Fejér Megyei Hírlap, 2020. október (65. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-09 / 237. szám

12 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 2020. OKTÓBER 9. PÉNTEK A Corvinus kancellárját kérdeztük Reagálva a vállalati igényekre, új képzési formát indítanak a fehérvári campuson SZÉKESFEHÉRVÁR Do­mahidi Ákos korábbi nemzetközi tapasztalatait felhasználva több mint tíz éve vezetői pozícióban tevé­kenykedik a hazai felsőok­tatásban. Az Andrássy Egye­tem kancellárja volt, majd a Budapesti Corvinus Egye­temen szeptember 1-jétől tölti be ezt a tisztséget. Milyen célokkal és elképzelé­sekkel érkezett? - Már a második héten talál­koztam a székesfehérvári cam­pus vezetőivel. Már akkor meg­beszéltem velük, hogy mielőbb szeretnék látogatást tenni az in­tézményben, hiszen számomra rendkívül érdekes és izgalmas kombináció az, amikor egy nagy múltú fővárosi egyetem­nek jelentős vidéki városban is van egy „lába”. Szerettem volna megérteni, ami értékes és innovatív ebben. Jelentős fejlesztéseken van túl az intézmény... - Igen, maga a környezet is rendkívüli. Határozottan hi­szek a közepes városok és az egyetemek szimbiózisában, és különösen érdekelt és vonzott, miként működik ez a főváros vonzáskörzetében. Örömteli visszajelzés, hogy a fehérvári campus hallgatóinak közel a fele Budapestről, a budapesti régióból érkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy ez működő mo­dell. Meg akartam érteni, miért. És miért? Most már tudja? - Abszolút értem. Ez egy 21. századi campus, történelmi ar­chitektúrában. Izgalmas, esz­tétikus és szép épületekben, miközben 21. századi a tech­nológia és a technika, miköz­ben maga Székesfehérvár is vonzó város, miközben nincs nagyon messze az ország köz­pontjától. Ez az egyik, ami a diákokat ide vonzza. Mi a másik? - Nyilvánvalóan a képzések színvonala. Amelyek között a fehérvári campuson a duális képzések kiemelt fontossággal bírnak. És azokon belül is lesz most egy újdonság, ahogyan tudom... - Valóban, de érdemes ezt a Corvinus megújulási folyama­tának a részeként látni. Az első modellváltó egyetem voltunk Magyarországon, amely sajá­tos formában működik a fel­sőoktatási térben. A megúju­lási program kiemelt része az is, miként tud az egyetem mi­nél jobban megfelelni a piaci elvárásoknak. Miként lehet a vállalatoknál dolgozó szakem­bereket beépíteni a képzésbe, illetve hogyan lehet a vállala­tok igényeinek megfelelő kép­zést biztosítani. A Corvinuson a megoldás érdekében a vál­lalati kapcsolattartással külön szervezeti egység foglalkozik. E törekvésünkhöz kapcsoló­dóan az Óbudai Egyetemmel közösen rövidesen beindul majd egy iparvállalati és mű­szaki szakközgazdász szakirá­nyú továbbképzés. Mi a lényege ennek?­ ­ Ezt is a piaci igény „találta ki”. A Székesfehérvár környé­kén lévő nagyvállalatoknál fogalmazódott meg, hogy sa­ját szakembereiket képeznék tovább, s erre hajlandóak ál­dozni is. Erre a piaci igényre nekünk felsőoktatási választ kellett adni. A leendő hallga­tók tandíját a vállalatok finan­szírozzák majd. Mikortól? -­­A jövő év elejétől kez­dődik ez a képzési program, amely illeszkedik a munka­végzéshez, azaz olyan tanren­det alakítunk ki, amely lehető­vé teszi, hogy munka mellett tanuljanak a hallgatók. Ezért tart egy kissé tovább, két évre tervezzük a képzési időt. Beszéljünk másról! A fehér­vári campuson mindig is cél volt, hogy az intézmény részt vegyen a város mindennapja­iban. Ezzel kapcsolatban van ötlete? Találkozott már a vá­ros vezetőivel? - Éppen a polgármester úrtól jövök... Egyetemünknek a har­madik missziója a kutatás és az oktatás mellett a társadalmi fe­lelősségvállalás, a közösségben való jelenlét. Polgármester úr is megfogalmazta azt az igényét, hogy szeretné, ha a szellemi és a kulturális életben komoly szerepet vállalna az egyetem. Nyitott kapukat dönget. Nyil­vánvaló, hogy ez programokon keresztül történhet meg, de a járvány miatt az ilyen prog­ramok kivitelezhetősége most korlátozott. Ám mindenképpen be kívánjuk kapcsolni az egye­temet a harmadik missziós te­vékenységbe. Mondjon egy példát!­­ Jelenleg zajlik az egyetem parkjának az építése. Mi kife­jezetten azt kértük a kivitele­zőtől, olyan módon alakítsa ki a parkot, hogy kültéri rendez­vényeket tudjunk szervezni, olyanokat, amelyek nyitottak a városi közösségek felé. A járványhelyzet okozta ki­hívásokkal miként birkóznak meg? - Eleget teszünk minden biztonsági előírásnak, ugyan­akkor nem szeretnénk bezár­kózni. Az intézmény filozófi­ájának egyik legfontosabb pontja, hogy találkozási hely legyünk. Ha teljesen bezár­kóznánk, ennek semmilyen le­hetőségét nem biztosítanánk. Kénytelenek vagyunk komp­romisszumokat kötni. A nagy létszámú előadásokat áttettük a virtuális térbe, a negyven fő alatti szemináriumokat, elő­adásokat igyekszünk az így felszabadult nagyobb termek­ben megtartani, ahol megfe­lelő a távolságtartás. Nagyon sok mindent tanít nekünk ez a helyzet. Vannak előnyei is. Mire gondol? - A felsőoktatás már egy évtizede foglalkozik a digitali­­zációval, de igazából nem tör­tént meg az áttörés. Egészen mostanáig. A kényszer hatásá­ra megváltozott a hozzáállás, és úgy látom, egyre kevés­bé félünk az új technológiai megoldásoktól. Nem hiszek abban, hogy az egyetemek virtuálisakká válnak, campu­­sokra mindig szükség lesz, de egyfajta hibrid modell igenis működőképes lehet. A járvány okozta körülmények miatt kezdtük el bátrabban használ­ni a rendelkezésre álló tech­nológiát, a jelenlét virtuális elemekkel való kombinálását. Megtartva az egyetem hagyo­mányos értékeit, de haladva a korral. Tihanyi Tamás Domahidi Ákos tegnap a székesfehérvári campuson tájékozódott Fotó: Tihanyi Tamás Zarándokközösségek útján A Kárpát-haza gyalogos zarándokaként határozza meg magát FMH-INFORMÁCIÓ A Via Margaritarum Zarándok Egyesület tagjaként, de magánemberként is Cseh Béla aligha tudná meg­mondani, mennyi lépést tett meg az elmúlt évek so­rán azért, hogy távoli szak­rális helyekre juthasson el. De induljunk helyből. Hogyan fogadta a dunaújvá­rosi görögkatolikus templom megépültének hírét? - Annak ellenére, hogy több szeretett és nagyra becsült görögkatolikus zarándoktár­sam van, mégis vegyes ér­zelmekkel. Öt éve ugyanis, a hajdúböszörmény-máriapócsi görögkatolikus ifjúsági zarán­doklaton Orosz Atanáz gö­rögkatolikus püspök atya arra kért, hogy leghátul haladjak, nehogy a 450 fős „nyájból” egy is elvesszen. Apropó Máriapócs: Magyar­­ország még mindig nem zárkózott fel az európai Má­­ria-kegyhelyeket összekötő zarándokutak hálózatához... - 1999-ben az első Orbán­­kormány asztalára került a Zarándokút Mária orszá­gában címet viselő anyag, a jól működő zarándokház típustervének vázlataival együtt. 2001-ben az első Szé­­chenyi-tervben ki is írták a pályázatot a vallási turiz­mus fejlesztésére, ám ezt a Medgyessy-kormány azonnal le is állította. Pár év múlva aztán - áttételesen - megva­lósult a Mária-út. A migráció nem betegség, hogy orvosok kezelgessék, hanem olyan globális társa­dalmi tény, amelyet Euró­pában 2015-ben meg kellett volna állítani. Egyetért ezzel?­ ­ Alig van a világon nagyobb gazemberség, mint a szegény afrikai országokból kiszippan­tani a még meglévő életerőt és a leginkább munkaképes kor­osztályt, a jobb élet reményé­vel kecsegtetve elcsábítani. A globális pénzhatalom „áldásos tevékenysége” következménye­ként már 30 ezren belevesztek a Földközi-tengerbe. Csak azt tudom üzeni a szerencsétlenek­nek, hogy „hazádnak rendület­lenül légy híve, a migráns!” Egy másik irányból, a Pa­kisztán, Afganisztán, Irak... (stb.) felől érkezők pedig nagy valószínűséggel nem migrán­sok, hanem az inváziós had­sereg előretolt bástyái. A múlt héten éppen a román-magyar határon zarándokoltam egy társammal, amikor a Baga­­méri-erdőben a már korábban minket igazoltató rendőrök utánunk jöttek, és elmondták, hogy pár száz méterre vagyunk a határtól, s az erdőben sok­sok migráns lehetséges. Nem a A Caminónak mára „buliút" jellege lett pénzünk, hanem elsősorban a ruhánk kell nekik, hogy némi­leg európai öltözetben tudjanak kilépni az erdőből. Mi volt eddigi zarándoklatai során az összegezhető tanul­ság? - Három éve belekóstoltam Baszkföldön és Galíciában az El Caminóba, amelynek nagy tanulsága, hogy jelenleg nem keresztény zarándokút. A fia­talok spirituális éhsége folytán rátelepült egy ezotériába hajló kereslet, sőt némi „buliút” jelle­ge is lett. Nem véletlen, hogy a Kárpát-haza gyalogos zarándo­kaként határozom meg magam. Erdélyben, Kárpátalján, a Fel­vidéken több zarándokközös­séggel is kapcsolatban vagyok, s van egy nagy tervem, amely­ről talán egy következő megke­resés alkalmával fogok néhány gondolatot megosztani. Pálinkás István Cseh Béla az Atlanti-óceán partján, a Camino végén Fotó: Cs. B. Több helyen is várják a megyei gyaloglókat SZÉKESFEHÉRVÁR Nagy­jából tucatnyian gyűltek­­ össze a Világ Gyalogló­napok első eseményén, hogy együtt tegyék meg a szép, napsütéses, bár kissé szeles időben a Palotavá­­rosi-tavak körüli mintegy 5 kilométer hosszú utat. A rendezvénysorozat célja a gyaloglás népszerűsítése. A séta rendszeresen űzve alkal­mas eszköz az egészség meg­tartására, társakkal, barátok­kal, családtagokkal közösen pedig remek időtöltés is. Nem igényel különösebb anyagi rá­fordítást, speciális eszközt, bár­mely életkorban, mindenféle sportmúlt nélkül is elkezdhető. Az ötlet még a 60-as évek­ben született meg a szaba­didősport világszervezeténél, a Magyar Szabadidősport Szövetség 1998 óta szervez gyaloglórendezvényeket. A megyében a Fejér Megyei Sza­badidősport Szövetség égisze alatt fut a program és nem csak Fehérváron, de október 13-án Iszkaszentgyörgyön és Kisa­­postagon, október 19-én pedig Beloianniszban is várják a gya­logolni vágyókat. A megyeszékhelyen va­sárnapig minden nap lesz gyalogtúra. Október 9-én 16 órától a Halesz ligetbe várják a gyaloglókat, ahol a fitnesz gépektől indul az útvonal. Szombaton 10 órakor a Sóstó Természetvédelmi Területen, a Szárcsa utca felöli bejárattól indul a program. A körülbe­lül 5 kilométeres gyaloglás a Gárdonyi Géza Művelődési Háznál zárul. Vasárnap 10 órakor az Aranybulla emlék­műtől a Bánya-tó érintésével a Milleniumi emlékműig lehet gyalogolni, míg a Bregyó-kö­­zi Sportcentrumból 10 órakor indul a felsővárosi séta, amely a Rózsa ligetet, a Zichy ligetet és a Szent Sebestyén-templom is érinti. A részvétel minden esetben ingyenes. BB A Palotavárosi tavak körül 5 kilométert tettek meg Fotó: Fehér G.

Next