Felsőmagyarország, 1933. április-június (2. évfolyam, 74-145. szám)

1933-04-19 / 87. szám

4 FELSŐMAGYARORSZÁG A törvényszék is felmentette vitéz Borbély Maczky Emil főispánt a levéltitok megsértésének komolytalan vádja alól Miskolc április 18 A miskolci törvényszék büntető fellebbvite­­li tanácsa Barth György dr., a törvényszék elnökének elnöklete alatt kedden tárgyalta azt a levéltitok megsértési pert, amelyet a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara fel­­függesztett főtitkárja indított vitéz Borbély Maczky Emil főispán ellen, aki mint a Mező­­gazdasági Kamara igazgatóválasztmányi tag­ja, a múlt év november 18-i kamarai közgyű­lésen levelek alapján a főtitkár felfüggeszté­sét kérte. A felfüggesztés indoka az volt, hogy Kulin István a kamarai tisztviselők­nek megtiltott tevékenységet fejtett ki. Kulin — akit a közgyűlés fel is függesz­tett — ez év elején feljelentést tett a járás­­bíróságon vitéz Borbély Maczky Emil főispán ellen levéltitok megsértése címén. A járásbí­róság, február 17-én tartott tárgyalásán bűn­­cselekmény hiányában felmentette vitéz Bor­bély Maczky Emil főispánt. A főmagánvádló a járásbírósági tárgyalás folyamán több bi­zonyításkiegészítési indítványt terjesztett bíróság elé, amelyeknek azonban Barsy Fe­­­renc dr. járásbíró nem adott helyt. Emiatt semmisségi okot jelentett be, még a tárgya­lás folyamán és ezen az alapon meg is felleb­bezte az ítéletet. Kedden a törvényszéki fellebbviteli tár­gyaláson ismertették az elsőfokú járásbírósá­gi ítéletet indokolásaival együtt, amely tulaj­donképpen azon alapul, hogy vitéz Borbély Maczky Emil nem fej­tett ki aktív tevékenységet a levelek megszerzésére, tehát bűncselekmény nem forog fenn, mert az az aktivi­táson alapul. Az iratok ismertetése után Ulain Ferenc dr. mint a főmagánvádló képviselője terjesz­tette elő vádbeszédét és ezzel kapcsolatosan újabb bizonyításkiegészítési kérelmét. Félre­értésen alapulónak tartja az egész járásbíró­­sági ítéletet indoklásaival együtt, mert sze­rinte nem az aktivitáson van a fő súly. Véle­ménye szerint vitéz Borbély Maczky Emil nem mint főispán, tehát nem mint közhiva­talnok, hanem mint egy érdekképviselet tag­ja használta föl a leveleket, tehát bűncselek­ményt követett el. Hivatkozott a közigazga­tási bíróság egy ítéletére, amely szerint Mezőgazdasági Kamara nem közhivatal. Ez­a után a kamarát az ügyvédi kamarához telje­sen hasonlónak mondotta, majd pedig előter­jesztette bizonyításkiegészítési indítványát. Kérte Hubay Kálmán szerkesztő és Engel László kihallgatását, minthogy Engel László volt az, aki a leveleket beszolgáltatta Borbély Maczky Emil­nek. Kérelmet nyújtott be aziránt, hogy függes­­­szék fel addig ezt az ügyet, amíg az Engel — a levelek kézrekerítője — ellen megindí­tott bűnvádi eljárás be nem fejeződik. Ez­után Farkasfalvy Farkas Géza, Szekeres Pál és Korong Pál kihallgatását kérte. A Kama­ra iratainak beszerzésével azt kívánja bizo­nyítani, hogy a Kamara vezetősége már 1931-ben tudott arról, hogy Kulin István po­litikával foglalkozik és ezt nem kifogásolta, tehát jogosnak találta. Végül pedig az 1932 november 12-i közgyűlés jegyzőkönyvének be­szerzésére kérte a bíróságot. Utána Dorzsák Lajos dr. védő emelkedett szólásra. Két kérdést tart egyedül megvizsgá­­landónak. Az első: Megvannak-e a levéltitok megsértésének tényálladéki elemei, a máso­­dik: kötelességszerűen járt-e el vitéz Bor­bély Maczky Emil, amikor nyilvá­nosságra hozta a levelek tartalmát. — A Btk. 50 éves múltja alatt — mondot­ta Dorzsák Lajos dr. — minden szakaszra, minden törvénycikkre bizonyos joggyakorlat fejlődött ki. A bíróság pedig eszerint a jog­­gyakorlat szerint szokott ítélkezni. A bíróság megkülönbözteti a birtok­ba helyezés tényét a birtokbajutás fogalmától. Ezután egy táblai ítéletet, amelyet a Kúria is helybenhagyott, ismertetett, amely szerint, ha nincs aktív cselekmény a levél birtokbahelye­­zésére, úgy az nem büntetendő cselekmény. Itt nincs aktív cselekmény — mint ahogy ezt nem is állítják — és így a bizonyítást sem lehet elrendelni. Arra, hogy vitéz Borbély Maczky Emil kö­telességszerűen járt el, Dorzsák Lajos dr. a Mezőgazdasági Kamarákat létrehozó törvény alapján mutatott rá. Ez a törvénycikk ugyan­is a kamarát közhivatalnak tekinti. Márpedig a kamarára nézve éppúgy a törvény és nem a közigazgatási bírósági ítélet kötelező, mint a tisztviselőkre az ügyrend. Arra vonatkozólag, hogy a főmagánvádló szerint már 1931-ben tudomása volt a kama­ra vezetőségének Kulin politikai tevékenysé­géről, a következőkben reflektál. Elmondotta, hogy ténylegesen tudott a Kamara vezetősége Kulin politikai exponáltságáról és éppen ve­le kapcsolatban mondotta ki a Ka­mara, hogy tilos a tisztviselőknek politikával foglalkozniok és akik ez ellen vétenek, fegyelmi úton vonan­­dók felelősségre. Ezután azt fejtette ki a védő, hogy a Mező­­gazdasági Kamarának feltétlen bizalmat kell keltenie a közösség előtt és ez csak akkor le­hetséges, ha a tisztviselők nem fejtenek ki ellentétes poltikai tevékenységet. A Kamara ügyrendje megállapítja, hogy mik a köteles­ségei az igazgatóválasztmányi bizottsági tag­nak és ezek szerint vitéz Borbély Maczky Emil közhiva­tali kötelességét teljesítette. Ugyanúgy járt el, mint a vizsgálóbíró, kinek asztalára olyan levél jut, amely dokumentumokat szolgáltat egy taga­dásban levő bűnös ellen és azt jogosan fel­használja. Levéltitkot ugyanis csak magánsze­mély sérthet meg. Vitéz Borbély Maczky Emil ügyét nem tartja összekapcsolhatónak az Engel ellen indított bűnüggyel, sőt, ha együtt volna, úgy szét kellene választani, mert külön is telje­sen elbírálhatók. Ellenzi a főmagánvádló ál­tal kért tanúk kihallgatását és kéri a bírósá­got, hogy hagyja helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. Ulain Ferenc dr. szerint a kúriai határozat konkrét esetre szól és nem lehet generális felfogás. Egyben kér még három tanút kihall­gatni. Dorzsák Lajos dr. visszautasítja a fő­magánvádló személyeskedő megjegyzéseit és tiltakozik azok ellen. Ezután a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. Hosszú tanácskozás után hirdeti ki Bárth György dr. törvényszéki elnök az íté­letet. A törvényszék helybenhagyta a járás­­bíróság felmentő ítéletét és kötelezte a főmagánvádlót a felmerült költsé­gek megfizetésére. Az ítélet indoklása lényegében a járásbíró­sági tényállást fogadja el. Megállapítja törvényszék, hogy a bíróság álláspontja a tör­­­vény és az állandó joggyakorlat alapján áll és eszerint a levéltitok megsértéséhez bizo­nyos aktív cselekvésre van szükség. Ennek az eldöntésére­­ legilletékesebb Csemegi kúriai tanácselnök volt, aki a törvénykódexet össze­állította és aki több ítéletében ezt ki is mon­dotta. Ezután az indokolás a bizonyítás ki­egészítése iránti kérelem elutasítását mondja ki. ********4f*****41*******4f*4f44f#4f41*44H*********W*41********­ ****** ]i Tavaszi női és férfi kalapok 1 11 legnagyobb választékban, legújabb divatszínekben és formákban 11­­ j Bogdánnál Forgóhíd 11 ***************************************************************** MILOS HERCEG ÖT REVÍZIÓS PONTJA „Magyarországot területileg újra fel kell építeni. Milos montenegrói királyi herceg a Sunday Dispatohban cikket közöl, amely­ben kijelenti, hogy a balkáni kérdést egyetlen csepp vér kiontása nélküli, egy tollvonással, a következőképpen lehetne megoldani. 1. Magyarországot területileg újra fel kell építeni. 2. Horvátországnak önkor­mányzatot kell adni. 3. Bulgáriának vis­­­sza kell adni Macedóniát. 4. Szerbiát az 1912. évi határok közé kell visszaszorí­tani. 5. Vissza kell állítani a független montenegrói királyságot, Angláéhoz ha­sonló alkotmánnyal. Finnországban és a balti államokban is propagandát kap Miskolc Finnországban és a balti államokban erős magyar propaganda folyik, melyet László Berthold dr. irányít. Különböző egyesületekben László dr. rendszeresen előadásokat tart Magyarországról, a ma­gyar városokról s azokról az értékekről, melyekért érdemes ide jönni az idegennek. Ennek a propagandának volt az eredmé­nye az, hogy a múltban többszáz finn ki­ránduló jött Magyarországra. Miskolc eddig kimaradt az északi álla­mokban végzett propagandából. Ezért most László Berthold dr. levelet intézett a város vezetőségéhez és ebben azt kéri, hogy Miskolc nevezetességeiről bocsássa­­nak rendelkezésére legalább nyolc darab diapozitívet, melyeket előadásai keretében levetíthet. Miskolc város vezetősége öröm­mel teljesíti ezt a kívánságot, mert így in­gyenes propagandához jut Finnországban és a balti államokban. Nagy sikere volt a MÁK motoros versenyének Vasárnap délután fél négy órakor tartotta a MÁK motor és autóklub a népkerti salakpá­lyán második motorversenyét. A motorkerék­pár versenyen igen előkelő közönség jelent meg és csak a kedvezőtlen szeles időjárásnak tulajdonítható, hogy a rendkívül izgalmas és látványosságszámba menő húsvéti sportese­ményt nem rekordközönség nézte végig, de így is több, mint kétezer m­éző előtt igazolta be a MÁK autó és motorklub, hogy a mai rossz vi­szonyok között is miként lehet tervszerűen és kellő rendezői gárdával motorversenyt ren­dezni. A motorverseny percről percre fokozódó iz­galmakban pergett le. A kezdők versenyében Berger (500 Duglas) nyert. A kétszázötvene­­sek főversenyében Kiss László (Puch) győzött, második Stern Endre (Puch) lett. A második előfutamban Schuszter győzött Rudge gépén. A háromszázötven, ötszázas kategóriában, va­lamint Miskolc város bajnokságáért való küz­delemben Zamecsnik Tivadar győzött erős küzdelemmel, de elvitathatatlanul nagy tehet­séggel és tudással. Zamecsnik már másodízben lett Miskolc város bajnoka. A motorverseny megrendezése, a miskolci autós és motoros társadalom és a sportbarátok kitartó munkájának eredménye. Az a remek salakpálya, amit Gärtner László miskolci mér­nök épített, a mostani verseny alkalmával is meggyőzte a fővárosi versenyzőket arról, hogy a miskolci salakpálya az ország egyik legna­gyobb versenypályája, ahová évről-évre szíve­sen jönnek el úgy Budapestről, mint az ország minden részéből a ve­rsenyzők. Ám a mai vi­szonyok között a motorverseny rendezése anyagi megterhelést is jelent és a MÁK autó és motorklub tagjai még az anyagi áldozatot is lelkesen vállalták. Honig Vilmos tábornok, a MÁK elnöke, Spiry Endre dr., az autó és mo­torszakosztály elnöke, Bathó Béla százados, Horchler Frigyes százados, Soltész Imre dr. klubügyész, Weidlich László, Rátky Ede, Kel­ler Tibor, Kun Géza, Gitta István, Szláv­­kovszky Béla, Katona Lajos, Boros Andor, Reiner Albert, Scheffer Bertalan, Lichtmann Árpád, Vőneki Mihály és az autós és motoros szakosztály számos barátja, fáradhatatlan szor­galommal vettek részt a rendezés és előkészítés nehéz munkájában. Hogy ha ennek a lelkes gárdának munkáját az arra illetékesek tovább­ra is hathatósan és megértéssel támogatják, úgy a miskolci motorsport nevét és megbecsü­lést fog szerezni Miskolc városnak is. Szerda, 1933. évi április hó 19. — Hasszorulás, rossz emésztés, erős bomlá­si és erjedési folyamat a gyomorbélhuzam­­ban, bélbaktérium- és gyomorsavtúltengés természetes „Ferenc József” keserű víz hasz­n­­álata mellett visszafejlődnek. Számos orvos a Ferenc József vizet mindkét nembeli felnőt­teknek és iskolás gyermekeknek kitűnő si­kerrel rendeli. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüz­­letekben kapható. SPORT Szép küzdelmek után Miskolcon maradt a legtöbb asztali­tennisz bajnokság A MÁK húsvét vasárnapján tartotta meg Miskolc város 1933. évi asztali tenniszbajnok­­ságáért folyó versenyét. A nagyszámú indu­lóval és szép közönség előtt lezajlott verseny első ízben végződött Miskolc nagy sikerével A vitéz Borbély Maczky Emil főispán által adományozott értékes tiszteletdíjat Kaba Imre, a MÁK jeles és országos viszonylatban is jó­hírű versenyzője nyerte el, aki biztos fölén­­nyel, vereség nélkül lett Miskolc város 1933. évi férfi­ bajnoka. A női egyes bajnokság már meglepetést ho­zott, mert a többszörös bajnoknő, Szepesik Kunó nem tudta bajnoki címét megvédeni s ez alkalommal a női egyes bajnokság Diviánszky Márta győzelmével végződött. Ugyancsak vereség nélkül nyerte meg a férfi páros bajnokságot a Bállás Gottlieb-pár, akik Észak-Magya­rország bajnok párját, a Kluger —Molnár párt könnyen győzték le. A vegyes páros bajnokság győztese a Szep­esik Kunó—Kaba pár lett, míg az eddigi baj­nok­ pár a Diviánszky—Gottlieb pár a második helyre került. Az ifjúsági versenyt Batta Pál S.MÁV nyer­te, akinek e számban ellenfele nem volt. A csapat­bajnokság azonban már vidékre került a Daulmis— Hohvald pár (GyKSE) ré­vén. Férfi egyes (28 induló): 1. Kaba Imre MÁK, 2. Molnár Pál S. Máv., 3. Szabó Fe­renc Előre SC, 4. Junger István MÁK. Női egyes (5): 1. Diviánszky Mata MÁK, 2. Szep­esik Kunó MÁK, 3. Szatmáry Baba MÁK. If­júsági egyes (24): 1. Batta S. Máv., 2. Kluger S. Máv., 3. Petek Márta DAC, 4. Kovács MÁK. Férfi páros (14): 1. Balla—Gottlieb MARL, 2. Kluger—Molnár S. Máv., 3. Dähnis—Hoch­wald GyKSE. Vegyes páros (5): 1. Szepesik Kunó—Kaba MÁK, 2. Diviánszky Mata — Gottlieb MÁK, 3. Szatmáry—Szepesik. Csa­pat: (7) : 1. Dambnis—Hochwald GyKSE, 2. Kaba, Szepesik L. MÁK. Jó eredményeket értek el túrázó amatőreink az ünnepek alatt Az északi amatőr I. osztály csapatainak nagy része a húsvéti ünnepeket idegenben töltötte. Csapataink a megszállott felvidéki gócpon­tokat látogatták meg s ellenfeleiket mind nagy gólaránnyal győzték le. A DVTK mindkét nap Eperjesen vendég­­szrepelt s az első nap az E. Törekvést 4: :1 (2:0), a második napon az E. Slaviát 5:1 (3:1) arányban győzte le. A DAC elsőnapi ellenfelét a Zólyomi TK-t 5:0 (2:0) arányban, míg a második napi mér­kőzésen a Kisgarami AC-ot 4:1 (2:1) arány­ban győzték le. Beregszászon az MVSC vendégszerepelt, ahol az első nap a BMSE 3:1 (2:0) arányban a második nap a BFTC ellen 4:2 (4:0) ered­ményt értek el. Az első napi mérkőzésen Guzi, az MVSC centere orrcsonttörést szen­vedett. Az SBTC a Ragyolci TK-t 4:2 (3:1) arány­ban, a PBVSE a Füleki TC-ot 4:2 (3:1) arányban győzte le. Itthoni mérkőzések A húsvéti ünnep alatt az északi kerületben csak egy-két mérkőzés volt. Részletes eredmények: Barátságos mérkő­zések: Csepel FC—LSE 2:2 (1:0), Salgótar­ján. SAC—Törekvés (Bp.) 3:3 (1:1) Sátor­aljaújhely. Nemzetközi mérkőzés: MOVTK— Csizi FK 6:1 (3:0). Ózd. II. o. bajnoki: Do­bó—J. Lehel 2:0 (2:0) Eger. Vasutas bajnoki Smáv—Mezőtúri Máv. 1:0 (1:0) Sporthírek Az Attila Afrikában három mérkőzést ját­szott; nagyszombatom Klemcenben 2:0 arány­ban győzött Simonyi és Mátéffy góljaival. Húsvétvasárnapján döntetlenül 0:0 arányban és hétfőjén 1:0 arányban Zilahi góljával győ­zött Oranban a madridi Alavez együttese fe­lett. A magyar—cseh-szlovák válogatott ökölvívó mérkőzés, amely a Középeurópai Kupáért­­ folyt, 12:4 arányú magyar győzelemmel vég­ződött. Az amatőr válogatottak Húsvéti Tornáján 1. Budapest; 2. Dél; 3. Közép ég 4. Nyugat lesz a sorrend.

Next