Felsőmagyarország, 1934. április-június (3. évfolyam, 72-145. szám)

1934-04-01 / 72. szám

SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, HUNYADI­ UTCA 13. SZÁM. FŐSZERKESZTŐ TELEFONSZÁMA: 12-10 ÉS 12-22. FELELŐS SZERKESZTŐ TELEFONSZÁMA: 5-80 ÉS 9-96 A SZERKESZTŐSÉG TELEFONSZÁMA: 5-80. Ára 10 FiLLér BORSOD­MiSKOLCI­ MÚZEUM FELSŐMAGYARORSZÁG FŐSZERKESZTŐ: ZSEDÉNYI BÉLA Dr. FELELŐS SZERKESZTŐ: BODA ANDOR 1934. ÁPR. 1. VASÁRNAP MISKOLC, III. ÉVF. 72. SZÁM ELŐFIZETÉSI ÁRA ÚGY HELYBEN, MINT VIDÉKENt EGY HÓNAPRA 1 PENGŐ 60 FILL. — KIADÓHIVATAL • HORTHY MIKLÓS TÉR 7. SZ. — TELEFONSZÁMA: 9­60. amfiteátrum az avason (Zs.) Miskolc városából az idegent leg­először és a legmaradandóbb hatással az Avas ragadja meg. Mert az Avas különle­gesség, egzotikum. A külföldi szemében nem kevésbé, mint a Ahogy a Bükk legvégső magyarok előtt is, nyuliványival város szivébe belekönyököl, lankás és mere­n­dek lejtőin zöld lomb és mosolygó szőlő, régi sirhalmok és nótás pincetorkok búj­nak össze, míg lent a völgyben s körül min­denütt, e lankák s hegyfalak lábainál, város ezerhangu zsivaja zug, — páratlan a a maga nemében. Szimbóluma l­ehet különben az Avas az életnek és halálnak, de annak is, hogy a mindenség e két örök rejtélye egymáshoz milyen közeli s egymással mily rokon. És őrtorony, azóta, hogy a vulkánikus erők a föld mai arculatát kiverték, a sötétlő he­gyek és a napsugaras alföld között. Őrto­rony, amelyben, — mióta az idők emléke­zete él, _e minden kor embere erőket sej­tett és keresett. A kőkorbeli és palteolith kor­­beli ember, aki kezdetleges műhelyeiben a hegyes nyíl végeket babérlevél alakú kőszer­számaival odafenn hegyezgette, épúgy, mint a későbbi és újabb korok emberei is, akik itt vertek sátrat, tanyát, emeltek tor­nyot, templomot, emlékköveket az ősök sírjaira s fakasztottak zamatos, erőt adó cseppeket a földből és dús szüretjeik zsák­mányait is ölében rejtegették. Csak a legújabb kor embere állt meg egy kissé döbbenten s értelmetlenül az Avas­­tetőn. Hiába ütközött a szemébe a gazdag, tarka látkép, hasztalan ült vagy lopózott a szívébe valami balzsamos hangulat és kései romantika. Éreznie kellett, hogy a mai élet, lelke, tempója, vágya, láza és a mai Avas között kihangzik és feloldatlan ma­rad valami mélységes disszonancia. És éreznie kellett, mintha a kezében ama bizo­nyos varázsvessző árulkodó mozdulata súgta volna meg, hogy mélyen lent az Avas ölében vagy dombjai s platói között, feltá­ratlan lehetőségei és kincsei még a mának is akadnak. Nem jött és nem érhetett senkit sem váratlanul tehát a kincskereső gondolat: az avasi aréna terve. Egy óriási amfi­teátrum az Avason. A cserbenhagyott ri­valdáról, az unalmas szufiták és kopott ku­lisszák közül a szabad ég s a természet pompás és istenadta díszletei közzé kime­nekülő színházi produkcióval. Amelyben, a tár­sadalom mai kollektív és universális világszemléletéhez hozzáhangolva, töme­gek mozdulhatnak meg, óriási kórusok dala csendül és szava zug. Ahol a tömeglélek tragédiája nyer színpadot s a örömei s eszményei gyújtanak tömeglélek fáklyát és nyernek művészi lobogót. Miskolcnak pénzt, forgalmat, munkát jelentene, hirt s nevet szerezne ez a gon­dolat. A magyar kultúra s művészet út­jára pedig az Olympuszról lopna le néhány napsugarat. A terv, amely a vajúdás ide­jén immár túlesett és napfényre került, oly nagyvonalú s e kis város történelmé­ben annyira korszakalkotó lehet, hogy el­ejteni most már, hogy megszületett, többé nem szabad. Fogjon össze a város egész egyeteme, a társadalom apraja-nagyja és építse, segítse, emelje fel a megvalósulásra ezt a gondolatot. És nyíljanak meg gyor­san és mielőbb az avasi amfiteátrum kapui. Legyem az Avas e város dobogó szive és büszke bérce újra. Csendüljön fel ismét a magyar dal az Avastetőn s hirdessék róla messzehangzó s izig-vérig magyar ritmusok „a magyarok históriá­ját“. Ezer szereplő,tízezer néző ünnepe lesz az avasi amfiteátrum felavatása — Márkus László vállalta a Buda halála dramatizálását és rendezé­sét — A legmagasabb helyeken is támogatták a tervet — Megalakult az előkészítő­ bizottság Az „Isten kardja“ az Avason Miskolc, március 31 Hetek, sőt talán hónapok óta suttogtak már a városban egy érdekes hírről. Arról, hogy az Avasom szabadtéri játékokat ren­deznek a nyáron. A híresztelés a héten hi­vatalos megerősítést kapott a város köz­gyűlésén, amikor a polgármester bejelen­tésére a törvényhatósági bizottság, ha fel­tételesem is ugyan, de ötezer pengőt szava­zott meg az Avas déli platóján inségmunkával Az Avason rendezendő szabadtéri előadás ötletének felvetői pár héttel ezelőtt egy tár­sadalmi bizottságot hívtak össze. Azzal céllal, hogy megvitassák: idegenforgalmi, műi­­i vészi, technikai szempontból helyes-e, meg­­valósítható-e a Buda halálának az Avason való előadása. A bizottság tagjai a következők voltak: Balázs Győző tanár, Boda Andor, a Felsőmagyarország felelős szerkesztője, Bruckner Győző dr. a Jogakadémia dékánja, Burány Nándor festőművész, Csik József dr. törvényhatósági bizottsági tag, György c. főigazgató, Csordás István Csorba Máv. üzletigazgató, Demes Béla műszaki tanácsos, Fehér Ödön felelős szerkesztő, Ferenczi Ká­kiképzendő ampfiteátrumban a nyár folyamán rendezendő szabadtéri elő­adásra, amely Arany János Buda ha­lála című eposzát elevenítené meg a szereplők ezres, a nézők tízezres tö­megével. Érdekes, művészi, életre való az öthrat. És magyar. Meg kell valósítani. Főleg azért, mert szivet-lelket pezsdítően magyar. Olyan, ami idegenforgalmi szempontból is külön értéke lehet Miskolcnak. roly kormányfőtanácsos, Fodor Dezső keres­kedelmi tanácsos, vitéz Görgey László dr. fel­sőházi tag, Hajós László törv. hat. biz. tag, Kalas Imre dr. épitész, Kellner Miklós törv. hat. biz. tag, Kollár Nándor a villamostársa­ság igazgatója, Kozma Ferenc felelős szer­kesztő, Márkus László az Operah­áz főrende­zője, Meilinger Dezső festőművész, Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő, Sassy Csab­a szerkesztő, Siposs Géza igazgató, Stimm La­jos, az Ipartestület elnöke, Teleszky Béla dr. kir. közjegyző, Vidats János ny. Máv. fel­ügyelő, Vucskics J­enő gimn. igazgató, Zsedé­­nyi Béla dr. ,jogakadémiai tanár, a Felsőma­gyarország főszerkesztője. teret adó és tízezer nézőnek kényelmes he­lyet adó ampfhiteátrummá, ha jól, ha ala­­­posan fogjuk meg a kérdést, világraszóló művészi, etnográfiai, tör­ténelmi és idegenforgalmi központtá válhat.­­ Minden remény megvan rá, hogy azzá is lesz. Mert az illetékes hatóságok a leg­magasabb helyeken is rokonszenvvel támo­gatják a tervet, mert a rendező művészete, tehetsége, hozzáértése abszolút garancia és mert az előkészítő bizottság minden egyes tagja önzetlen lelkesedéssel vállalkozott a sikerért harcoló fáradhatatlan munkára. Az a terv, hogy évente a legmegfelelőbb nyári idő­szakban 10—12 előadást rendeznek. A Filléres gyorsok, a hatalmas propagan­dával külföldről hívott turista- és luxusvo­natok az érdeklődők ezreit fogják Mis­kolcra hozni! Pénz! Pénz! Pénz! Grandiózus ez a terv. Művészi és gazda­sági szempontból egyaránt. Sikerülnie is kell. Sikerülni is fog, ha azonnal hozzá­­kezdünk a munkához és ha a munka üte­mét nem fogják lassítani pénzügyi nehéz­ségek. Mert ezen múlik minden. Hogy van-e, lesz-e elég pénz a kellő előkészítésre, tudunk-e országra és világraszóló propa­gandát kifejteni?! Mint mindenhez, úgy ehhez, de ehhez­ az­tán kiváltkép csak három dolog szükséges: a pénz, a pénz a pénz! (b. a.) Buda halála az Avason Mit mond a szakértő Márkus László­­ a Nemzeti Színház volt igazgatója, az Operaház vezető főrendező­je, az ismert tollú író volt az a szakértő, akit megkérdeztek elsősorban alkalmasnak találja-e Arany János Buda halála című eposzát szabadtéri előadás céljaira és alkalmasnak talál­ja-e az Avas déli platójának kijelölt­­ részét az ampfhiteátrumszerű kikép­zésére és a szabadtéri előadások ren­dezésére. — Elragadtatással fogadtam az ötletet, amely a Buda halálát akarja szabadtéri elő­adás céljaira drammatizálni. És az Avasban elragadtatással találtam meg azt a tömege­ket mozgató szabadtéri előadásra alkalmas helyet, amelyet évek óta keresek. Ehhez fog­­hatóan megfelelő jó helyet egész Európában nem lehet találni! — Csak gratulálhatok a tervhez. Ahhoz is, hogy éppen a Buda halálát választották ki és ahhoz is, hogy rátaláltak az Avason erre a pompás helyre!... Regőscsoport és szovolö­­kérus Márkus László nagy szeretettel, lelkesedés­sel és ambícióval vállalta a dramatizálás és rendezés munkáját. Nagyszerű lehetőségek kínálkoznak e pompás époszban a hozzáértő kéznek. A vérszerződés, a fehér ló áldozása, Attila amint gyakorlattatja, tanítja seregét, Attila bölény vadászata, Attila feleségének szinpompás érkezése, az Isten kardjának meg­­lelése, Detre kétszinü hódolása, a fejedelmi asszonyok torzsalkodása, ünnepség Buda sá­torában, Buda és Attila harca Buda halála, egytől-egyig szenzációs témák arra, hogy re­gőscsoportok, szavalókórusok beiktatásával felejthetetlenné, valóban világra szóló mű­vészi élménnyé tegyék Buda halálának avasi színrehozatalát. Ezer szereplő, tízezer néző Az Avas déli platójának az a része, amely úgyszólván fillérekből képezhető ki az inségmunka során ezer, szereplőnek bő Április 28-án jön Miskolcra Fa­binyi Tihamér, Antal István dr. és vitéz Marton Béla Lichtenstein László főispán tárgyalásai a kereskedelmi miniszterrel Ez év elején jelentette a Felsőme­g­yaror­szág, hogy Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter kilátásba helyezte miskolci láto­gatását. A minisztert annak idején elsősor­ban Lichtenstein László főispán kérte fel a miskolci utazásra azért, hogy alkalma le­gyen közvetlen tapasztalatokat nyerni Mis­kolc közgazdasági életének hiányairól s azokról a kívánságokról, amelyeknek való­­raváltásától várja az avasaljai metropolisz, a magyar Ruhr-vidék központjának ipara és kereskedelme a fellendülést. Lichten­stein László főispán meghívásához termé­szetszerűleg csatlakozott a Nemzeti Egység Pártjának miskolci szervezete s külön meg­hívta a minisztert vitéz Borbély-Maczky Emil megyei főispán is, aki a minisztert borsodi látogatását egy megyei, illetve ti­szai körúttal akarta összekapcsolni. Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisz­ter a legnagyobb készséggel tett ígéretet arra, hogy ellátogat Miskolcra és Borsod­ba, a helyzet azonban úgy alakult, hogy bár többizben tűzték ki látogatásának idő­pontját, egyik dátumot sem tudta betarta­ni. A Felsőmagyarország megbízható hely­ről szerzett értesülések szerint most ismét időszerű a kereskedelmi miniszter miskolci

Next