e értelme a Szovjetunióban jelen lenni az odaparancsolt magyar hon­védeknek, ám az ő katonai helytállásuk, emberi nagysá­guk vitathatatlan. Iván Géza lelkész érthetetlennek nevez­te azt az állapotot, hogy még ma sem tudjuk pontosan, hány hazánkfia veszett oda, került fogságba, sebesült meg 1943 zord telén. Kitért arra is, hogy a ma­gyaroknak a hitleri parancs szerint azért kellett a végsőkig kitartaniuk, hogy ezzel a me­nekülő németek hátát védjék. Úgy véli, ha ezt a parancsot a magyarok vezetője, akár katonai becsülete árán is, de megszegi, kisebb lett volna a magyar veszteség. TT, Zoli, VV, BB, MÁJ A mécses lángja azokért világított, akik életüket adták az áldozat­­vállalás oltárán. A katonákért szólt a harang Fotó: NN A doni tragédia hőseire Gál Sándor, a sárbogárdi Honvéd Bajtársi Egyesület elnöke emlékezett Fotó: V. Varga József Csákvaron koszorúzással zárult az ünnepség Fotó: Fehér Gábor Beilleszkedés, empátia, elfogadás A képzés legfőbb célja a szociális alapkészségek fejlesztése SZÉKESFEHÉRVÁR Négy alkalomból álló társadal­mi integrációs képzés kez­dődött szombaton az Alba Caritas Hungarica Ala­pítvány szervezésében a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Szeretek kézműveskedni, és van egy cuki spánielem - hangzott el egyebek között a tréningen. Ottjártunkkor éppen párban mutatkoztak be egymásnak a résztvevők, néhány jellemző tudnivalót felvillantva magukról. Aztán teljes körben folyt tovább a diskurzus. Vártak mindenkit, aki úgy érzi, nehezen ismerkedik, aki nem kezdeményez beszél­getéseket, aki nem találja a Az integráció mindennapi életünk része közös hangot a kollégákkal, ismerősökkel, aki jobban és nyitottabban szeretne élni, il­letve akit egyszerűen érdekel a beilleszkedés témaköre... A két tréner, Simon Csil­la és Bíró Beáta így foglalta össze válaszát kíváncsiskodá­­somra, miszerint mi is zajlik a foglalkozásokon: - Az in­tegráció mindennapi életünk része, maga a folyamat a be­illeszkedés, amikor az egyén egy csoport vagy egy közös­ség részévé válik. - A képzés célja a szociá­lis alapkészségek fejlesztése, az empátia, az odafigyelés, a másik másságában való elfogadásának gyakorlása, elmélyítése - fejtette ki la­punknak Sinkovicsné Máté Hortenzia, a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász igaz­gatóhelyettese. Amint elmondta: a társa­dalmi integrációnak esetük­ben nem a politikai arculata a hangsúlyos, hanem a tár­sadalom perifériájára szorult felebarátunk megsegítése, közösségbe való helyezése, illetve visszahelyezése. A Ka­tolikus Karitász nyolc súly­ponti területet határoz meg tevékenységének leírásakor: az idősek, a családok, a mun­kanélküliek és hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a fogya­tékkal élők, a kisebbségek, a menekültek és a humanitári­us katasztrófát szenvedettek segítése. Ők valamennyien - speciális helyzetükből adó­dóan - könnyen kisodródnak, válnak rászorulóvá, támoga­tást kérővé. Őket szeretnék segíteni! VV Mutatkozzunk be egymásnak! - indítványozta Simon Csilla (b) tré­ner az első foglalkozáson Fotó: V. Varga József i -------------- FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Parkolók és belépés: megváltozott a rend MARTONVÁSÁR Új parko­­lóhelyekre lehet beállni a Beethoven Általános Iskola mellett. Az intézményben megváltozott a beléptetési rend. A város honlapján tették köz­zé azt az információt, amely szerint az elmúlt héten meg­nyílt a tornaterem és a sport­­csarnok mögötti egyirányú átkötő út. Ennek köszönhető­en a területen lévő új iskolai parkolóhelyeket is igénybe vehetik a lakók. Szintén itt említik, hogy január 7-től „a gyermekek biztonsága és a zavartalan ok­tatás érdekében” új belépteté­si rend lépett életbe a Beetho­ven Általános Iskolában. Ez azt jelenti, hogy a Tóth Iván Sportcsarnokkal összeépült intézményt csak a sportcsar­nok bejáratain keresztül lehet megközelíteni. A szülők és hozzátartozók a sportcsarnok aulájáig kísérhetik a gyerme­keket, az iskolaépületbe már csak a tanulók és az ott dolgo­zók léphetnek be. A délutáni épületelhagyás is a sportcsar­nok bejáratán keresztül törté­nik, a szülők itt várhatják meg a gyermekeiket. Megkérdeztük az iskola igazgatóját, Csapó Tamást, mi indokolta az intézkedést. La­punknak elmondta: korábban több bejáraton át is lehetett közlekedni, emiatt azonban olykor átjáróház lett az épület, mert volt, aki arra rövidítet­te az útját. Ez a helyzet a pe­dagógiai munkát is zavarta. Az egybejáratos rendszert a gyermekek biztonsága és a za­vartalan oktatás érdekében ve­zették be. Az iskola természe­tesen továbbra is nyitott, csak szervezettebb keretek között. Az autós közlekedés hátul­ról, az átkötő útról biztosított, s a szülőknek több parkoló­hely áll a rendelkezésére. BJ Látogasson el weboldalunkra! rt.A­ a Fejér megyei IT­CZ hírportál

Next