Felsőmagyarország, 1933. október-december (2. évfolyam, 223-296. szám)

1933-10-01 / 223. szám

Vasárnap, 1933 Oktober 1. A BUMERANG ÉS A DEBRECENI AT IRAT Kovács József dr. ügyvéd ur, Miskolc törvényhatósági bizottságának tagja, az egyik helyi lap szombati számában vezér­cikket irt. E cikkben többek közt a követ­kezők is olvashatók: „Debrecen város hű maradt tradícióihoz, amikor a törvényható­ságok szólásszabadságát akarja biztosítani tagjainak. S igazán meglehetősen elfogult­ság és elbizakodottság kell ahhoz, ha vala­ki azt állítja Debrecen törvényhatóságáról, melynek tagjai­­ sorában a debreceni egye­tem legkiválóbbjai ülnek, hogy: közigaz­gatási tájékozatlanság és sötétség szülte Debrecen átiratát.“ A cikk tehát az elfogultság és elbizako­dottság vádját röpíti felém, í mert én vol­tam az, aki a város közgyűlésén lényegileg azt a megállapítást tettem, amelyet Kovács József dr. úr idéz, pontosan és helyesen azt, hogy a debreceni átirat a közjogi és közigazgatási tájékozatlanság, mernem mondami sötétség légkörében született.“ Az elmondottak pontos szövegezését azért hangsúlyozom ki, mert­­ csakis azért állom a felelősséget, amit valóban mondtam, de ezt aztán állom minden fórum előtt. Nem támadtam és nem is kívántam támadni viszont Debrecen nemes városát és a város nemes tradícióit soha. Legkevésbé pedig a debreceni egyetem legkiválóbbjait, akik, — mint Kovács József dr. ur írja, *— a debreceni törvényhatósági bizottság tagjai sorában ülnek. Mert ez, — nem kétlem, de nem is tudom*, — lehet, hogy valóban igy van. Ezzel szemben azonban egészen valószínű — s tudományos prestizs­üket is­merve, — merném állítani teljesen bizo­nyos, hogy még akkor, is ha ott­ ülnek, ezt az átiratot vagy nem látták és nem olvas­ták, vagy ha látták és olvasták volna, ne­m írták alá, szavazataikkal nem támogatták, a felelősséget érte és oly kevéssé viselhe­tik, mint amilyen kevéssé én a miskolci fel­irat felelősségét viselhetem s Kovács Jó­zsef dr. ügyvéd urnak, azért, hogy őket e felirat felelősségébe belekeverte, hálásak aligha lehetnek. De ismétlem, kényes lévén szó, legyünk egészen közjogi kérdésről pontosak. A kényesen pontos fogalommeghatározás e kérdés alfája és ómegája, mert e nélkül s ha e fogalmak összezavarodnak, — mi­ként a törvény és a statútum­­ fogalma a közgyűlési vitában, vagy­ akár az idézett vezércikk azon megállapítása is, hogy Deb­recen „a törvényhatóságok szólásszabadsá­gát akarja biztosítani tagjainak“, — a további vita meddő és felesleges dolog. A debreceni átirat ugyanis nem ezt akarja. Az országgyűlés tagjait megillető immuni­tást akarja biztosítani és nemcsak a tör­vényhatóságok,­­hanem az összes községi képviselőtestületek tagjai részére is. Ezt akarja, ezt követeli a debreceni átirat, amely egyben érvel, indokol is s indokolá­sának felépítése azon meglepő megállapítá­sokra helyezkedik, hogy a törvényhatósági bizottság „törvényhozó szerv“ s a törvény­­hatóság „szuverén“. Ha ez igaz, akkor he­lyes és jogos természetesen maga a felállí­tott követelés is. De, hogy ha nem és ha abszurdak e megállapítások, éppoly abszur­­dak a rajtuk felépített követelések is. Nos, én azért támad­tam a debreceni át­iratot s ezért mondtam róla azt, amit mond­tam. Nem tudom, hogy Kovács József dr. ügyvéd úr, aki nemegyszer alapos felké­szültség és tájékozottság alapján penget meg közérdekű dolgokat, mindezt olvasta, látta s hallotta-e? Feltételezem,­­hogy nem. De ha nyilvánosság előtt vádol meg elfo­gultsággal és elbizakodottsággal s tekin­­télyi érvekre hivatkozik, nem térhetek ki előle s miután én a magam álláspontját a­­ közgyűlés előtt már kifejtettem, leszek oly bátor én is tekintélyi érvekre hivatkozni. De csupán egyetlen tekintélyre. E kér­désben azonban Magyarországon még ma is a legnagyobbra. A politika legnagyobb ma­gyar professzorára, Concha Győzőre. Ő írta, szóról szóra le irta, tankönyvébe írta mindazt, ami itt alant következik: — „Az által, hogy az állam maga ural­kodik a saját akarata fölött, nem uralko­dók fölötte sem más állam, sem más egyes idegenek, sem hozzátartozói közül a kap­csolataiból magukat kiszakítani biró egye­sek vagy társulatok. Följebbvaló, felsőbb lesz az egyeseknél, társulatoknál s így legfőbb velük szemben, más államokkal szemben pedig egyenlő. Az állam fensége, legfőbb volta hozzátartozói, egyenlősége, függetlensége más államok irányában nem egyéb, mint az állam uralma önön akarata fölött. Ez uralmat az önön akarat fölött, vagy konkrét nyilvánulásában a független­íme, ezért szálltam szembe a debreceni átirattal s­­ ezért bélyegeztem meg közjogi tájékozatlanságból eredő megállapításait. Tagadom azonban teljes határozottsággal azt is, hogy a mentelmi­ jog úgynevezett „kiterjesztésének“ a szabadelvűséghez bár­mily köze és kapcsolata is volna. Aki nem hiszi, üsse fel a liberalizmus nagy atyames­terének, Rousseaunak az írásait és meg­fogja bizonyára állapítani, hogy a szuvere­nitás tanának zseniális leszögezése nagy részben éppen tőle való. A mentelmi jog pedig, úgy ahogy azt a debreceni átirat óhajtja, minden elvi szemponttól is elte­kintve, nem jogot, de privilégiumot, privi­légium fori-t jelentene, a privilégium­­ pe­dig, — én úgy tudtam eddig, — nem libe­rális­­ elv. Az elfogultság és az elbizakodottság vád­ja tehát, amely felém röpült, — az elmon­dottak alapján, azt hiszem, — megfordul és visszatér. Éppen úgy mint a bumeráng. Mert a bumerángnak ez a sajátossága. De legyünk itt is egészen pontosak. És hi­vatkozzunk tekintélyekre. A jelen esetben a Pallas Lexikonra például, ahol írva van:­­Bumeráng (v. párkán) hasító sarló ke­mény fából, amellyel az ausztráliai ben­­szülöttek nemcsak vadászni szoktak ha- van a rendőrség a zárórát ellenőrizni. Nagy kő esett le a szivünkről, mikor fizettél és a •Xa­apot, boot, magadhoz véve bezárul az ajtó mögötted. Ibolya kis idő múlva vissza­jött s mi a cigányok vigyorgása közben elő­­bujtunk az ágy alól. Feri kifizette a számlát, még a­ cigánynak is jutott s érzékeny búcsút véve Ibolyától, azzal távoztunk el, hogy nem­ megyünk addig a Hungáriába, m­íg le nem érettségiztünk, vagy míg Barna tanár úr meg nem nősül. Ez volt az a borzalmas éj­szaka, amit Neked köszönhettünk, de most már megmondhatom, a lecke használt, mert megtartottuk a fogadalmat. Alig fejezte be Kalapos Péter dr. elbeszé­lését, Barna Aladár igazgató emelkedett szó­lásra : — Kedves Fiaim! A Kalapos ügyvéd úr őszinte vallomását most, annyi idő múlva, én is egy vallomással viszonzom. Amit a mi Péter barátunk most elmesélt, szóról-szóra igaz. Nekem Ibolya — miután előbb becsü­letszavamat vete, hogy semmi bajt nem csi­nálok nektek — még akkor este elárulta a történteket. De becsületszó nélkül, sem bün­tettem volna meg a „triumvirátus“-t, mert félszemmel gyakran sandítottam az ágy felé, és cigányzene mellett azon töprengtem, hogyan férhetett el három nagy kamasz az alatt az ágy alatt. Sejtettem, hogy nem val­lami kényelmesen s azt gondoltam, elég bün­tetés nekik az, hogy ilyen helyen kell rejtőz­niük. Péter szavaiból úgy látom, hogy jól számítottam és helyese­n cselekedtem. Midőn az igazgató ezeket mondotta, Kala­pos Péter dr. tele pohárral kezében oda­sietett volt osztályfőnökéhez, koccintott ve­le, aztán elfogódottan kiáltotta: — Éljenek a régi tanárok! Kiitták egy cseppig boraikat és sorban megölelték Barna Aladárt, a megértő és meg­bocsátó régi tanárt. ÍJCLSÖMAGY­AROESZAG Őszi idényre ízléses kötött árukat, női alsóruházatot, női és férfi divatárukat, saját készít­­ményű férfi fehérneműeket nagykereskedésünk kicsinyben! osztá­lyán vásárolhat elsőrendű minőségben előnyös árakon FISCHER GERZSON és FIAI SZÉCHENYI­ UTCA 103. céget más államok irányában, a fenséget a hozzátartozók és más egyesek fölött szuve­­­renitásnak, fenségesnek nevezzük.“ „...Az állam szuverenitása által különbözik leg­jobban úgy az em­beri élet többi féméitől, mint többi alanyaitól.“ „...Az államnak épp az a célja, hogy a véges világot külsős erő alkalmazásával az emberi erő szolgálatába hajtsa, azaz az állam mindenekfölött akar­ni és cselekedni hivatott, az önakarat fe­letti uralom, a szuverenitás is tehát csak őt illetheti A szuverenitás nem jog, — lássuk be végül is, — de tény tehát. Ezek szerint pe­dig a törvényhatóság aligha lehet „tör­vényhozó” s „szuverén” nem kevésbé. Vagy helyesebben lehetne szuverén, lehetne község s lehetne maga az egyén is az. Az a a közület azonban, ahol ez lehetséges volna, neon állam többé, nem is közület, de: anarchia. Kereskedőjénél, mert a rendelések sorrendjé­­ben szállítjuk a 3 + 1 lámpás 7331-es Orion rádiót, mely különleges csövekkel különleges nagy dinamikus hang­szóróval ellátott Band Pass Európa vevő, álló más nevekre hitelesített átvilágított skálával hangerőszabályozóval és hangszínezet váltóval. Ezen készülék teljes hangerővel, szelektíven hozza Európa minden számottevő állomását készpénzére P. 225.— h­ódié Gu*dji; Orion izzólámpagyár nem fegyvernek is használják. A bumeráng , a csavarmozgás törvényeit követve, buk­fencezve röpül egy ideig előre és felfelé, azután pedig hirtelen megfordul s oda tér vissza, ahonnan felhajították.“ Zsedényi Béla. EGÉRKEZTEK a ETEOR CSILLÁR és a STANDARD RÁDIÓ újdonságok KEDVEZŐ RÉSZLETRE IS ! METEOR villamossági és Csillárgyőr r. t. TELEFON 9—99. Id­iSkolai fiókja SZÉCHENYI­ U. 58. Vakmerő betörés Diósgyőrben Kifosztották Füstös Pál esperes-plébános lakását Vakmerő betörés történt pénteken Diós­győrben Füstös Pál esperes-plébános, szent­széki tanácsos házában. Amikor az esperes és nővére távol volt ,a lakástól kifeszítették az ajtót és behatoltak a szobába. A szek­rényt törték fel és az ott levő arany- és ékszerneműt, valamint jelentékeny összegű készpénzt elloptak. Délben tért csak az es­peres haza és ekkor meglepetve látta, hogy ajtaja nyitva áll és szekrényét is felfeszí­­tették. Azonnal a csendőrségre sietett, ahol feljelentést tett a betörő ellen. A csendőrség a legnagyobb eréllyel in­dította meg a nyomozást, annál is inkább,, mert már hasonló bűncselekmény a kör­nyéken többször is történt. Katolikus Legényegylet alakul Miskolcon Miskolc, szeptember 30 Miskolc katolikus társadalmának egyik régi kívánsága megy teljesedésbe vasárnap. A Miskolci Katolikus Legényegylet ugyan­is ma, vasárnap délután 4 órai kezdettel tartja alakuló közgyűlését a Kossuth­ utcai katolikus elemi iskolában. Az alakuló köz­gyűlést nagy érdeklődés előzi meg a város katolikus ifjúsága körében. A Katolikus Legényegylet fogja biztosí­tan­i azt, hogy ebben a városban is öntuda­tos, hitében erősödő, a társadalom elesett­jeinek, a szegényeknek segítséget nyújtó if­júság induljon el a mindennapi életbe. Az alakuló egyesületnek erre meg is van min­den külső adottsága s bizonyosra vehető, hogy a Katolikus Legényegylet be is fogja tölteni Miskolcon azt a szerepet, amely reá vár. A most felépült Katolikus Kultur­­házban kap hajlékot a Legényegylet, tehát még azokkal a nehézségekkel sem kell meg­küzdenie, melyek a életét az elinduláskor hasonló egyesületek kísérték más váro­sokban. Ez az otthon biztosítéka annak, hogy a Legényegylet egyhamar be fogja tölteni azt a szerepet, amely reá vár, úgy a társadalmi életben, mint a cselekvések te­rén. Az alakuló közgyűlésre az érdeklődőket ezúton hívja meg az előkészítő bizottság. Mussolini az olasz-szovjet viszonyról Róma, szeptember 30 Mussolini a Popolo d’Italia hasábjain cikket ír „Olaszország és Oroszország“ cím alatt. Cikkében hangsúlyozza a szovjet— olasz szerződés jelentőségét, amely épp ab­ban az időben jött létre, amikor több he­lyütt azt hangoztatják, hogy a négyhatal­mi szerződés Oroszország elszigetelésére tö­rekszik. Mussolini megjelöli azt a két alap­célt, amelyen a szovjet—olasz szerződés felépült. Az egyik megjelöli Oroszország helyét a népek között, a másik megnyugtat­ja Szovjetoroszországot, hogy a nyugati hatalmak nem akarják elszigetelni a vi­lágtól. Az URÁNIA szerdai premierje a legemlékezetesebb­ szenzációs élmény: Schubert örökszép melódiái, Eggerth Márta magyar dalbetétei: _ SZIVEK MELÓDIÁJA. Ma utoljára: A szivrabló. — Holnap, hétfőtől: Dalol a mámor!...

Next