Felsőbányai Hírlap, 1905 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-24 / 11. szám

Felsőbányai Hírlap IV. Hid-alapnál: 344 K 46 f bevétellel, ________198 K 23 f kiadással,_____ 146 K 23 f maradván­nyal. V. Tiszti nyugdij-alapnál: 1,630 K 18 f bevétellel, 1,142 K 39 f kiadással,_____ 487 K 79 f maradván­nyal. VI. Bányakárpótlási alapnál: 21,137 K 62 f bevétellel, _____18,246 K 45 f kiadással,_____ 2,891 K 17 f maradván­nyal. Az 1904. évi vagyon leltára: 780,349 K 35 f cselekvő vagyonnal, 121,406 K 63 f szenvedő vagyonnal, 658,942 K 72 f tiszta vagyonnal álla­pította meg a közgyűlés és határozta felterjesz­teni felsőbb jóváhagyás végett a törvényható­sághoz. Szatmár vármegye közönségének 94 — 905. bjkvi, 18701—904. alisp. sz. jegyzőkönyvi kivo­nata, melylyel a város 1905. évi költségelő­irányzatai jóváhagyattak, tudomásul vétetett s beterjesztés végett a tanácsnak kiadatott. Bónis Antal földtér-feladás iránti kérelme a bizottság javaslatához képest akkép lett el­intézve, hogy a közgyűlés nevezettnek a Szán­tóka dűlőben fekvő birtoka szomszédságában levő cserjést díjmentesen határozta feladni azon kikötés mellett, hogy a dűlőút mellett a ha­tárcserjéket meghagyni köteles. Lévay Ferencznének a vasút által részben kisajátított kertjénél levő földterület feladására vonatkozó kérelmére az lett a határozat a bi­zottság javaslata alapján, hogy az érdemleges határozat hozatalát a közgyűlés akkorra tartja fenn, mikor ezen kert kisajátítási ügye a tulaj­donos és a vasút között végleg rendezve lesz. A tiszti ügyész olvasta fel ezután Nyisz­­tor István rétutczai birtokánál a kapu áthelye­zése tárgyában jelentését. A tiszti ügyész véle­ményét a közgyűlés jóváhagyólag egyhangúlag tudomásul vette s kimondta, hogy Nyisztor István v. tanácsos említett birtokánál kapuját az utcza megrövidítésével ott állíthassa fel, hol mindkét oldalon a birtoka kezdődik. Pap Márton v. számvevő kérelmére, mely­ben a városi adóhivatalnál a hátralékos mun­kálatok végzéséért munkadíjat kér megállapí­tani és kiutalni, a bizottsági javaslattal meg­­egyezőleg a közgyűlés határozatáig kimondta egyhangúlag, hogy amennyiben a kérelmező oly munkát végzett, mely ügykörébe nem tar­tozott és amelynek elvégzésére külön díjnok lett volna felfogadandó, annak díjazásául 300 koronát kiutal és utasítja számvevő útján a pénztárt, hogy ezen összeget szabályszerű nyugta ellenében fizesse ki. A tanács beterjesztette a város tiszti, ke­zelő és szolgaszemélyzetének újonan átdolgo­zott és módosított nyugdíj-szabályrendeletét. A felolvasott és ismertetett nyugdíj-szabályzatot a szolgaszemélyzetre leendő kiterjesztéssel a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadta, mivel az állami nyugdíjaztatási elveknek megfelelőleg lett át­dolgozva és azt 30 napi közszemlére kitenni és felsőbb jóváhagyás végett megfelelő példány­ban a belügyminiszterhez felterjeszteni hatá­rozta. A felolvasott indítványhoz képest pedig egyhangúlag elhatároztatott, hogy az 1896-dik év, mint milleniumi év, az akkor szolgálatban állott városi nyugdíjképes tisztviselőknek a nyugdíj megállapításánál 3 szolgálati évnek vé­tessék. Ehhez képest a közgyűlés megbízta a ta­nácsot, hogy ezen körülményt az illető tisztvi­selők törzskönyvi adatainál vezettesse keresztül. Olvastatott a városi vízműről szóló sza­bályrendelet és a bizottság javaslata a vízhasz­­nálati díjak megállapítása tárgyában. A vízdí­­jak a szabályrendelet keretében a következőleg állapíttattak meg: 35. §. A vízmű használatáért mind­en vá­rosi háztulajdonos a 36. §-ban megszabott víz­­dijat köteles évenkint fizetni, a máramarosszi­­geti és a keleti bányához vezető út kereszte­zésétől keletre vagy éjszakra fekvő házak, to­vábbá a külső kerti házak tulajdonosai vizdijat fizetni nem kötelesek. 36. §. a) Azon háztulajdonosok, kiknek a vízvezeték mentén, vagy pedig a közkutaktól a közkutak egymás közötti távolságának felé­nél kisebb távolságon vannak házaik, lakré­­szenkint fizetnek évenkint 1, azaz egy koronát. Konyha, bolt, műhely és iroda lakrésznek szá­­míttatik. b) Azon háztulajdonosok, kik a jelen §. a) pontja alá nem tartoznak, fizetnek házaik után, tekintet nélkül a lakrészekre. 1, azaz egy koronát. c) Italmérők, ha a vizet házaikba beve­zetve használják, fizetnek évenkint 30 koronát d) Azon háztulajdonosok pedig, kik a vi­zet ipari czélokra használják, évenkint 15, azaz tizenöt koronát fizetnek.1) e) Minden kocsi után 5, azaz öt korona, minden ló után 1, azaz egy korona fizetendő, de csak azon háztulajdonosok által, kik a vi­zet házaikba bevezették. f) Minden fürdőszoba után 10, azaz tiz korona s minden closet berendezésű ürszék után 4, azaz négy korona vizdij fizetendő éven­kint a háztulajdonosok által. A vízvezetéki szabályrendelet-tervezetet, melynek közlését lapunk jövő számában kezd­jük meg, a közgyűlés 2 szavazat ellenében egyhangúlag elfogadta s azt 30 napi közszem­lére kitenni, azután pedig megfelelő számú pél­dányban felsőbb jóváhagyás végett a törvény­­hatósághoz felterjeszteni határozta. A tanács indítványa a vágatási szabály­­rendelet 5. és 10. §-ainak módosítására vonat­kozólag tárgyalás alá vétetvén, Imre Károly képviselő indítványára a javasolt tételek mel­lőzésével a hivatott §-ok szövegét szótöbbség­gel a következőleg állapította meg és fogadta el a közgyűlés: 5. §. Az állatorvos, illetve a vágatási biz­tos részére fizetendő szemledíjak következőleg állapíttatnak meg: *) Az írógépen sokszorosított szövegben 15 korona van említve, de ez nyilván tévedés, mert épen az én indít­ványomra lett 10, azaz tíz korona megállapítva. Szerk. a) 1 drb szarvasmarha után 40 f. b) 1 drb sertés után 60 f. c) 1 drb juh, kecske, borjú, bárány vagy gödölye után 06 f. Ezen szemledíjak a felek részéről havon­­kint utólagosan vagy esetről-esetre lesznek különbeni végrehajtás terhe alatt a város pénz­tárába befizetendők és az állatorvosnak a ré­szére megállapított illetményként szabályszerű nyugtájára kifizetendők. 10. §. Az állatok levágása csak nappal és pedig április hó 1-től október 31 ig terjedő időben d. 3-6 óráig, november 1-től márczius 31-ig terjedő időben d. u. 2—5 óráig a köz­vágóhídon történhetik. Mesterséges világítás mellett vágatást az I-ső fokú hatóság enged­het meg. A közvágóhíd használatáért dijak fizeten­dők s ezek az alábbiakban állapíttatnak meg: a) 1 drb szarvasmarha után 2 b. b) 1 drb borjú után 50 f. c) 1 drb juh vagy kecske után 30 f. d) 1 drb bárány vagy gödölye után 10 f. Az ekkép megállapított dijak a felek ré­széről havonkint utólagosan vagy esetről-esetre lesznek az 5 §-ban említett következmények terhe alatt a város­házi pénztárába befizetendők. Ezen módosítás 30 napi közszemlére ki­tétetni és ennek lejártával jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztetni határoztatott. A fürdődíjak megállapítására a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatát és a fürdő­díjakat követke­zőleg állapította meg: Zuhany és kádfürdő együtt 70 f. Lepedő és törülköző együtt 10 f. 10 fürdőjegy egyszerre véve 6 K. Négy éven aluli gyermeket a szülők dij nélkül bevihetnek magukkal, 12 éven aluli gyermek egy jeg­gyel kettő fürödhetik. Vizkuráért fizetendő 1 K. Tiz vizkura-jegy egyszerre vásárolva 9 K. Fürdőnapok nyáron mindennap, télen he­­tenkint egyszer tartatnak, ha a forgalom emel­kedik, több nap is. 5 fürdőjegy árának lefize­tésével külön fürdő tartozik. Bernovits Emil földtér-feladási kérelmé­nek a közgyűlés egyhangúlag helyt adott és mivel szándékolt építkezése az utcza szépítésé­nek tagadhatatlanul előnyére válik, a zárda­épülettől a Jékly-féle házig vont egyenes átal határolt területet a kérelmező telke hosszában a közgyűlés díj nélkül feladni határozta. Ezek után a közgyűlés pár perczczel 12 óra előtt véget ért. « Hitelszövetkezeti közgyűlés. A »Felsőbányai Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja«, folyó hó 14-én d. e. 11 órakor tartotta a városháza ta­nácstermében nyolczadik évi rendes közgyűlését Baumerth Károly bányatanácsos elnöklete alatt. A közgyűlésen 120 — 130 tag jelent meg, kik annyi szavazatot képviseltek megbízás útján, hogy a tárgysorozatba felvett alapszabály-mó­­dosítás ezúttal már keresztülvihető volt. Baumerth Károly mindenekelőtt elnök nagy terv megvalósítására a Franklin-Társulat vállalkozott. A Magyar Regényírók szerkesztője, Mik­száth Kálmán, nemcsak a gyűjtemény gondo­latát és tervezetét adta a nagyszabású kiad­ványhoz, hanem­­állalkozott arra is, hogy min­den regény elé bevezető tanulmányt ír a regény szerzőjéről, essay-sorozatott a magyar regény­írókról. Így vált a Magyar Regényírók megindu­lása elsőrangú irodalmi esemén­nyé, s a tavaly karácsonra megjelent első öt kötetet, Kemény Zsigmond, Csiky Gergely, Vadnai Károly és Pálffy Albert egy-egy regényét, Mikszáth be­vezetéseivel, R. Hirsch Nelli, Neogrády Antal, Nagy Sándor és Márk Lajos illusztráczióival, meleg érdeklődéssel fogadta és szeretettel ka­rolta fel a művelt magyar közönség, mert mél­tányolta a nagy kiadványnak azt a jelentőségét, hogy a magyar irodalmi műveltség számára valósággal elveszett kincseket tár újra a mo­dern magyar közönség és a jövendő nemzedé­kek elé, megalkotván a magyar regényirodalom tárát s egyben történetének monographiáját is. Mindezt a Magyar Regényírók második, ötkötetes sorozatának a megjelenése alkalmából mondjuk el. Öt újabb díszes kötettel gyarapo­dott a tavaly megindult hatalmas gyűjtemény. Öt értékes regényt, Mikszáth négy újabb gyö­nyörű tanulmányát és több mint hetven érté­kes, új illusztrácziót nyújt az új sorozat ismét a magyar olvasóközönségnek. Kemény, Csiky, Vadnai és Pálffy után most Jósika Miklós, Tol­nai Lajos, Justh Zsigmond és Herczeg Ferencz következtek a sorban. Jósika egyik legszebb regénye, A csehek Magyarországban, adja az új sorozat első két kötetét. Egyik legértékesebb történeti regénye irodalmunknak ez a hatalmas műalkotás, a­melyhez Kimnach László készített harmincz gyönyörű illusztrácziót. Tolnai Lajos, irodalmunknak ez a tartal­mas, nagyméretű alakja, akinek ma már a leg­nagyobbak koszorúja jut, amelyet életében csaknem megtagadtak tőle, talán egyik legjel­lemzőbb művével, a Báróné tényasszon­nyal illeszkedik bele a gyűjtemény keretén belül re­gényirodalmunk klasszikusai közé. A hazasze­retet keserűségéből fakad az az erő, amely e re­gényben a Bach-korszak gyászmagyarjait örökre megbélyegzi. Tolnai regényét Kriesch Ala­dár illusztrálta, a maga sajátos, szimbolisztikus modorában, amely nagy művészettel érzéketi meg a regénynek legfinomabb hangulatait is. Méltó emléket emel az új sorozat irodal­munk egyik korán elhunyt, nagytehetségű alak­jának, Justh Zsigmondnak, akit nagyratörő pályája derekán vesztettünk el. Két szép re­gényét közli a sorozat egy kötete: A pénz le­gendáját és a Gányó Julcsát. Mind a két regény eredeti kiadása­ régóta elfogyott, s a Franklin- Társulat nagy mulasztást üt helyre, mikor Justh érdekes egyéniségét újra szóhoz juttatja. Mind a két regényt Túri Ödön illusztrálta. Az új sorozat ötödik kötete Herczeg Fe­rencz nagy történelmi regényét, a Pogányok-at közli, Pataky László szép illusztráczióival. Her­czeg Ferencz ebben a regényében csatlakozik kiváló egyéniségével legközvetlenebbül irodal­munk régi, nemes hagyományaihoz, a nagy út­törők méltó utódjának mutatkozván be. Mikszáth Kálmán bevezető tanulmányai ritka művészettel világítanak bele az írók és ko­ruk lelkébe, a psychologiai látás és a művészi előadás minden pompájával. Jósika, Tolnai, Justh és Herczeg arczképei R. Hirsch Nelli művészi rajzonját dicsérik. Az öt kötet a vállalat programmjához hí­ven különböző korok íróit foglalja egybe. Ha teljes lesz a gyűjtemény, az egyes kötetek idő­rendben követik egymást, a mostani sorozat kö­tetei mint a 10. és 11. (Jósika), a 49. (Tolnai), az 53. (Justh) és az 55. (Herczeg) kötet. Az új sorozat kiállítása mindenben párja az első sorozatnak, amelynek kiállítása ország­szerte elismerést keltett. Finom, famentes pa­piros, tiszta, szép nyomás, elegáns Grasset-betű­­vel, egész oldalas művészi képmellékletek, dí­szes bekötési tábla A hatvan kötetes gyűjte­mény ára díszes kötésben 300 korona. Féléven­­kint ötkötetes sorozatban jelenik meg. Megrendelhető csekély havi részletfizetésre bármely könyvkereskedésben.

Next