Felsőmagyarországi Hírlap, 1930 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-04 / 1. szám

Újhelyi Hírlap—Felsőmagyarországi Hirlap, 1. szám, 2. oldal. az évben nem követték uj­­jabb építkezések csak az egyetlen megyeházi levéltár. Szinte rejtély, hogy hol szereznek munkát, meg­élhetést a mi iparosaink és­­ mégis becsülettel, keményen állják az idők mostohaságát, egy nyomnyit sem térve le elődeik útjáról. Ami munka kezük alól kikerül, becsületére válik a magyar iparos tudá­sának, lelkiismeretességének. A szabadfoglalkozásúak helyzete sem rózsás, éppen úgy küzdeniük kell a min­dennapiért, mint az iparosok és kereskedőknek. Ennek el­lenére tartják azt a magas erkölcsi nívót, mellyel meg­különböztetett tiszteletet ér­demeltek ki mindig. Súlyosbítj­a a helyzetet, hogy a város lakossága, ha kis mértékben is, de állandóan csökken. És főként olyanok költöz­nek el a városból, akik fix jövedelemmel — nyugdíj stb. — rendelkeznek, ami termé­szetszerűleg még jobban ki­­mélyíti a gazdasági bajokat a városban. A gazdasági leromlás, a kereseti lehetőségek csökke­nésével szemben csak egy téren látunk fej­lődést: az adók állandó emelkedésében, különösen a városi terhek szaporod­nak ijesztő mérvben. Sátoraljaújhely város költ­ségvetéséről és gazdálkodá­sáról már elmondottuk véle­ményünket többször is. Most csak le akarjuk szögezni, hogy az elmúlt esztendő nemhogy javulást hozott volna, de to­vábbi leromlást okozott. És emellett az a szerencsétlen üzemi politika, melynek az új villanygyár építését a meg­történt módon köszönhetjük, még eddig nem is éreztette teljes mértékben a hatását. A bajok még csak ezután fognak teljes mértékben jelentkezni. A város háztartási költség­­vetésének egy fő bevételi té­tele az üzemek hozzájárulása, mely az elmúlt évben 58.000 pengőben volt felvéve be­vételként a városi költség­­vetésben. Mi úgy tudjuk, hogy ez a bevételi tétel teljesen elmarad, sőt a közművek, helyesebben a villamos üzem még ezen felül igen jelentős összeggel tartozik a város háztartásának a Speyer kölcsön annuitásaiért. De, ismételjük, még csak ezután fognak teljes súlyuk­kal jelentkezni "a hibák és bajok, a sárospataki csatla­kozás eltolódása, a villanyte­lep költségvetésében felvett és elmaradt más bekapcsoló­dások azt nyerni, hogy fogják eredmé­n­y vilanygyár bevételei erősen alatta fognak maradni a költségvetésben feltételezetteknek. Már az 1929. év májusában nyilvánvaló volt, hogy a vil­lanytelep elmúlt évi költség­­vetése nem felel meg a va­lóságos helyzetnek. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy vagy a villanydíjakat kell emelni, vagy pedig törölni a hozzájá­rulást és pótköltségvetéssel emelni a városi pótadót. Még tisztábban jelentkezett ez a helyzet szeptemberben, ami­kor a közművek vezetősége illetékes helyen rámutatott arra, hogy kiadásai messze túl fogják haladni az előirány­zatot és így a villamos mű­nek nem lesz módjában a hozzájárulást befizetni a vá­ros pénztárába. A közművek vezetőségének egyébként az az álláspontja, hogy ebben ő nem hibás, felelőség ezért nem terhelheti, mert Kik pályáznak a városi állásokra? Sátoraljaújhely város e hó 8-án, szerdán fogja megtar­tani tisztújító közgyűlését. A betöltendő állásokra kiírt pá­lyázat határideje december 31-én járt le és e napig a következő kérvények érkeztek be: A polgármesteri állásra dr. Orbán Kálmán jelenlegi pol­­­gármester és Farkas Andor ny. polgármester pályáznak. Ugyancsak ketten pályáz­nak az árvaszéki ülnöki állásra. A jelenlegi árvaszéki ülnök dr. Csaplaky Lipót és vitéz dr. Bisztray László sátoralja­újhelyi ügyvéd. A főügyészi állásra az egyetlen pályázó dr. Malárt­­sik György a mostani főügyész. Az adótanácsnoki állásra dr. Kelemen Miksa adótanácsnok és Gecsei Jenő ny. adótaná­csos aspirálnak. A gazdasági tanácsnoki ál­lásra tíz pályázat érkezett: Nyomárkay István, Demján Zoltán, dr. Antal Ferenc, dr. Markovits Manó, dr. Csontos Ödön, Gecsei Jenő, Hodossi Kiss Ernő dr., Reviczky Ede, vitéz dr. Bisztray László és Mauks Árpád. A műszaki tanácsnoki ál­lás egyetlen jelöltje G­ru­b­e­r Károly, műszaki tanácsos. Az I. oszt. aljegyzői állás­ra, mely Demján Zoltán meg­választásával üresedhetik meg, pályáznak: dr. Berey Miklós, dr. Antal Ferenc, dr. Cson­tos Ödön, dr. Hódossi Kiss Ernő, Horovicz Andor és Grünwald Béla. A pénztárnoki állásra Ar­­nótfalvy Emil eddigi pénztár­noknak, az ellenőri állásra Szécsényi Lajos eddigi ellen­őrnek s a közgyámi állásra Tomka László eddigi köz­gyámnak nincs ellenjelöltje. Az esetleg megüresedő végrehajtói állásra pályáznak : Borza Antal, Mispál Zoltán, Seszták Géza, Zákány Imre, Mukács Mihály és Manó La­jos Végül az iktatói állásra 14 kérvény érkezett be. Suszta Gyula, Borza Antal, Küsztel Ernő, Bányey Dániel, Mispál Zoltán, Lomniczer Miklós, Hor­váth Ernő, Seszták Géza, Zákány Imre, Onczay Gyula, Hochman Ármin, Gábry La­jos, Ligeti Jenő, Weinberger Artur a pályázók. az új villanytelep előzetes rentabilitási számításaiban a városnak fizetendő hoz­zájárulás nem szerepelt és így természetes, hogy a meglévő egységárak és be­vételi keretek mellett az ilyen irányú kötelezettségeknek nem tud megfelelni. A közművek vezetőségé­nek, sajnos, igaza van és így igen szomorú és hálátlan feladat fog az új képviselő­­testületre hárulni, mert a pótadó nagyarányú emel­kedése mellett emelnie kell a villany egységárát, de emelni fog kelleni a vízdijat is mert a mostani vízdijak mel­lett egy fillér sem jut tarta­lékok gyűjtésére, amire pedig szükség van, mert a csőháló­zatunkat belátható időn belül fel kell újítani. Az elmúlt esztendő jót nem hozott, de az 1930-as év sem nyújt kilátást a város helyzetének javulására. A föld megmentése. A magyar mezőgazdaságot elöntötte a rossz konjunktúra árvize és ma már mind szé­lesebb köröket érdekel a föld megmentése. A gabonaértékesítés ked­vezőbb megoldására vonatko­zóan értekezletet tartottak a tőzsdei kereskedők és a me­zőgazdák. A Futura részletes memorandumban foglalkozik a mezőgazdaság válságával, de maga a kormány is át­látta, hogy a mezőgazdaság válsága az ország legnagyobb belső kérdése. A Futura ja­vaslata egyrészt a kedvezőbb hitelek tervezetét tárgyalja, másrészt pedig a szövetke­zeti bevásárló kirendeltségek számát akarja 400-ra szapo­rítani. A kereskedők a memo­randum mögött egy ga­­bonamonopólium tervét sejtik és ezért léptek érintkezésbe a gazdákkal, nehogy a sza­badkereskedelem kikapcso­lásával oldják meg az érté­kesítés kérdését. Ez ugyanis sem a termelőkre, sem a fogyasztókra, sem a keres­kedőkre nézve nem volna előnyös, miért is az értekezleten ha­tározottan állást foglaltak minden monopoliumos terv ellen. A válság elintézése for­dulóponthoz ért. Egy pilla­natra sem lehet kétséges, hogy a Futura által jelölt út helyes az eszközeiben, de, ha a terv kivitelével egy céget, vagy vállalatot bíznánkak meg, ezzl megint csak az történ­­nék hogy óriási kedvezmé­nyeket egy vállalatot hiv­­nána életre. Ilyen uj­állalatra semmi szük­ség sincsen különcen akkor, amidőn meg­­vannak a gyakorlott gabona­­keres­ő cégek és amikor a meg­yő bankok le tud­nák bovolítani az értékesí­tési kamány és a termelési hitelek röiden pénzügyi üz­leteit. Éis A takarosság, a raciona­gazdgodás pontosan mutatja gondolata az utat, merre kel haladni a föld megmentésben: egyetlenegy kipróbált sz­ embert sem sza­bad félreállini az észszerű termelés­­ szervezésénél, nemhogy egy is nélkülözni tudnánk közük, hanem el­mondhatjuk, úgy kevesen vannak. Képzett attökre és szer­vezőkre van íkség, gya­korlati embere, nem egy monopolis vállalat bürokratikus halmazot­­tain Sietnünk kell a jó d meg­mentésével, mertt van az uj tavasz nemsok3) a ve_ tőmaghitelek már esedéke­sek, holott a régifásságok nagyrésze is meiaradt a múlt esztendőből,­­ legfő­képpen az a tényezget a cselekvésre, hogy hosszú ősz miatt erősen ülődött vetést igen sok vitá y fe­­nyegeti szigorú, szz­t £i esetén, márpedig aki még fokozottabban rá kell nünk magunkat az okszerű rme.

Next