Felsőmagyarország, 1934. január-március (3. évfolyam, 1-71. szám)

1934-01-03 / 1. szám

VL I ArA6fiLlér FELSŐMAGYARORSZÁG SZK-RjtisZTOSEGI MISKOLC, HUNYADI-UTCA 13.SZÁM. F&SZERKESZTŐ TELEFONSZÁMAI 12-10 éS 12-22. FELELŐS SZERKESZTŐ TELEFONSZÁMA 1 &40 éS 9-9. A SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMAt 5-SA. routuksztfti ZSEDÉNYI BÉLA dr. FELEL*S SZERKESZTŐ: BODA ANDOR MISKOLC, 1934. JAN. 3. SZERDA III. ÉVF. 1. SZÁM ELŐFIZETÉSI ÁRA ÚGY HELYBEN, MINT VIDÉKEN: EGY HÓNAPRA 1 PENGŐ 60 FELL. KIADÓHIVATAL | HORTHY MIKLÓS TÉR 7. SZ. — TELEFONSZÁMA 19-60. KÉT SZOCIALISTA (B. ) Miskolc szempontjából szomorú összehasonlításra ad alkalmat két szociáldemokrata beszéd. Az egyik Miskolcon hangzott el a minap, a másik kedden, a fővárosban. Az egyiket a város szociáldemokrata országgyűlési képviselője, mondotta a városi közgyűlését megelőző pártközi értekezleten, a másikat Mihályi Ferenc, Pest vármegye közgyűlésén. Egy témához szóltak hozzá mindketten. Mégis, ég és föld a két szónoklat között. Pest javára szól ez a különbség. Élesen, kirívóan s az összehasonlítás miskolci vonatkozásában felháborítóan. Minden újságolvasó ember tudja, hogy Miskolc törvényhatóságának megsemmisítő többségében meg volt a készség és akarat ahhoz, hogy londoni letagadhatatlan sikereik hálás elismeréseként ennek a városnak a közönsége is üdvözölje Bethlen István grófot és Eckhardt Tibort. Az erre vonatkozó javaslat a kellő formában, időben lépett meg. Mi sem természetesebb, hogy az, aki tette és az aki a pártközi értekezletre vitte, meg volt győződve arról, hogy et a javaslatot Miskolc városának törvnyhatósági közgyűlése egyhangú felkezdéssel teszi magáévá. Nem is lehetett másra gondolni. Hiszen itt a revízióról van sí. Arról, hogy két magyar politikus nnnen lobogtatta a magyar igazság zászlót a brit világbirodalom fővárosában sngeteg új hívet és harcost szerzett a rezióért indított magyar küzdelemnek. De fölállt a pártközi értekezleten Milák második kerületének szociáldemokrata épviselője, felállt Reisinger Ferenc. Öszelhordott hetet-havat. Vágott jobbrabalra és tiltakozott az üdvözlés ellen. Az indítványozó visszavonta a javaslatát. Igen helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem tűri és nem engedi meg, hogy a revízió nagy és szent gondolatát ilyen kicsinyes szempontok alpári indulata szennyezze be. Inkább ne legyen üdvözlés, mert Miskolc csak egyhangú hódolattal emelhet kalapot azok előtt, akik nagy magyar álom valóra válásáért küzdenek. Pesten, a legnagyobb vármegye nemes özgyülésén nem igy történt a dolog. Ott még a szociáldemokraták is magyarok tudak maradni, magyarok mertek lenni. Mihályi Ferenc, szociáldemokrata pártja nevében, a legmélyebb megvetéssel bélyegezte meg a hazaáruló Fényes Lászlónak a cikkét, mely a revízió ellen fecskendezte szennyes mérgét s kijelentette, hogy pártja felvesli az üdvözlést, Bethlen és Eckhardt üdvözlését. Helyesli, mert nézete szerint mindenki megérdemli a köszöntést, ha a revízióért küzd. Pártpolitikai szempontjainak Mihályi Ferenc csupán annyi engedményt tett, hogy amikor hozzájárult Bethlen és Eckhardt revíziós érdemeinek köszöntéséhez, hangoztatta: belső revízióra is szükség van. , Helyes, ez ellen senki sem tiltakozik. Talán még vitába sem száll senki Mihályi Ferenc megállapításaival. Igaz, a magyar élet még sok vonatkozásban revízióra szólni. Ezért született meg Nemzeti Munkaerő. De tiltakozni kell a szociáldemokrata akmerőség ellen, ha pártszenvedélyében annyira elvakult, hogy kész és képes elgáncsolni a revíziós munkásságot és eredményt üdvözlő egyhangú elismerést. Ha nem gondolnék azt, hogy itt csak Reisinger Ferenc súlyos egyéni tévedéséről van szó, igen komoly következtetést kellene levonnunk Reisingerről is. Pártja helyi politikájáról 1*. ti • : ! I Nem részleges, teljes revíziót kívánunk a fátok — Ugyanezt mondtam Genf és Róma után Londonban is. A Legelőkelőbb klubbokban tartottam előadást és hangsúlyoztam : mi nem azt kívánjuk, hogy Magyarország visszakapja Szlovenszkó magyarlakta területeit, hanem azt, hogy az egész Szlovenszkót visszaadják Magyarországnak. Végzetes lenne ugyanis reánk jótokra az, ha csak a magyarlakta területeket csatolnák vissza az ezeréves anyaországhoz, mert akkor a falánk megmaradt kis területet cseh gyomor azt a könnyen megemészthetné, annyira, ahogy soha többé nem lehetne szó a tót irredenta feltámadásáról. — őszintén megvallom, hogy nem remélt megértésre találtam Angliában. Elsősorban azokban a körökben, amelyek már állásfoglaltak a trianoni békerevízió mellett, de általában mindenütt. Erre Hyska cseh sajtóattasé felszólalt és megkérdezte tőlem, hogy tudok-e arról, hogy a csehek tót iskolákat létesítettek? Megfeleltem erre a kérdésre. Megmondtam, hogy a valóságban egyetlen tót iskolát sem létesítettek. Vannak ugyan tót iskolák, de itt csehül tanítanak, vagy pedig „új csehszlovák“ nyelven. Ez a legfurcsább dolog a világon. — A cseh tudományos akadémia ugyanis a kormány parancsára új csehszlovák nyelvet kreált, amelynek csak az volt a jen — Angliai előadásom után Benes sürgőSzlovenszkóba , utazott — folytatta Jeehlicska Ferenc. Talán nem tudják, hogy azért, mert meg kellett nyugtatnia a Szlovenszkóban élő cseheket. Amikor ugyanis a csehek rájöttek, hogy Anglia mennyire helyesli a tótok mozgalmát, szinte páni félelemmel menekülni igyekeztek Szlovenszkóból, egymás után kérték, hogy helyezzék vissza Az angolok rájöttek ugyanis arra, hogy a csehek félrevezették őket. Amikor annak idején a cseh állam megalakításáról kezdtek tárgyalni, két érvet hoztak fel Benesék: az egyik az volt, hogy demokratikus államot akarnak csinálni, a másik pedig az, hogy pacifisták lesznek. Demokrácia helyett elnyomták a tótokat, a ruténeket, megcsúfolták a sajtószabadságot és a pacifizmus helyett hatalmas fegyvergyárakat létesítettek, amelyek Anglia ellen szállítanak muníciót Indiába. Ez a döntő érv olyan hatással volt az angol politikai tényezőkre és általában a közvéleményre, hoy egyszeriben mellénk álltak. Londonban az a szokás, hogy egy-egy előadás után a hallgatóság kérdéseket tehet fel az előadóhoz. A csehek ezt az eszközt használták fel. Én ugyanis azt állítottam egyik előadásomban, hogy a csehek balkanizálják a tótokat, célja, hogy a tót nyelvet elcsebesítse. Kijelentettem, Hyskának adott válaszomban, hogy a valóság az: tiszta tót nyelven az egész világon csakis a magyar alföldön, Békés környékén tanítanak. A Magyar Tudományos Akadémia nem nyúlt hozzá a tót nyelvhez és a magyar hatóságok a legnagyobb készséggel járultak hozzá, ahoz, hogy Magyarországon a tót nemzetiségűek gyermekei tiszta tót nyelvet tanulhassanak. Jöket Csehországba. Benes útja azonban sikertelen maradt, mert mint a „Slovak“ december 28-án megjelentette, a nagy bizonytalanság közepette még mindig tömegesen kérik a cseh tisztviselők visszahelyezésüket. ők ugyanis tudják, hogy nem lehet elzárkózni Magyarország jogos követelései elől és a magyarlakta területeket feltétlenül vissza kell csatolni Magyarországhoz. a tót nyelvet csak Magyarországon tanítják „Pori félelemmel menekülnek Szlovenszkoho a csehek“ Szlovenszkóból páni félelemmel menekülnek a csehek, mert a tót nép forradalmától félnek A tiszta táj nyelvet csak Magyarországon tanítják ■ [UNK] fl Magyar Reviziós Liga és a Tót Tanács mozgalma párhuzamos akció -Bethlen István grófnak páratlanul nagy sikere volt Londonban Jehlicska Ferenc dr. szenzációs nyilatkozata A parti 6nappal ezelőtt megalakult Tót Tanács elnöke, Jehlcska Ferenc dr. pár nappal ezelőtt Budapestre érkezett, ahol felette érdekes interjút adott. Jehlicska Ferenc dr., aki az összeomlás előtt magyar egyetemi tanár volt, elmondotta, hogy a tót tanács memorandumban fordult a Népszövetséghez, azt kérve, hogy vegyék revízió alá a trianoni szerződést, mert a tótság érdekei azt követelik, hogy Magyarorzághoz csatlakozzunk. Egy elrendelendő népszavazás 98 százalékig Magyarország mellett döntene. — Angliai utam során érintkezésbe léptem Lord Rothermere-rel is. A lord kijelentette, hogy nem lehet megakadályozni azt, hogy az egész Szlovenszkót visszacsatolják Magyarországihoz. Erről a kérdésről cikket is írtam a Daily Mailban, megírtam, hogy Szlovenszkóban repülő csendőrosztagokat szerveztek az utóbbi időkben, amelyekről a cseh lapok maguk is megírták, hogy céljuk: a szlovenszkói forradalom elfojtása. A csehek olyan kelepcébe kerültek, amelyből nehéz kivezető utat találni. Minden szomszédjukkal rossz viszonyban vannak. A lengyelektől nem várhatnak segítséget, hiszen nagy területet vettek el tőlük Loschen környékén. Nem várhatnak támogatást Németországtól sem, mert ebben a pillanatban 5000 német ül politikai vétségek miatt cseh börtönökben. — Magyarországról nevetséges lenne beszélni ebben a vonatkozásban, hiszen óriási területeket szakítottak le a magyar testről. Olaszország szintén nem támogatja Cseh, Szlovákiát, marad tehát az egyedüli támasz, Franciaország, amelynek azonban kezd mindjobban kinyílni a szeme. leklicsko Bethlen és Eckhardt sikeréről . El kell még valamit mondanom angliai utamról Bár csak az utolsó pillanatban értesültem arról, hogy gróf Betlen Istvánnal egyidejűleg tartom meg előadásomat Londonban, nagy örömömre szolgált ez a körülmény. Én ugyanis súlyos érvekkel támaszthattam alá azokat az okfejtéseket, amelyeket gróf Bethlen István olyan nagy sikerrel hozott fel. : — Jólesett nekem, hogy előadásaimmal arról az oldalról támogathattam gróf Bethlen Istvánt, amelytől a csehek maguk részére várták a támogatást — a tótok részéről. Gróf Bethlen Istvánnak, de Eckhardt Tibornak is igen nagy sikere volt. Hiszen magyarországon már nagyon jól tudják, hogy Bethlen tárgyilagos, de határozott előadásainak következtében mennyire megnövekedett az a most már erélyesen követelt tábor, amely azoknak az igazságtalanságoknak kiküszöbölését, amelyet Magyarországgal szemben elkövettek. Örülök annak a véletlennek, hogy Bethlennel egyidőben lehettem Londonban, mert hiszen a magyar revíziós mozgalom és a Tót Tanács mozgalma párhuzamos akció,amelynek közös célja van.