Felsőmagyarországi Hírlap, 1930 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-04 / 1. szám
Újhelyi Hírlap—Felsőmagyarországi Hirlap, 1. szám, 2. oldal. az évben nem követték ujjabb építkezések csak az egyetlen megyeházi levéltár. Szinte rejtély, hogy hol szereznek munkát, megélhetést a mi iparosaink és mégis becsülettel, keményen állják az idők mostohaságát, egy nyomnyit sem térve le elődeik útjáról. Ami munka kezük alól kikerül, becsületére válik a magyar iparos tudásának, lelkiismeretességének. A szabadfoglalkozásúak helyzete sem rózsás, éppen úgy küzdeniük kell a mindennapiért, mint az iparosok és kereskedőknek. Ennek ellenére tartják azt a magas erkölcsi nívót, mellyel megkülönböztetett tiszteletet érdemeltek ki mindig. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a város lakossága, ha kis mértékben is, de állandóan csökken. És főként olyanok költöznek el a városból, akik fix jövedelemmel — nyugdíj stb. — rendelkeznek, ami természetszerűleg még jobban kimélyíti a gazdasági bajokat a városban. A gazdasági leromlás, a kereseti lehetőségek csökkenésével szemben csak egy téren látunk fejlődést: az adók állandó emelkedésében, különösen a városi terhek szaporodnak ijesztő mérvben. Sátoraljaújhely város költségvetéséről és gazdálkodásáról már elmondottuk véleményünket többször is. Most csak le akarjuk szögezni, hogy az elmúlt esztendő nemhogy javulást hozott volna, de további leromlást okozott. És emellett az a szerencsétlen üzemi politika, melynek az új villanygyár építését a megtörtént módon köszönhetjük, még eddig nem is éreztette teljes mértékben a hatását. A bajok még csak ezután fognak teljes mértékben jelentkezni. A város háztartási költségvetésének egy fő bevételi tétele az üzemek hozzájárulása, mely az elmúlt évben 58.000 pengőben volt felvéve bevételként a városi költségvetésben. Mi úgy tudjuk, hogy ez a bevételi tétel teljesen elmarad, sőt a közművek, helyesebben a villamos üzem még ezen felül igen jelentős összeggel tartozik a város háztartásának a Speyer kölcsön annuitásaiért. De, ismételjük, még csak ezután fognak teljes súlyukkal jelentkezni "a hibák és bajok, a sárospataki csatlakozás eltolódása, a villanytelep költségvetésében felvett és elmaradt más bekapcsolódások azt nyerni, hogy fogják eredmény vilanygyár bevételei erősen alatta fognak maradni a költségvetésben feltételezetteknek. Már az 1929. év májusában nyilvánvaló volt, hogy a villanytelep elmúlt évi költségvetése nem felel meg a valóságos helyzetnek. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy vagy a villanydíjakat kell emelni, vagy pedig törölni a hozzájárulást és pótköltségvetéssel emelni a városi pótadót. Még tisztábban jelentkezett ez a helyzet szeptemberben, amikor a közművek vezetősége illetékes helyen rámutatott arra, hogy kiadásai messze túl fogják haladni az előirányzatot és így a villamos műnek nem lesz módjában a hozzájárulást befizetni a város pénztárába. A közművek vezetőségének egyébként az az álláspontja, hogy ebben ő nem hibás, felelőség ezért nem terhelheti, mert Kik pályáznak a városi állásokra? Sátoraljaújhely város e hó 8-án, szerdán fogja megtartani tisztújító közgyűlését. A betöltendő állásokra kiírt pályázat határideje december 31-én járt le és e napig a következő kérvények érkeztek be: A polgármesteri állásra dr. Orbán Kálmán jelenlegi polgármester és Farkas Andor ny. polgármester pályáznak. Ugyancsak ketten pályáznak az árvaszéki ülnöki állásra. A jelenlegi árvaszéki ülnök dr. Csaplaky Lipót és vitéz dr. Bisztray László sátoraljaújhelyi ügyvéd. A főügyészi állásra az egyetlen pályázó dr. Malártsik György a mostani főügyész. Az adótanácsnoki állásra dr. Kelemen Miksa adótanácsnok és Gecsei Jenő ny. adótanácsos aspirálnak. A gazdasági tanácsnoki állásra tíz pályázat érkezett: Nyomárkay István, Demján Zoltán, dr. Antal Ferenc, dr. Markovits Manó, dr. Csontos Ödön, Gecsei Jenő, Hodossi Kiss Ernő dr., Reviczky Ede, vitéz dr. Bisztray László és Mauks Árpád. A műszaki tanácsnoki állás egyetlen jelöltje Gruber Károly, műszaki tanácsos. Az I. oszt. aljegyzői állásra, mely Demján Zoltán megválasztásával üresedhetik meg, pályáznak: dr. Berey Miklós, dr. Antal Ferenc, dr. Csontos Ödön, dr. Hódossi Kiss Ernő, Horovicz Andor és Grünwald Béla. A pénztárnoki állásra Arnótfalvy Emil eddigi pénztárnoknak, az ellenőri állásra Szécsényi Lajos eddigi ellenőrnek s a közgyámi állásra Tomka László eddigi közgyámnak nincs ellenjelöltje. Az esetleg megüresedő végrehajtói állásra pályáznak : Borza Antal, Mispál Zoltán, Seszták Géza, Zákány Imre, Mukács Mihály és Manó Lajos Végül az iktatói állásra 14 kérvény érkezett be. Suszta Gyula, Borza Antal, Küsztel Ernő, Bányey Dániel, Mispál Zoltán, Lomniczer Miklós, Horváth Ernő, Seszták Géza, Zákány Imre, Onczay Gyula, Hochman Ármin, Gábry Lajos, Ligeti Jenő, Weinberger Artur a pályázók. az új villanytelep előzetes rentabilitási számításaiban a városnak fizetendő hozzájárulás nem szerepelt és így természetes, hogy a meglévő egységárak és bevételi keretek mellett az ilyen irányú kötelezettségeknek nem tud megfelelni. A közművek vezetőségének, sajnos, igaza van és így igen szomorú és hálátlan feladat fog az új képviselőtestületre hárulni, mert a pótadó nagyarányú emelkedése mellett emelnie kell a villany egységárát, de emelni fog kelleni a vízdijat is mert a mostani vízdijak mellett egy fillér sem jut tartalékok gyűjtésére, amire pedig szükség van, mert a csőhálózatunkat belátható időn belül fel kell újítani. Az elmúlt esztendő jót nem hozott, de az 1930-as év sem nyújt kilátást a város helyzetének javulására. A föld megmentése. A magyar mezőgazdaságot elöntötte a rossz konjunktúra árvize és ma már mind szélesebb köröket érdekel a föld megmentése. A gabonaértékesítés kedvezőbb megoldására vonatkozóan értekezletet tartottak a tőzsdei kereskedők és a mezőgazdák. A Futura részletes memorandumban foglalkozik a mezőgazdaság válságával, de maga a kormány is átlátta, hogy a mezőgazdaság válsága az ország legnagyobb belső kérdése. A Futura javaslata egyrészt a kedvezőbb hitelek tervezetét tárgyalja, másrészt pedig a szövetkezeti bevásárló kirendeltségek számát akarja 400-ra szaporítani. A kereskedők a memorandum mögött egy gabonamonopólium tervét sejtik és ezért léptek érintkezésbe a gazdákkal, nehogy a szabadkereskedelem kikapcsolásával oldják meg az értékesítés kérdését. Ez ugyanis sem a termelőkre, sem a fogyasztókra, sem a kereskedőkre nézve nem volna előnyös, miért is az értekezleten határozottan állást foglaltak minden monopoliumos terv ellen. A válság elintézése fordulóponthoz ért. Egy pillanatra sem lehet kétséges, hogy a Futura által jelölt út helyes az eszközeiben, de, ha a terv kivitelével egy céget, vagy vállalatot bíznánkak meg, ezzl megint csak az történnék hogy óriási kedvezményeket egy vállalatot hivnána életre. Ilyen ujállalatra semmi szükség sincsen különcen akkor, amidőn megvannak a gyakorlott gabonakereső cégek és amikor a megyő bankok le tudnák bovolítani az értékesítési kamány és a termelési hitelek röiden pénzügyi üzleteit. Éis A takarosság, a racionagazdgodás pontosan mutatja gondolata az utat, merre kel haladni a föld megmentésben: egyetlenegy kipróbált sz embert sem szabad félreállini az észszerű termelés szervezésénél, nemhogy egy is nélkülözni tudnánk közük, hanem elmondhatjuk, úgy kevesen vannak. Képzett attökre és szervezőkre van íkség, gyakorlati embere, nem egy monopolis vállalat bürokratikus halmazottain Sietnünk kell a jó d megmentésével, mertt van az uj tavasz nemsok3) a ve_ tőmaghitelek már esedékesek, holott a régifásságok nagyrésze is meiaradt a múlt esztendőből, legfőképpen az a tényezget a cselekvésre, hogy hosszú ősz miatt erősen ülődött vetést igen sok vitá y fenyegeti szigorú, szzt £i esetén, márpedig aki még fokozottabban rá kell nünk magunkat az okszerű rme.