Felsőmagyarország, 1933. október-december (2. évfolyam, 223-296. szám)
1933-10-01 / 223. szám
Vasárnap, 1933 Oktober 1. A BUMERANG ÉS A DEBRECENI AT IRAT Kovács József dr. ügyvéd ur, Miskolc törvényhatósági bizottságának tagja, az egyik helyi lap szombati számában vezércikket irt. E cikkben többek közt a következők is olvashatók: „Debrecen város hű maradt tradícióihoz, amikor a törvényhatóságok szólásszabadságát akarja biztosítani tagjainak. S igazán meglehetősen elfogultság és elbizakodottság kell ahhoz, ha valaki azt állítja Debrecen törvényhatóságáról, melynek tagjai sorában a debreceni egyetem legkiválóbbjai ülnek, hogy: közigazgatási tájékozatlanság és sötétség szülte Debrecen átiratát.“ A cikk tehát az elfogultság és elbizakodottság vádját röpíti felém, í mert én voltam az, aki a város közgyűlésén lényegileg azt a megállapítást tettem, amelyet Kovács József dr. úr idéz, pontosan és helyesen azt, hogy a debreceni átirat a közjogi és közigazgatási tájékozatlanság, mernem mondami sötétség légkörében született.“ Az elmondottak pontos szövegezését azért hangsúlyozom ki, mert csakis azért állom a felelősséget, amit valóban mondtam, de ezt aztán állom minden fórum előtt. Nem támadtam és nem is kívántam támadni viszont Debrecen nemes városát és a város nemes tradícióit soha. Legkevésbé pedig a debreceni egyetem legkiválóbbjait, akik, — mint Kovács József dr. ur írja, *— a debreceni törvényhatósági bizottság tagjai sorában ülnek. Mert ez, — nem kétlem, de nem is tudom*, — lehet, hogy valóban igy van. Ezzel szemben azonban egészen valószínű — s tudományos prestizsüket ismerve, — merném állítani teljesen bizonyos, hogy még akkor, is ha ott ülnek, ezt az átiratot vagy nem látták és nem olvasták, vagy ha látták és olvasták volna, nem írták alá, szavazataikkal nem támogatták, a felelősséget érte és oly kevéssé viselhetik, mint amilyen kevéssé én a miskolci felirat felelősségét viselhetem s Kovács József dr. ügyvéd urnak, azért, hogy őket e felirat felelősségébe belekeverte, hálásak aligha lehetnek. De ismétlem, kényes lévén szó, legyünk egészen közjogi kérdésről pontosak. A kényesen pontos fogalommeghatározás e kérdés alfája és ómegája, mert e nélkül s ha e fogalmak összezavarodnak, — miként a törvény és a statútum fogalma a közgyűlési vitában, vagy akár az idézett vezércikk azon megállapítása is, hogy Debrecen „a törvényhatóságok szólásszabadságát akarja biztosítani tagjainak“, — a további vita meddő és felesleges dolog. A debreceni átirat ugyanis nem ezt akarja. Az országgyűlés tagjait megillető immunitást akarja biztosítani és nemcsak a törvényhatóságok,hanem az összes községi képviselőtestületek tagjai részére is. Ezt akarja, ezt követeli a debreceni átirat, amely egyben érvel, indokol is s indokolásának felépítése azon meglepő megállapításokra helyezkedik, hogy a törvényhatósági bizottság „törvényhozó szerv“ s a törvényhatóság „szuverén“. Ha ez igaz, akkor helyes és jogos természetesen maga a felállított követelés is. De, hogy ha nem és ha abszurdak e megállapítások, éppoly abszurdak a rajtuk felépített követelések is. Nos, én azért támadtam a debreceni átiratot s ezért mondtam róla azt, amit mondtam. Nem tudom, hogy Kovács József dr. ügyvéd úr, aki nemegyszer alapos felkészültség és tájékozottság alapján penget meg közérdekű dolgokat, mindezt olvasta, látta s hallotta-e? Feltételezem,hogy nem. De ha nyilvánosság előtt vádol meg elfogultsággal és elbizakodottsággal s tekintélyi érvekre hivatkozik, nem térhetek ki előle s miután én a magam álláspontját a közgyűlés előtt már kifejtettem, leszek oly bátor én is tekintélyi érvekre hivatkozni. De csupán egyetlen tekintélyre. E kérdésben azonban Magyarországon még ma is a legnagyobbra. A politika legnagyobb magyar professzorára, Concha Győzőre. Ő írta, szóról szóra le irta, tankönyvébe írta mindazt, ami itt alant következik: — „Az által, hogy az állam maga uralkodik a saját akarata fölött, nem uralkodók fölötte sem más állam, sem más egyes idegenek, sem hozzátartozói közül a kapcsolataiból magukat kiszakítani biró egyesek vagy társulatok. Följebbvaló, felsőbb lesz az egyeseknél, társulatoknál s így legfőbb velük szemben, más államokkal szemben pedig egyenlő. Az állam fensége, legfőbb volta hozzátartozói, egyenlősége, függetlensége más államok irányában nem egyéb, mint az állam uralma önön akarata fölött. Ez uralmat az önön akarat fölött, vagy konkrét nyilvánulásában a függetleníme, ezért szálltam szembe a debreceni átirattal s ezért bélyegeztem meg közjogi tájékozatlanságból eredő megállapításait. Tagadom azonban teljes határozottsággal azt is, hogy a mentelmi jog úgynevezett „kiterjesztésének“ a szabadelvűséghez bármily köze és kapcsolata is volna. Aki nem hiszi, üsse fel a liberalizmus nagy atyamesterének, Rousseaunak az írásait és megfogja bizonyára állapítani, hogy a szuverenitás tanának zseniális leszögezése nagy részben éppen tőle való. A mentelmi jog pedig, úgy ahogy azt a debreceni átirat óhajtja, minden elvi szemponttól is eltekintve, nem jogot, de privilégiumot, privilégium fori-t jelentene, a privilégium pedig, — én úgy tudtam eddig, — nem liberális elv. Az elfogultság és az elbizakodottság vádja tehát, amely felém röpült, — az elmondottak alapján, azt hiszem, — megfordul és visszatér. Éppen úgy mint a bumeráng. Mert a bumerángnak ez a sajátossága. De legyünk itt is egészen pontosak. És hivatkozzunk tekintélyekre. A jelen esetben a Pallas Lexikonra például, ahol írva van:Bumeráng (v. párkán) hasító sarló kemény fából, amellyel az ausztráliai benszülöttek nemcsak vadászni szoktak ha- van a rendőrség a zárórát ellenőrizni. Nagy kő esett le a szivünkről, mikor fizettél és a •Xaapot, boot, magadhoz véve bezárul az ajtó mögötted. Ibolya kis idő múlva visszajött s mi a cigányok vigyorgása közben előbujtunk az ágy alól. Feri kifizette a számlát, még a cigánynak is jutott s érzékeny búcsút véve Ibolyától, azzal távoztunk el, hogy nem megyünk addig a Hungáriába, míg le nem érettségiztünk, vagy míg Barna tanár úr meg nem nősül. Ez volt az a borzalmas éjszaka, amit Neked köszönhettünk, de most már megmondhatom, a lecke használt, mert megtartottuk a fogadalmat. Alig fejezte be Kalapos Péter dr. elbeszélését, Barna Aladár igazgató emelkedett szólásra : — Kedves Fiaim! A Kalapos ügyvéd úr őszinte vallomását most, annyi idő múlva, én is egy vallomással viszonzom. Amit a mi Péter barátunk most elmesélt, szóról-szóra igaz. Nekem Ibolya — miután előbb becsületszavamat vete, hogy semmi bajt nem csinálok nektek — még akkor este elárulta a történteket. De becsületszó nélkül, sem büntettem volna meg a „triumvirátus“-t, mert félszemmel gyakran sandítottam az ágy felé, és cigányzene mellett azon töprengtem, hogyan férhetett el három nagy kamasz az alatt az ágy alatt. Sejtettem, hogy nem vallami kényelmesen s azt gondoltam, elég büntetés nekik az, hogy ilyen helyen kell rejtőzniük. Péter szavaiból úgy látom, hogy jól számítottam és helyesen cselekedtem. Midőn az igazgató ezeket mondotta, Kalapos Péter dr. tele pohárral kezében odasietett volt osztályfőnökéhez, koccintott vele, aztán elfogódottan kiáltotta: — Éljenek a régi tanárok! Kiitták egy cseppig boraikat és sorban megölelték Barna Aladárt, a megértő és megbocsátó régi tanárt. ÍJCLSÖMAGYAROESZAG Őszi idényre ízléses kötött árukat, női alsóruházatot, női és férfi divatárukat, saját készítményű férfi fehérneműeket nagykereskedésünk kicsinyben! osztályán vásárolhat elsőrendű minőségben előnyös árakon FISCHER GERZSON és FIAI SZÉCHENYI UTCA 103. céget más államok irányában, a fenséget a hozzátartozók és más egyesek fölött szuverenitásnak, fenségesnek nevezzük.“ „...Az állam szuverenitása által különbözik legjobban úgy az emberi élet többi féméitől, mint többi alanyaitól.“ „...Az államnak épp az a célja, hogy a véges világot külsős erő alkalmazásával az emberi erő szolgálatába hajtsa, azaz az állam mindenekfölött akarni és cselekedni hivatott, az önakarat feletti uralom, a szuverenitás is tehát csak őt illetheti A szuverenitás nem jog, — lássuk be végül is, — de tény tehát. Ezek szerint pedig a törvényhatóság aligha lehet „törvényhozó” s „szuverén” nem kevésbé. Vagy helyesebben lehetne szuverén, lehetne község s lehetne maga az egyén is az. Az a a közület azonban, ahol ez lehetséges volna, neon állam többé, nem is közület, de: anarchia. Kereskedőjénél, mert a rendelések sorrendjében szállítjuk a 3 + 1 lámpás 7331-es Orion rádiót, mely különleges csövekkel különleges nagy dinamikus hangszóróval ellátott Band Pass Európa vevő, álló más nevekre hitelesített átvilágított skálával hangerőszabályozóval és hangszínezet váltóval. Ezen készülék teljes hangerővel, szelektíven hozza Európa minden számottevő állomását készpénzére P. 225.— hódié Gu*dji; Orion izzólámpagyár nem fegyvernek is használják. A bumeráng , a csavarmozgás törvényeit követve, bukfencezve röpül egy ideig előre és felfelé, azután pedig hirtelen megfordul s oda tér vissza, ahonnan felhajították.“ Zsedényi Béla. EGÉRKEZTEK a ETEOR CSILLÁR és a STANDARD RÁDIÓ újdonságok KEDVEZŐ RÉSZLETRE IS ! METEOR villamossági és Csillárgyőr r. t. TELEFON 9—99. IdiSkolai fiókja SZÉCHENYI U. 58. Vakmerő betörés Diósgyőrben Kifosztották Füstös Pál esperes-plébános lakását Vakmerő betörés történt pénteken Diósgyőrben Füstös Pál esperes-plébános, szentszéki tanácsos házában. Amikor az esperes és nővére távol volt ,a lakástól kifeszítették az ajtót és behatoltak a szobába. A szekrényt törték fel és az ott levő arany- és ékszerneműt, valamint jelentékeny összegű készpénzt elloptak. Délben tért csak az esperes haza és ekkor meglepetve látta, hogy ajtaja nyitva áll és szekrényét is felfeszítették. Azonnal a csendőrségre sietett, ahol feljelentést tett a betörő ellen. A csendőrség a legnagyobb eréllyel indította meg a nyomozást, annál is inkább,, mert már hasonló bűncselekmény a környéken többször is történt. Katolikus Legényegylet alakul Miskolcon Miskolc, szeptember 30 Miskolc katolikus társadalmának egyik régi kívánsága megy teljesedésbe vasárnap. A Miskolci Katolikus Legényegylet ugyanis ma, vasárnap délután 4 órai kezdettel tartja alakuló közgyűlését a Kossuth utcai katolikus elemi iskolában. Az alakuló közgyűlést nagy érdeklődés előzi meg a város katolikus ifjúsága körében. A Katolikus Legényegylet fogja biztosítani azt, hogy ebben a városban is öntudatos, hitében erősödő, a társadalom elesettjeinek, a szegényeknek segítséget nyújtó ifjúság induljon el a mindennapi életbe. Az alakuló egyesületnek erre meg is van minden külső adottsága s bizonyosra vehető, hogy a Katolikus Legényegylet be is fogja tölteni Miskolcon azt a szerepet, amely reá vár. A most felépült Katolikus Kulturházban kap hajlékot a Legényegylet, tehát még azokkal a nehézségekkel sem kell megküzdenie, melyek a életét az elinduláskor hasonló egyesületek kísérték más városokban. Ez az otthon biztosítéka annak, hogy a Legényegylet egyhamar be fogja tölteni azt a szerepet, amely reá vár, úgy a társadalmi életben, mint a cselekvések terén. Az alakuló közgyűlésre az érdeklődőket ezúton hívja meg az előkészítő bizottság. Mussolini az olasz-szovjet viszonyról Róma, szeptember 30 Mussolini a Popolo d’Italia hasábjain cikket ír „Olaszország és Oroszország“ cím alatt. Cikkében hangsúlyozza a szovjet— olasz szerződés jelentőségét, amely épp abban az időben jött létre, amikor több helyütt azt hangoztatják, hogy a négyhatalmi szerződés Oroszország elszigetelésére törekszik. Mussolini megjelöli azt a két alapcélt, amelyen a szovjet—olasz szerződés felépült. Az egyik megjelöli Oroszország helyét a népek között, a másik megnyugtatja Szovjetoroszországot, hogy a nyugati hatalmak nem akarják elszigetelni a világtól. Az URÁNIA szerdai premierje a legemlékezetesebb szenzációs élmény: Schubert örökszép melódiái, Eggerth Márta magyar dalbetétei: _ SZIVEK MELÓDIÁJA. Ma utoljára: A szivrabló. — Holnap, hétfőtől: Dalol a mámor!...