Felsőmagyarországi Hírlap, 1929 (32. évfolyam, 16-52. szám)

1929-04-20 / 16. szám

Újhelyi Hírlap—Felsőmagyarországi Hírlap, 16. szám, 2. oldal. Közel 7 millió kárt okozott a fagy Zemplén vármegyében. Szombaton estére minden gazda megkapta a vető­magsegélyt.­­ Kevés a kiutalt 100.000 pengő. 27.000 hold vetés teljesen kifagyott. Az abnormális tél által okozott károk csak most kez­denek teljes mértékben ki­bontakozni. A tavaszi napsu­gár csókja nyomán selymes zöld szőnyegként tűnnek fel más években a szántóföldek, míg az idén csúnya, fekete, meddő foltok éktelenítik a sarjadzó vetést. Alkalmunk volt a napok­ban egy kitűnő gazdával be­szélni, aki alapos ismerője a megye gazdasági viszonyai­nak. Egyenesen kétségbeejtő az, amit a téli és tavaszi fagykárokról mondott. Az ő feltétlen megbízható adatai szerint Zemplén megye terü­letén 67.000 hold, tehát a rendesnél örvendetesen több volt az őszi vetés, mely a legszebb reményekre jogosí­tónak ígérkezett. A hótakaró nélküli abnormális hideg foly­tán ebből 27.000 hold őszi vetés úgy kifagyott, hogy ki kellett szántani, míg a megma­radt 39.000 hold vetésben átlag 40% a fagykár. Ha nem is ilyen nagymérvű, de minden esetre jelentékeny károkat okoztak a tavaszi ve­tésben a legutóbbi éjszakai fagyok. Különösen Sárospa­tak és Legyesbénye szenve­dett sokat, azonban ez a kár egyelőre még nem becsül­hető fel pontosan. Ha már most ki akarjuk számítani a fagykárok pénz­beli értékét, akkor figyelembe kell venni az elveszett vető­magot, a kárbaveszett mun­kát és ami a legfontosabb, a kisebb terméshozamot. A tavaszi vetés ugyanis átlag 40%-kal ad kevesebb hoza­mot az őszinél. Mindezek fi­gyelembe vételével vetőmag­ban 1.500.000, munkában 1.750.000 és elmaradt ter­mésben 3 500.000 pengőre becsülhető, vagyis összesen 6 millió 750 ezer pengő a kár, amit a me­gye gazdaközönsége és a közgazdaság a fagy foly­tán szenvedett. Ebben az összegben azon­ban nem szerepel még a ta­vaszi fagyok által okozott kár és nem szerepel a szőlőkben okozott fagykár. * Mint ismeretes, a földmű­velésügyi minisztérium a fagy­kártól sújtott gazdák támo­gatására vetőmagakciót in­dított. A zemplén megyei gaz­dák részére 100.000 pengőt utalt ki a gazdasági felügye­lőségnek. Frasanelli gazda­sági felügyelő Bernáth alis­pánnal karöltve minden bü­rokratikus eljárás mellőzésé­vel a lehető legrövidebb úton bonyolította le a segélyezést. Személyesen szállt ki minden egyes községbe, személyesen szerezte be a község közelé­ben levő nagyobb gazdasá­gokban a szükséges vetőma­got és intézkedett a haladék­talan kiosztás iránt. Ily módon vált lehetővé, hogy a fagykárosult gazdák szombat estig már vala­mennyien megkapták a szükséges vetőmagot kivéve a kukoricát, melyből nincs elegendő készlet a megye területén. A földmivelésügyi minisz­térium a vetőmagakció cél­jaira 100.000 pengőt utalt ki, mely azonban kb. 60 vagon szükséglettel szemben csak 32 vagon vetőmag beszerzé­sét tette lehetővé. A gazda­sági felügyelőség sürgős fel­terjesztést intézett a földmi­­velésügyi miniszterhez, mely­ben további 100.000 pengő kiutalását kéri. Minden re­mény megvan arra, hogy a miniszter a kérésnek eleget fog tenni. A vetőmagot a gazdák kölcsön képen, de kamatmen­tesen kapják és az október 31.-éig fizetendő vissza. Tavaszi ünnep. 1978. április IS. Kint fütyöl a hideg szél, a tél fagyos lehelete még érez­hető, de itt bent, a nemesen egyszerű színházban valódi ta­vasz van. A színpadon fiatal, szép leányok, egészséges, erős fiúk, a magyarság tavasza tart­ja „Tavaszi Ünnep“-ét. Zene, szavalat, tánc, jelenetek: — mind friss, vonzó, kellemes. A magyar tavasz lehelete érzik itt mindenen, ez teszi dallamossá a beszélők szavát, könnyeddé és hajlékonnyá a táncotokat és ez érzik a hegedűk hangjából. A színpaddal szemben tömött sorok, melyekből örömtől csil­logó szemek néznek, figyelnek, gyönyörködnek az eleven ta­vaszban. Mindenki ott volt az ünnepen. A társadalom minden rétege képviselve volt. Nem­csak Sátoraljaújhely, de messzi vidékek közönsége is eljött, hogy e szép, meleg est emlé­kével távozhasson. A szereplők mindenike dicsé­retet érdemel, de méginkább dicsérnünk kell azt, aki hetek nagy és nehéz munkája után most láthatatlanul, szerényen meghúzódva lelke volt az elő­adásnak. Boronkay Lászlóné szíve, lelke, energiája kellett ahhoz, hogy ez a tavasz ün­neppé váljon. Az állami beruházások eddigi eredményei. A G. H. jelenti: Az állam a legutolsó 5 évben 931.2 millió pengőt fordított beru­házásokra. E közel 1 milliárd pengőnek majdnem fele, 449.1 millió pengő olyan beruházá­sokra fordíttatott, amelyek va­lamilyen formában az állam­kincstárnak visszatérülnek és így ismét felhasználhatók. Egyébként gazdasági célokra e beruházásokból 606.9 mil­lió pengőt, kulturális és szo­ciális célokra 226.5 millió pengőt, egyéb építkezési és kisebb beruházási célokra pe­dig­ 97.8 millió pengőt ford­­­dítottak. Az egész beruházási összegnek tehát 65%-a gazdasági élet előmozdítására a fordíttatott. Ezek közül kie­melkednek a budapesti ke­reskedelmi és ipari kikötők, a létesített és karba hozott utak és hidak, az Ármentesítő Társulatoknak adott kölcsö­nök és egyébb vízi beruhá­zások, a vasút, posta és tá­vírda és más állami üzemek rekonstruálására, végül a me­zőgazdasági termelés előmoz­dítására, a hitelélet támoga­tására fordított összegek. Az ország népessége minden ré­ tegének javát vannak hivatva előmozdítani a kulturális és sociális célokra beruházott összegek is, amelyeknek te­kintélyes része az analfabe­tizmus leküzdésére szükséges népiskolák felállítására, a kö­zépfokú, felsőbbfokú és szak­oktatási intézmények fejlesz­tésére, továbbá a kórházi fé­rőhelyek szaporítására, a tü­dőbeteg szanatórium és kór­házi osztályok létesítésére s a lakáskérdés megoldására, il­letve ez utóbbi enyhítésére fordíttattak. MATHIS AUTÓ Európa legkomolyabb, legkisebb fogyasztású 4—5 üléses túrakocsija 6500 P. 2 literes, 6 hengeres, 7 üléses 9000 P. 2 évi gyári garancia. Kettős (mágnes és akkumulátor) gyújtás. VEZÉRKÉPVISELET • ZIRNER Budapest, V., József­ tér 1. Telefon : 825—22. Feljegyzések: o A vármegyeháza első­ ud­varában düledező faltörmeléken, egyszerű márványtábla hirdeti a honszeretet ragyogó példáját és a bolsevista idők gyilkos gyalázatát. Düledező faltörme­léken, árván, rendezetlenül, ahelyett, hogy a magyarság kegyhelyévé kiépítve bucsujáró helyül szolgálna a törpe ivadé­koknak. A régi börtön épüle­téből modern bérpalota lett; a vármegyeház nagy udvara csinos, rendezett. Talán e sorok nyomában jut még néhány tégla a hősi halált halt Jónás Aladár harcmezejének rendbehozata­lára is ? !# — Az elmúlt esztendő augusztus havában lapunk egyik barátjának tollából kisebb cikket közöltünk, amelyben a cikk­írója azt kiabálta bele városunk elernyedt közönségé­nek fülébe, hogy a Sárospatak felé húzódó hegyek oldalai, a völgyek lankái vetélkednek Ausztria agyon­látogatott hegyi vidékével. De amíg a jó üzletember érzékével rendel­kező Ausztria hegyeit-völgyeit a nyaralók ezrei népesítik be, addig a mi gyönyörűséges hegyeink ma­­gukra hagyottan, természeti szépsé­geik kiaknázatlanul tekintenek le városunkra.­­ A cikknek annak idején viszhangja támadt. Oláh István erősítette meg a keserű igazságo­kat és asszonyaink támogató figyel­mébe ajánlotta a megírottakat. Ma Oláh István a „Turista Egylet“ el­nöke. Ha az a lendület, amellyel az elmúlt esztendőben támogatásunkra sietett, ma is változatlanul fennáll, úgy hegyeink-völgyeink rövid időn.

Next